Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-10 / 262. szám

Saombat, 1951. november 10. ÉSZAKMAGY AR ORSZÁG A Párt, a dolgozó nép elvárja a Bükkaljai Szénbányák üzemeinek dolgozóitól, hogy több szenet adjanak népgazdaságunknak! Eredményes körzeti értekezleten tárgyalták meg Sajőszentpéteren a tatabányai országos tanácskozás anyagát a legjobb bányászdolgozók már azokat is, akik 3 igazolatlan mulasztással súlyosan megkárosítják az ország dolgozó népét. Forgony Béla (Alaeska) arról beszélt, hogyan foglalkoznak üzemükben a tobor­zott bányászokkal. A csapatvezetők segí­tenek nekik a szakismeretek elsajátításá­ban, szálláshelyükön politikai alapisme­reti szemináriumokat tartanak számukra^ Az alacskai bányaüzem dolgozói ne­vében fogadalmat tett arra , hogy évi tervüket december 21-ig befeje­zik. Pető Szilveszter (Sajószentpéter) el" mondo'.ta, hogy üzemük augusztustól kezdve fokozatosan visszaesett a terme­lésben. A sajöszentpéteri bánya dolgozói­nak nevében vállalta, hogy novemberben újból elérik a 100 szá­zalékos teljesítést. Az egész üzem, az egész vállalat teljesítse előirányzatát! Heimeczi Sándor (Sajószentpéter) be­ismerő, hogy néhányszor ő is mularzíott igazolatlanul. Fegyelmezetlenségével hoz­zájárult ahhoz, hogy főleg a toborzott bányászok között elharapózott az igazolat­lan mulasztás. Belátja, milyen helyiden volt ez a magatartása és a jövőben soha nem. jog mulasztani. Kárpáti Lóráud (Kondó) megállapi tóttá, hogy az üzemvezetőség és a bánya között nincs meg a kellő kapcsolat- Meg­ígérte: ezentúl gyakrabban látogatja majd a munlcahelyeket, az adminisztrációt a lehetőség szerint a legkisebb mértékre csökkenti. Szederkényi Mária (Alocska) a sajtóolvasás fontosságáról beszélt. Vállalta, hogy a sajtóbeszámolókat hetenkint mindig pontosan megtart­ják. Törő József elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság ipari osztályának vezetője adato­kat ismertetett, amelyek szerint a kondói és a herbolyai üzem kivételével a Bükk­aljai Szénbányák Vállalat üzemeiben az utóbbi időben növekedett az igazolatlan mulasztók száma. A termelési kiesést csak fokozza a sok géphiba és egyéb műszaki hiba következtében beálló üzemzavar. Gondosabb munkával, az előzetes karbantartás bevezetésével az ilyen hibák jórészét ki le hét • és ki kell küszöbölig. Hangsúlyozta ezután a munkamódszer- átadás igen nagy fontosságát. Nem az a cél, hogy egy két dolgozó 200 százalékon felül teljesítsen, hanem, hogy az egész bányaüzem, az egész válla­lat teljesítse előirányzatát.! A munkafegyelem megszilárdításával adunk legcsattanósabb választ azoknak az imperialista ügynököknek, akik a bá­Hat és félezer bányász nézte meg megyénkben a „Donyeci bányászok44 című szovjet filmet Hamar Sándor (Bánfalva) arról be­szélt, milyen súlyos hibák vannak bánya­üzemüknél az „uraságiak” munkájában. Mihály József (Sajószen:péter) elmon­dotta, hogy sok dolgozó nem teljesítette vállalását. Megfogadták ugyan, hogy a csilléket tetézve rakják, ennek el'-nére —például Beren'.