Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

2 ÍSZAKMAGTAROK^ÁC Szabotálták a tej beadást — börtönre, pénzbüntetésre Ítéltek több kulákot Bam János abodi kulák 70 liter te. Jet nam szolgáltatott be, 2 hónapi bőr. főnre és 100 forint pénzbüntetésre ítél­ték. Mezőkövesden Dómján Károly 192 li­ter tejet nem adott be, emiatt 4 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélték. Suba Ferenc mezőkeresztesi kulák 117 liter tej beadását szabotálta. Büntetése 3 hónapi börtön és 500 forint pénzbün­tetés. 51 liter, tejet nem adott be Fehér Jó­zsef boldogkőújfalusi kulik, — 1500 fo. rint pénzbüntetésre ítélték Majoros Jánosnét 4 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélték,, mert 235 liter tejet, nem szolgáltatod be Borsos Lajos 115 liter tejet. őz». Borsos Mihályné pedig 47 liter tejet nem adott be, emiatt 4—t hónapi börtönre ítélték őket. Soltész Feroncné karosai 'akis bünte. tése 4 hónapi börtön és 300 forint pénz- büntetés, mert 161 liter tejet nem szol­gáltatott be. Tanja Cokova bolgár énekesnő hangversenye Miskolcon . Rendkívül értékes hangversenyben, se. •nei élményekben volt része Miskolc se. nekedvelö közönségének, A város dől go. sói nagy sseretettel fogadták a hazánk­ban tartózkodott Tanja Cokovát, a Szófiai Operaház tagját, a Bolgár Nép­köztársaság érdemes művészét. Választé. kos Ízléssel, nagy igénnyel összeállított műsorában a klasszikus operaária- és dalirodalom, az orosz muzsika kincsei, a bolgár és magyar népi sene ér ékei kap- . tok helyet. Cokova a klasszikus alkotá. sok szépségei s a nép alkotó művészeté­inek gazdagságát egyaránt nagy felké­szültséggel, elmélyüléssel, a mondanivaló hű ábrázolásával tolmácsolta, A műsor elsó felében különösen meg­ragadó volt Schubert: A vándor és A rémkirály című dalának drámai megele- venitése, átélése, lélekbe markoló meg­szólaltatása. Rachmaninov egy dalának, Csajkovszkij egyik operaáriájának H. tikus, finom, érzelmes előadása más ok daláról mutatta meg Tanja Cokova érté­kes művészetét. Novikov: Oroszország című ritkán hallott gyönyörű szerzemé­nyének tolmácsolásában híven érzékel­tette a haza iránti lángoló szeretetet. Bellini, Ponchielli, Bizet és Verdi egy. egy ismert operaáriája tette színessé, változatossá a műsort, amelynek végén bolgár és magyar népdalokkal ajándé. kosta meg közönségét Tanja Cokova. Nagy érdeklődéssel hallgattuk a baráti bolgár nép zeneszerzőinek a szovjet ze. ne példáját követő s a nép művészetében gyökerező alkotásait. Két Bariók feldol­gozásit népdalt magyarul szólaltatott meg a kiváló énekes pompás szövegkiej­téssel. Az est sikeréből megérdemelten vette ki részét a zongorán kísérő Hajdú Ist­ván, A hallgatóság melegen ünnepelte Tanja Cokovát és hálás tapsokkal kö­szönte meg a gyönyörű élményeket. PÁRTÉLET Vasárnap 1951. évi május M 13 —gMH zmmssrmtnmnmmm A Pártkongresszus anyagát tanulmányozzák a diósgyőrvasgyári Martin politikai iskoláján A diósgyőrvasgyári Martin-acélmüben a B. műszakban a politikai iskolán résztvevő párttagok, népnevelők és leg­jobban termelő pártonfeíviiliek nagy figyelemmel hallgatják Pető Lajos párt, titkár előadását_ Gerö elvtársnak Pár. tunk II. Kongresszuson mondott buszé, dét ismerteti. A rövid, tömör előadás után megkez­dődik a vita. Elsőnek Margóczi István Koseutk-dija* sztahanovista szól hozzá a felvetett kérdésekhez. — Rosszul megy üzemünkben a ter­melés. mert rossz a politikai munkánk. Pártszervezetünk' vezetősége mar hosz. sznbb ideje hiányos s még mindig nem 11 örtént semmi intézkedés kiegészítésére, j Gyakran tapasztaltam, hogy az acél. I gyártók órákat, benn üldögélnek az iro. í dákban. Ez így nem mehet tovább, ezen sür­gősen változtatnunk kell, mert kü­lönbem lemaradunk, — Gerő elvtárs a . Pártkongreseruson mondott beszédében felhívta figyelőn­ket arra, hogy szilárdítsuk meg a munka, fegyelmet — vette át a szót Molnár Jő. zsef bérelszámoló. Ez különösen szól a hulladéktérieknek, ahol feltűnően nagy a hiányzás. Hunkó Antal tervstatisztikus beszélt ezután. Elmondotta, hogy április 4-től május elsejéig egyes területeken hány órakiesés volt a termelésben. Anyagvárás miatt 180, daruvárás miatt 267, üst- hiány miatt 73, az öutőcsarnok késése miatt 26, áruhiány miatt 8, gázhiány miatt 24, tervszerűtlen javítás folytán 0. üzemeltolódás miatt 136. $ egyéb ki­sebb hibákból 40 óra. Ezek a kiesések összesen 4850 tonna acél termelési ide­jének felelnek meg. Május 1-én a Mar- Ún-aeélmü dolgozói vállalták, hogy 38 ezer forint értékű magnezitot takaríta­nék meg, ennek sem tettek eleget, mert nem számoltak azzal, hogy áprilisban nem kapnak elég égetett dolomitot^ Bukovszki Miklós brigád vezető olvasz­tár a mtíhelybizottság tagjainak munkáját bírálta meg. Joó Ignác Sztahánovista főolvasztár elmondotta, hogy a napokban a szemét- hordók szemétbe sepertek több félkilós csavart, — A hibák miatt elsősorban ben. nűnket, kommunistákat, népnevelő, kei terhel a felelősség — állapította meg hozzászólásában Ger. gely Sándor. Kongresszusunk óta több, mint két hónap telt el a még mindig n«m tanulmányoztuk át megfelelően, eléggé behatóan az ott elhangzott be­szédeket és a határozatokat. Pedig e határozatok végrehajtása — legdöntőbb feladnunk! —• üzemünkben sóik kétlaki dolgozó van — kezdte felszólalását Demók Lajos elvtárs — s fdójuk gyenge a föl­világosító munkánk. Felhívta muskati-f. sai figyelmét, hogy minél többen olvassák el az „Ellenség a Martinban“ című könyvet, amely nagy segítséget nyújt az ellenség leleplezéséhez. A politikai iskola majdnem valameny. nyi hallgatója hozzászólt Pető elvtér» előadásához, s valamennyien elmondottak egy-egv példát, esetet üzemük életéből, A vitából érződött, hogy a dolgozók alaposan áttanulmányoz­ták Gerő elvtárs beszédét és art igyekeztek azonnal saját munkate­rületükre kankrétizdlni. Hibája volt a politikai iskolának, hogy Pető elvtárs bevezetőjében nem tudato­sította világosan a dolgozókkal, hogy ez a foglalkozás nem népnevelő, vagy tér. melési értekezlet, hanem politikai iskola, így néhány hozzászólás teljesen eltért a beszámolótól, Másik komoly hiányosság volt, hogy a politikai iskola egyetlen résztvevője Bem jegyzetelt Kém beszél, tek arról, hogy gek a későnjövők, amiatt ellaposodott a „melegfogő" és ..meleg- kanál“-átadási mozgalom is. Mindazonáltal eredményes volt a Mar­tin-acélmű B. műszak politikai iskolája, mert egyrészt a résztvevők alaposan megbeszélték Gerő elvtárs beszédét, -nás. részt konkrét példákkal rám ipariak ar­ra, hogy melyik üzemrésznél milyen hiá­nyosságok vannak a azokat hogyan lehet kijavítani, (k, m.) Kiss Károly az uj külügyminiszter Kállai Gyula lemondott külügymi­niszteri tisztségéről. A lemondási a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Mi. nisztertanács javaslatára elfogadta és Kiss Károlyt választotta meg külügy. . uúmszternek. Kiss Károly ipari munkás, 47 éves, a munkásmozgalomban több mint 25 éve vesz részt, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. 1945 éta országgyűlési képv.gelö, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. A földmivelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszi munkák állásáról Az ejmujt heti kedvező időjárás! jól kihasználva a termelőszövetkeze­tek, az. állami gazdaságok és gépállo­mások dolgozói és dolgozó parasztsá­gunk tovább folytatták a vetést, amely most már befejezéséhez közele­dik. Az esős időben rendkívül erős a gyomosodás. Ezért a legfontosabb munka most » gyomirtás. Fontos a cukorrépa azonnali kiegyelése. A má- sík fontos feladat a következő héten a takarmánytermés betakarításának megkezdése. A réteken, legelőkön és egyéb kaszáló helyeken nyomban meg kejl kezdeni a kaszálást, amikor a fűnek zöme virágzani kezd. Elérkezett 6* ideje a lucerna kaszálásának is. Fontos feladat az utak és árokpartok lekaszálása is. Időben végezzük el mindenütt a gondos növényápolást! A vetési munkák befejezése után elsőrendű feladat most a növényápo­lási munkák gondos elvégzése. A mos­tani tartós esőzések után a cukorrépád val, kukoricával, napraforgóval, egy­szóval a hasznos növényekkel együtt gyorsan nő a gyom is. Ha időben nem cselekszünk, ha nem irtjuk a gyomo­kat, azok elnyomják a hasznos növé­nyeket, csökkentik a terméseredmé­nyeket. Ezért az állami gazdaságok, termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok előtt álló első és legfonto­sabb feladat: a gyomok irtása minden eszközzel. Megyénk állami gazdaságaiban, ter- mslőcsoportjában és sok egyéni gaz­daságban a növényápolás versenyben Magas előleggel átveszünk bizományi eladásra használt ruházati cikkeket, bútoro­kat, lakberende­zési tárgyakat, szőnyegeket és háztartási cikkeket Bizományi Áruház Miskolc, Városház-tér 2 folyik. Az állami gazdaságok között első a keselyühalomi állami gazdaság, sorrendben utána a léhó, a tarcali és a gyömrőpusztai gazdaság következik. Az utolsók között kullog az emödí, ragályi, vattai, vilmányi és abodi ál­lami gazdaság, A termelőcsoportok közötti verseny is szép eredményeket hozott. Az ede- lényi ,,Alkotmány" tszcs megsarabolt 15 hold cukorrépát, ugyanakkor két és fél hold mákot és ugyanannyi hagymát megkapáltak. Ezenkívül 100 ezer káposztapalántát ültettek ki. A borsodi és fiákéi termelőcsoport befe­jezte a cukorrépa sarabolását. Ered­ményeiket jó munkaszervezéssel érték el, a brigádokat és a munkacsapato­kat nemcsak papíron szervezték meg, hanem azok versenyben is állanak egy­mással. Ugyanez nem mondható el vi­szont a szendrői és a boldvai termelő- csoportokról, ahol egyáltalán nincs "munkaversenyj nem is halad a nö­vényápolás. A járások közötti versenyben a nö­vényápolásban a miskolci járásé az elsőség. Itt a mák és a borsé kapálá­sát már teljes egészében befejezték. A cukorrépavetés sarabolásával is kö­zel állnak a 100 százalékhoz. A napra­forgóvetés körülbelül ötven százalé­kán végezték el a kapálást. Elmara­dás tapasztalható az eddig mindenben élenjárt mezőcsáíi járásban, ahol a kapásokkal hevetett területnek még csak igen kis részét munkálták meg. Ennek az az oka, hogy a párt- és tömegszervezeíek nem ismertették kellőképpen a dolgozó parasztokkal a növényápolás nagy jelentőségét, fon­tosságát, elmulasztották annak jé megmagyarázását, hogy az időben végzett gondos növényápolás maga­sabb termést biztosit. Nagy élmény és emlék marad számunkra az Északmagyarország levelezőinek megyei értekezletes< Az Északmagyarország raunkás- parasztlevelezoinek a közelmúltban megtartott megyei értekezlete mély nyomokat hagyott az ott résztvevő dolgozókban és levelezőinket új len­dületre serkentette munkájukban. Erről tanúskodnak azok a levelek, amelyekben beszámolnak élményeik. TŐI ég méltatják a lezajlott érteken, let jelentőségét. Csicsvárt József (Bodroghaliss) szí­nes beszámolójában leírja, milyen öröm fogta el, amikor megkapta a meghívót a sajtólevelező.értckezletre. Megírja útiélményeif és azt,' hogyan magyarázta meg feleségének a mai sajtó, a mi sajtónk jelentőségét. mól benyomásairól, élményeiről. „Vég­telenül "boldog vagyok, hogy részt, vehettem Pártunk megyei lapja, az Északmagyarország levelező-értekezle­tén. Köszönöm a figyelmesaégot és szeretőtől’, amit irántunk tanúsítottak, köszönöm az értékes előadásokat, to. vábbá azt, hogy megismertették ve­lünk a lap elkészítésének munkáját'. A tiszteletünkre rendezett Eszakma. gyarország-kultúrest felejthetetlen él. ményekot ás gazdag tapasztalatokat nyújtott számomra és valamennyiünk számára. Nagy Gyula (Miskolci Magasépítési Vállalat) is résztvett az értekezleten. Többek között így Ír: Igen nagy hatással volt rám a le, velezö-értekezlet. Uj, friss lendületet adott munkámnak. Megígérem, hogy új levelezők beszer­vezésével erősítem az Eszakmagyar. ország levelező mozgalmát. „iV/ncs nagyobb tisztesség, mint tagja lenni a Pártnak...“ „örültünk a szívélyes fogadtatás­nak és annak, hogy az értekezle­ten mi, az Északmagyarország levelezői közelebbről is megismer, kedhettünk egymással." A továbbiakban leírja Csiesvárl elv­társ, hogyan beszélték meg az érte. kéziét után tapasztalataikat, szűrték le az értekezlet tanulságait. Odahaza felesége nagy érdeklődéssel várta, neki is be kellett számolnia élményei­ről. „En be is számoltam és azóta azt tapasztalom, hogy sokkal jobban ér. dekli őt a sajtó" és az én levelező munkám, mint eddig.« Kritikai cikkeket! Andő Miklós (Muhi) írja: A leve­Jező-értekezleten hallottak alapján látom csak igazán, mennyire fontos, hogy a levelezők írásaikkal elősegít, sék a lap munkáját. Bennünket, munkás-parasztleve- lezőket büszkeséggel tölt el a* a tudat, hogy az Eszakmagyar- ország felhasználja leveleinket a lap hasábjain és mi is a lap jő munkájával együtt hozzájárulunk a szocializmus építéséhez. Nagyjelentőségűnek látom azt a ha­tározatunkat, amelyben kérjük a leve­lezők védelmének törvénybe iktatását. Most már azok a levelezők is nyugod­tan megírhatják kritikai cikkeiket, akiknek eddig esetleg aggodalmaik voltak. Az értekezlet alapján még- inkább látom: nemcsak megtisztelő feladatom, hanem kötelességem is rendszeresen támogatni a lapot mun­kájában és ezzel elősegíteni az ellen­ség elleni harcot, a béke védelmét. KIS PIROS KÖNYV. 'At életet jelenti szá­momra. Miikor lettem lu. lajdonosa! Nem régen. Napokban, sőt órákban is könnyen ki tudnám fejezni Mindig magam­mal hordom. Mikor arra gondolok, hogy a Párt tagja vagyok, kimondha­tatlan boldog érzés fog el. Büszke vagyok a kis piros könyvre. Hogy ér. demes hordozója legyek, igyekszem mindig példa- mutató termelési ered­ményt elérni. Most, hogy kezembe vet'em ezt a szép piros párttagsági könyvet, eszembe jut, hogy néhány évvel ezelőtt testvéreim, akik már akkor pártta­gok voltak, sokat beszél­gettek a Pártról. Sokszor hallottam be­szélgetésüket, de nem egészen értettem meg. — Egy este azután megkér­tem egyik bátyámat, be­széljen nekem a Pártról. S 0 BESZELT. Em. lékszem még jól rá, be. szélgetésünlc után elő­vette párttagsági köny­vét és büszkén mondata: „párttag vagyok s ez a tagsági könyvem“. E kis esemény után sokszor irigykedve gondoltam ar. ra, hogy bá'ydm pártta­gok. Titkon, késő este, vagy kora reggel, ami­kor kabátjuk még a szi. ken volt, odalopózkod- tam g megkerestem a tagkönyvet. Mikor elő­ször kezemben éreztem, elhatároztam, úgy dolgo. zom, hogy én is párttag lehessek. 1949 végén, ami­kor a szerencsi osókólá- dégyárba kerültem, ez az elhatározás mégin. kább megacélosoiott bennem. FEL EV MÚLVA TAGJELÖLT LET. TEM, Nem felejtem el; felkerestem Boros Lajos pár. titkár elvtársat s elmondottam neki, hogy sztahánovista akarok len­ni, kérem ehhez a Eárt segítségét, Táblás gépnél dolgoz­tam, ott, áltól megfesti, tett munkával is alig.alig értük el a 100 százalékot. Nem szégyenlem bevallani sokszor sírtam, hogy r ém tudok többet termelni. De a Párt segített. A Párt megfogta a kezem. Találkoztam a Párital. Napokon keresztül ott volt Boros párttitkár eiv. társ és Kéner vállalatve­zető elvtárs a gépemnél. Segítettek legyőzni a ne­hézségeket s amikor ké­sőbb a kézi csomagoló- ban elértem a 1SS szá­zalékos átlagot, együtt örültünk. A kongresszusi verseny előtt is megfogadtam, tagjelölthöz méltóan ki­veszem részem a munkás bál, Sárosi Irén ifjú­munkás társammal együtt mindennapi termelésünk mellet* hatvan 100 száza, lékon alul termelő ifjú. munkásnak adtuk át. munkamódszerünket, A Kongresszus napján büsz­kén jelentettem a Párt­nak: Ifjúmunkásaink, között nincs egyedien százszázalékon alul tér. meló sem. Az élüzem avatáskor munkámért di­cséretet és 300 forint ju'almat kaptam s leg. utóbbi párttag gyűlésün­kön megkaptam minden kommunista legféltettebb kínosét, a párttagsági könyvet. PÁRTTAG LET­TEM. Büszkén mondom Sz'&in elvtárs szavaival; iJYincs nagyobb tisztes­ség, mint tagja lenni an­nak a Pártnak, amelynek alapítója és vezetője Le. nin elvtárs,“ Német Mária, 0, Szerencsi Csokoládé- gyár ifjúmunkása, Uj levelezők beszervezése — A levelezöértekezlet óta más szemmel nézem a világot, — írja Gesztelyi Tibor szerencsi levelezőnk. — Ráébredtem arra, hogy nem min­dennapi feladat Pállunk lapjának le­velezője lenni. Eddig is éreztem en­nek nagy jelentőségét, de ma mégln- kább tudom, hogy nagyon megtisztelő kötelességet teljesítek. Sokat tanul, tam és tapasztaltam a levelezőért^ kezleten. Nagy élmény és emlék marad szít- munkra. — Verseny vállalásomnak megfele­lően hozzákezdtem a levelezőhálózat kiszé’esitéséhez és Tállyán máris új levelezőket szerveztem be. Islii Antal (cígándi tszcs), ís beszá. *****!«»£«SÍS; 1»k9«*»»«4»»rr*i.v* nctmtfmslei BETÉTKÖNYV Üzemi dőlgoziknak wpmmmsÁüiBmMmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents