Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-07 / 130. szám

Csütörtök, 1951. «rí JÜnfas Sfl 7, ÉSZÁKMAGYÁR0R5ZÁG 3 UJ KO HO — UJ EMBEREK r „2 villáit 31 napos tervünkből már céak egy nap van hátra!'* ' Ez a figyelmeztetés fogadta, szerdán reggel a munkába induló kohóépíiőket. ’As eredeti 33 napot már tábla sem jel. ei és hogy valamikor hónapokba tellett n nagyolvasztó átépítése, azt már ta­lán el is felejtettél:. Magunk mögött hagyjuk a régit, ez elavultat, Diósgyórv&egyár újjáépített It, szá­mú kohója büszkén emelkedik a ma­gasba és hirdeti az új diadalát. Az új technikáét, amelyet a kimé- HthetetleniU gazdag szovjet tapaszta­latokból és eredményekből Bak esi je v elvtárs tanácsadó mérnök hozott el ehhez az építkezéshez. Az új emberekét, akikből soha, nem sejtett, soha nem álmodott nagyszerű erőket szabadított fel a Párt, a haza iránti szeretet, © Az új emberek nagyszerű teljesítmé­nyeit dicsérik Rákosi jer elvtárs elis­mert szavai. — Kitünően dolgoztak. Szembcszáll- tak a nehézségekkel és legyűrték azo­kat. A munkások ég műszaki vezetők egy célban forrtak öseze: minél gyor­sabban befejezni a kohó építését. A munkaverseny lendületében újabb és újabb kötelezettségeket vállaltak, ame­lyeket becsülettel teljesítettek. Nagy győzelmet könyvéllietnek el a diósgyőri kohászok. Eg elhangzik a legnagyobb dicséret, unit a munkások kaphatnak: — A nagy iram hasonló volt ahhoz, ahogy nálunk, a Szovjetunióban dolgoz­nak. Példamutató volt a munka megszer­vezése. A munkaszervezés és irányítás tapasztalatait széles körben el kell ter­jeszteni ég alkalmazni. Rakcsijev elvtárs még megjegyzi: *— Nemesek tempó volt. de nincs lüba a minőségnél sem. Az új kohó jobb lesz, mint a Tégi. Azután mosolyogva hozzáfűzi: -— A Diósgyőrött elért csúcsteljesítményt is túl fogjuk szár­nyalni. © tég nélkül lehetne sorolni a 11 nap Eseményeit, a mumkd hőstettéit. Be­szélnek is róluk sokát a dolgozók. Min­denki tud valamit — a másikról. S ha már nagyon szorongatnak a kérdések, •mint Nyilasi István elvtársat, a nagy- olvasztói gépészet helyettes vezetőjét •— ennyi a szerény válasz: „Igyekez­tünk mindent megtenni...“ Ba valahol és valaha, úgy itt mine den órában, minden percben tapasztal­hatta, érezhette az ember: az építkezés szive, agya, lelke, motorja — a Pórt­eledé István elvtárs alapszervezeti tit­kár s a fáradhatatlan népnevelők tisz­ta, világos szavai új, meg új erőt ön. lőttek a dolgozókba. Minden röpgyűlcs, minden megbeszélés után még jobban tudták, hogy igyekvésiik, munkájuk, a peroek kihasználása sok-sok tonna va­sat ,acélt jelent nemzetgazdaságunknak, .Rajtuk is nyugszik ötéves tervünk végrehajtása. Es nem is csekély mérték, ben! — Tanulmányoztam a Dzscrdzsinsz- kij kohéműröl szóló ismertetést, a „Párt. munka Moszkva üzemeiben" című bro­súrát és Azsájev: „Távol Moszkvától" című nagysikerű regényét — mondja Gcde elvtárs. — Megtanultam belőlük, hogy a legfontosabb az emberekkel, a dolgozókkal való törődés, az egyéni fog. lallcózás, a Párt szavának, útmutatásá­nak e legközvetlenebb átadása. A diósgyőrvasgyári kohó átépPésé- nek sikerei — a bolsevik szellemű párt. munka eredményei, © Ha eddig órákért, percekért folyt a harc, szerdán a másodpercek jó kihasz­nálásáért szálltak versenybe a brigádok. A MA VÁG Mozdony- és Gépgyár dol­gozói, akik a ferde-felvonó pálya építé. sénél 250 százalékos teljesítirienyt ér­tek el. A Borsodi Mélyépítő Vállalat niunkásesoportja, amely az állványok szerelésében 236 százalékot teljesített, 'lágy a kocsijavító brigádja, amely a hideg szélvezetékek szerelésénél 228 szá. zalékkal a harmadik helyre került. Az utolsó részeket szegecselik, he­gesztők, az utolsó csöveket és vezetéke­ket rakják le a hatalmas művön, amely, nek éhes szája már várja a kokszot, az ércet, hogy ismét meginduljon belőle a lávazuhatag, a vasfolyam, amelyből a béke hidjai, sínjei, gépei lesznek. Addig még néhány fontos feladat végrehajtása van hátra. Alaposan ki kell szárítani a kemencét. Ez alatt az idő alatt felülvizsgálják az összes gépi berendezést, miközben a bunkerokban már gyűjtik, tartalékolják a nyers­anyagot, az ércét. a darabos kokszot, a mészkövet. A kiszárítás után hozzálát­nak az olvasztó feltöltéséhez, majd fo­kozatos felfűtéséhez. © Mintegy két hét múlva már teljes üzemmel, teljes kapacitással dolgosba- tik a II, számú kohó. A dolgozók büszke önérzettel olvas, hatják majd a 30 cs egynéhány nap csodálatos történetét megörökítő felira. tet: „1051-ben szovjet segítséggel, a Párt irányításával, a dolgozók lelkes munkájával újjáépült a diósgyőrvas- gyári II, számú kohó. SÁRKÖZI ANDOR g mepszói pedagógusok, szülök, tanulók együttes munkával iiizlcsitoiták a jobb tanulmányi fegyelmit A megyaszói általános iskola t ill, osztályos tanulói közül sokan jelent­keztek továbbtanulásra. Szilvási László például a kohóipari technikumba ké­szül. Kundrát Gyű1 a gépészmérnök akar lenni. A továbbtanulók közül hárman általános gimnáziumba jelent­keztek; közülük Nyiri Ilona 4 holdas kisparaszt gyermeke tanár akar lenni. A- megyaszói iskola nevelői az év folyamán a szülőkkel együtt alaposan áttanulmányozták Révai elvtárs útmuta­tását a tanulmányi fegyelem megszi­lárdítására. A szülői értekezleten el­határozták, hogy megjavítják az is­kola fegyelmét. Ez a közös törekvé­sük igen szép eredményeket hozott. A növelők és szülök munkájához si­keresen járultak hozzá maguk a tanu­lók is, a tanulmányi fegyelem meg- szi'árdítása érdekében faliújság cik­keket írtak és villámokban bírálták meg ez igazolatlanul mulasztókat. Kik jogosultak vámőrlésre Az élelmezési miniszter rendeleté alan-. ján vámérlésre jogosultak mindazok a mezőgazdasági termelők, akik a lóidét saját kezelésben művelik, a haszonbérbe, fele-, vagy részesberbe adott mezőgazda sági ingatlan tulajdonosai és haszonélve­zői. a termelőszövetkezetek, a termelő­szövetkezeti csoportok tagjai, az állandó mezőgazdasági alkalmazottak, a mező- gazdasági munkások — közöttük a pász­torok és a cséplőgépnél alkalmazottak is. VámŐrlésre jogosultak a cséplőgép üzem­bentartói, a vámőrlő malmok és darálók üzembentartói, a vimőrlő malmok alkal­mazottai, valamint azok, akik természet­beni járandóságaikért gabonát szereznek és a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottságátol vámörlésré engedélyt kapnak. Az engedély kiterjed a családtagokra és az eltartott szemé­lyekre is. A jogosultak igazolása a gabonalappal történik. Mindenki, aki öröltetni kíván, köteles gabqnalapot kiváltani. Akinek gabonalapja nincs, vámőrlésre nem jogo­sult. Aratási-cséplési verseny az edelényi és az alsó vadászi gépállomás között Az edelényi gépállomás dolgozói nagy lendülettel készülnek az aratás, eséplés, tarlóhántás sikeres [ebonyoií. tusára. Versenyre hívták az alsnvnriá- szi gépállomást. Vállalták, hogy c.ri‘p. lesi tervüket 118 százalékban teljesí­tik és a munkát két nappal a halár, idő előtt befejezik. A tarlóháurtsi tervet 10 százalékkal teljesítik túl, ez; a munkát az ütemtervben előirányzóit határidő előtt öt nappa] befejezik- Az üresjáratot 6 százalékkal, az üzem­anyagfogyasztást 3 százalékkal csök­kentik. Széleskörű felvilágosító mun­kát végeznek a dolgozó parasztság körében annak érdekében, hogy be. adási kötelezettségüket a gép ajoj tel­jesítsék. KLA.T SÁNDOR pol. fél. CICIN AKADÉMIKUS: / A SZOVJET FÖLD NAGY ÚJJÁ ALAKÍTÓJA rP izenhat ívvel ezelőtt június 7-én halt meg Ivén Micsurin, a termé­szet nagy átalakítója. A természetátala- kítás azóta a szovjet emberek millióinak hivatása lett, : i Micsurin megszabadította a biológiát a reakciós idealizmus bilincseitől és maga­sabb fokra emelte a materialista bioló­giát. Elmélete szorosan hozzákapcsolódott a gyakorlathoz. Hosszú évek során végzett kísérleteinek eredményeivel támasztotta alá elméletét. A dialektikus materializmus világnézete alanién látott neki a szerves világ bonyolult fejlődési kérdéseinek megoldásához. | |p Micsurin — egész életét gyümölcsök és virágok között töltve — számos olyan je­lenséget ismert meg, mellyel addig nem foglalkozott a tudomány. Ezeknek a je­lenségeknek megvilágítására törekedett és amint maga írta: „Ezen a téren segítse, giinkre kell jönnie a materialista dialek­tikának,, mint a következetes materializ­mus egyetlen helyes filozófiáidnak." Micsurin a marrizmus-leninizmus tudó. mányos világnézetének segítségével kutatta fel és ismerte meg az élő természet jelen­ségeit. A micsurln! biológia igen értékes tudó. mány a szovjet nép számára. Micsurin, akit a Bolsevik Párt és a kormány állan­dó gondoskodása. Lenin és Sztálin nagy­rabecsülése övezett, meglátta, hogy a kolhozrendszer magában ltordia a mező- gazdaság megújhodásának határtalan le­hetőségeit. Micsurin tudta, hogy a kolho. Zokban és szovhozokban nagv jövő vár a természettudományokra. ..A kolliozpa- rnszt személyében a földművesnek min. den nép és minden kor földművesétől el­téri egészen új alakja fejlődött ki, aki csodálatos technikai felszerelésekkel fel. fegyverkezve lép az elemekkel való küz­delembe és átalakítia a természetet", — írta Micsurin, a kolhozmunkások második kongresszusához intézett levelében. Tván Micsurin alkotóereje a szovjet hatalom idején bontakozott ki a maga teljességében. „A: élet mássá lett — írta —, megtölti a létezés értelme. Ér­dekes, örömteli. A növényeknek és álla­toknak is termelékenyebbeknek, ellen, állóbhaknnk kell lenniök. hosy jobban megjeleljenek az úi élet követelményei­nek." A nagy növénynemesítő és újító több mint 350 ellenálló, eredeti növényfajtát hozott létre. Ezek az új, az emberi szük­ségletek számára leghasznosabb fajták a szocialista átalakítás komolv alapjául szolgálnak. A micsurinl örökségnek azon­ban más jelentősége is van. Micsurin — azáltal, hogy felfedezte a növényi szerve­zet biológiai törvényszerűségeit, a változás irányításának módját, s meghatározta az illető szervezet környezetének jelentősé­gét, — továbbfejlesztette Dokucsajev, Koszticsev és Tvimiriazev haladó orosz, tudósok tanításait és forradalmi változást idézett elő a növényi szervezet biológiájá­ban. Bebizonyította, bogv úi környezet­ben csak fiatal növénVt lehet eredménye­sen átalakítani. Kidolgozta és elmélyítette a távoli hibridizálás elméletét, az addig nem keresztezett növények keresztezésé­nek módszerét, alkalmazta az. előzetes vegetatív közelítés, a mentorközvetítés, a virágporkeverékkel végzett beporzás módszerét. Számos törvényszerűséget álla­pított meg a korai fejlődési időszakban a gazdaságilag értékes iegvek és a jö­vendő fajta niűvélhetőscgének felism-T-- j sere. Ilyen módon nemesítette Micsurin a híres belflör, kitaika. oeoin és sáfrány almafa jtákat, a télikörtét és az ideál meggyfaitát. A Micsurin halála óta eltelt tizenhat év alatt nagy fejlődéseit ment ke­resztül a micsurini tanítás. Mezőgazdasági intézetek, kísérleti állomások és telepek, kolhoz-laboratóriumok százai Micsurinszk- ban és a Szovjetunió legkülönbözőbb te­rületein — számos úi növényfajtát ter­mesztettek. A hatvannál több Micsurin által termesztett gyümölcsfajta mellett már több mint 150 olyan gyümölcsfajta került a rendes termesztett növények közé, melyeket Micsurin követői nemesí­tettek. A Szovjetunióban több mint más­félmillió micsurini grütnölcslaita virág, zik és hoz termést. Szibériában, az Uraiban és TévolWele- ten, ahol azelőtt nvoma sím volt a jöve­delmező gyümölcseazdálkodásnak. most sok tízezer gyümölcsös található és több mint 200 újfMlcnálló alma. körte, szilva és ribizkefaitat termesztettek ki. Olyan vidékeken, ahol gyakori az 50 fokos hi­deg, bőséges gyümölcstermést szüretel, nek. TVt icsurin arról álmodott, hogy a I” Szovjetuniót a világ legszebb és leggazdagabb gyümölcskertiévé tegye. Álma beteljesült. A szovjet kormány ha­tározata értelmében 15—20 százalék gyü­mölcsfát vettek fel a mezővédő erdősávok ültetésének tervébe, ami az ország jelen­legi gyümölcstermő területének felét, azaz 650.000 hektárt tesz ki. A szovjet nép mélységesen tiszteli ÁH. csurin emlékét és a szoviet biológia büsz­kén folytatja a hazai föld nagv megújitó- jának, Iván Micsurinnak halhatatlan művét. Sikeresen valósítják meg a moszkvai városrendezés sztálini tervét Sikeresén megvalósul a moszkvai városrendezés sztálini tervei A város központjában és peremén nagy épít. iezésj munkálatok folynak. 1951-ben Moszkvában 710000 négyzetméter lakó­területet építenek. Az építkezésekben, a terek és utak rendezésében mintegy kélezer építész vész részt. A legtöbb házat szalagfendszerben építik. Sok épület teljes egészében előregyártóit épületalkat részekből készül, ami jelen, tös mértékben meggyorsítja az építke­zést és nagymértékben csökkenti az önköltséget. wagyszabású munkálatok folynak a gáz- és a központi fűtéshálózat to­vábbi bővítésére. 1951-ben újabb öt, venezer lakásba kapcsolják be a gázt, a város gázhálózatát 125 kilométerrel bővítik. Másodvetéssel a több takarmányért! lsen fontos, liog.v a korábban beíaka rított termények után a tcrmeiőcsöpor- tok, állami gazdaságok és egyénileg dol­gozó parasztok hogyan hasznosítják föld­jüket. Érre legjobb mód a niásodter- inesztésü növények vetése. Másod ter­mesztésű növényekkel nagy mértékben biztosíthatjuk a téii takarmányszükségle­tet, állatállományunk takarmányeilátását. A másödvetésre. alkalmas növények nagy­tömegű zöldtakarmányt biztosítanak. A másodvetésű kölessel, tatárkával, inobar- ral és silókukoricával a gyengébb tán- erejű takarmányokat keverve silózftat.iuk. Igen ízletes silótakarmányt ad a kukori caszár és a zölden levágott köles keve­réke. A másodvetésn silókukorica a legna­gyobb zöldtömeget adja. Apróra elmiin- hált, talajon, 40 centiméter sortávolságra. 5—0 centiméter mélyre vessük. Kikelés után egyszer saraboliiik, utána pedig ló- kapái al kapáljuk. Vetőmagszükséglet 40 centiméter sortávolság mellett 45—50 kiló. A köles finoman elmunkált földet kíván. Vetőmagszükséglet 12—14 kg, vetésmély­ség 1—2 centiméter. A kölest rendes za­bon asor távolságra vetjük, a magot vetés előtt félszázalékos bordói lével kell csá­vázni, mert ha ezt elmulasztják, üszögös lesz a termény. A köles tenyészideje 90—110 nap. Szálasíakarmánynak a ve­téstől számított 70 nap múlva kaszálható. Muharból rendes gabonasortavolságra 18—20 kiló. félszázalékos bordói lével csávázott magot vessünk. A mohar mor- zsalékos magágyat kíván. A vetőgép után járassunk könnyű hengert. Tenyészideje 120—130 nap, de szálastakarmányként há„ romhónapos korában már vágható. Po­hánkából — amelyet több helyütt tatár­kának. vagy tatárkölesnek Is hívnak — holdankiht 30—35 kiló vetőmag szüksé­ges. A pohánkát gabonasortavolságra, 2—3 centiméter mélységre vessük. A fehér mustár finoman elmunkált földben 4—5 nap alatt kikel. Yetőínay* iheiinyiség holdankint 8—10 kiló. a vetés* mélység egy centi legyen. Kelés után* amikor a vetés 8—10 centiméter magas« ságot ért él, togasoljuk könnyű fogassal, A fehér mustár 8—9 hét alatt jól kifej­lődik és bőséges szálastakarmányt ad* amit silózással fel lehet használni. Tar« 16répából 35—40 centiméter sortávolságra másfél két centiméter mélyen két kiló magot vessünk. A magot vetés előtt k^j verjük össze homokkal, mert csak így tudjuk egyenletesen az egész területre elosztani. Vetés után járassunk hengert, s ha tarlórépánk kisorol, azonnal sará­ból juk. Az egyelést a harmadik, illeti«* a negyedik levél megjelenésekor 20—25 Centiméter tó'távolságra végezzük. A tar- 16répa szeptemberben már etethető. A 90 napos kukoricát másod vetésben ugyan* úgy vessük, mint a hosszabb tenyész idejű kukorica fajtákat. A négyzetes fészkes vetést a 90 napos kukoricánál is igen jól alkalmazhatjuk. Yetőmagszüh* seglet fészkes vetésnél 4—6 kiló, géppel vetve pedig 16—18 kik'. Az idei csapadékos év különösen ked­vez a másodvetésnek. Úgy készüljön te­hát minden állami gazdaság, tszcs, min­den dolgozó paraszt, hogy a vetett ta karmányok levágása és a kalászosok le* aratása után a másodvetésíí mag mielőbb a földbe kerüljön. A helyesen előkészí­tett talajba nyomban vessük el a magot, mert ha késlekedünk a vetéssel, a talaj felső rétege kiszárad és a porba került mag néni csírázik, vagy ha halt Is csi­rát, a nedvesség hiánya gátolja a to­vább! növekedést. Közvetlenüy az első növények befaka rítása után vessünk tehát minél több másodvetcsü takarmányfélét. Kimagasló növényápolási eredmények a sárospataki járás A sárospataki járás termelőcsoportjai- üart nagy lendülettel folvnak a növeny- ánólási munkák. A vissi termelőszövet­kezet tágiái közül Mnrzkó lózsefné, Ta. kacs János és Gvöre Pálné eddigi telje­sítményüket háromszorosan túlszárnyal­ták. A munkát versenyben végezték, en- nek köszönhető a kimagasló eredmény. A tiszacsermelvi tszcs.bcn Sajkóczki Ilona a répaegvelésnél 150 százalékot tel- jesített. A bodroehalmi lermeló'csoport tagia, Koleszár Ilona a palántaültetésnél 150 százalékos eredményt ért el. Jót halad a növényápolással a bálvá- nyosi állami gazdaság is. A takarmány- keverék és a here kaszálását időben termelőcsoportjaiban megkezdték. A verseny lsen szép ered. ménveket hozott. A kaszálásban Héri .Tő- zsef, Juhász György és Bila Sándor 154 százalékos eredményt ért el. A hagyma gyomlátásánál Horváth Anna DISz-fiatál 260 százalékot teljesített. A répa saratxv lásánál Czakó Erzsébet. Dankó Mária és Karanvicz Mária 155 százalékos ered­ményről adhatott számot. A sárgarépa sarabolásában 193 százalékos teljesítés­sel Laezko Jolán és Fink Irén került az élre. A borsó kapálásánál Earved Margit, Kocsis Erzsébet és Érsek Erzsébet 160 százalékot ért el. RUBICSEK LÁSZLÓ Sárospatak A politikai agitáció tapasztalata Leniugrád üzemeiben E. \ Inokurov ős V. Szmolovik brosú­rája, amely most jelent meg a „Ta­nuljatok a szovjet agitátoroktól“ c. sorozatban, áttekintő képet ad a Bol­sevik Párt üzemi agitátorainak munká­járól. Miről beszélnek a bolsevik agitáto­rok! Verseny a gyári védjegy becsü- le tóért, a minél tökéletesebb készítmé­nyek előállításáért, az élenjáró techno, lőgia meghonosításáért, a munka ter­melékenységének emeléséért, R nehéz munkafolyamatok gépesítéséért, az ■anyag-, fűtőanyag és villamosensrgia megtakarításáért, a termékek önköltsé­gének csökkentéséért, harc a terven felüli akkumulációért — ime, ezek azok az új vonások, amelyek a leningrádi ipar háború utáni fejlődését jellem­zik és amelyek '.az egész leningrádi pártszervezetnek, a város valamennyi dolgozójának jelszavává váltak. Érthe­tő, hogy az egész politikai tömeg­munka, a leningrádi agitátotok egész tevékenysége e jelszó szolgálatában áll. A bolsevik agitátorok omeilett rend­szeresen ismertetik a nemzetközi kér. dósokét, a szovjet hazafiság szellemé­ben nevelik a dolgozókat s még inkábh tudatosítják bennük, hogy munkájuk nemzeti ügy. A brosúra ismerteti az agitáció vál­tozatos formáit, a csoportos beszélge­téseket, á közös újságolvasást, az egyé­ni felvilágosítást, munkásgyülégekét és rüpgvíiléseket. A szovjet agitátort — bármilyen agitációs módszert használ­jon is — az jellemzi, hogy nem elvont általános szólamokat hangoztat, hanem az üzem konkrét viszonyaiból kiindulva a dolgozók életéből veti példákkal tá­masztja alá mondanivalóit. Nemcsak politikailag képzett, hanem a termelés szakkérdéseit is aláposan ismeri. Nem­csak buzdít a jobb munkamódszerek el­sajátítására, hanem szükség esetén maga is meg tudja mutatni, hogyan le­het, a munkát rövidebb idő alatt keve. sebb selejttel elvégezni, A bolsevik agi­tátor nemcsak népszónok, hanem a t'ó. me.gek szervezője is és egyben neveli, akit a dolgozók barátjukként szerétnek és becsülnek. A bolsevik agitátor segítségükre- van a, munkásoknak abban is, bogy égvéni hibájukat leküzdjék, személyes problé­májukat megoldják. Türelmesen és megértőén foglalkozik minden egyes munkással — úgy, mint Borovikov elvtárs. a Kirov-üzem turbinaműhelyé. nek részlegvezetője, aki a fiatal Holo- pajnent hosszas nevelő munkával taní­totta meg arra, hogyan ossza be fizeté­sét s a fiúból végül Bövtlcievics mód­szerével dolgozó gyorsvágót Heveit. Természetes, hogy a bolsevik agitá­torok igen alaposan készülnek fel fon­tos, felelős munkájukra. Gondosan ta­nulmányozzák a politikai irodalmat, s felhasználják a szépirodalmat, is. — Figyelemmel kísérik a nanisnitót, fel­jegyzik a beszélgetésekben felhasznál­ható tanulságos példákat, naplót vezet- nek beszélgetéseikről és a hallgatók ál­tal feltett kérdésekről. Munkájukhoz nagy támogatást nyújt a részükre tar­tott állandó szeminárium és a Pártok- tatás Háza, ahol mindenfáiía segít­séget megkapnak. 9 ahol például napon­ta kifüggesztik az aznapi újság leg. fontosabb, feltétlenül elolvasandó cik­keit. Az agitátor-kollekiiva munkájáért a pártbizottság titkára felelős, aki na­ponta tájékoztatja a népnevelőket fi* üzem helyzetéről, feladatairól és ta. nácsokat ad ezek megoldásához. „Minden agitátornak állami vezető­nek kell lennie, az összes parasztok és munkások vezetőjének a gazdasági épí­tés kérdéseiben“ — mondotta Lenin elvtárs és a bolsevik agitátorok szem előtt tart iák ezt a tanítást. A szov. jet tapasztalatok elsajátítása és linsz. nosítása, amelyet ez a brosúra i$ elő. segít, a népnevelő munka terén is ha. talmas támogatást jelent népnevelőink és párt funkcionáriusaink számára.

Next

/
Thumbnails
Contents