Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-16 / 111. szám

fiSZAKKTÄlfnrXROlESZÄC

.3., 195t évi május hó 16.

got, ft termelőberendesések jobb' kihasználását, az ipari vállalatok ‘költségeinek állandó csökkentését és biztosítani kall, bogy » munka termeié, kenységének növekedése felülmúlja átlag munkabérek növekedését.

R) Mezőgazdaság

23. 5- (1) Meg kell gyorsítani a mezőgazdaság elmaradottságának fej. számolását. Énnek érdekében fokozott segítséget ke]l nyújtani az áljaim gazdaságoknak és a dolgozó parasztok önkéntes társulásán alapuló mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. .Az eredeti ötéves tervben előirányzódnál gyorsabb ütemben kell a mezőgazda- sági gépállomásokat nagyteljesítményű gépekkel eljárni, a mezőgazdaság fej. lesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5 százalékkal kell növelni és ebből lényegesen emelni kell a mezögazdu.- sági munka gépesítésének fokát.

(2) Fokozni kelj a talajerő pótlását — elsősorban a műtrágya és a. termő szetes trágya használásának növelésé vei —, széles körben alkalmazni kelj a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nem termelt, új ipari növények termelését kell kikisér|e;ez. ni és meghonosítani, legalább 500 községben be kelj. vezetni a Szovjetunió, ban bevált füves vetésforgó rendszerét.

(3) Emejni kell a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges épületek számát, fej keli javítani a tenyészállatátlomany; éa ki tel] szélesíteni a, takarmány, növények vetésterületét.

(4) Folyó, és állóvizek szabályozásával, az öntözéses gazdálkodás nagymértékű kiterjesztésével^ szikes területek megjavításával, erdősávok létesítésével és egyéb intézkedésekké; a terv időszakában elő kell készíteni — szem előtt tartva a Szovjetunió példá, ját — a természet átalakításának nagy müvét.

(5) Az állami mezőgazdasági üzemeket, ez ötéves terv időszakában mintaüzemekké kell fejleszteni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelő, éükkel nagymértékben hozzájárni,’,a- nak a nem őstermelő lakosságnak hús- sál, zsírral, vajjal, tejjel, főzelékkel, gyümölccsel és liszttel való ellátásához. Az állami gazdaságoknak kcjl főként ejlátniok a mezőgazdaságot ne. mesített vetőmaggal s egyben a tudó. máayos kutatás és kísérletezés alapjául kell szolgalmak24. §. (1) A gépállomások és az állami gazdaságok korszerű mezőgazda, sági gépekkel való ellátásával el kelj érni, hogy 1954-ben országunk szántó, földi területén a mélyszántás 90 százalékát, a tarlóhántás 83 százalékát, az aratás 50 százalékát, a burgonya, kiszedés 50 százalékát, a cukorrépa kiszedés 43 százalékát, a kapálás 30 százalékát géppel végezzék.

(2) Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort kelj a gépállomások és az áljami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítőképességét vonőhorog Je-ben ki?c. jezve, az 1949 -évi 69.2" lo-ról 1954, év végére 334.637 le-re kell növelni.

Ai traktorok számának növelése meljett adni kell a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak 17.320 új traktorekét, 11-300 traktortárcsát,

6SOO kultivátort, 5300 traktoros vető. gépet, 860 burgonyaültetőgépet, 1820 szelektort, 9060 kévekötő aratőgépet és 2600 arató-cséplőgépet.

25. §. A termőföld talajerejének

pótlására a.z egy lat. hojdra jutó mü- trágyamennyiséget az állami gazdaságokban az 1949. évi 101-5 kilóról 1954,r® 156 kilóra, országos átlagban pedig 13 kilóró] az eredetileg tervezett 54 kilő helyett 73 kilóra kép emelni. i I 4

26. §• A len-időszakban az öntözött területet az eredetileg ejőirányzott 11S ezer kát. hold helyett 324 ezer kát. holddal kell növelni.

27. §. A gépesítés, a fokozott talaj- eröpótlás, a növénynemesítés, az öntözés éa egyéb rendszabályok ered. ményeképen el kel) érni. hogy a búza kát. boldankinti termésátlaga állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 mázsáról 1954-re 12.5 mázsára, országos átlagban 7.5 mázsáról 9-7 mázsára, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 mázsáról 17 mázsára, országos átlagban 8-5 mázsáról 13.5- mázsára, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 mázsáról 74 mázsára, országos

BÍKB

Májas «—1«

Varsói premier

IBaítsoi kéziét«: hétkíena* «1 S il t, vasár- es ünatpna» tél 4, Ml S Ml S érakor

KOSSUTH Májas W—18

Szembesítés

Sléadáeok: Hétkéanai* <• i, vasár- 4« ttnnoanaa «, • éa t érakor

fAkx-TA

Május 15—17

BICIKLI TOLVAJOK

Előadások: b^kösna? ‘ Ml R fél 8, vasár- és Dnnemun: tél 4-kor is.

átlagban 38.1 mázsáról 59 mázsára, a cukorrépáé az állami gazdaságokban 82 mázsáról 150 mázsára, országos á lagban 66.7 mázsáról 132 mázsára,

lucernaszénáé pedig az állami gazdaságokban 23 mázsáról 29 mázsára, országos átlagban 21.3 mázsáról 26 5 mázsára emelkedjék

28. §. (1) A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kel] kikisérjotezni és meghonosítani.

(2) A textilipari nyersanyagszük séglet mind nagyobb mért'ékben hazai nyersanyagokból való kielégítése érdekében a gyapot vetésterületét az 1949. évi hatszáz kát. holdról 1954-re az eredetileg előirányzóét százezer kát. hold helyett kétszázezer kát. holdra kell emelni.

(3) Be kell vezetni a hamvas gumipitypang. a textilipari nyersanyagot biztosító kenaf, valamint az olaj- és édesipari nyersanyagot jelentő földi mogyoró termelését.

29. $. (1) Bizt'osítani kell az állat- tenyésztés hozamának növelését és minőségi fejlesztését. A számosállat .sűrűségét száz kát. hold szántóra számítva az állami gazdaságoknál az 1949. évi' 14.4 darabról 1954-re 44 darabra, a termelőszövetkezeteknél pedig az 1949. évi 10.2 darabról 35 darabra kell növelni.

(2) Az állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy a szarvasmarhaállo- utány az 1949. évi két millióról 1954- re 2.4 millióra, a sertésállomány 5.2 millióról 6 millióra, a juhállomány 950 ezerről 2 millióra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelkedjék.

(3) A tejhozamot tehenenkint az állami gazdaságokban az 1949. évi 1900 liferről 1954-re 3500 literre, országos átlagban az eredetileg előirányzott 20 százalék helyett az ötéves tervidőszak alatt 31 Százalékkal kell fokozni. A juhonkinfi átlagos gyapjuhozam emelésével és a juhállomány megnövekedésével az 1949. évi 3 millió kilós gyapjutermést 1954-re 7 millió kilóra kell emelni.

(4) Az állattenyésztés fejlesztésé

Kéz szükséges takarmányszükséglet Mztosífására * s zá las Oak arm á ny ok

vetésterületét az 1949. évi 922 ezer kát. holdról 1954-re 1 millió 300 ezer k&t. holdra kell növelni.

30. §. (1) Az ötéves terv folyamán a népgazdaság fokozotf faanyagszükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá kell tenni a tőkés rabló- gazdálkodás mulasztásait és be kell fejezni aa erdőgazdaság szocialista átszervezését,

(2) Otszázhetvenezer hold területen erdősíteni kell, ideértve a fehiji- tatlan vágásferiiletek és az évi vágásterületek újraerdősítését is. Uj cr dőt az eredeti ötéves tervben előirányzott 50 ezer kát. hold helyett 80 ezer kát. holdon kell telepíteni. A fa cscmetoszükséglct biztosítására a fa csemete-kertek területét 2600 holdról 6600 kát. holdra kell növelni1,

31. §. A tervidőszakban a mezőgazdaság területén beruházandó 11 milliárd forintból a növénytermelésre

szesen 1.501. miliő forintot kell for

dítani.

(6) A városi közlekedés megjaví tása céljából 2 milliárd 200 m.lliú forint összegű beruházást kell megvalósítani.’ Az ötéves terv időszakában

meg kell építeni a budapesti földalatti gyorsvasát első szakaszát olyan módon, hogy annak a Sportstadion— Sztálin tér közötti része 19,54-ben már üzembehelyezhető legyen.

(7) A gépkoc-úközlekcdés fejlesztésére 2 milliárd 935 millió forintot kell fordítani. Ezen belül 375 millió forintért ezerütszáz új autóbuszt és trollibuszt kell beszerezni.

(8) Ivi kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és a távbeszélő központok állomás-befogadóképességét 57 százalékkal kell növelni.

(9) A rádiózás fejlesztésére a műsorszóró rádióadók teljesítményét öt év a’att 3S7 kw-val kell emelni és meg kell indítani a távolbalátó-adást. A rádióelöfizetők számát 1 millió 320 ezerre kell emelni.

m. FEJEZET

A dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése

milliárdot. az erdőgazdaságra egy milliárd 500 milliót,' az állattenyésztés céljaira 4 milliárdot, gépesítésre pe dig 3 milliárd 500 milliót kell fordítani.

C) Közlekedés

82. §. (I)' Az ipari és mezőgazdasági termelési előirányzatok felemelő sének megfelelően fel kell emelni az áruszállításra vonatkozó előirányzatokat is. Ehhez képest az 1949. évi Szállításhoz viszonyítva az 1954 évre eredetileg előirányzott 60 százalék helyett 133 százalékkal több áru szállítását kell biztosítani.

(2) 1954-ben a vasútnak az eredetileg előirányzott öt milliárd 880 millió árufonna/km helyett 9 milliárd 224 millió árutonna/km-t, a folyami hajózásnak az eredetileg előirányzott 750 millió árutonna/km helyett 841 millió árütonna/km-t, a tohergépko- esi közlekedésnek az eredetileg előirányzott 170 millió árutonna/km helyett 215 millió Smtonna/km-t kell teljesítenie.

(3) Növelni kell » személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút az eredetileg előirányzott 163 millió helyett 248 millió utas szállítását biztosítsa. A folyami hajózásnak az előirányzott 2 millió helyett 3 millió, a távolsági autóbuszközlekedésnek az előirányzott 16 millió helyett 54 millió utas szállításit kell biztosítania.

(4) A viziközlekedé* beruházásaira a tervidőszakban 883 millió forintot kell fordítani.

(5) A közúti hálózat fejlesztése érdekében új beton- és aszfaltutak építésével, valamint a meglévő makadámútok bitumennel való befedésével burkolt útjaink hosszát 57 százalékkal kell növelni. Az új utak építésén kívül 1000 km. főközlekedési keskeny makadámúiét kell korszerűsíteni. A közúti közlekedés beruházásaira ösz33. §. (1) Biztosítani kell, hogy az ötéves terv időszakában a lakosság fogyasztása ipari-, közszükségleti és élelmicikkekben az ötéves terv eredeti előirányzatánál nagyobb mértékben emelkedjék.

(2) Az egy főre eső fogyasztást az 1949. évi szintről 1954. évre textilárukban 7t százalékkal, bőr-, szőrmééi rr.pöárukban 64 százalékkal, bútoripari cikkekben 84 százalékkal, üveges porcollánárukban 115 százalékkal, vastömegeikkekben 65 százalékkal, tejipari termékekben 56 százalékkal, zsiradékban 25 százalékkal, sütőipari termékekben 29 százalékkal, gvü- rao’cs- és főzelékfélékben 59 százalékkal, fűszerárukban és édesipari cikkekben 41 százalékkal, barorafi- é* to.iásárukban 69 százalékkal kell növelni.

34. §. (1) Az 1950—54. évi tervidőszakban az eredeti ötéves tervben előirányzót? 180 ezer helyett 220 ezer új lakást kell építeni.

(2) A tervidőszakban a városok és községek belterülete közúti hálózatának kiépítésére 467 milliót, a köztisztaság fejlesztésére 30 milliót, parkosításra 43 milliót kell fordítani. Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre összesen 6 milliárd 490 millió forintot kell biztosítani.

35. §. (1) Az 1950—54. évi tervidő szakban 1138 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép — elsősorban a munkásosztály — munkaképességének fokozását, családjának, egészségének védőimét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére.

(21 Az üzemi1 dolgozók egészséges munk&visfccinyainak biztosítására, az üzemi egészségügyi létesítmények •teljesítőképességét 1949-hed képest 39o4-re további 350 millió forint fel használásával 100 százalékkal kell emelni.

(3) A kórházi és klinikai ágyak számát a tervidőszakban ötezerrel kell növelni'. Miskolcon és Veszprémben új kórházat kell létesíteni. A mentőállomások számát a tervidőszakban 30 százalékkal kell növelni.

(41 Az egészségügyi ellátás javítása végett a rendelőintézeti szolgáltatást öt év alatt 92 százalékkal kell fejleszteni; a fogászati székek számát 132 százalékkal kell emelni és biztosítani kell Budapesten, valamint a nagyobb vidéki városokban a körzeti orvosi rendelöhálózat kiépítését.

(5) A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javítására az eredeti ötéves tervben előirányzott 306 helyett 356 falusi orvosi; rendc löt kell létesíteni,

(61 A női do'gozók munkájának és munkábaállításának megkönnyítésére a bölcsődei férőhelyek számát 1949- hez képest 1954-re 390 százalékkal

kel! emo'ni. Ennek értelmében a ese- csemöférőhelyek számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6000 helyett, 20 ezerre kell emelni.

(7) Az óvodák 90 százalékát napköziotthonos óvodákká kell átszervezni ős az óvodai férőhelyek számát 195!-ro az 1049. évihez képest 40 százalékkal kell növelni.

30. §. (1) A népgazdaság gyorsabb- ütemü fejlesztésének megfelelően az eredeti ötéves terv előirányzatától eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodni a munkások, a dolgozó parasztok éa értelmiségiek gyermekeinek szakmai, közép- éa főiskola', képzéséről és az Ország növekvő szakembersziikség1 étének ellátásáról.

(2) A népgazdaság szakmunkásszük- ségleténok fedezése érdekében a gyáripari tanulók létszámát az 1949. évi 31 600-ról 1954-re 85.000-ro kell emelni. Az ipari tanulómühelyekben a tanulók számát az 1949. évi 8200- ról. a? eredeti ötéves tervben előírt 14.900 helyett 32 ezerre, a tanuló- otthonok férőhelyeinek számát pedig az 1949. évi 62Ó0-ról az eredeti ötéves tervben előirányzott 10 ezer helyett 30 ezerre kell felemelni.

(3) A középiskolai tanulók létszámát a/ eredeti ötévé«! tervben előirányzott 45 ezer fő helyett » tervidőszakban 77 ezei; fővel kell emelni.

fl német kérdés békés megoldásáért folytatott harc nemzetközi konferenciája Párisban

Amerikai lap írja: a spanyol közvélemény egyre inkább Franco ellen lordul

Háromnapos tanácskozás után befejeződött Párisban a német kérdés békés megoldásáért folytatott harc nemzetközi konferenciája, amelyon Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Anglia, Belgium, Dánia, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Svédország, Svájc és Finnország képviselői vettek részt. A küldöttek egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely üdvözli a német nép ellenállását a felfegyverzéssel szemben. Felhívták Nyugatnémetország és a Német Demokratikus Köztársaság képviselőit: üljenek össze és tegyenek javaslatokat az újrafelfegvver- zés elleni népszavazás, valamim az ország egyesítésének módozatairól. Az értekezlet’ határozatban hívta fel azokat az országokat, amelyeket a német fegyverkezés közvetlenül érint, hogy rendezzenek tüntetéseket, tiltakozó gyűléseket.

A spanyolországi Pnmplonába újabb rendőri megerősítések érkeztek.

Mint a Nerv York Times bevallja: a közvélemény egyre inkább Franco ellen fordul. A lap azzal a lehetőséggel is számol, hogy a diktátort elűzik.

Az olaszországi Fiat-müvek 60 ezer munkása több hónap óta sztrájkol a fokozódó kizsákmányolás ellen. A vállalat igazgatósága kénytelen volt aláírni az egyezményt, amellyel eleget tesz a CGIL-hez tartozó dolgozók követeléseinek.

Durham angliai városban 2000-nél több bányamunkás lépett sztrájkba. A 4300 brit dokkmunkás folytatja sztrájkját.

A koreai Néphadsereg főparancsnoksága május 13-án közölte, hogy a harcok során egységei 7 ellenséges re, pülőgépet lőttek le. A május 14-i hadijelentés megállapítja, hogy az intervenciós csapatok nagy veszteségeket szenvedtek. Az ellenség 6 repülőgépét semmisítették meg ezen a napon.

A középiskolai tanulók összlétszámú, nak — a dolgozók középiskoláit bele értve — 1954-ben 165.000 főt kell elérnie. Ezen belül az ipari technikumok hallgatóinak számát 10.400-ról 50.000-re kell felemelni.

(4) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt 8000 fő helyett 30.000 fővel kell emelni. A főiskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954-ben el kell érnie az

53.000 főt, 1949-ről 1954-re a műegyetemek hallgatóinak számát 4800- ról 13.800-ra, a műszaki főiskolai hallgatóknak számát 2l00-ról 7200-ra, az agrártudományi egyetem hallgatóinak számát 2200-ról 4900-ra, a

közgazdaságtudományi egyetem és a közgazdaságtudományi főiskola hall. gat.óinak azámát 1760-ről 5200-ra kell felemelni.

(5) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számának emelése és a felsőfokú szakképzés színvonalának további ja. vitása érdekében az eredeti ötéves tervben előírt új egyetemeken kívül a tervidőszakban további három mű- egyetemet kell létesíteni; Gödöllőn fel kell építeni az agrártudományi egyetemet és Budapesten a közgazdaságtudományi egyetem számára új épületet kell biztosítani.

(6) A munkás és parasztifjúság ra.

nulmányainak megkönnyítésére és a lemorzsolódás megakadályozására a tervidőszak ajatt az általános iskolai otthonok, középiskolai kollégiumok és egyetemi diákszállók férőhelyeinek számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6.700 helyett 30.000.el kel) emelni. i i

(7) Egyetemek, főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák éa ipari tanulőintézmények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1-7 milliárd forintot k^ll beruházni. Ebből a felsőoktatás fejlesztésére az eredeti ötéves terv.

ben előírt 377 míl[16 forint helyett 780 millió forintot kejl fordítani.

(S) A tudományos kutatás fejlesztésére az ötéves tervidőszakban 1.7 milliárd forintol kell juttatni. Ezen belül tudományos kutatóintézetek létesítésére, felszerelésére és bővítésére az. eredeti ötéves tervben előírt 177.5 millió forint helyett 775 millió forintot kell beruházni.

37. §. (1) A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére » tervidőszakban nagymértékben fejleszteni kell az üzemi és területi kuítúr- otthonok, mozik éa népkönyvtárak hálózatát«

(2) Az ötéves tervidőszak végére

3-500 kultúrotthonnak kojj működnie.

(3) A népkönyvtárak számát 1949, hez képest öt év alatt 749 százalékkal, köteteiknek számát 3.166 százalékkal kell tövelni. Biztosítani kel], hogy az ötéves tervidőszak végére minden üzemben és községben, minden gépállomáson, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben könyviár legyen.

(4) A kiadott könyvek összpéj*

dányszámát az -1949. évi szintről 1954. évre 100 százalékkal, a napilapok példányszámát 35 százalékkal kejl emelni. j | ,

(5) A keskeuyfilmet játszó mozik számának 654 százalékos emelésével öt év alatt biztosítani ke)!, hogy minden községben rendszeresen vetítsenek fijujeket.

(6) A népművelési intézmények faj- Lesztésére 577 mil}ió forintot kelj be. ruházni, további 80 millió forintot üzemi kultúrotíhonok létesítésére kell fordítani.

(7) Az ötéves tervidőszakban befejezendő budapesti népstadiont úgy kejl megépíteni, hogy &i eredeti öt. éves tervben előirányzott 70 ezer helyett 100-000 néző befogadására Jegyen alkalmas,

Zárórendelkezések

38. §. (1) A Minisztertanács, a mi Díszterek és az állami irányító szervek vezetői kötelesek an ötéves nép gazdasági terv e törvénnyel felemelt célkitűzéseinek .végrehajtását biztosítani. > \

(2) A terv végrehajtásában az első év tapasztalatai is azt bizonyítják, nogy minden terv — így a jelen túr. vénnyel módosított terv is — csupán megközelítése azoknak a hatalmas le- hetőségeknek, amelyeket szocializmust építő rendszerünk, a dolgozóknak a munkához való megváltozott viszonya és a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele biztosít. A módosított ötéves tervet dolgozóink szélaskörü tapasztalata és alkotó kezdeményezése alapján kel] tökéletesíteni, teljesíté. sét biztosítani és túlteljesítését előmozdítani.

(3) A miniszterek kötelesek a módosított terv fölemelt célkitűzéseinek elérésére — a termelőerők célszerű felhasználásával, a termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével — a minisztériumra eső felada. tok részjetes kidolgozását biztosítani, gondoskodni a terv levitáéról az üzemekig, üzemrészekig, minden egves dolgozóig. Bt ,h

(4) A Minisztertanács, s, miniszterek és az állami irányító szervek feladata, hogy a módosított-ötéves terv végrehajtásának folyamatos el. lenőrzését a maguk munkaterületén biztosítsák.

(5) Fejleszteni és szélesíteni kell a szocialista munkaversenyt, a Sztahá- nov- és újítómozgalmat. Serkentem és támogatni kell a dolgozók alkotó erejének széleskörű kibontakozását.

(61 Népünk milliós tömegeiben tu. (latossá kej| válnia annak, hogy a módosított ötéves teTV a , béke építésének terve, amely közvetlenül s^olgé/ja er»águnk gyorsabb felemelkedését, a szocializmus építését.

A módosított ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósítás« megkövejB- |i, hogy:

még fokozottabban takarékoskod. junk, erősítsük a közvagyon védelmét, szilárdítsuk a 1ervfegyetmet, összpon toslisuk erőinket a terv döntő feladatainak végrehajtására, a dolgozók széles tömegei fokozott áldoza'készséggíl, öntudatosan és fegyelmezetten dolgozzanak a terv felemelt célkitűzéseinek megvalósításán, tanúsítsunk még nagyobb éberséget 3 belső és külső ellenséggel szemben, hiúsítsuk meg az imperialisták mesterkedéseit, legyen megbonthatatlan « munkások és parasztok szövetsége szilárd legyen s munkásosztály és Pártja.- a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése, még szó. rosabb és szélesebb gazdasági kapcso lafokat hozzunk létre a szocialisia Szovjetunióval és a szocializmust építő népi demokráciákkal, minden téren mélyítsük el a baráti együttműködést az imperialistaellenes bőket,áb«r (e- győzhe!ot|cn vezetőjével, a kötetnünk:, raus felé haladó Szovjetunióval építő munkánk biztosítására, a béke megvédésére.

A módosított ötéves terv: a béka terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős, jőmődú, művelt, szocialista Magyarországhoz!

„Űrnapja“ iskolai szünnap — rendes munkanap

X Magyar Közlöny 16-! száma

közli a Minisztertanács határozatát, amelynek értelmében „űrnapja“ rendes munkanap. A közép- és általános iskolákban ezen a napon a tanítás. szünetek