Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-17 / 139. szám

Szeretettel köszöntjük a DISz megyei küldöttértekezletének résztvevőit! f Az egyetemi város építkezésének Sofgoaői nagy szeretettel fogadták Pozsonyi Zoltán elvtársat, hazánk el­ső kőműves eztahánovistáját és Fekete István sztahanovistát. Azért jöttek, hogy megmagyarázzák,,, megmutassák dolgozó társaiknak, hogyan kell a JVÍaximenko-féle falazást módszerrel dolgozni, mi;yen hatalmas előnyöket biztosít ennek a kiváló szovjet munkamódszer­nek alkalmazása. Bégekben úgy történt a falazás, hogy a kőműves egymaga dolgozott a fal építésénél. Terítette a habar­csot, rakta a téglát, minden egyes tégláért le kell hajolnia. A hlaktzi- menkő-féle gyorsfalázásnál segédmun­kás teríti a habarcsot, másik segéd­munkás a téglát adogatja, a kőműves szakmunkásnak a falazás a. dolga. Erthe.tö, hogy sokkal gyorsabban ha­lad így a munka. De van más előnye te. Amikor a régi falazás! módszer szerint dolgozó kőműves lerakott két- három sor téglát, függőón és léc se­gítségével igazgatta egyenesre a so­rokat, téglákat, Egy-egy kiálló tég­lát kalapáccsal iilögetett a helyére. Sok baj származott ebből A malter már megkötött és mivel a téglát el­mozdították, a kötés már nem • volt töké’etes. Emellett ez is előfordult, hogy az ütögetéstöl eltört a tégla- Ezeken a hibákon úgy próbáltak se­gíteni, hogy az épülő fal két végén, deszkát állítottak fel, a deszkán levő szögek segítségével a fallal párhuza­mosan két zsinórt húztak ki, hogy ez adja az egyenes faja-zási irányt. Ez sem volt tökéletes megoldás, hiszen ka elmozdul — görbe lesz a fal, Az új módszer ezeken a hibákon is segit. Poz.sonyi és Fekete elvtársakát széles gyűrűben veszik körül a dolgo­zók, figyelmesen hallgatják szavai­kat. Pozsonyi elvtárs többször is el­magyarázza a szovjet gyorsfalazási módszer lényegét Az ácsok már szö­gezik is a. kalodákat. Előre odakészí­tik a fal építéséhez szükséges meny- nyiségü habarcsot és tég'át. Felállít­ják a magassági sorvezető kalodát, ez biztosítja, hogy a, fal egyenes legyen. Kétszer megfiiggözik, azután pánttal fogják össze, hogy el ne mozdulhasson. A vízszintes kaloda a sorok egyenes­ségét biztosítja. Derékszögben össze- szögezett két deszkából áll, a deszkák közé három miliméter vastag vasle­mezt helyeznek, merevítőkkel fogják össze, Bendkíviil nagy figyelemmel kísérik Pozsonyi elvtárs munkáját, A víz­szintes kaloda segítségével, a Makszi- mcnko-íéle újrendszerü kanállal egy segédmunkás egyenletesen végigterítí a habarcsot- Másik segédmunkás adja a téglát, a kőműves a vaslemezeken végigcsúsztatja a téglát, úgy helyezi el a friss nyalt erben. A deszkán meg­jelölték, hol vannak a. fugák — a téglák közötti keskeny habarcsrészek. Kém kell az első téglasort nézni, hogy s. fugák pontosan essenek. Amikor a téglasor kész, a vízszintes kalodát ki­emelik, a téglasor fölé helyezik, így a következő sor is egyenes, pontos lesz. Pozsonyi elvtárs átadja a nialter- terítő kanalat Igrényi József kőmű­ves keiébe. Igrényi nyugodt, megfen, tolt mozdulatokkal,, jól dolgozik, de azért — érthető módon —- akad még hiányosság munkájában. Pozsonyi elvtárs mindjárt fel is hívja ezekre figyelmét. — Vigyázz, Jóska —mond­ja —, ez a tég'a itt magasabban van, nyomd egy kicsit lejebb. Szo­rosabban rakd egymás mailé 8, tég­lákat... Egyelj arra, kog7 aa éle .* vaslemezeken csússzék végi; ,, A dolgozók hatalmas érdeklődéssel beszélnek a gyorsfalazási módszerről, Igrényi József mellett Guba Sándor, Czigány Ferenc és több más dolgozó is mindjárt (-’határozza: „Ezután mi is a Maximenkó-féle falazással dolgo­zunk...!“ Látják, mennyire meg­könnyíti eza munkát, hiszen egy mű­szak alatt minden megerőltetés nél­kül 4-5 ezer téglát tudnak így befalazni, A gyorsfa’azási módszer -— mondja. Pozsonyi Zoltán e'.vtárs — igen. nagy mértékben elősegíti az épitőipar fej­lődését. Megkönnyíti az°knak a fin- tál szaktársnknák munkáját, akik most kerülnek az iparba- Biztosítja, hogy sokkal magasabbra lehet emelni a teljesítményszázalékot. Szép, töké­letes falazást lehet vele elérni. Még azok is, akik jóformán nem is láttak falazást, rövid gyakorlat után jómi- nőségü munkát tudnak ezze] a mód­szerrel végezi. Nagy anyaginegta.ka- rítást, is biztosít, hiszen az egyenes, pontos fal lehetővé teszi az újrend­szerü vékony vakolás alkalmazását. A felemelt ötéves terv végrehajtása során hatalmas- építkezéseket.végzünk- Ahhoz, hogy tervünket becsülettel teljesítsük, szükséges, hogy ezt a módszert ez építőiparban mindenütt a legrövidebb időn belül, a legszéle­sebb körben alkalmazzuk! „Ezután mi is a jVlaximenko-féle falazással dolgozunk...!^ Fozsonyi Zoltán sztahanovista bemutatója az egyetemi város építésénél ha szél fújja e, esinórt, vagy a dcsz­A Nazarova-mozgalom sikere a diósgyőri Váltógyárban Aki két-három hónappal ezelőtt a diós. ’győri Váltógyárban járt, szembeötlő igen komoly hiányosságokat látott. Sok elha­nyagolt, piszkos és törött gép volt az üzemben. A statisztikai adatok beszélnek a hibák súlyos következményeiről. Egy- egy gép néha heteken keresztül állt, hasznavehetetlen volt, mert a lakatosok nem győzték a sok javítást. A gépállások nem egyszer a dolgozók nemtörődömsége miatt következtek be. Sokan voltak kö. róttuk olyanok, akik csak magas terme­lési százalékok elérésére törekedtek, nem sok gondot fordítottak gépükre. Felesleges időtöltésnek tekintették a gé­pek átvizsgálását, karbantartását, olajo­zását. „Ha eddig tudtam rajta dolgozni, fogok tudni ezután is” — mondották tel­jesen helytelen módon. Amikor azután elromlott, vagy eltört a gép, sohasem ma­gukat, mindig a gépet hibáztatták. Mind­ezek alapján érthető, hogy a Váltógyár. ban magas volt a rezsi-órák száma, csők- kent. az üzem termelékenysége. Ez az állapot nem volt már tovább íirtható. Május elején az egyik termelési értekezleten Velezdi Gyula, a Valtógyár üzemfőnöke beszélt arról, mennyire hát­ráltatja a termelést, milyen nagy károkat okoz az üzemnek, népgazdaságunknak a sok géptörés, gépállás. A pártszervezet vezetésével megindult a ízéieskörű felvilágosító munka a Nazarova-mozgalom bevezetésére. A mozgalom igen nagy sikereket hozott már eddig is a Váltógyárban. Csomó János esztergályos egyike azok­nak a dolgozóknak, akik szocialista meg­őrzésre vették át gépüket. Csomó János eddig is szerette gépét, testvérének, jó- barátjának tekintette, szinte egybeforrt vele. Ö nem hanyagolta e! azelőtt sem a ■ gépet, de mióta a mozgalomban van, még nagyobb gonddal vizsgálja át minden al­kalommal a gépet, megnézi a legkisebb csavart, fogaskereket, csapágyat is. A meglazult csavarokat meghúzza, gépét megolajozza. Amikor hozzákezd a munka, hoz, megindítja a gépet, úgy érzi, mintha még. a motor is más hangon búgna fel, mint azelőtt, A gép hálás a szerelő gondosságért... Szanví István gyalus az elsők között Volt, aki szocialista megőrzésre vette át "gépét. Vállalta, hogy gépét 2000 órán ke­resztül nem kell javítani. Nemcsak maga vigyáz a gépre, ellenőrzi „abléza” mun­káját is. Rendben, tisztán tartja a gép kornyékét is. Venezel István, esztergályos 30 éve dől- gozik egy gépen. Nem új már a gép, mégis jó állapotban van. — Azért léptem a Nazarova.mozgalom- ba — mondja Venezel István —, mert tudom, hogy saját érdekein is a gép gon­dozása. rendbentartása. Zavartalanul tu­dok termelni, több a keresetem és ha a Szerződésben vállait kötelezettségnek ele­get teszek, .a gépei nem kell javítani. külön jutalomban is részesülök, ' Kiss János marós büszkén mutatja gc. pót. Meg is van minden oka, joga a büszkeségre, túszén • nemcsak a gép, de még környéke is ragyog a tisztaságtól Kiss János is pontosan átvizsgálja min­den műszak elején a gépet, a legkisebb hibát is rögtön kijavítja. Kenőzsírral, masszával kilapasztja a vízlevezető csa­torna letört részeit, nem engedi, hogy a víz szétfolyjék. — Nagyon helyeslem — mondja —, hogy üzemünkben bevezették a Nazarova- mozgalmat. Minden új munkást, átkép. zó’st arra tanítok, hogy szeresse a gépet, ápolja, gondozza. Györkei Károly új fúrógépen dolgozik Vigyáz is rá, mint a szemefényére. Bol­dog, hogy ilyen jó új gépen dolgozhat. Ezerórás szocialista megőrzésre vette át gépét és szerszámait. Molnár Ferenc és 8 tagú esztergályos brigádja szintén be­kapcsolódott a mozgalomba, vállalták, A Minisztertanácsnak a vállalati szer­vezet továbbfejlesztésére és a gazdasági vezetők felelősségének fokozására június 15-én hozott rendeletéi jelentős lépéssel viszik előre az egyéni felelős vezetés meg. szilárdítását a vállalatokon belül cs fo­kozzák a minisztériumok és a vállalato. kát irányító más szervek felelősségét a vállalatok gazdasági eredményeiért. A főmérnökökről szóló rendelet ki­emeli a műszaki vezetők munkájának döii#> fontosságét az üzemek termelése és a tervek teljesítése szempontjából. A nagyobb üzemekben a főmérnök az igaz­gató első helyettese, aki az igazgató mel­lett elsősorban felel a termelési, anyag- felhasználási, termelékenységi és müsza. ki fejlesztési tervek teljesítéséért, az üzem műszaki irányításéért. A rendelet ennek megfelelően messzemenő ingókat biztosít a főmérnökök számára. A lő. mérnök közvetlen irányítása alá tartoz­nak a termelő', karbantartó és energia, szolgáltató üzemek cs a vállalatnak a ter­melés műszaki előkészítésével, ellenőrzé­sével vagy műszaki fejlesztésével fog, lalkció szervei. A nagyobb vállalatok főkönyvelőiről szóló rendelet a vállalaton belüli számví. tel és azzal összefüggő ügyviteli kérdé­sekben a főkönyvelőt az igazgató helyet­tesének minősíti. Felelőssé teszi a pénz- gazdálkodásért, a vállalati kezelésben levő állami vagyon megőrzéséért és a pénzügvi {egyelem biztosításáéi-!. Ennek megfelelően széleskörű ellenőrzési és irányító jogkört is biztosit számára. A rendeletek nem érintik, sőt megerő­sítik a vállalat igazgatójának felelősségét a vállalat egész működésére. A trösztökről szóló rendelet az eddigi ipari központok helyett újtipusú irányító szerveket létesít, amelyek önállóan elszá. hogy a bárom esztergagépet 1000 órán át nem kell javítani, mert vigyáznak minden alkatrészre, betartják a kezelési szabá­lyokat, rendben és tisztán tartják a gépet és környékét. A néhány hónappal ezelőtti helyzet már a múlté lett a Váltógyárban. Mindenütt rendet, szép tisztaságot találunk, érthető, hogy , a munka is jobban halad. A Váltógyárban Velezdi Gyula és Vizdes lenő javaslatát követve először 96 dolgozó kapcsolódott be a Nazarova-mozgalomba, példájukat követve 6 brigád 66 taggal szintén szocialista megőrzésre vette át gépét. A \ állógyárban a Nazarova-mozgalom íredményeként 10—15 százalékkal csök­kent a géptörések és a gépállások száma, lletvc ideje. A dolgozók termelése, foko­zatosan növekszik, az üzem jól teljesíti tervét. I Követésre méltó példa! NÉMETH ILONA móló egységként közvetlenül felelnek az alájuk tartozó vállalatok működésének gazdaságosságáért és ennek megfelelően az eddigi ipari központoknál szélcscbb- körü irányító szerepet is kapnak. A minisztériumi főkönyvelőkről szóló rendelet a minisztériumokban cs a válla­latokat irányító minisztériumi főosztályo. kon is főkönyvelőségek szervezéséről in­tézkedik. Ezúton fokozza a gazdasági ve- zetés felelősségét a vállalatok működésé, nek eredményességéért, az állami vagyon megőrzéséért. A mérlegbeszámolókról szóló határo­zat időközönkinli’ beszámolókat rendsze­resít a gazdasági vezetés tájékoztatására. A minisztériumok, trösztök ezúton is el­lenőrzik a vállalatok gazdasági eredtné. nyelt és ezen keresztül azok általános működését is. Tovább hell leültéül a munkát a gönci tszes=ben Göncön a „Rákóczi" tennejőcso- por!ban nagy lendülettej folynak a növényápolása munkák. Az egyéni versenyben a mák egyelőénél Ma­joros István 225, a kaszálásnál Tranka Józ-of és Hajósa János 160 százalékot, ért ej. Meg kell mondani azonban, hogy a munkaszervezés körül még sok hiányosság van, sok a tennivaló. Baj van a munkafegyelemmel is. Vannak, akik 2—3 napon át js el­maradnak Bűnek oka abban vau, hogy a népnevelők sem dolgoznak megfelelően és a pártszervezet nem mozgósít kellően a soronkövelkező feladatok végrehajtására. Tebér Ferenc flönf­A Miuisztertanáes rendeletéi a vállalati szervezet továbbfejlesztésére A lengyel-magyar barátsági egyezmény b arm au. k év ford uló j a A lengyel és a magyar nép kapcso­latai a háború után minden téren egyre erőteljesebb fejlődésnek indul­tak. A fejlődés fontos mérföldköve volt a három évvel ezelőtt 1948 június 18-án megkötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Ezzel a szerződéssel 8 «ét nép hagyományos barátsága új tarta­lommal telt meg. A régen frázisokba fuliasztott lengyel-magyar barátság a két ország dolgozó népeinek igazi testvériességévé vált és elősegítette közös • szocialista fejlődés alapjainak megteremtését. 1945 októberében Írták alá a Szov­jetunió csapatai ä|tal felszabadított két ország közötti első ánicsercior- galmi megegyezést. Az 1946 közepén kötött második egyezmény már nagy­mértékben kibővítette azoknak az áruknak jegyzékét, amelyeket a két baráti állam szállított egymásnak. Az ánicsereforgalom ebben az évben már 3 millió dollárt ért el s egy év mulva meghaladta a hét milliót- Ennek a számnak jelen* őségé kellő: súlyt- kar. lia összehasonlítjuk a /két ország 1938. évi ámcsereforgaBPáya!, ami mindössze 3 millió dolláV ett ki. A .-•ét ország között a gazdasági élet minden területén egyre jobban elmé­lyülnek a baráti kapcsolatok. A két testvérnép äzoros együttmű­ködése kulturális téren is megnyilvá­nul. A kölcsönösen rendezett kiállítá­sokon a lefordított regények és szín­darabok, az állami operákban bemu­tatott zeneművek, a mindkét ország­ban megrendezett filmhét és a két rádió niiisorcscréje hozzájárult a két ncp életének, fejlődésének kölcsönös megismeréséhez. A két ország kapcso­latainak fontos része a muukáscsere- tidtiltetési akció, melynek során a ma. gyár és a lengyel üzemek legjobb dolgozói ismerkednek meg egymással és saját tapasztalataik alapján győ­ződnek meg az újjászületés hatalmas eredményeiről. A somsályi bányászok szocialista kötelezettségvállalása az Alkotmány ünnepének tiszteletére Az Ózdi Szénbányák somsályi bányaüzemének ' dolgozói a tatabányai X-es aknán dolgozó bányászok felhívásának megvitatása titán egyhangúlag elhatároz« ták, begy csatlakoznak kezdeményezősíikbe/. Megvizsgálták eddigi erednie, nyeiket és rejtett tartalékaikat és vállalták, hogy 1951 májusi lemaradásukat augusztus 30-ig behozzák, szeptember 2-ig 2500 tonna szenet adnak terven felül népgazdaságunknak és őt százalékkal megjavítják szenein átlagteljesítményüket, az átlagos palatartalmat két százalékra szorítják le, a 100 százalékon alul termelők számát az elmúlt hónaphoz ■ viszonyítva havonta 10 százalékkal csökkentik, Elba. távozták, hogy a Bényász.napig a ciklikus munkaszervezést a szénen dolgozó bá« nyászok 40 százalékánál bevezetik, és az év végéig J0 ezer forint anyagmegtaka.* rítist érnek el. Vj gyorsolvasztási rekord a diósgyőri Martinban tó irányításával a 3 óra 55 perces re­A Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgo. zói — mint hírül adtuk — csatlakoztak az Ózdi Kohászati Üzemek felhívásához és az Alkotmány ünnepének tiszteletére újabb veísenykötelezettscgeket vállal­tak. Ez az esemény újult lendületet adott a Martin-acélmű dolgozóinak is. Különösen a II. számú kemence brigád­jai között folyik nagy vetélkedés. 15-én, pénteken, a délutáni műszakban Bukovezki Miklós brigádja Mertusz Ist­ván acélgyártó irányításával 3 óra 55 perces rekordadagidot ért el. Az éjszakai műszakon a Kiovszki brigád megfogad­ta: még lejjebb szorítják az adagidőt! Ez sikerült is, — Lakatos. Béla acélgyár. kordadagidőt megdöntve 3 óra 25 perces adagidőt értek el. A brigád tagjai Stu. bó József, Bállá János és Illés István vol­tak, A kitűnő eredményhez hozzájárul! az öntőcsarnokban Béliéi József üstös is, aki tüzes állapotban kezelte az üstöt, hogy segítse a brigád vállalásának sike­rét. .Tó munkát végzett az új rekord ki­vívásánál Pénzes Márton sztahanovista darukapcsoló, Orosz József nagydarukap- csoló brigádvezető és Török László cso­portvezető LÁSZLÓÉI ISTVÁN Diósgyőri Kohászati Üzemek", Martin-acélmű. Harc a íáppénzcsalások, ál betegségek kiküszöböléséért Ma, június 17-én, vasárnap reg­gel kilenc órai kezdettel Miskolcon a SzOT székházában értekezletet tartanak megyénk bányászainak 'kül­döttei és a bányavidékek orvosai. Az értekezleten megbeszélik, hogyan le­het és kell eredményesebb harcot folytatni a táppénzcsalások, áibcteg- sígek, igazolat.an müsza-kmuíasztásck kiküszöböléséért. Az értekezlet fontosságát, idősze­rűségét aláhúzza az a tény, hogy megyénk bányáiban 1951 januar 1-től június 1-ig 38.657 igazolatlan niüszakmulasztás volt. A Diósgyőrt Szénbányák Vállalatnál az elmúlt öt hónapban 8261 igazolatlan rnü- szakmulasztás fordult elő, a dolgo­zók 15 százaléka sorozatosan elma­radt a munkából. A Diósgyőri Szénbányáknál Szuromi Gábor lyu- kóbányai vájár a múlt hónapban mindössze 11 műszakon át dolgo­zott, 14-szer mulasztott- Munka­társai találkoztak vele Miskolcon, nagy betegnek mondta magát, de június 13-án az egyik miskolci ven­déglőben mulatozott. Hőnígh Bereue vájár kilencszer hiányzott igazolat­lanul. Szabados János hétszer mu­lasztott.. 84.1 százalékot teljesítőit. Mutnyánszki János 85.1 százalékra teljesítette tervét, 9 kimaradása volt. Szabó Károlynak három, Mat­ézis Jánosnak négy, Eperjesi Mi­hálynak hét igazolatlan mftszakmu- lásatása voit májusban. A Bükkajjai Szénbányák Válla­latnál 10.207 igazolatlan műszak - mulasztás történt, a Szuhavölgyi Szénbányák Vállalatnál 13-255, ez Ózdi Szénbányák Vállalatnál öJO-v igazolatlan müszakhiáóyzás volt az elmúlt öt hónapban, A becsületesen dolgoző öntudaton bányásztömegek több és több széli termelésével járulnak hozzá felemelt ötéves tervünk végrehajtásához es harcolnak a munkafegyelem megszi­lárdításáért. Pusztaszeri József elv- társ, vájár, a Diósgyőri Szénbányák pálinkás! üzemének dolgozója a kö­vetkezőket Irta: »Ebben az évben még nincs egyetlen hiányzásom som és arra fogok törekedni, hogy ne is legyen! Tudom, ha igazolatlanul ki­maradnék, abból népga£iíii®ag'iiik- nak nagy vesztesége származna, ugyanakkor én is ©leírnék a külön­1 - i *.■ „ fizetett szabadságom, kevesebb len­ne a keresetem. A Fárt azt várja tőlünk, kommunistáktól, hogy pél­dát mutassunk a munkafegyelem megszilárdításában. Ennek igyek­szünk is ejeget tenni. Szívós felvi­lágosító munkát kall folytatnunk a hiányzások megszüntetése érdeké­ben.« Molnár Miklós elvtárs, lyukóbá- nyai segédvájár Így Ír: »1947-lől a lyukóbányai üzemnél dolgozom. Elő­ször ón is hiányoztam, de mikor szemináriumra kezdtem járni, ta­nultam, rájöttem, milyen fontos az, hogy a munkafegyelmet szigorúan betartsuk. 1951-ben egyetlenegy iga­zolatlan műszakom sem volt. Tu­dom hogy a rcnde3 müszakbajätds- sal erősítem hazánkat, a béketábort. Nagy hiba, hogy még a mi csapa­tunknál sem tudja mindenki, mtjyen fontos a műszakok pontos betar­tása. Szilvásí Gábor vidéki dolgozó többször kimarad. Ez az, amire' Bá. kosi elvtárs rámutatott, hogy a »kétlakiak« nem tudják megállni helyüket sem a földön, sem a bá­nyában. így van ez Szilvási olvlúrs- nál is. Arra fogok törekedni, hegy meggyőzzem őt. mennyire fontos a- pontos mftszakbajárás.« A mai értekezletet hassa . át a harcos kommunista kritika, szelleme, a résztvevők vessék fel bálran a hiányosságokat, keményen leplezzék le a. munkafegyelem |aÉltéit, az ál- betegeket, táppénzcsalőkat, azokat akik segítséget nyújtanak a csalá­sokhoz, az állam megkárosításához. ■Tő munkát kívánunk as értekez­letnek! ísilvaj fcüialol leplezte! le TiszaEearádon Tiszakarádon leleplezték Kerék­gyártó Károly volt horthysta hadnagy kulá'kot., aki Vágó {Erzsébet kispa- rasztnak egy anyakocáját ellopta. Az anyakocát megtalálták nála- A lopás­sal kétszeres kárt akart okozni, mert az anya nélkül máradt kismalacokit le kellett vcica vágni. A gyalázatos kártevőt letartóztattak és átadták m

Next

/
Thumbnails
Contents