Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-16 / 111. szám

TÖRVÉNYJAVASLAT

az ötéves tervről szóló törvénv módosításáról

Az országgyűlés ma kezdi meg a felemelt ötéves terv törvényjavaslatának tárgyalását

Kedden délelőtt az or9zággyűlés új ülésszakra ült össze. Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az országgyűlés új ülésszakát. Bejelentette, hogy Kiss Károly, elvtárs külügyminiszterré történt megválasztása folytán lemondott az Elnöki Tanács elnökhelyettesi tisztéről, valamint az El. Hoki Tanácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminiszterré történt megválasztása folytán ugyancsak lemondott az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról.

Gerő Ernő 'elvtárs államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, a képviselők nagy tapsa közben beterjesztette az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény' módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dobi István, a Minisztertanács

elnöke benyújtotta a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslatot, Darvas József vallás- és közoktatásügyi niinisz. tér pedig az állatni egyházügyi hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot.

Ezután Szabó Piroska elvtárs, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára tett jelentést az Elnöki Tanács működéséről, amelyet az prazággyűlés 1950 december 8-án berekesztett ülésszaka és a most megnyitott ülésszak közötti időben fejteit ki. Ismertette a két ülésszak közti időben hozott fontosabb törvényerejű rendeleteket.

Drahos Lajos elnök ezután bejelentette, hogy Rákosi Mátyás miniszter, elnökhelyettestől, a Függetlenségi Népfront elnökétől levél érkezett az országgyűlés elnökéhez.

„A Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé Kovács István, a megüresedett két tanács, tagságra pedig Mekis József és Nezvál Ferenc országgyűlési képviselőket javasolja“ — hangzik a levél.

Az országgyűlés tagjai a Függetlenségi Népfront elnökségének javaslatát egyhangúlag elfogadták.

Az országgyűlés ezután bizottsági tagokat választott meg a megüresedett bizottsági helyekre.

Az országgyűlés legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja. Napirendjén az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításról szóló törvényjavaslat szerepel.

A törvény javaslat szövege

A Magyar Távirati iroda jelenti:

Az országgyűlés keddi ülésén Gerő Ernő [Vlamralniszter benyújtotta az iiCéve's tervről szóló, 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyü'és szerdai ülésén kezdi meg a törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat szövege a következő:

Az ötéves terv első évében, 1950- ben népgazdaságunk, különösen • iparunk gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szőlő 1949. évi XXV. törvény értelmében kellett volna elérni. A népgazdaság gyorsabb ítíenní, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának helyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító ■ és Sztahá- nov-mozgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebb körű alkalmazása s a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé.

Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyították, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves népgazdasági tervről szőlő 1949. évi XXV. törvény az 1950—54 évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az Ötéves tervről szőlő törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az ipari alapanyagok termelésének növekedése szocialista iparunk jelentősen meggyorsult fejlődésével nem tart lépést s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest elmarad.

Mindezekre tekintettel az ország- gyűlés elhatározza az 1949. évi XXV- törvény módosítását. A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország iparosításának meggyorsítását, a mezőgazdaság elmaradásának felszámolását, a nép életszínvonalának az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani elsősorban a széntermelést, a vas- 'és acélipar, a gépgyártás, az aluminium- és a vegyipar, valamint a villamos- cnergiatermeiés fejlesztését. A termelőeszközöket előállító iparágak fokozott fejlesztése révén biztosítani kell a fogyasztási javakat előállító iparágak termelésének az eredeti ötéves tervben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is. Az 1949. évi XXV. törvénybűn előirt mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, többszörösére kell növelni az öntözött területet, több műtrágyát, nemesített vetőmagot kell juttatni a mezőgazdaságnak, nagyobb összegeket kell biztosítani mezőgazdasági építkezésekre. Mindezek segítségével is elő kell mozdítani a mező- gazdaság szocialista átalakítását, tovább kell növelni a mezőgazdaság terméshozamát,, s ily módon meg keli javítani a lakosság ellátását

mezőgazdasági termékekkel s a fogyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal.

A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a legkülönfélébb szakemberekben, fokozni kell a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulturális felemelkedését.

A megnagyobbodott feladatok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szőlő törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kulturofthont, bölcsődét, több sportpályát és több lakást kell építeni. Az ötéves tervtörvényben meg- naíározott körön túl további városokat é3 községeket kell iparosítani.

A módosított ötéves terv segítségével Magyarországot a vas és az acél országává; a gépek országává, fejlett

I. FI

A% ötéves terv főfele

1. §. Az ötéves terv alapvető fel-* adatainak megvalósítása érdekében öt év alatt az eredetileg előirányzott 59-9 milliárd forint helyett 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazdaságba.

2. §. (1) A beruházásokra előirányzott teljes összegből a gyáriparban 41 milliárd forintot (a nehéziparban

37.5 milliárd forintot, fl.. könnyűiparban és az élelmezési iparban 3.5 milliárd forintot), az építőiparban 3 mii. |iárd forintot, a mezőgazdáságban 11 milliárd forintot, a közlekedés fejlesztésére 10 milliárd forintot, lakásépítésre, község és városfejlesztésre, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra 14 milliárd forintot a kereskedelem fejlesztésére 1 milliárd forintot ke]l fordítani.

(2) Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, előre nem látható beruházásokra 5 milliárd forintot kell tartalékolni.

3. §. (1) A népgazdaság fejleszti, sének eredményeként a gyáripar termelésének 1054-ben el kell érme az 1949. évi gyáripari termelés 310 számlákat az eredeti ötéves tervbon elő. irányzott 186.4 százalékkal szemben. Ezen bejü[ a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 380 százalékát, a könnyűiparé 245 százalékát éri el.

(2) A mezőgazdasági termelés értékének 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 154 százalékát, az eredeti ötéves tervben előírt 142.2 százalékkal szemben.

4. §, (1) A munka termelékenységét a gyáriparban ez 1949. évi szintről 1954.re az eredeti ötéves tervben előirányzott 50 .százalék helyett 92 százalékkal kel] emelni.

(2) Ég&nezen idő ala.1t a gyáripari termelés önköltségét 25 százalékkal kel] csökkenteni.

5. §. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak a,Jatt -— az 1949. évihez Vr — az eredeti ötéves tervbor e/áróxyzott 35 százalék helyett átlagban 50 százalékkal ke]] emelkednie s így 1954-ben a második világháború előtti átlagos élelszínvonalnak mintegy kétszeresét ke][ elérnie.

6. §. A gyáriparban és az építőiparban az ötéves tervidőszak fojya.

ipari országgá alakítjuk.

A módosított ötéves terv megvalósításával népünk jobbmóduvá és boldogabbá, hazánk virágzó szocialista országgá válik.

A módosított; ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának a terve, mert erősíti népünk egységét a közös nagy cél érdekében, mert népünk milliós tömegeit összekovácsolja a hazánk gyorsabb felemelkedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt ötéves terv sikere, megvalósítása a haza minden hű fiának saját érdeke és egyben a nemzet ügye.

A magyar népnek szilárd alapja van ahhoz, hogy a felemelt ötéves terv feladatait sillerrel teljesítse.

A Magyar Népköz társaság ország- gyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának kezdeményezését, az 1949- évi XXV. törvényt az alábbiak szerint módosítja:

datuinak biztosítása

mán az eredetileg előirányzott 480 ezer helyett 650 ezer új munkaerő* ke]l munkába állítani, köztük mintegy 45 ezer műszaki munkaerőt. Az ötéves terv munkaerőszükségletét elsősorban a mezőgazdaság gépesítése révén felszabaduló dolgozók, az ifjúság és a nők soraiból ke]l biztosítani.

7. §. A nemzeti jövedelem értékének 1954.ben el ke]l érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 234) százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 163 százalékkal szemben. A nemze’i jövedelemben az ipar részesedése az építőiparral együtt az 1949. évi 51.1 százalékról 1954-ben — az eredeti ötéves tervben e]őirányzott 58-7 százalék helyett — 64 százalékra emelke. dik.

n. FEJEZET A termelés

és a beruházások terve A) Ipar

8. §. (1) A bányászati termelés értékének 1954-ben az eredeti ötéves tervben előirányzott 55.2 százalék helyett 142 százalékkal kel] meghaladnia az 1949. évi termelés értékét(2) A széntermelésnek 1954,’oen nemcsak az évi fűtőanvagszükségle- tet kel] fedeznie, hanem a népgazdaság részére jelentős tartalékot is kell biztosítania- Ezért a termelést az 1949. évi 11-5 millió tonnáról 1954-ben, az eredetileg előirányzott 18.5 millió ton. na helyett 27.5 millió tonnára kéjt növelni.

(3) A bányászat termelésének növekedését az eredetileg előirányzott kétmilliárd négyszázhatvanöt millió fo. rint beruházás helyett 4 milliárd 800 millió forint beruházással kel] biztosítani.

9. §- (1) A kohászati ipar termelésének az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 95 százalékos növekedés helyett - 162 százalékos emelkedést kell elérnie.

(2) A. Dunai Vasmű üzembehe]ye- zóso,, a Diósgyőri Kohászati Üzemel: újjáalakítása és egyéb rendszabályok révén vaskohászatunkban 1954_ben a magyar népgazdaság ellátását hazai torpielésft vassal teljes egészében biztosítani kell.

(3) Az acéjnyersvas termelésének az 1949. évi 398 ezer tonnáról 1954-re egymillió 280 ezer tonnára, az acél- teranejésnek pedig 860 ezer tonnáról 2 millió 200 ezer tonnára kel) emel. kednje(4) A kohászai; termelés emelkedésére az eredetileg előirányzott 3 milliárd 90S millió forint helyett 7 milliárd 130 millió forintot kell beru. házni.

10. §. (1) A gépgyártás gyors fejlő, désének elsősorban biztosítania kell az alapanyag-termelő ipar, az építőipar és a mezőgazdaság nagymértékű gépesítését, valamint az exportcélokra szolgáló gépek gyártásának jelentős növelését. A gép- ipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 125 százalék helyett 390 százalékkal Ml emelkednie.

(2) A gépipar fejlesztésére a tervidőszakban az eredetileg előirányzott 5 miHiárd 150 millió forint helyett 7 milliárd forint összegű beruházást Ml fordítani. Ebből a nehézgépipar termeié, sének emelésére az eredetileg előirányzott 4 millárd 214 millió forint helyett 4 milliárd 480 millió forintot kell beruháznunk.

11. S. (1) A népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére az 1949. évi 2 milliárd 200 millió kwo villamos, energia termelést 1954-re az eredetileg előirányzott 4 milliárd 270 millió kwo helyeit 6 milliárd 50 millió fcwo-ra kell felemelni.

(2) Ennek érdekében az erőművek teljesítőképességét 584 ezer kilowattal kell növelni, az eredetileg előirányzott 3 milliárd 285 millió forint értékű beruházás helyett 5 milliárd 475 millió forint értéket kell beruháznunk.

12. §. (1) Az építőanvagipar termelésének öt év alatt tíz eredetileg elő- irányzott 114.5 százalék helyett 306 százalékkal kell emelkednie.

(2) A tervben előirányzott, hatalmas

építkezések biztosítására 1954-ben 1

milliárd 420 millió darab téglát ős 2 millió 100 ezer tonna cementet kell termelni.

(3) A termelési előirányzat teljesítésének biztosítására az építőanyagipar-. ban az eredetileg előirányzott 618 millió helyett 2 millárd 716 millió forintot kell beruházni.

13. (1) A vegyipar termelését — az ötéves terv idején — az eredetileg előirányzott 138 százalék helyett 273 százalékkal kell növelni.

(2) A termelés emelésére a vegyiparban az eredetileg előirányzott 1 milliárd 934 millió forint helyett, 4 milliárd 80 millió forint értékű beruházást kell véghajtani.

14. §. (1) A textilipar termelését öt év alatt az eredetileg előirányzott 52 százalék helyett 92 százalékkal kell emelni.

(2) Az 1954, évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 97 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonnával több kötöttárut kell előállítani.

15. §. (1) A dolgozók igényeinek fokozott mérvű kielégítése érdekében a ruházati ipart nagyiparrá kell fejleszteni és biztosítani kell, hogy a ruházati nagyipar termelése a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 250 százalék helyett 750 százalékkal növekedjék.

(2) A ruházati ipar termelési előirányzatának teljesítését az eredetileg előirányzott 119 millió forint értékű be. ruházás helyett 262 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni.

16. §. (1) A faipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 78.4 százalék helyett 220 Százalékkal kell emelkednie.

(2) A termelés növekedésének előmozdítására a faiparban az eredetileg előirányzott 7.8 millió forint helyett 103 millió forintot kell Beruházni.

17. $, (1) A papír- és nyomdaipar termelését az ötéves terv idején az ere- detileg előirányzott 56 százalék helyett 116 százalékkal kell növelni.

(2) A termelés emelése érdekében a papír- és nyomdaiparban az eredetileg előirányzott 165.2 millió forint helyett 287 millió forintot kell a tervidőszakban beruhá zni.

18. §. A kis vállalatok összevonást és sgakosításg révén az éElmíjzísi iparnak •

át kell alakulnia gépesített nagyiparrá,

Az élelmezési ipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 70.1 százalék helyett 157 százalékkal keli emelkednie".

19. §. A vároS és községi helyi ipart vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re 2 milliárd 885 millióra, a kisipari termelőszövetkezetek termelését pedig az 1949. évi 494 millióról 2 milliárd 320 millióra kell emelni.

20. §. (1) Az építőiparnak a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott

24.3 milliárd helyett 45 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania. Az építőipar termelési értékét ezzel öt év alatt az eredetileg előirányzott 131 százalék helyett 338 százalékkal kell növelni.

(2) Az előirányzott termelési értékből a magasépítőipa rnak 31.3 milliárd, a mélyépítőiparnak pedig 13.7 milliárd forint értékű építkezést kel] végrehajtania, ;

(3) Az építőiparra váró nagy feladatok megoldása érdekében meg kell gyor. sítani az építőiparnak nagyiparrá átalakítását, az építkezés nagyfokú gépesítése, gyorsított építkezési módszerek széleskörű alkalmazása, elöregyártott épületelemek felhasználása útján. Mindezek segítségével el kell érni az építőipar önköltségének jelentős csökkentéit.

(4) A termelési előirányzat teljesítését az építőiparban az eredetileg előirányzott 864 millió forint helyett 3 milliárd 23 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni. Az építőipar ösz- szes beruházásaiból a gépesítési terv megvalósítására 2 milliárd 243 millió forintot kell fordítani,

21. $. (1) Az ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari, üzem helyett: 344 új ipari üzemet kejl jétesíten], mégpedig 267 nehézipari. 29 könnyűipari, 2 építőipari és 43 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv fo'yamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasmüvet; az inotai alumi.- mum-kombinátof, két nagy vegyipari kombinátot, két új villamosmotorgyárat, új kazángyárat, új transzformátor-gyárat, új gölvósesapágy- gváraf, több erőművet, a váci cementgyárat, a kaposvári fonodát és több gyapotfeldolgozó üzemet; új szalmncellnlóze-gyárat, több tejüzemet, hüíőházat és egyéb nagylétesítményeket.

(2) A tervidőszakban az erőket fokozottan a nagyméretű, országos je* lentőségü beruházások lehető legrövidebb idő alatt* való megvalósítására, kell összpontosítani.

(3) Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményeképpen e! kell érni, hogy a nehézipar termelésének részesedése az egész gyáripari termelésben az 1949. évi 49.1 százalékról 1954-re 59 százalékra emelkedjék. A gépipar) termelés részesedésének az egész gyáripari termelésből

20.7 száza'ékról 35 százalékra kel! növekednie.

(4) A végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek — Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Békéscsaba Makó, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Esztergom, .Kalocsa, Eger, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza; Gyöngyös, Szekszárd — mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balassagyarmatot, Ceglédet, Dimapcnte- lét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot?, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet, Orosházát, Szentest, Vácot és Várpalotát*.

22- §. (1) Az iparban a munka termelékenységének 92 százalékos növelésére vonatkozó előirányzat végre, hajtását a munkaverseny és Sztahí- í nov-mozgalom továbbfejlesztésével, a munkások , szakképzettségének emelésével, a nagy munkaigénye termelési folyamatok jelentős gépesítésével, kor. szerű gyártási módszerek alkalmazásával és a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani.

(2) Az ipari termékekre vonatkozó 25 százalékos önköltségesökkontési terv teljesítése céljából meg kejl va, lódítani & fokozott anyag takarékos;*.

r----------------------------------------------------------X

. _ .. __ _ _ _ ___ _ . . m Széleskörű felvilágosító munkával

TQlhVMA rvinnncy^r re,“3r;r'

lísSo. kp. IrmUÄijZjnU lJíim*,aj,é“hi‘eMnapJa.

VII. évfolyam — 111. szám Ára 50 fillér Miskolc. 1951 május 16, szerda