Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-30 / 253. szám

Kedd, 1951. évi október hő SQ. gSZAKMAGYARORSZÁÖ ÖTÉVES TERVÜNK BÜSZKESÉGEI A MISKOLCI KIÁLLÍTÁSON n A szombati megnyitó ünnepség után, majd különösképen vasárnap és hétfőn is igen nagy számban keresték fel a dolgo­zók az MSsT nagymiskolci szervezet'nek Deák-utcai székházában az „Ötéves Terv”-kiállítást. Nagy figyelemmel, igen nagy érdeklődéssel tanulmányozták a kiállítás rendkívül értékes anyagért, hog- mint Jánosi Ferenc elvtárs, népművelő i miniszterhelyettes megnyitó beszédéi -n mondotta: utazást tegyenek saját jövő- fűkbe, városuk, megyéjük Jövőjébe, lás. sók, fiogy városuk, megyéjük, egész ha­zánk milyen virágzó jövő jelé halad, * Az első kép, amelynél sokáig és szere­lettel időznek a dolgozók, azt a pillanatot örökíti meg, amikor Rákosi elvlárs a fel- szabadulás után ismét magyar földre lép. kővetkező képek bemutatják országunk éá'-pitéiének hős napjait. „Indul a há­méves terv’1, — olvassuk az egyik fel- -tót és mindjárt mellette ott láthatjuk a képeket, maketteket a hároméves terv nagyszerű alkotásairól, vagy azokról az alkotásokról, amelynek építését már a hároméves tervben kezdtük meg. Az egyik nagyméret: kép a mátravidski erő­művet mutatja be, más képek a felrob- nntott hidak helyett épített új hidakat, a dolgozók számára épült gyönyörű új la- k ásókat. Apró kis villanykörték színesen ábra* oltók, hogyan fejlődött például a ma’ gyár falu telefonhálózata. Állandóan rengeteg nézője van ötéves I tervünk büszkesége, a dunapentelei — r | ameiyuen az egy, merve »»«»»», /**' Sz.álin-városi — építkezés makettjeinek. | döszobás lakások központi fűtéssel van­Ilünkön bemutatjuk az egyik duna. :nlelei 100 lakásos korszerű őrületet, amelyben az egy, illetve kétszobás, jár­nak ellátva. Ilyen házakat építünk az új szocialista városban az ötéves terv vé­gére, ezekben a házakban 4500 csalid he lakni. A legkorszerűbb gyógyítóeszközökkel berendezett dunapentelei orvosi rendelő- intézetet látjuk a képen. Természetesen sok más létesítmény is szerepel a város- építési tervben, többek között egy 400 agyas kórház is. * I Bányászatunk fejlődéséről beszédes, 'ájult lendületű harcra mozgósító grafiko­nok számolnak be. 1949-ben l millió 180 ezer vagon szenet termeltünk, 1954~ben megnövekedett bányászlétszámmal és korszerű gépesítés alkalmazásával 2 mil­lió 750 ezer tonna szenet kell ainiok bányászainknak népgazdaságunk szá­mára. • Villamos erőmüveink 1949-ben 2500 inillió Kw-óra áramot termeltek, ez Bu­dapest világítási szükségletének tizenkét­szerese. 1954-ben 6500 millió Kw-óra ára­mot kell termelnünk, ez Budapest vilá­gítási szükségletének — harmincegysze. resst * A kiállítás lelkesítő képet ad arról is, hogy a felszabadító Szovjetunió segítsé­gével, tapasztalatainak hasznosításával milyen rohamosan fejlődik építőiparunk. Felemelt ötéves tervünk 3 milliárd jorin- 'tot fordít építőiparunk fejlesztésére, ez az eredeti terv 400 százalékának felel meg. Képek mutatják az építőiparban használatos gépeket, amelyek megkímé­lik a legnehezebb munkák végzésétől a dolgozókat- A talajgyalugép 20 ember, az árokásógép 40, a markológép 40, a kis mozdony 30, a billenőkocsi 20, a ser­leges rakodógép 6, a szállítószalag 5, a billenő teherautó 20, a habarcsszívóg'p 12, a betonkeverőgép 20, a toronydaru 40 ember munkáját végzi dl • Egész falat tölt be a kiállítás egvik legnagyobb termében az a hatalmas tabló, amely hazánk ipari fejlődését mulatja be az ötéves terv ídő-znka alatt. Apró kis villanykörték gyűlnek ki a térképen számtalan város és falu neve mellett, jel­zik, hogy szénbánvászatunk, kohóiparunk, íiehéz- és könnyű vegyiiparunk, erőmű, íidnk, textil- és élelmiszeriparunk, lakás* építkezésünk kulturális és szociális in­tézményeink hálózata hogyan bővül, fej­lődik, új nagy alkotásokkal az ötéves terv végéig. • Gazdag anyag ad képet mezőgazdasá­gunk eddigi eredményeiről és további fejlődéséről. Eddig 184.579 dolgozó pa­rasztot részesítettünk mezőgazdasági szak­oktatásban. Az ötéves terv időszakában 26 100 traktort gyártunk hogy a dolgozó parasztok a gépek segítségével könnyeb­ben, jobban és többet termelhessenek. * Jogos büszkeséggel mondják a kiállí­tást látogató dolgozók: ezeknek az alko. 'ásóknak létrehozásához munkánk me’Wt rz államnak kölcsönadott forintjainkkal is hozzájárultunk! Nagy rajzos tábla ér A Hejöcsabai Cementgyár megépí­tésének országos jelentőségét meg­értették a Magasépítési VTL1 alat dol­gozói és a gyár építésének meggyor­sítása érdekében az eredeti tervvel szemben ellentervet dolgoztak ki. Vállaltuk, bogy jóval a kitűzött ha­táridő előtt megvalósítjuk a tervet, amelyet kormányzatunk előírt szá­munkra. Ennek az e’lentervnek a végrehaj­tása nagyobb feladatokat ró ránk, de ugyanez vonatkozik a gyér épí­tésében résztvevő 26/1 Mélyépítő VáBalat dolgozóira is. Ti, e'vtársak, szak'ársak a Mély­építő Vál alatnál e'Őirt ütemterve­tek szerint dolgoztok, de ez az ütem már nem elegendő ahhoz, hogy biz­tosi1 sa a mi gyorsabb munkánkat. A ti tervetek a mi e1 lentervünkhöz képest már e1 avult. Munkánk szoro­san kapcsolódik, mi csak úgy tud­juk ellentervünket teljesíteni, ha ti megteremtitek ehhez a szükséges előfeltételeket. Ezért arra hérünlc zékelteti, mit lehet építeni, létrehozni a II. Békekölcsön-jegyzés összegéből, az 1 milliárd 273 millió forintból. Ebből az összegből például 36.340 család részére építhetnénk lakóházakat, vagy 12.260 szerszámgépet, vagy 7500 Aj'ay—Szilárd" féle szénfejtő és rakodó kombájnt, vagy 3800 arató-cséplőgcpet, vagy 33.200 trak. tort, vagy 473 mozdonyt, vagy 1590 tro­libuszt gyárthatnánk. • A dolgozók azzal a szilárd elhatározás­sal távoznak a kiállításról, hogy még vdnadobban, még nagyobb eredményekkel iolgoznak, harcolnak az ötéves terv, o béke terve győzelmes magva’ásításáért, — most: Rákosi elvtársnak tett fogadal­muk maradéktalan teljesítéséért, (v.b.) titeket, hogy ti is dolgozzatok ki el- 1 on fervet, s annak érte mében gyor­sítsátok meg munkátok ütemét. A mi brigádunk a Nagy Októberi Szocialista Eorradaöm évfordulójá­nak tiszteletére vállalta, hogy az egyik nagyon fontos zsaluzást de­cember 25-re elkészítjük. Annak ér­dekében, hogy ellentervünket meg­valósítsuk, mi most újabb felaján­lást akarunk tenni, mégpedig olyan értelemben, hogy ezt a munkát még egy hónappal hamarább, már no­vember 25-re e!végezzük és betono­záshoz ké°zen átadjuk. Arra hívjuk fel a Mélyépítő Vál­lalat dolgozóit, ugyanígy a gyár épl- ' ősében résztvevő többi váüa’at dol­gozói- is, hogy segítsék elő a ml el- entervünk megvalósítását és ezt a nagyfontosságú gyárat, ötéves ter­vünk nagy alkotását jóval a kitű­zött határidő előtt felépítsük, RTJNDA JANOS brigádvezető Hejőcsabaá Cementgyár építkezés Gyorsítsuk meg a Heíőcsahai Cementgyár éoítését! A HejŐcsabai Cementgyári Építkezés dolgozói arra kérik a 28/4. Épí­tőipari Vál'a,'art vezetőségét, hogy gondosabban foglalkozzék a dolgozók kéréseivel és Igyekezzék azokat az eddiginél sokkal gyorsabban elin­tézni. Ne tartson hetekig, hónapokig — mint eddig — egy-egy ügy elin­tézése. KOPCSO LÁSZLÓ HejŐcsabai Cementgyári Építkezés üb. titkára. „Nyolcvan éves a magyar bélyeg^-kiállífás M'sWocon A nagymiskolci szervezett bélyeg, gyűjtőié a miskolci városi tanácdAz nagyié, miben „Nyolcvan éves a ma­gyar bélyeg“-kiállítási rendeznek. En­nek keretében emlékeznek meg arról is hogy Miskolcon harminc év óta fo yik a szervezett b&yeggyüjtők munkája J kiállítást novenbe- S-án. szomba­ton dóután S órakör nyitják meg és november 4-én, vasárnap este 4 óráig tekint he tk meg. belépődíj nélkül / Magyar Posta Budapestről rend­kívül értékes, érdekes anyagot küld a kiállításra, számos budapesti egyesü­let is bemutatja anyagát, ezek közül több nemzetközi bélyegkiáílitásokon is szerepelt. A kiállításon dr. liuetissi Lajos. Hargitai László és Csathó Ödön tart szakelőadást külön at ifjúság ré­szére pedig ifj' Varró Gyula, a Mtis- száih gimnázium tanulója, A Magyar Posta november 4-én vi­rág-sorozatot hős forgalomba. est Misko'con is árusítják majd. különle­ges elsőnapi béltpegzőt használ a Posta. A kiállításon bélyegrejtvény, ingyenes nyereménysorsolás, bélyeg, szépségverseny is lesz. Milden dofgsző paraszt kössön fennelss; szerződést a tavasziakra! Mezőgazdaságunk fejlesztése és terméseredményeink nőve ése szem­pontjából igen nagy jelentősége van a terme ési szerződéseknek. — Ezek nemcsak magasabb jövedel­met biztosítanak a dolgozó parasz­tiknak, hanem kormányzatunk ér- ‘ékes támogatást is nyújt számuk­ra. Lehe övé teszi, hogy a szerző­dést kötő dolgozó parasztok minő­ségi vetőmaghoz, mű rágyához jus­sanak, megísme-jék azokat az agro­technikai eljárásokat, amelyek a magasabb terméseredményeket biz­tosítják. A szerződésesen termelt növények termését magasabb fel­árral veszik át. Számos dolgozó pa­raszt ismerte mag megyénkben az elmű t évek folyamán a termelési szerződések előnyeit. A karosai dolgozó parasztok pél­dául a múlt évben magkender termesztésére kötöttek szerződést és holdankint átlag 8000 forint jö­vedelemhez jutottak, Tő'h József karosai dolgozó pa­raszt 200 négyszögölön 125 kg ken­dermagot terme t, amiért 300 forin­tos árral számolva, 375 forintot ka­pott és kifizették neki a kenderkó- rö árát is. Mo’nár István dolgozó paraszt ugyanilyen jól járt. A terme’ési szerződések előnyeit maguk a dolgoző parasztok bizo­nyítják. Móré Erzsébet pácini lakos levelében elmondja, hogy az elmúlt évben 400 ö’ön 4 mázsa kenderma­got termelt, amiért 1200 forín’ot kapott; 800 négyszőgö'ön ped-'g mákra szerződött. „Szerződést kö­töttem cukorrépára is és a nemesí­tett vetőmagvak, a műtrágya, a jő taiajmunka meghozta az eredményt. 400 négyszögölön 70 mázsa répát termeltem, amelyért az áron felül még 140 kg cukrot is kaptam. Ez- idén az eredmények láttán még többre fogok leszerződni hiszen lá­tom, hogy megéri és ugyanakkor segítem vele népgazdaságunkat; hozzájárunk az Ötéves Terv végre­hajtásához." Éppen Móré Erzsébet példájából látják a pácini dolgozó parasztok, hogy milyen nagy hibát követtek el azok, akik hallgattak a ku ák szavára és elhitték, hogy ,,nem érdemes szerződést kötni". Látják, hogy a szerződésekre termelt ken­dermagért 300 forintot fizettek, a szerződésaélkü fért pedig csak 200 forintot. Egyéb előnyei is vannak a ter­melési szerződéseknek. Azok a szerződéses terme’ők, akik az előirányzott átlagon fe ül magasabb termést érnek el, külön jutalomban részesülnek. Minél több dolgoző paraszt hasznú ja fel az a’kaimat, kösse meg tehát a szerző, désót a terme ósi felelősök segítsé­gével a termeltető vá lalatokkaL Október 1 és november SO-a között lehet szerződést kötni a tavasziak­ra, hogy a dolgozó parasz ság kellő időben előkészíthesse földjét a ve­tések alá. Rövid idő, néhány hét áll tehát csupán rendelkezésre, de el kell érni, hogy a falu minden dol­gozója megismerje a termelési szerződések hatalmas kedvezmé­nyeit, legyen tudatában annak, hogy ezzel is hozzájárul a boldog, békés jövő építéséhez. Kössenek minél többen termelési szerződést a falu dolgozói közül! Keszonban megalakították a megállapodások betartását ellenőrző hivatalt Az U.j Kína hírügynökség tudósítója közli Keszonból, hogy a küldöttségek október 25.i megállapodásának megfele­lően a két fél összekötő tisztjei október 28-án, reggel 9 órakor megalakították a közös hivatalt, hogy biztosítsák a meg­állapodások szigorú megtartását minők’ fél részéről és megakadályozzák az egyez. meny megsértésének megismétlődését. A két fél összekötő tisztjeinek vasárnap tar­tott első együttes ülése kidolgozta az ér­tekezlet körzetének biztonságát szolgáló intézkedések részleteit, valamint más ad* minisztratív problémákat. Az együttes ülés délelőtt 9 óra 50 perckor fejeződött be. Megállapították az üzemi konyháknál kötelező közegészségügyi szabályokat! A* Egészségügyi Minisztérium meg­állapította a csoportos étkezt etés cél­jára szolgáló konyhaüzemek étcsítésé- nél és működésénél követendő köz­egészségügyi szabályokat. Ezsek szerint é’keztető üzemet, konyhát tiszta — lehetőleg pormentes — környe­zetben kell létesíteni, úgyhogy az szennyezett, bűzös anyagokkal fogla k"zó üzemtől léga'ább 1 km, egyéb szennyezett helyektől (sze­méttároló, stb.) léga’ább 30 méter távolságra legyen. A konyhai hulladékot, szemetet az udvar leg’ávolabbi részében — lehető­leg 30 tn-re — zárt tartályban kell el­helyezni, A konyha padlóját a napi munka közben többször fel kell mosni, egy­szer pedig forró vízzel, lúggal, vagy más fertőt’enítő oldattal kell felsú­rolni. A szennycsvizedény, moslék, vagy szemé>‘tartály a konyhában még átme­netileg sem tartható. Tüzelőanyagot a konyhában csak megfelelő tároló tar­tályban szabad tartani A konyhai alkalmazottat csak elő- sete.« orvosi vizsgálat után lehet mun­kába állítani. Az orvosi vizsgála ot évenkint meg kell isméte'ni, úgyszin­tén minden tartósabb, lázas megbete­gedés után. A dolgozók általános testi tisztaságára gondot kell fordítani. A konyhában ke1] biztosítani a kézmo­sási lehe őséget. Gondoskodni kell — orvosok be­vonásával —, hogy a konyhai dol­gozók alapvető egészségügyi isme­retekkel rendelkezzenek. Figyelemmel kel] kísérni a do’gozők egészségügyi ál’ápotát és lényegtelen­nek lá’szó betegségek esetén is orvosi kezelésre kell u'ásítani a do’gozót. Bia osítani kell a raktárhelyiségek állandó szerőzését. Részletes utasításokat tartalmaz a szabá’yzat a folszere'ési ’árgyak tisz­tán artására vonatkozóan is. A szabá’yok be'artásáér’ a konyha! üzemvezetője és valamennyi dolgozója' egyaránt feleli <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents