Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-17 / 139. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1951. ítí Jtoius hó 17­H arctan a gyomok ellen, a gazdag termésért! A nap már magasan jár, melegen ontja 'togarait a boldvai állami gazda­ság Miskolc határában lévő züldkert- .jer#'isi Aki pár héttel ezelőtt erre járt, jággal csodálkozhatott azon, amit látott ás azt mondhatta: nem ilyen munkát-várunk az állami gazdaságtól! Majdc V derékig ért a fű, elborította a gyónt a hasznos növényeket. Érthető, hogy ez volt a helyzet. Az ellenség végzett kártevő munkát a kertészetben Kiaev Illés' személyében. A dolgozó nép állama őrá bízta a gazdaság vezetését, de visszaélt a bizalommal. Az ellenség leleplezése és eltávo’itása után nagy lendületet vett a növényápo­lás. Tiszták, szépek a zöldséges ágyak, jól fej! ődik a hagyma, borsó, burgo­nya, a többi zöldségféle. * Most is sok munkás dolgozik a zöld­kertben. Nagy segítséget kaptak az ál­lami gazdaság dolgozói. A burgonyát péidáui a miskolci rendőrbajtársak ka- pá'ják. Ebben a munkában is kitűnnek, normájukat 130 százalékra teljesítették. Emitt vasutas dolgozókat látunk, bri­gádjaik a hagymát gyomlálják. A bri­gádod közötti verseny. eredménye, hogy IS.'! százalékos női matel jesitést értek el. Most ne.m a gyorsvonat röpítette őket előre, hanem az a lelkes tudat, hogy ezzel a munkával is a haza erősítéséért, a békéért, az ellenség’ ellen harcolnak. . Itt vannak a Miskolci Gépipari Vál­lalat dolgozói is. Borsót szednek. Mun- kalendületiik olyan, mintha most is a gépeken dolgoznának, — ezt bizonyít- . ja 145 százalékos eredményük. Postás dolgozók is pusztítják a gyomot. Ez­úttal nem a város lakosságának' viszik á hirt, a leveleket, — egymás kiizöt adják hírül legjobb brigádjaik eredmé­nyeit. * Tovább megyünk. Elénk nótaszó ve­ri fel a csendes tájat. Itt diákfiatalok dolgoznak — magyarázza a gazdaság- vezető. — A fiatalok ;3 felajánlást tet­tek az Alkotmány ünnepének tisztele­tére: addig nem nyugszanak, míg az állami gazdaságban gyomot találnak. Muukabrigádokat szerveztek, nagy lel­kesedéssel folyik a brigádverseny — Pontos, lelkiismeretes munkával akar­ják meghálálni a tanulási lehetőséget, azt a sok jót, amit Pártunktól, dolgozó népünktől kapnak. A diósgyörvasgyári ipari tanulóott­hon fiataljai járnak az élen. Borsósze­désben, kapálásban. 175 százalékot tel­jesítettek. Közvetlen nyomukban jár a tamil ómii Inti y ifi-brigádja. Sárgarépát gyomlálták" Itiö százalékos 'iutrmá telje­sítéssel. A Kilián György gimnáziumból 64 tanuló dolgozik a kertészetben. Az iskolában a gyomirtás nem szerepel a -tantárgyak között, mégis nagy kedvvel, ügyesen végzik feladatukat. Másik földdarabhoz érünk. .Tókedvtől, vidámságtól sugárzó lránycsoport tevé­kenykedik serényen. Ózdi diáklányok, most dolgoznak első nap a gazdaság­ban. Első gondolatunk: nyilván azért jöttek, hogy Ózd itt is versenyezzék Diósgyőrrel. Borsót szednek, egy-egy brigádban hatan dolgoznak. A kapott felvilágosításokból megtudjuk, hogy va­lóban versenyben vannak a diósgyőriek, kel. Tanultak szüleiktől, ők is módosí­tást vezettek be a borsószedésnél, az „újítás“ jó eredményeket hozott. * Vannak itt még fiatalabb dolgos gyermekek is. Ok sem akartak tétlenül ülni az iskolaév befejezése után, tud­ják, hogy ha jól dolgoznak, igen érté­kesen segítik elő a nagyobb, gazda­gabb termést, a jó piaci e’látást. — Hagymát szednek a földből, ládába rakják, a tisztítókhoz viszik. Petiik György és Bodnár Károly, a Palóczy utcai általános iskola növendékei öröm. mel újságolják, hogy már a negyven- 1 regyedi.k láda hagymát viszik. Pintér Mária. Berkovicg Irén, Mattié Imre a Kossuth utcai általános iskola tanulói. Szorgalmasan dolgoznak őfo is, időn- kint azért megszakítják a munkát, ha melegük van, fürdeni mennek, azzal is elszórako.zgatnak, hogy néhány buk'fen. cet vetnek a felhalmozott hagy,maszár­ban. A Sajó partja mellől a nagy fűzfák közeléből dalfoszlányokat hoz felénk a szél. Ahogy közelebb érünk, világosan hallani az énekszót: „Egyik ember any. nyi mint a másik, bár a bőre barna, vagy feliér. ..“ Rendkívül szorgalmasan dolgoznak. Balogh Erzsébet brigádvezető, harsánvi cigányleány elmondja, hogy itt cigány dolgozók két brigádja végzi a zeller gyomlálását, kapálását, .Tó munkájukat dicséri, hogy normájukat állandóan 140 százalékra teljesítik, sőt volt már 180 százalékos kiugró sikerük is. Az 'Alkot­mány ünnepének tiszteletére eredményü­ket legalább 20 százalékkal akarják növelni — mondják a dolgozók. * Ebédidő van. A lelkes dolgozók kive­szik ebédjüket és a zöld fűben elhe­lyezkedve jóízűen fogyasztják. Utána fürdeni mennek, majd ismét munkához látnak. Újra hallani a dalt, a kacagást, vidáman folyik' a munka. Szabad or­szág dolgozói, fiataljai nagy lendület­tel, forró lelkesedéssel tevékenykednek, — maguknak dolgoznak. Délután 5 óra. Abbahagyják a mun. kát A távolabb lakók gépkocsira ül. nek. dalolva érkeznek szállásukhoz, ahol a jól végzett munka tudatában a nap hátralevő részét szórakozással, tanulás­sal töltik DOBOZÁN IZÉN. Amerikai tankok „hőstette“ az ausztriai gabonavetés ellen Az USA megszálló csapatai meg. kezdték Salzburg körzetében a7. ame­rikai katonaváros épitését. A salzburgi sajtó beszámol arról, hogy az ameri­kaiak milyen barbár kíméletlenséggel jártak el a Wals és Sienzenheim terü­letén élő parasztsággal szemben. Az .USA megszálló csapatok az épít. kezesi munkálatokat — félve esetleges zavargásoktól — vasárnap éjfélkor kezdték. „Munkájuk“ bevezetéseképen három USA-tank nekiment az aratás előtt álló földeknek és végiggázolt a gabonával bevetett, területen. „Felada­tok“ elvégzése olyan sürgős volt, hogy a parasztoknak arra sem adtak haladé, kot, hogy az aratási munkálatokat elvé­gezhessék. Az amerikai megszálló csapatok el­járása a lakosság körében óriási felhá­borodást keltett. Egyetemeken és főiskolákon bevezetik a levelező oktatást Az egyetemeken és főiskolákon — a Minisztertanács rendelet« értelmében — az 1951/52, tanévtől kezdődően fo­kozatosan bevezetik' a levelező oktatást. A levelező oktatág bevezetésével a szo­cialista építés számára a műszaki, gaz. daság'i és kulturális munka területén működő dolgozókból a gyakorlati mun­kától való elvonás nélkül képeznek fel­sőfoké kádereket. A levelező hallgatók a tananyagot tankönyvből és jegyzetekből egyéni ta­nulás útján sajátítják el. Aki a tanfo- lyamot sikeresen elvégezte, a rendes, hallgatók részére kiadott oklevéllel azo­nos értékű oklevelet nyel. A felvétel nincs iskolai végzettséghez kötve, el­ség esetén a jelentkezők előkészítő tan­folyamon vesznek részt, A levelező tanfolyamokon részvevők számára az egyéni - tanuláshoz szüksé­ges szabadidőt biztosítják, amennyiben a. rendes munkaidőből heti 8 óra fizetett munkaidőt engedélyeznek a ta­nulásra. A vizsgák1 előtt évenkint két hét fizetett rendkívüli tanulmányi sza­badságot is biztosítanak a hallgatók­nak. Ez a rendkívüli szabadság nem érinti a rendes évi szabadságot. A közoktatásügyi miniszter, illetve az egyetem, vagy főiskola felett fel­ügyeletet gyakorló más miniszter ren. deíettel állapítja meg, hogy mely egye. temeken és főiskolákon vezetik be, a A szovjet technika alkotásai Erdővágó, földszivattyú, lépegető exkavcitor A szovjet ncp hatalmas erejéről és forró bélze szer ételéről tanúskodnak a kommunizmus nagyszerű építkezései, amelyek a nagy Sztálin kezdeményezé­sére indullak meg. A szovjet nép a béke műveit építi. Ezek mérete felül­múl mindent, amit a történelem folya­mán valaha is alkottak, A Volgán, a Dnyeperen, Közép-Ázsia »homoksivatagjain épülő monumentális vízierőművek földmunkáinak térfogata több száz millió köbméterre rág. A kuj- bisevi vizierömíí építésénél 150 mü'ió köbmétert tesz ki a talajásás és feltöl­tés, ugyanez a sztálingrádi vízierömünél 100 millió köbméter. A kuj bisevi vízi- erőmű építésénél 6 millió köbméter, a sztálingrádinál 6.5 millió köbméter betont és vasbetont kell beépíteni, A felhőkig nyúlna az a hegy, ame­lyet a születő óriási vízierőművek he­lyén kiásott földből hordanának össze. Emberi kéz lapáttal képtelen lenne ilyen eget.földet összekötő hegyet emelni. A szovjet nép azonban a gép­gyártás népe! Azzá tették a sztálini ötéves tervek. A szovjet nép bebizo­nyítja, hogy a technikában tökéletes jártassággal rendelkező káderek csodá­kat müveinek, Kujbisevnél valóságos tengert kell létesíteni. Az oltlévö erdőket kivágják. A kikötök széles lejtőin niég láthatók az erdők nyomai — írta tudósításában Alekszej Jugov. Egy nap alatt vágták ki a fákat 80".as gyártmányú, trak­torral, A traktor az elejére erősített széles acélszerkezettel körülárkolta a fenyőt, elvágta gyökereit, azután dön­tötte ki egyre fokozódó nyomással. Öles vastagságú fa kidöntése nem tar­tott. öt percnél tovább . . , Egy másik gép hatalmas ekevassal egyszerre akkora árkot ásott, hogy a beleálló embernek csak a sapkája lát. szott ki belőle. A többtonnás acélsín !tó. henger „kivasalta** a földet. Az építésnél 80—100 köbméte\röra teljesítményű szívókotrókat hasznábiak. Van olyan földszivattyú, amely 35 .ezer ember munkáját végzi. A Uraiban lévő „Ordzsonikidze" $ ép­gyár sztahánovistái, mérnökei, újítói olyan földásó gépet szerkesztettek, amely termelékenységére nézve min dent felülmúl, ami erre a célra korábban valaha is elkészült. A csodagép olyan magas, mint egy ötemeletes ház„ A daru karjának hossza 65 méter, ez, le« helövé teszi, hogy a gép csaknem más-* félszázméternyíre dobja a kiásott föl. det. Emelővödre akkora, hogy benne fel-alá sétálhat egy könnyű automobil. Térfogata 14 köbméter. Ha *a daru karját rövidebbre húzzák, akkor olyan vödörrel tudnak dolgozni, amely egy­szerre 25 köbméter jóid befogadására alkalmas. Ez a gépóriás — járni tud. Építői „lábakra” állították, A lábaknak „raei” vannak, — hatalmas csógerendák. Meg- felelő irányító készülékkel, egy szerű gombnyomással el lehet indítani az óriást. A földásó gép „lábaira” áll, törzse felemelkedik a támasztókeret fe. lett és előre mozog. Azután a törzs újra leereszkedik a keretre, a „Iáinak” emelkednek fel, előre mozdulnak, meg­történik a kővetkező lépés, 1150 topna ennek a gépnek a súlya, ehhez kéjest gyorsan mozog. Egyszerre két métert lép, a két métert egy perc alatt teszi meg. (A „Szikra” kiadásában megje­lent „A szovjet nép átalakítja a . természetet'’ című könyv és az „Élet és Tudomány” alapján.) lenben a felvételi vizsga kötelező. Szűk- [levelező oktatást. A putnoki szabóit és lodrászok (Szövetkezetét alakítottak A napokban Putnokon megalakították | tek a szövetkezeti tagok. A tanács rc­a szabók és a fodrászok szövetkezetét. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepsé­gen Varga István elvtárs, párttitkar be­szédében rámutatott: még jobban ki kell szélesíteni a szövetkezeti mozgalmat. Este ünnepélyes összejövetelt rendez­széről Krisztián Rudolfnál elvtárs, a helyi tanács elnöknője, a KISZÖV részéről Molnár Imre előadó kérte a szövetkezeti tagokat, ápolják, erősítsék a kollektív szellemet, szakadatlanul fejlesszék szak­mai, politikai tudásukat. Pályázat a csepeli kultúrpalota terveinek készítésére Az építésügyi miniszter a népművelési miniszter megbízásából a csepeli kultúr­palota magasépítési terveinek beszerzé­sére nyilvános tervpályázatot hirdet. A tervpályázaton bárki césztvehet. A pályázat célja, hogy ezt a hatalmas al­kotást — a gazdaságossági és a szépé­szeti követelményeknek megfelelően — korszerűen, monumentálisán oldja meg. A kultúrpalota helye Csepelen az lmre- tér, Költői Anna. Somogyi Béla és Tán­csics Mihály utca által határolt terület. A tervpályázat kiírását az építésügyi minisztérium VII. főosztályán (Zoltán u, 2—4, V. em. 23) 11 é§ 13 óra közólt 1951 június 25—július 15-ig lehet átvenni. A tervpályázat beadásának határideje 1951 október 8. A pályázat díjai: első díj 20 ezer fo­rint, két második s két harmadik díjat adnak, ki, egyenekint 12 ezer, illetve 8 ezer forint értékben. Egy tervpályázat megvételi ára 4 ezer forint. Ot tervet vesznek meg. Új utca épitését kezdték meg Dunapentelén Dunapentelén a 6-os főépítés vezetősé­ge csaknem egy kilométer hosszú utca építését kezdte meg. A nagykiterjedésű szakaszon 12 lakóház készül 1100 lakás­sal, Az épületek között lesz egy 150 mé­ter hosszú ötemeletes lakóház is. Az utca első épületének szeptember 15-re kell el­készülnie, az 1 kilométeres szakasz ti­zenkét házának felépítési határidejét de­cember 31-re tűzték ki. DokumenJumfílrn készül a békeívaláírási-mozgalomról A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak együttes munkájával ké­szül a „Kezünkbe vettük a béke ügyét’* cimü új magyar kisfilm. A film felvéte­leit Illés György Kossuth-díjas operatőr irányítja. Az új dokumentumfilm a béke­aláírási mozgalom eseményeiről számol be. . ^ mert volt Tizenöt évvel ezelőtt, 1936 június 18-án halt meg a legnagyobb pi'olelár- író, a szociálist a-reá.ista irodalom atyja, Maxim Gorkij­1868-ban született s. ina már aa ö nevét viselő Nyizsnyij Novgorodban. Aligha volt író, akinek kányatottabb viharosabb, harcosabb élete lett vojna- Négyéves korában elvesztette amát, anyjával együtt nagyszüleihez keíült. A gyermek Gorkij é]ete ke­serves volt. Három elemi elvégzése után már kenyeret kellett keresnie. Szemetet guberált, kifutó fiú voit, inas egy -rajzójó műhelyben, majd egy hajón beá'lt másodkuktának 11 éves korában. A hajón töltött ideje hasz­nos volt számára, mert a hajószakács nagyon szeretett olvasni és megked- veltetíe a könyveket Gorkijjal is- Később mint pék, szentképfestö, kás- pitengeri halász vergődött a viharos- múltú író. 16 éves korában került Kazányba, ahol kapcsolatba került a forradalmi diákmozgalommal. Itt pó­tolta műveltsége hiányait, úgyhogy mikor öt évvel később visszatért szü­lővárosába, már irnoki állást kapha­tott egy ügyvédnél. Erre az időre esnek ejsö irodalmi kísérletei. Egy versfüzetét az ott élő kivá’ó írónak, Korolenkonak mutatta be, akinek kemény bírálata azonban hosszú időre elkedvetlenítette. 1891 tavaszán hosszú gyalogúira indult. A Volga mentén legyajogolt Cáricinig (Sztálingrád), majd átvá­gott a Don területére, bejárta Ukraj­nát, Besszarábiát, onnan visszakanya­rodott Odessza fe’é, elgya'ogolt a Krim-f élsziget re. Innen átkelt a Kau­kázuson és Tifjújzben pihent meg. Hosszú útjában alkalmi munkákkal tartotta, fenn magát. Temérdek em­berrel ismerkedett meg. Tifliszben Kaluzsnij száműzetésből visszatért forradalmár ismerte föl írói tehetsé­gét s közbenjárására a Kavkaz cimű tifliszi lap közölte 1892-ben Gorkij MAXIM GORKIJ első nyomtatásban megjelent müvét, a »Csudra Makai'« című novellát. Ismét találkozott Kolorcnkova?, aki­nek igen tetszettek Gorkij újabb mü­vei és elősegítette Gorkij érvényesü­lését. 1898-ban jelent meg müveinek első kétkötetes kiadás#*, amely nevét országszerte ismertté tette. Megismer­kedett Csehovval és Tolsztojjal. 1901- töl munkáit egymásután fordítják le külföldi nyelvekre. Beválasztják az Orosz Tudományos Akadémiába amikor a cár kívánságára a. válasz­tást az Akadémia szolgalelküen meg­semmisíti, tiltakozásul Korolenko és Csehov is ki!ép az Akadémia tagjai sorából, Gorkij 18S4-töl részt vett a forra­dalmi mozgalmakban. Többször letar­tóztatták. Az 1905-ös forradalom ide­jén az ö moszkvai lakásán készítették a bombák jelentős részét, őmaga pedig nagy összegeket gyűjtött fegyverva- sáríásra. 1905 decemberében találko­zott először Leninnei, akivel meleg barátság fűzte össze. 1906-ban a cári uralom ellen írt éles pamfletje miatt a külföldön tartózkodó Gorkij nem térhetett viss7..a Oroszországba, s rö­vid amerikai utazás után az olaszor­szági Caprí szigetén telepedett le. Résztvett az Oroszországi Szociálde­mokrata Munkáspárt londoni kon­gresszusán, ahol elmélyültek Leninné] való baráti kapcsolatai. 1913 decemberében tért vissza Gorkij Oroszországba, 1914-ben ő szerkesztette a proletárírók műveinek első gyűjteményes kiadását, 1917-ben pedig a második gyűj­teményt bocsátotta ki. Az Októberi Forradalom első napjától kezdve hatalmas társadalmi munkát vég­zett az új szocialista kultúra létrehozása érdekében. Régi tüdőhaja a megfeszített munkától kiújult, Lenin többszöri sürge­tésére Olaszországba utazott gyógykezel, tetés céljából. Csak 7 év múlva, 1928*ban tért vissza a Szovjetunióba, ahol meleg ünnepléssel fogadták. 1932-ben nemzeti ünnepként ülte meg a szovjet nép Gorkij irói működésének 40 éves jubileumát. Gorkij irodalmi munkássága óriási te­rületet fog át. A Csudra Makar megjelené­sétől a „Fonta Gorgyejev’' című regénye megjelenéséig tartó első időszakban írta még Jemeljan Pilaj, Arhip Apó és Lony- ka, Dal a sólyomról, Izegil anyó, Cselkas, Konovalov, Unalomból, Egykori emberek és még sok más művét. A fiatal Gorkij működése az orosz forradalmi munkás, mozgalom első fellendülésének idejére esik s ennek megfelelően ezek a művei tele vannak forradalmi romantikával. Ro­mantikus hősei híven tükrözik az orosz- országi munkástömegek forradalmi ban. gulatát és forradalmi harcra buzdítanak. ..Halj meg, de a bátrak és az,^ eröslel- küek dalaiban mindörökre élő példa, a szabadságra, a fényre szóló büszke fel­hívás maradsz” — írta. Romantikus művei mellett számos tisz. tan realista novellát írt. Ezekben már élesen meghúzza a választóvonalat a ki­zsákmányolok és a kizsákmányoltak, az. elnyomók és az elnyomottak között. „Ol­vasók’4 című elbeszélésében így szögezte le irodalmi elképzeléseit: „Az irodalom célja az, hogy segítsen az embernek felemelni önmagát, keltsen önmagába vetett hitet és fejlesssze ki ben. ne az igazságra való törekvést. harcoljon a maradiság ellen az emberekben, tudja megtalálni bennük a jót, keltse jel lel­kűkben a szégyent, gyűlöletet, a bátor­ságot és mindezt azért tegye, hogy az em. berek nemesek és erősek legyenek és tudják megtölteni életüket a szépség szendéikével 1906-ban írja meg második regényét, az Anyát, amely a 20. század kezdetének legnagyobb irodalmi alkotása, nemcsak az orosz, hanem az egész világirodalom­ban. Regénye hőseit valóban élt embe. rekről mintázta. Az anya hősei a szov­jet irodalom főhőseinek közvetlen elődei. Gorkij 1900-tól, amikor Kispolgárok cí« mű darabját írta, 20 drámával gazdagí­totta a szovjet és a világirodalmat. Leg­nagyobb jelentőségű és legnagyobb sike­rű darabja az „Éjjeli menedékhely’^ amelyet 1902-ben irt. További nagyjelen­tőségű darabjai a „Nyaralók’4, a „Nap’ fiai’', az „Ellenségek” (amelyet a mis­kolci színház az elmúlt idényben muta­tott be) és a „Barbárok”. Gorkij „A színdarabokról” című cikkében elméle­tileg is foglalkozott a drámával. A for­radalom utáni darabjaiban („Jegor Bu- licsov és a többiek’', „Dosztigajev és a többiek’4) már a szovjet embert matatja be. Irodalmi működése harmadik időszak kának legjelentősebb alkotása önélet­rajzi trilógiája, amelyet a szovjet iro­dalmi szakértők joggal neveznek a 19* századi orosz élet enciklopédiájának. A „Sárga ördög városa“ című müvé­ben leleplezi a mohó amerikai kapita­lizmust, „Itáliai meséiben“ ugyancsak az imperializmus ellen lép fel. Számos más politikai és társadalompolitikai je­lentőségű miivé és cikke mellett az „Artamonovok“ című regényében a ka­pitalizmus egész fejlődésének problé­máját veszi kritika alá, több nemzedék sorsának- bemutatásával, kezdve a kapi. talista család alapítójától egészen az unokákig. Utolsó nagy müve, „Klim Szamgin élete“ című, négy kötetében is befejezetlenül maradt regénye egyet­len ember élettörténetén keresztül ele­veníti meg a forradalom előtti Orosz­ország 40 évének történetét. Mintegy; 500 szereplőt mozgat ebben a regényé­ben. Maxim Gorkij az „Ärtamonovok“ igényében különös erővel fejezi ki ál- andó gondolatát: „Hiszek abban, hogy életünk minden titkát és tragédiáját csak a munka oldja meg és csak a munka valósítja meg az ember egyenlő, ségéről, az igazságos életről szóló ál­mainkat.“ A munka Gorkij számára a kultúr* alkotója, út az ész és szépség átlalánofl nagy emberi ünnepéhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents