Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

Vaslxnap, 1951. fel május M IS. ÉSZAKMAGÍYARORSZÁG 3 Lendületesen fejlődik, gyarapodik a novajidrányi „Lenin" termelőszövetkezet Az Országos Béketanács közleménye A mgyar dolgozó nőp nagy lelke­sedéssel folytatja a Béke Világtanács felhívása nyomán április 8-án megkez­dett aláírásgyűjtési akcióját. A leg­utóbbi összesítés szerint basánkban eddig 5,448.000 ember Irta alá azt a követelést, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyesményt, A magyar püspöki kar is aláírta a, bdkaíelhlvást. Elsőnek dr. Czapik Gyula egri érsek és dr. Hamvas Endre csanádi püspök, apostoli kormányzó Írták alá a békeegyesményt, kö-oíelö felhívást. 13,201.465 forint értékben teljesítették május 1. tiszteletére tett felajánlásukat a Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozói ’ Csak egyéves múlt van a novajidrá- Tyi „Lenin,“ termelőszövetkezet tagsága mögött, de már szilárdan összeforrott, erős csoportot alkotnak, örömtelt, bol­dog éle'e van a harminc családnak, Szinte napről-vapra láthatják, hogyan növekednek munkájuk gyümölcsei. Már 04 első évben megvetette a :ovábbi fej. lödé* biztos alapjait. Tekintélyes ősz- szegeket fizettek ki a tagoknak munka­egységeik után. Volt olyan tag, -- mint például a hatvan éves Sir oki Já­nos —, aki az évvégi elszámoláskor 8300 forint részesedést kapott, Orosz János elnök feleségével együtt derekasan megszerzett 370 munkaegy­ségre 18.700 forintot Vitt haza. Miből származott & csoport hatalmas jövedelme? A szántóföldi gazdálkodás is szép eredményt hozott, emellett a kertészet 12,000 forintot jövedelmezett és egyedül b, sertéshiz’aJágból 52 ezer forint jö'.t be. Kaptak 10 tehenet és 6 növendékál­latot. Egy év alatt az állatállományuk tovább szaporodott, most 14 tehenük, 8 növendékük, 16 borjújuk van. Négy lovat és két csikót kaptak. Igen tekintélyes összegű kölcsönöket ntaltak ki számukra építkezésekre: siló építésére 11.000 forintot, 'stábéra 7000 forintot, sertéséi építésére 16.000. fo­rintot kaptak. A csoporttagok háztáji gazdaságát is helyesen fejlesztik. Eudeig hői csa­lád vásárolt magának a kapott kamat­mentes kölcsönből tehenet, 8 csalid pedig sertést. Meet már ki rétéi nélkül mindegyiküknek van állatja. Kibővítet­ték a háztáji területet is. Minden csa­lád-800 négyszögöl kerti földet kápotL A termelőszövetkezet tagjai már arra gondolánk, hogy ősszel hozzákezdenek a lakóházak építkezéséhez, rpert 12 családnak nincsen megfelelő otthona. Boldog jövőjük biztos tudata sarkal­ja jobb munkára a csoport tagjait, A tavaszi vetéssel jóval a határidő előtt végeztek. Május elsejére lelkes felaján­lást tef ók; elvetik az Összes kapás növényeket és megsarabolnak hat hold cukorrépát. Vállalásukat túlteljesi et­ték. A kapások elvetésén és cukorrépa megsarabolásán kívül elvégezték három, hold napraforgó sarabolását is. Hozzá­fog! dk a kerti munkákhoz is. Ültetik a korai káposztát, a kalarábét és a kar. fiolt, meg a dohányt, a csemegekukon, cát kapálják, aztán a saláta, az ugorka és a hagyma következik soron. Oyönyö- rúen kikelt már a cukorrépájuk, a hé­ten már egyelni kell, A burgonyát há­rom nap múlva már bor óvá’ni és ka­pálni lehet. Tíz holdon illte'tsk burgo­nyát, két holdon pedig csak a nyár elején ültetik ki a Szovjetuniótól ka­pót nemes vetőburgonyát, amelyet — a szovjet tapasztalatokat hasznosítva — most jamviZálnak, Ládákban, kosarak­ban csrráz'atják és amikor két-három centiméterre nő a csira, kiülieUk. űz­zél megvédik a burgonyát a nyári for­róságtól, ha’almas méretekben megnö­velik termésátlagát, Versenyben vannak a hernádvéesei „Uj Barázda." tenuelöszövetk-'zettel a mindent elkövetnek, hogy teljesítsék vállalásukat, — megnöveljék termésát­lagaikat, győzzenek a versenyben. A munkacsapatok megkapták földte­rületüké; é« szerszámaikat, ami nagy lendületet adott a versenynek. Ezen a téren azonban még vannak Hiányossá­gok. Hiányzik az eredményes értékelé­se és népszerűsítése, a tagság nőm ké­szítette el ellentervét, amivel még job­ban meggyorsíthatták volna a munkát, Pedig lenne mit kiírni a versenytáblára, vannak lelkesítő, szép teljesítmények. Pajkos István 130, Sukáíy István 120 százalékot teljesített, 1.3 munkaegysé­get szerzett egy nap alatt a tavaszi munkánál. Senki sem akarja közülük, hogy ágy járjon, mini tavaly Horváth József, aki <* jövedelemosztáskor har. madmag&val is csak annyi pénzt vitt haza, mint más egyedül, Persia, kevés volt a munkaegysége. Ha sütött a nap amiatt, ha meg nem sülö t, amiatt nem ment ki a földre dolgozni, Így hál <5 volt az egyedüli a csoportban, atfl sze­rette volna az egyevlósdt* —, hogy ugyanannyit kapjon, mint az, aki jól dolgozott. Ebbé azonban a többiek nem mentek belé. Most 1$ a tagság kö­vetelte ki, hogy a munkacsapatok ‘ag- jai egyénenként is megkapják területű­ket. Egyszerre kitűnik ilyen mádon, hogy ki dolgozik jól és ki rosszul, Pe megy is azóta a munka, senki som akar lemaradni a versenyben. Most uz a feladatuk, hogy tovább fejlesszék maguk között a nemes vetélkedést üjább győzelmek felé kell torniok, hogy meggyőzzék a3 egyénileg dkgózó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, példát mutassanak a gyen­gén dolgozó egyes típusú „Vörös Zász­ló" termelőcsoport tagjainak. (Zz 1.) A Diósgyőri Kohászati Üzemek dol­gozói május 1 méltó megünneplésére összesen 6,153.870 forint értékű mim- kafcjajánlást tettek- A felajánlások teljesítésének értékelése most történt meg- Az eredmény messze tulszár. nyajja a vállalást, mert 13,201.465 fo­rintot tesz ki. A kimagasló siker kivívásában 03 gy része van a finomhengerdének, mely Beszámolunk arról, milyen jelentős eredményekkel alkalmazzák a kondói 122-es bányaüzemben a gépesített kamarafejtést’. Az üzem dolgozói most hatalmas értékű segítséget kaptak munkájuk eredményeinek további fo­kozásához: egy Donbász-kombájn ér­kezett a bányához. Ez a remek szovjet gép 1.5 méter széles szénfalat egyszerre fejt, rak kaparószalagra, biztosítja •zállltását. A gépet most állítják munkába. A bánya vezetői, do'gozói további újításokkal arra törekszenek, hogy tervüket túlteljesítsék. Hernádi Tibor főaknász változtatott az eddigi szál­lítási módszeren. A frontfejtésnél a sínpárt, nem középen helyezik el, ha­nem úgy, hogy 3. csillék a vágat egyik oldalán haladnak befelé a síneken, majd a fronthotniokkal párhuzamosan, a megrakott csilléket pedig a vágat másik oldala mellett lefektetett síneken szállítják ki. .Tősvai József bányamester új mód­szert do'gozott ki a kétszelvényű vá­gat hajtására. Azelőtt a vágat mind­két szelvényét egyszerre hajtották, a haladás alig volt több egy méternél. 51 őst először csak az egyik szelvényt hajtják, két ember állandóan szenei, utánuk egy másik, csapat lövi a tal­pat.', adja ki a meddőt. Az új módszer segítségével 100 százalékkal fokozták azelőtti eredményűket. Petényi István versenyfelelős jő munkájának köszönhető, bogy a bánya­üzemben kiválóén biztosítják a ver­seny nyilvánosságát, sikeresen hasz­nálják fel az élenjárók népszerüsíté­188.400 forintos vállalása helyett 430.27a forint értékű többtermelést, megtakarítást ért eh A vasöntöde dolgozói is Jelentősen túlteljesítenék felajánlásukat. Az egyéni eredmények közül kiemelkedik Zátnbő Pál Kos- suíh.dljas mérnök teljesítése, aki ere­deti vállalásának tízszeresét érte el a selejtcsökkentés és anyagtakarékosság biztosításával. sére, az elmaradottak buzdítására, munkaverseny szervezésére. A felolva- sóban — aho] a bányászok munkába való elosztása történik — a legszem­betűnőbb helyen hatalmas táblát lá­tunk. Erre írják ki a legjobban tel­jesítő do’goz&k nevét, de azokét is, akik elmaradtak, A teljesítményeket képek ts szemléltetik. A rakéta mellé kerül azoknak a dolgozóknak a neve, akik 170 százalékon felül termelnek} 150—170 száza’ék között a repülőgép, 130—150 között áramvonalas mozdony, 110—130 között autó, 100—110 között kerékpáros, 80—100 százalék között gyalogos, 70—S0 százalék között fek- nősbéka, 60—70 százalék kiizött csiga (mellette egy tücsök hegedül), 60 szá­zalékon alul pedig egy hátrafelé mozgó rák mellé kerülnek be az egyes dol­gozók nevei. Értékes nevelőhatása van sueh% a táblának. Cservák József neve április első felé­ben a teknősbékát ábrázoló kép mellé került. Lendületesebben kezdett dol­gozni, a hőnap második felében már a gyalogost ábrázoló kép mellett ol­vashatták a nevét, de elhatározna, hogy sokkal nagyobb sikereket fog a továbbiakban kivívni. Számtalan hasonló mái példa, Is-van, A verseny nyilvánosságát, az elmá. radottak buzdítását célozza a vörös tábla ét a fekete tábla is. Jól hasz­nálják fel a villúm-táb’it, mindezeken kívül az eredményeket hangszórón keresztül is közlik. A kondói bánya értékes tapasztala­tait sok más bányaüzemünkben hasz­nosíthatják! • Oonbász-kombájm kapott a kondói bánya Üzenet Titó Jugoszláviájából: „Meghall hozzátartozóinkat rongyokba csavarva temetjük el...* Mintha csak mesében történt volna, úgy érkezett a le tény el ter­melőcsoporthoz az üzenet abból a másik világból, az elviselhetetlen szenvedései; országából... Melegen sütött már az áprilisi nap, mikor Kovács György eivtárs, a. tízes elnöke és Karafiás Ferencné elindultak a Mura felé megnézni, hogy milyen a föld. Lehet-e már vetni —, mert néhány nappal előbb még víz állott mindenütt. A folyó­hoz közel még askor is jókora tó. csákón futkározott, a napsugár. Már épp visszafelé indultak, mi­kor Kovács elvtáxs, félliteres-forma üveget pillantott meg a sárban FöL vette, hátha használható. Az üveg be volt dugaszolva, pedig a súlyán úgy érzett, hogy üres. Nagyjából le­törölhette róla a sarat — hát lám, egy összegbngyölt papír volt benne, hűkor kibontották, akkor látták, hogy levél. Kinek volt címezve? — A dolgozó magyar népnek: „Magyar testvéretek! — Így cí­mezték a levelet — Reméljük, hogy kezetekbe kerül levelünk. Nem tud. Juk, ki halássza ki, de bárki legyen az közületak, kérünk benneteket, hozzátok nyilvánosságra, hogy tud­ja meg minden magyar dolgozó, hogy ml, jugoszláviai magyarok mi­lyen tengernyi sokat szenvedünk Tito banditáitól. E'jutott hozzánk a hír, hogy a ví. lág dolgozói ezekben a napokban Ír­ják alá a béketveket. TJgy hallottuk, hogy Magyarországon is megkezdő­dött már az aláírásgyűjtés. Mi Itt nem Írhatjuk alá, de gondolatban mi Is odaírjuk a magunk nevét a tietek mellé és tudjuk, hogy ez is á béke- tábor erejét növeli. Mi is minden erőnkkel azért harcolunk, hogy Tito ne tudjon egy újabb háborút kirob­bantani. Azt nem lehet leírni, hogy milyen nagy a nyomorunk. Tito ja­nicsárjai elrabolták utolsó szem ga­bonánkat is. Nincs mit ennünk, le vagyunk rongyolődva. A takar­mányhiány miatt állataink egymás­után döglenek. Ami ná’.unk van, azt- nem lehet életnek nevezni, de még meghalni sem tud az ember nyugodtan. A munkásnak még csak egy fenyőko­porsóra sem jut, Ilyent csak a. ki­váltságosak, Tito kiszolgálói kapnak. Meghalt hozzátartozóinkat rongyok­ba csavarva temetjük eh Nem válogatnak ezek eszközeik­ben -a magúkéval szemben sem, de minkét, magyarokat és a többi nem­zetiséget kétszeresen gyűlölnek. Bit. kán múlik el nap, hogy valakit ne vinnének el a faluból, vagy ne ver. nének félholtra, csak azért, mert magyar. Tudjuk, hogy ti is harcoltok a békéért. Ez erői ad nekünk és bízta, tást, hogy má is élhetünk majd úgy, mint ti. B. község dolgozói." Néhány évvel ezelőtt kia eldugott falut takart ez a név. Ma pedig nagy- nagy büszkeséggel mondjuk ki ezt a. nevet, mert e név mögött ötéves ter­vünk legnagyobb alkotása, a Dunai .Vasmű áll. Dunapentele már nem eldugott fa­lucska. — ma egy egész ország, egy szocializmust építő nép életereje, ie- bírhatatlan akarása tükröződik benne. Dunapentelét nemcsak Magyarorszá­gon, hanem a békeszeretö népek nagy táborában is ismerik, tudják, hogy a békefront magyarországi szakaszának erős bástyája épül itt. A dombokhoz tapasztott kis nádfede'es házacskák mellett hatalmas, többemeletes házak, óriási csarnokok épülnek. Ott, aho! nemrégen még az eke túrta a földet, most hatalmas földkieraelö gépek, árokásók, földgyaluk tépik, szaggat­ják a talajt. Már Adonynál észrevesszük, hogy valami csodálatos dolog történik ezen a környéken.Már itt fe’tünnek a szo­cialista iparosítás büszkeségének fel­építéséért harcoló hatalmas hadsereg előőrsei. Utat építenek, vasutat fek­tetnek, hidakkal ívelik át a vízmosta szakadékokat. Amint egyre közeledünk Diinapenteléhez, ez a kép még színe­sebbé, még mozgalmasabbá válik. A magas toronydaruk már messziről fel­tűnnek és amikor elérjük az építkezés főbejáratát, elénk tárul az épülő nagy mű. * Jelentőségű és mérete csak akkor bontakozik ki előttünk igafán. ami­kor — legalább nagy vonalakban — megismerkedünk az építkezés tervé­vel. A Vasmű kiterjedése már az első öt­éves tervben jóval felülmúlja az eddi­gi gyárak nagyságát. Hogy némikép fogalmat alkossunk nagyságáról, szem­léltető pé’da az, hogy a gyáron belii’ lefektetett vasúti vágányok hosszúsá­ga — ha egyvégtében összeraknák — Miskolctól—Füzesabonyig érne. Az egész nagy építkezésre jellemző, adat, hogy annyi téglát használtak fel, hogy ezzel a tég’amennyiséggel körül lehetne keríteni egész Magyar­Dl országot néhány téglasornyi magas­ságban. Az a földmennyiség, amelyet azért kellett megmozgatni, hogy a talajt, egyenletessé tegyék, 2 millió köbmétert tett ki. A hatalmas Vasmű önellátó lesz, ami a^t jelenti, hogy csak két alap­anyagot — vasércet és szenet — kí­ván, a további feldo’gozás és az eb­hez szükséges segédanyagok előállítá­sa a gyáron belül történik. A tervek, amelyek a Szovjetunió nagylelkű tá­mogatásával é* segítségévre! készültek el, ízelítőt adnak egy-egy üzemegység nagyságáról. így például az egyik hengerdének olyan hatalmas lesz a csarnoka, hogy a Parlamentet el lehetne he'yezni ben­ne és még így is üresen maradna a csarnok terjedelmének 10 százaléka. A Martin-kemencék nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy eddigi legnagyobb Martin üzemeinknek kb. másfélszerese lesz. A kohók méretét a hűtésükre fel­használt vízmennyiség mutatja. A hű­tés cé’jait szolgáló víz percenklnt 150 köbméter mennyiségben zudul a kohók oldalára,, ez a viz megfelel egy kisebb fajta folyónak. Ezt a vizet a Duná­ból emelik ki 50 méter magasra, arai komoly etnelöberendezést kíván. A ter­vezés e’őtelátását bizonyítja, hogy ezt a hatalmas vízmennyiséget elhasználá­sa után tovább ha«znosPják, mégpedig igen meg'epő módon. Ez a víz 7—8 fokkal melegebb, mint a Duna eredeti hőmérséi’ete, ennélfogva — öntözésre használják fel, 2000 bo’d nagyságú zöldséges kertet fognak vele öntözni, ez a kert a Vasmű dolgozóit látja majd el zöldségfélékkel. * E’őször a város építkezését néztük meg. Vezetőnk, Mester elvtárs kalau­zolása nyomán elképzelhetővé válik, mi’yen lesz a szocialista város. A vá­rosban 2, 3 és 5 emeletes házak épül­nek. A házakat nem építik szorosan össze,, hanem nagy térséget hagynak közöttük, ahol parkok és virágosker­tek lesznek, padokkal. J NAPENTE A várost keresztülszelö főút, amely a. gyárhoz vezet, sokkal szélesebb lesz, mint a budapesti Sztálin-út. Ezt külön gyalogjáró útra, kerékpárúira és jármüútra osztják. Ez lesz a város legforgalmasabb .útja. Két oldalán hu. zódnak majd a többemeletes lakóhá­zak, amé'yeknek földszintjein helyezik el az áruházakat, bogy a munkából hazajövő dolgozók mindjárt meg tud­ják vásárolni a szükséges dolgokat. A város főterén lesz a Pártbizottság épülete, a kultúrpalota, a taóácsháza. A város a legmodernebb kivitelben épül. így többek között a fűtést a gyár­ból kikerülő forróvíz biztosítja, ame­lyet földalatti vezetéken szállítanak. Nemcsak a fütő-, víz- és csatornavo- zetékelc lesznek a föld a'att, do a villany, telefon, sfb. vezetékek is föld­alatti kábelekben hálózzák be a vá­rost, — levegőben egyetlen szál drót sem fog húzódni. A város elhelyezése, az a körülte­kintő gond, amivel a terveket készí­tették bizonyítja, hogy a városban m.ndeuben gynkorlatiiag kifejezésre jut, hogy szocializmust építő népi de­mokráciánkban legfőbb érték az em­ber. Mielőtt hozzáfogtak vo'na a város helyének kijelöléséhez, kitapasztalták az uralkodó széljárást. Megállapítot­ták, hogy ott az ura’kodő szé’járás észak-dél irányú, vagyis északról dél feié fuj a szél az év legnagyobb tza. kában. A várost tehát úgy helyezték el, hogy a gyártól északra esik, így a szél a füstöt-kormot nem a város fe’é, hanem ellenkezőleg — a Duna felé fújja. Arra is számítottak azonban, hogy ez a széljárás nem állandó, ezért a város és a gyártelep között 800 méter széles fö’dsávot hagytak, ahol már zöldülnek, fejlődnek a fia­tal facsemeték, amelyek majd megaka­dályozzák, hogy a füst a város felé húzódjon. Láthattuk, milyen szeretettel gondol, vigyáz a Párt, népi kormányunk a dolgozók gyermekeinek egészségére, _E épségére, Mér említettük, hogy » vá­roson húzódik keresztül a főútvonal, amely hatalmas forgalmat bonyolít majd le. Annak érdekében, hogy az isko'ás gyermekek ne legyenek kény­telen áthaladni ezen a forgalmas ut­cán. az iskolákat úgy helyezték el, hogy a főútvonal mindkét oldalán elterü'ő lakótelepire építenek azonos­fokú iskolát. Ezek közöl az egyik már épül, nemsokára be is fejezik felépí­tését. ét A mű építésénél nagy mértékben al­kalmazzák az élenjáró szovjet módsze­reket, a fej’ott gépi technikát. Aho­vá régen inszakasztó munka volt fel­vinni a téglát, oda most transzportö­rök szállítják, ugyancsak fransz- portőrükkel hordják ki az alapozásnál a földet a mélyből. A habarcsgyárból, nagy nyomással nem egy helyütt majd egy kilométerre is elnyomatják a kész habarcsot. Nagy szerepe van az elő­regyártóit épületelemeknek, amelyeket a fö’dön öntenek betonba és daruk segítségével emelnek a magasba. Ez az eljárás gyors és főleg takarékos. Sok ácsmunkát és faanyagot takaríta­nak meg így. Az épífkezésközi szállí­tást apró benzin-masinák bonyolítják le. Bármerre tekintünk; bármerre né­zünk, mindenütt ég a munka láza. Egy gondolat él mindenkiben: —■ a szocializmus építésének gondolata. O’yan ez 'a hatalmas építkezés, mint egy nagy kohó. Eggyéforrasztja az embereket» Á szocialista építkezés mo­torja, a Párt, viszi, lendíti a dolgozó­kat nap, mint nap új feladatokra, új győzelmekre. Uj emberek születnek itt, a szocializmus emberei. Az ifjúsági építkezésen a DISz ve­zetésével az ifjak válnak kemény harcosokká, a Párt nagyszerű tartalé­kaivá, A nők előtt is megnyúlt minden pá­lya ennél a hatalmas műnél. Ezt bizonyítja Csiszár Józsefnő elvtársnő beosztása. 52 éves. Egysze­rű parasztasszony. Most munkavezető, munkacsapat vezetője. — 1949-ben kerültem az építőkhöz, — mondja többek között. Csakhamar jelentkeztem kőműves átképzésnek, mert már dolgoztam építkezésen és úgy éreztem, el tudom sajátítani a szakmát. Az átképzés után kőműves lettem, így do'goztam egy darabig: Akkor e’kiüdtek Pestre a munkaveze- tőv iskolára, amit jé eredménnyel vé„ geztem el és munkavezető lettem. Most már mindig jobban megy a mun­ka. Kiismerem magam a rajsokban és igyekszem minél jobb munkát vé- gezni. De nem ő az egyedüli, aki átérzí fel­adata magasztos fontosságát, érzik ejt valamennyien, akik itt dolgoznak.’ Érzik, hogy t'örténe’met írnak itt, Du« napentclén. Ez a hatalmas hadsereg a Párt vezetésével csodákat művel, pe­dig az ellenség minden módon igyek­szik akadályozni munkájukat, nem riadva vissza a legaljasabb eszközük­től sem. De a Párt, a dolgozók résen- állnak és leleplezik az ollcnsóg ár­mánykodását, aljas kísérleteit * A Dunai Vasmű épül! Ötéves tor-: vünk e dicső alkotása mind jobban ős jobban kézzelfoghatóvá, érezhetővé valósággá válik a munka új hősei, a munkások, mérnökök, sztahánovisták és segédmunkások kezenyomán. Nagy karcunkban melletfünk van a Szovjet« unió soha meg nem szűnő támogatása. A szovjet elvtársak eljöttek, hogy tu­dásuk 'egjavával hozzájáruljanak épí­tésünk sikeréhez, hogy segítsék a bé­ke müvének felépítését, Epü' c békemü, a békefront szilárd bástyája! Ennek tudatában végzik munkájukat Pentele dolgozói. Tudják és érzik, hogy a Párt vezetésével ha­talmas gátat emelnek a. háborúra spe­kuláló imperialisták elé. ha sikeresen fe'ópítik a Vasművet. Es dolgoznak, elszántan, lendülettel, hogy amikor el­jön az idő, büszkén jelenthessék Bá- kosí elvtársnak, hogy azt a feladatot, amit a Tárt, amit a dolgozd nép rájuk bízott, becsülettől teljesítették. JUHASZ SAROLT

Next

/
Thumbnails
Contents