én — az ellenőrző mér­legelések alkalmával kitűnt, hogy a leg­több csille 30—10 kg szénnel kevesebbet tartalmaz. Összeszámolva ezeket a szén­mennyiségeket, kb. másfél napi kiesést okoz az, hogy a dolgozók a csilléket nem rakják meg az előírásnak megfelelő meny- nyisegö szénnel. Kerekes János másodéves és Korondai Mihály elsőéves vájártanuló társai ne­vében jobb tanulásra és fegyelmezett munkára tett ígéretet. nyászok munkafegyelmének ineglazulá- sából tőkét igyekeznek kovácsolni népi demokráciánk ellen. A munkafegyelem megszilárdításával kell bányászainknak megmutatniol;, hogy most is, — mint mindig, — a bányászok hatalmas tömegei Pártunk mellett állnak és maradéktalanul betöltik hivatásukat. Ürmösi Lajos, az Igazgatóság terme­lési osztályának vezetője javasolta, hogy minden üzemben jelöljenek meg egykét másod-, harmadrendű munkahelyet és hiányzások esetén ezekről a munkahelyek­ről vonjanak ki pótlásra dolgozókat. Takács István elviig, a miskolci Já­rási Pártbizottság termelési felelőse fel­hívta a dolgozók figyelmét, hogy vállalt kötelezettségeiket, amelyeket aláírásuk­kal erősítettek meg, mindfen körülmények között teljesítsek. A sajöszentpéteri bányaüzem, amely a felszabatlulás után először adott szenet a felszabadult hazának, nem tűrheti azt a szégyent, hogy az utol­sók között kullog, hanem jobb ter­melési eredményekkel állítsa vissza jó hírnévéi! Duzsik József elvtárs, a Bükkaljai Szénbányák Vállalat igazgatója az egyéni felelősség fokozottabb érvényesítéséről beszélt. Az üzemvezető vonja felelősségre a bányamestert, építsék ki a harmadokért felelős személyek rendszerét. A bányának éjjel-nappal legyen gaz­dája, különben nem lehel éberség­ről egyszemélyi felelősségről beszélni. Beszéde további során Duzsik elvtárs a toborzott munkásokkal való helyes fog­lalkozásról beszélt. Zsilé Lajos válaszai után az Interna- cionálé hangjaival ért véget a nagyjelen­tőségű bányásztalálkozó. Értékes tanácskozást tartottak a Bükk­aljai Szénbányák sztahanovistái, legkivá­lóbb dolgozói, műszaki vezetői. Rákosi elvtárs tatabányai iránymutató beszéde alapján megvizsgálták üzemeik munká­jának hiányosságait, kijelöllek teendői két annak érdekében, hogy sokkal na­gyobb eredményeket érjenek el a szén­csatában. K. Varga István,* a bányász szakszerve­zet körzeti titkára bevezető szavai után Zsilé Lajos igazgatóhelyettes ismertette a tatabányai bányá.-ztunácskozás anyagát és a Bükkaljai Szénbányák Vállalat munká­jának eredményeit, hiányosságait. Haía mis támogatást kaplak a korm nytól a Bükkaljai Szénbányák Vállalat üzemel, dolgozói Szeptember 30-ig terjedő tervünket mindössze 85 százalékban teljesítettük — mondotta. Októberi tervleniaradásimk még súlyosabb, — csak 70 százalékos. Tervteljcsilésönkben tehát állandó ha­nyatlás mutatkozik, annak ellenére, hogy kormányzatunk minden. támogatást megad ahhoz, hogy munkánkat minél eredményesebben végezhessük. 1950-ben több mint 15 millió forin­tot kaptunk beruházásokra. 1951-ben bányászati beruházásokra 6 millió, gépészeti beruházásokra 10 millió, építészeti beruházásokra 2 és fél­millió forintot juttatott kormányza­tunk vállalatunk üzemeinek Ilyen nagyarányú segítség ellenére vál­lalatunkat az a szégyen, érte, hogy a leg­utóbbi időben az ország összes szénbányái közötti versenyben a legutolsó helyre ke­rültünk. Lemaradásunkért felelősség ter­heli vállalatunk minden egyes dolgozó­ját, műszaki vezetőjét. Sok dolgozó érté­kes felajánlásokkal igyekezett javítani eddigi lemaradásunkon, de a lelkes vál­lalásokat nem minden esetben követték hasonlóan lelkes teljesítések. A müszakmulasztások, a hanyagságok súlyos következményei A nyolcórai munkaidőt csak egyes üzemekben és csak egyes csapatok hasz­nálják ki jól. A melegcsákányváltást csak szórványosan vezettük be. Dolgozóink nagyrésze túlságosan kinyújtja a füstre várás időjét. Sokan a műszakot azzal kezdik, hogy „tarisznyát bontanak”. Ilyen körülmények közölt 6 és fél órára zsugorodik össze a 8 órás munlcaidö. Sajöszentpéteri üzemünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójá nak tiszteletére 16.3 tonna többtermelést vállalt. Ezzel szemben ■ még alaptervét sem teljesítette. Az elmúlt hónapban mindössze 75.4 százalékos tervteljesítést ért el, A többi üzemnél meg nagyobb hiányosságok vannak. Az igazolatlan mulasztások nagy száma, tt munkafegyelem raeglazulása akadá­lyozza tervünk teljesítését. Az elmúlt ne­gyedévben 5481 müszakmulasztás volt vállalatunk üzemeinéL Ezzel a mulasztással 10 ezer család- ' tál vonták el a szenet! Az egyes bányaüzemek között a hiány- •zási százalékokat figyelembe véve, az igazolatlan műszakmulasztással olyan széntermelést kiesést idéztek elő, mintha « sajöszentpéteri üzem 1.3 napig, a kon­dói üzem 3.2 napig, a berentei 2 5 napig, a sajókazinci 1.6 napig, a bánfalvi üzeni L7 napig, az alacskai üzem 1.8 napig egyáltalán nem dolgozott volna. Adatokat sorolt fel ezután annak bizo­nyítására, hogy a hiányzásokon túl a munkahelyen tapasztalható hanyagságok és fegyelmezetlenségek további 12 száza­lékos kiesést okoztak a termelésben. Az egyéni felelősség sem érvényesül minden üzemnél. Például Koós Béla, a berentei bányaüzem vezetője nem dol­gozta ki a november 1-j áttérés tervét a kétharmados szállításra, ennek következ­tében az üzem 33 százalékkal kezdte meg a novemberi tervteljesítést, országosan az utolsó volt azon a napon. Alacskai bányaüzemünket méltán illeti elismerés, november 1-i 117.7 százalékos tcrvteljesitésükkel országosan az első he­lyet érdemelték ki. Ez főként annak kö­szönhető, hogy jó eredményeket értek el a munkafegyelem nigszilárdításában. Zsilé Lajos beszámolója befejező ré­szében hangsúlyozta: A terv teljesítését törvény írfa elő. A Pán, az egész ország dolgozó népe elvárja tőlünk, hogy fokozzuk terme­lésünket, több szenet adjunk népgazdaságunknak. A!es»szlgorúbban kell eljárni az igazolatlan műszak, mulasztókkal szemben! Felszólalások következtek ezután. Z. Tóth József (Herbolya) javasolta, hogy igen szigorúan járjanak el az igazold'lan műszakmulasztókkal szemben. A munka- fegyelem megbontott el kell távolítani az tizemtől, Miskolci diadalütja után megyénk bá­nyatelepeire is eljutott a „Donyeci bá­nyászok” című hatalmas szovjet filmalko­tás, amely a jövő tükrét tárja bányász­dolgozóink elé a kommunizmust építő szovjet bányászok eredményein, életén keresztül. A film egy donyeci bánya fej­lődését mutatja, be: hogyan mentesíti a gépesítés a dolgozókat minden nehéz munkától, hogyan tűnik el a különbség a szellemi és fizikai munka között, ho­gyan ér el mind magasabb anyagi, kultu­rális színvonalat a bányász dolgozók élete. A film bemutatója különösen azokon a bányatelepeken váltott ki hatalmas ér­deklődést, ahol az üzemi pártszervezet és a közönségszervezők előre felhívták a filmre a dolgozók figyelmét és magukévá tették a célkitűzést, hogy lehetőleg min­den dolgozó megnézze a filmet. Izsó- falván, ahol a pártszervezet, a tanács és a kultúrotthon vezetősége jó előkészítő munkát végzett, 715 dolgozó nézte végig a filmet, Az előadást követő megbeszélésen a dol­gozók lelkes szavakkal elmondották, mi ragadta meg legjobban őket a gyönyörű filmből. Jő közönségszervező munkát vé­geztek Putnokon is, ahol 600 látogatója volt a filmelőadásnak. Igen komoly hiba, hogy az Ózdi Szén­bányák Vállalat két nagy bányatelepén, Somsályban és Farkaslyukon a közönség­szervezést elhanyagolták, nem értették meg, mit jelent ez a film a termelés fo­kozása, a szocializmus építése szempont­jából. Somsályon mindössze 200, Farkas­lyukon is csak 237 nézője volt a bemu­tatónak, mert nem tudatosították a bá­nyász dolgozók körében, hogy ez a film elsősorban hozzájuk szól, az ő jövőjükről is beszél. A leggyatrább szervező munkát végezték és súlyosan elitélendő nemtörődöm­séget tanúsítottak a film bemutatásával kapcsolatban Sajó- szentpéteren, ahol az első előadáson 50 főnyi közönség jelent meg, a tervezett többi előadást pedig érdeklődés hiánya miatt nem is tarthatták meg. Ezzel kárt okoztak a többi hánya dolgozóinak is, mert a filmest — hiába — ott tartották Sajószentpéteren, -nem vihették tovább azokra a helyekre, ahol a dolgozók kérték és várták a filmet. Megyénk bányatelepein eddig majd 6 és félezer bányász nézte ineg a „Donyeci bányászok” című filmet, ez kétségtelenül hozzájárul a termelés emeléséhez, a ki­maradások kiküszöböléséhez, a munka­fegyelem megszilárdításához. Figyelembe véve azonban megyénk bányászdolgozói­nak számát, nem érhetjük be ezzel az eredménnyel annál is kevésbé, mert azok a dolgozók, akik a rossz közönségszervezés miatt nem láthatták a filmet, most már tudják, mit vesztettek ezzel, miután azok, akik látták a filmet, elmondották nekik is gazdag él­ményeiket, Éppen ezért a MOKÉP me­gyei kirendeltsége lehetővé teszi, hogy a „Donyeci bányászokat’’ még egyszer be­mutassák, főkép azokon a helyeken, ahol még kevesen látták. A bányatelepek közönségszervezőinek az előadások megismétlésénél módja nyí­lik arra, hogy elkövetett hibájukat jóvá- tegyék és tudatosítsák valamennyi dol­gozótársuk körében a film megtekintésé­nek fontosságát. Üzemi pártszervezeteink és a szakszervezetek adjanak meg minden segítséeet a közönségszervezők munkájá­hoz! A Minisztertanács Dobi István nökletével pénteken délelőtt ülést tar­tott. A Minisztertanács az egészségügyi miniszter előterjesztésére javaslatot fo. gadott el Egészségügyi Tudományos Tanács szervezéséről^ Az Országos Tervhivatal elnökének előtérjeaztésére a Minisztertanács ren­A kisipari szövetkezeti mozgalom egyre inkább terebélyesedik megyénkben is. A multévi 17 kisipari termelőszövetkezet 700 tagjával szentben ma már 84 kisipari szövetkezet 1602 dolgozóval működik Borsodban. A városok és a nagyobb községek sza­kosított kisipari szövetkezetei mellett a kisebb községekben vegyes szövetkezetek elégítik ki a helyi szükségleteket. Ózdon a kisiparosok zöme már szövetkezeti tag­ként dolgozik. Az anyagtakarékosság terén szép ered­ményeket émek el a megyei kisipari szö­vetkezetek. Havi megtakarításuk 300,000 A vajdácska! „Petőfi-' termelőcso­port 10 tehene az elmúl' 365 nap rendszeresen adta a tejet, az utóbbi időben azonban csökkent a tejhozam, amit annak tulajdonítottak, hogy a tehenek már kezdik leapasztani tejü­ket. a napi fejési átlag a 10 tehénnél csak 27 liter volt. Nemrégiben levál­tották Csomos Ferencet, az eddigi ál- latkezelőt, mert nem gondozta jól az állatokat. Az új álla kezelő, Szegedi József igen lelkiismore es munkát vé­gez. Nem sajnálja a fáradságot, víz­ié’ enlteíte az istádét, minden nap szárazra almozott, a teheneket kefé­vel és vakarőval minden nap megta- karl'otta, a tehenek farkát is 'tsz'án tartotta, mindéit nap percnyi pontos­de’etet hozott panaszTaönyvek bevezeté­séről az államigazgatás szerveméi az állami intézményeknél és vál álatoknál. A külügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács magyar-albán kulturi- is egyezmény megkötésére delegációt küldött ki. A delegáció vezetője Mi- há'yffi Ernő népművelési miniszterhe­lyettes, tagja Kovács Jőzsef közokta­tásügyi miniszterhelyettes. forint körül mozog. Egyedül Miskolcon a vasas kisipari és a mezőgazdasági ja­vító, készítő kisipari szövetkezet 65-000 forintot takarít meg hulladékanyagok fel­használásával- A vasasok termékeik 70 százalékát hulladékokból készítik, ame­lyeket nemcsak Diósgyőrből, Ózdről és Borsodnádasdról, Kanéin a Rákosi Má­tyás Müvektől is kapnak. Szekérféket, szeneskanalat, ajtópántot, házi mérleget és sok más értékes tárgyat készítenek a hulladékokból, Vida László, a miskolci vasas kisipari szövetkezet vezetője értékes anyagtakarékossági javaslatot nyújtott be, amelynek megvalósítása évi 80 ezer forint megtakarítást biztosít. Sággal végezte az etetést, itatást 6a fejőst. Ami a legfontosabb, minden csep tejet kifejt a tehenekből. A jó gon­dozásnak meglepő —. de teljesen ért­hető — eredménye lett. A tehenek, —• amelyekről azt gondolták, hogy nem adnak több tejet —, egy hónap alatt 27 literről 54.9 literre emelték tel-» hozamukat anélkül, hogy a takarmány mennyiségében és összegeiében vál­tozás örtént vo’na. Kü önösen ki­emelkedő volt ez eme kedés a 10. Vi­rág nevű tehénnél, amelynél a szep­temberi 4.7 literes fejési átlag októ­berben 9.9 literre emelkedett. Rubicsek László tudósító. A Minisztertanács ülése cl­Határidő előtt 12 nappal 118 ház került fedél alá a györgytarlói tanyaközpontban Kora tavasszal kezdték meg u Sáros patakhoz tartozó györgytarlói tanyaköz­pont építését. November 7-e tiszteletére az épi.kezés dolgozói Envedi József építésvezetővel élükön vállalták, hogy 118 házal tető alá hoznak- Vállalásukat 12 nappal a határidő előtt teljesítették, már október 27-én tető alatt volt a 118 ház, közülük 89-ben már laknak is. Tovább folynak még 21 ház építési munká­latai, még ebben az étben beköltözésre kés: állapotban átadják ezeket is. Györgytarló dolgozó parasztjai most hozzáfogtak a tanyaközpont bekötő út­jának építéséhez, ők biztosítják az útépítéshez szükséges munkaerőt, az ö se­gítségükkel végzik el a tanyaközpont víztelenítési és csatornázási munkálatait is. Ezek végrehajtásához 150 ezer forintot kapnak. Még ebben a: élben jelépvtik a tanácsházat is. A tanyaközpont dolgozói a múlt rendszerben egytől-egyig gazdasági cselédek voltak, akik „négyes konyhán“ tengettek életüket■ A jöldosztáskor földet kaplak . most kormányzatunk nagy támogatásával egészséges lakóházakba leöltözhetnek be, valósággal városias jellegű tanyaközpontot épít számukra kormányzatunk. A jövő évben új iskolát, kuUúrházat, üzletházat, tanítói lakást kapnak■ A tanyaközpont területén átmenő szakaszon az úttestet teljesen kikövezik. Megkezdődik a tanya- központ fásítása is, a tanácsház előtti részt feltöltik és parkírozzák. Az ifjúság részére sportpályát is létesítenek. Hálásak a nagy támogatásért Györgytarló dolgozói, ezért vesznek feszt nagy lelkesedéssel, társadalmi munkával a ■ ta nyaközpont építésében. Havi 5oo ezer forint értékű megtakarítást érnek el megyénk kisipari termelőszövetkezetei Jó gondozással megkétszerezte a teihozamot a vaidácskai. .Petőfi" termeiőcsocort

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents