Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-06 / 104. szám

4 Vasárnap^ 1951. éri stilus M 5. tSZAini ACTÄHORS? 4C . —■IIIWM Ili HH'H ■HM Értékes vállalások a levelező mozgalom fejlesztésére az Eszakmagyarország munkás-parasztlevelezöineh megyei értekezletén EGY ELADOTT KISLÁNY TÖRTÉNETE Az ember azt fila. né, hogy a rabszolga, kereskedelem ide.je mér lejárt. Es Íme, előttünk fekszik a Newyork Ti­mes. a San Francisco Cronicle, a Newyork Journal American, ante, lyekben olvashatjuk, hogy a II éves Shirley O'Brient 5 dollárért és 5 gallon benzinért meg­vette Glowor benzinkút tulajdonos. Ezek sze­rint úgy látszik. Ame­rikában ma is van rab. szolgakercskode! em. ...Egyszer volt. hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Apja Ame­rika leggazdagabb sár. kában. Kaliforniában dolgozott volna, ha szükség lett volna két erős dolgos kezére. O'Brien évek hosszú so. rán át nem fudott munkához jutni, felesé­gével és gyermekeivel az országutakat rótta; járt munka után. De munkát sehol som ka. potr. Eladta minden holmiját egész vagyo­na elfért egy hátizsák, ban. Hogy éhen ne halja­nak, az utcán ko du’t a család. így került el az éhségtől hajtva a San Francisco és Los Angeles közötf lévő benzinkút tulajdonosá­hoz, Mister Glowerhcz, aki megrovó hangon pirongatta a „munka, kerülőt". Szégyen és gyalá­zat, hogy egy ilyen erős, egészséges ember kéregét. Mif tegyek, ha a gyermekeim enni kér. nek — felelt szomorúan O'Brien, t— Hát. adj el valamit, de ne koldulj — tanácsolta a jőszlvű Mister Glower. — Saj. nos, már semmi eladni- való nincs. — Még te mondod, hogy nincs semmid? — válaszolt Mister Glo. wer. — Van egy helyes kislányod. látod, én megvenném öt. O'Brien átölelte a leánykát és szó nélkül elsietett vele, de a be. széigetés egész .nap nem hagyta nyugodni. Mikor a gyermekek el. aludtak,, éjszaka min­dent elmondott a fele. ségének. — Nincs mit ten­nünk. Oda kell adnunk, hogy éhen ne pusztul, jón a többi és legalább egyszer jóllakhassunk. Másnap rcídgí az apa elvitte a kislányt Glowerhez, aki 5 dől, lárt és 3 gallon benzint fizetett érte. Úgy lát­szik, ennyit ér egy erű. bér Amerikában. Feketevágó, feketéző, szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság Az Eszakmagyarország munkás- parasztlevelczőinek megyei értekezle­tén a kis úttörők üdvözletét ás kö­szöntését tolmácsolta Falsa Hona gön­ci úttörő. Megígérte, hogy .jó tanulás, sál, pontos iskolábajárással, a fegye­lem megszilárdításával veszik ki ré­szüket a békeküzdelemből. Gu'yás Béla mezőcsáti levelező a helyi tanácsok munkájában tapasz, falható bürokrácia felháborító eseteit sorolta, fel, amelyek következménye­ként főbbek között 11 ezer hold „el. veszett“. Rámutatott arra, hogyan igyekeznek akadályozni az ellenséges elemek a munkás. parasztlevelezők tevékenységét. Tarczi Tibor, az Eszakmagyarország ipari rovatának voz.etíije elmondta, milyen nagy segítséget kapnak az üzemi és bányász levelezőktől, Felada. tunk, hogy átvegyük a dolgozók ver, sonylendü’etét és magunk is elősegít­sük a verseny kiszélesítéséf. Levele, z.őink számoljanak be minél behatób­ban az üzemekben, a termelésben ta­pasztalt hiányosságokról. Csicsvári József kőbányász (Bőd. roghalász) meghatott hangon beszélt' arról, mennyi sok mindent köszönhet a Pártnak, népi demokráciánknak. „Ha a múltban kezembe is kerii't valami­lyen újság, mit tanulhattam belőle ? Gyilkosságot, rablást, emberek bocsa, pasát. Ma a sajtó nevel, tanít bennün­ket, segít mindennapi munkánk, ban, a békéért folyó harcban." Póriunk minden lehetőségei biztosít a tanulásra Maczó Mihályné, az. ózdi tszcs bri. gádvczetöje visszaemlékezett megpró- bá'tatásokkal, szenvedésekkel teli múltjára, amikor lái'ást'ól.vakulfisig robotolt a kuláknak, majd elmondta, hogyan talált, rá a he'yes útra, a kö­zös szövetkezeti gazdálkodás útjára, amely a felemelkedéshez vezet. A magast bbrendü gazdálkodás egyre sürgetőbben veti fel » tanulás, a mű­velődés szükségességét. Pártunk minden lehetőséget megad ehhez. Elek Hermann. Józ.se£ (Miskolci Villamosüzemek) többek között ezeket mondta: — Büszkeséggel tőit el, hogy a pártsajtó levelezői közé tartozom. A sajtó, nevel, tanít bennünket, rámu­tat a hiányosságokra. Ebbéli munká. ját kell elősegítenünk minden leve­lünkkel. Minden levél erősítse a békéért folyó harcunkat, Gyenes György (Nehézszerszám- gépgyár) elmondta, hogy ő az Észak, magyarország kezdő levelezői közó tartozik. Nagy ürömmel látott ehhez a munkához. Legfőbb feladatának azt (tartja, hogy leveleivel elősegítso a munkás-paraszfszü vétség roegszilárdí fását, mezőgazdaságunk szocialista átszervezését, a város és falu közti különbségek eltüntetését. Partunk sajtója — fagy var! Geszfelyi Tibor (Szerencs) rámuta- tott arra, hogy az Eszakniagyaror- szág igen sokat fejlődött. A lap igyek. szik átfogni Borsod.Abauj-Zemplén minden részét. Ehhez különösen szükséges a levelező hálózat kiszélesí­tése. Vonjunk be minél főbb közmeg­becsülésben álló középparasztot a le. velezok táborába. Közöljön az Eszak­magyarország rendszeresen nevelöha. tású kis tárcákat., színes, olvasmányos novellákat. Vonja be ezek írásába az északmagyarországi fiatal írókat. Varga János (Ózdi Üzemek) kifogá­solta, hogy beküldött leveleire nem kapott megfelelő választ, amelyben megvilágították volna számára, váj­jon jó-c a levele, vagy melyek a hiá­nyosságai. Többet foglalkozzék a lap Ózd dalí Pártunk sajtója —1 mondotta — a munkásosztály egyik legerősebb fegyvere. Amikor levelet Írunk, az azt jelenti, hogy egy .egy alkata résszel, lövedékkel látjuk el ezt a fegyvert. Vállalta, hogy május hónapban 20 új levelezővel erősíti meg az Eszakma­gyarország levelezőinek táborát. Porhunesák Józsefné a. sátoraljaúj­helyi békebizoftsá.g elnöke arról be. szélt; hogyan erősíthetjük a munkás- parsszflerelezéssel í. bókéért folyó küzdelmet, Láng-Lajos (Államvasutak) a múlt és a jelen sajtóját hasonlította össze. Színes, értékes felszólalását külön he. lyen fogjuk közölni. Farkas Sándor, a fareali kertészeti technikum növendéke felhívta a lap figyelmét, arra, hogy foglalkozzék töb. bet, a diákság problémáival, segítse eiö a tanulási módszerek átadását, az iskolázás sikerét. Somogyvári László snesi levelezőnk hangsúlyozta: az Eszakmagyarország igen nagy segítséget nyújt a hibák feltárásában. Beszámolt a termelőszö­vetkezeti csoportoknak a járásban fo. lró versenyéről. Bíró Péter, az Eszakmagyarország munkatársa arra mutatott rá, hogy a levelezők gyakori felkeresésével egyéni beszélgetésekkel az eddi. ginéi hathatósabb támogatást kell nyújtani a levelek megírása, hoz. Róka Miklós, a Diósgyőri Magas­építési Vállalat levelezőjének fel szóik lása felvetette a levelezők szaíjadsá. gának kérdését és felhívta a figyel­met arra, mennyire szükséges a leve. lezök szabadságának teljes biztosi, tusa. Nagy számban vonjunk b» nőket a levelező csoportokba! Szívhezszóló szavakban mondta el Németh Istvánná (aszalói tszcs); mi- lj-cn keserves sorsa volt a múltban » milyen mélyreható fordulat állt- be életében, amikor a dicső Szovjet Had­sereg elhozta számára a Szabadságot, majd amikor csatlakozott a termelő­szövetkezeti fnozgalomhoz. A kulákok, persze, támadják a nagyüzemi gazdái, kodást. Bátran leplezzük le aknamunká­jukat. Pártunk, kormányunk mindenben támogat bennünket és rendkívül érté­kes segítséget nyújt számunkra. Szvaratkó Elek (Ónodi áliami gaz­daság) . az adatok pontosságára és alaposságára hívta fel a figyelmet. Csikai Sándor (Miskolci Fcstőipari Vállalni) kifogásolta, hogy a lap nem foglalkozik behatóan az ipari tanulók nevelésével. Fonó Andor; az Eszakmagyarország SZIKRA KÖNYVKIADÓ: Mód Aladár: Négyszáz év küzdeL tne az önálló Magyarországért. 630 oldal, kötve 25 forint. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Ambrus Zoltán: Kultúra füzér­tánccal. 194 oldal, fűzve 10-90, köt* ve 10 forint. Hóméra B : Az első csapolás. 232 oldal, fűzve 12, kötve 16 forint. Hermlin, Síepan: Együtt a pokol­ban- 112 oldal, fűzve 7.50 forint. I'lyés Gyula: Két férfi. IT. kiadás. 172 oldal, fűzve 6. kötve 10 forint- Lewis Sin-clajr: A fő utca. 394 ol­dal, fűzve 20, kötve 26 forint. As alábbi részleteket Jegoroo eh társnak, a szocialista munka hősének* a L&rHn-nrenddel kttürú teteH „Győzelem"-kolhoz elnökének könyvéből közöljük■ Mint isme. ] rétes, Jrgorov elvtárs nemrégi. ben járt hazánkban, ekkor ellátó- gátolt megyénkbe is; ahol nagy- értékű tanácsokat adott a dolgozó parasztoknak. A KOLHOZ FELEMELTE AZ EM­BEREKET. A falusi embert a föld igazi tulajdonosává és é[etének gaz­dájává tette- Kolhozunk és sok más kolhoz tapasztalata alapján bátran állíthatom: Nincs olyan föld, amelyen no lehetne magas termést elérni. Ter­mészetes, hogy jó dojog fekete, zsíros talajon dolgozni, de ho] vegyünk, ha köröskörül homokos agyag, pod’zoloso- dott gyeptalaj vau? Emellett még földjeink a dombok északi lejtőin fekszenek- A kolhoz megalakulása előtt a nasztaszjinói föld sohasem volt híres termőképességéről. Nasz- taszjinóban a búzáról azelőtt nem is álmodtak, most pedjg mindig fehér kenyér van az asztalon, mintha. Uk­rajnában élnénk. Honnan, miből nyer jük? A grafikon feltünteti, milyen termést takarítottunk be az utolsó öt évben, A rozs és búz,a termésátlaga 1947- ben C9-S hektáron, hektáronként több, mint 32 mázsát tett ki. Burgonyából hektáronként 217 mázsát, késői ká­posztából 715, paradicsomból 280, sár, garépúból 300, uborkából 300, póré­hagymából 190, vöröshagymából pedig 150 mázsát takarítottunk be. Ezenkívül van állattenyésztő far műnk és gyümölcsösünk is. 1947-ben a 1 erven felül az államnak 1230 púd gabonát, 4500 púd burgonyát és 3600 púd káposztái szolgáltattunk be. kiadóhivatalának vezetője a levelezők feladatairól beszélt a lap tömegkapcso- latoinak erősítésében. Szabó Szidónia a I-ádi Fűrészüzem levelezője helyesnek látja a levelező csoportok megszervezését, Különösen nöket-ypujunk be nagy számban a levelező csoportokba. Naményi Géza, az Eszakmagyaror. szág szerkesztője arra mutatott rá, hogy a vitában résztvevő felszólalók müven fok értékes adattal szolgáltak. Ugyanígy, ugyanilyen szellemben ír­ják leveleiket i» és gazdagítsák a pártsajtót, Páldi Jeremiás (Cigánd) bejelen­tette, hogy a sajtóban megjelent is, inertéfések alapján a cigándi tszcs-k. nél is bevezetik a kukorica négyzetes vetését. A levelek elősegítették a- község. ben a versenymozgaiom kiszélese, dósét. Zsitvai Imre, az Eszakmagyarország mezőgazdasági rovatának vezetője ar. ról a rendkívül nagy segítségről be­szélt, amit a tszes-tngok, traktorísták, brigád vezet ők, egyénileg dolgozó pa­rasztok levelei nyújtanak a lap me­zőgazdasági vonatkozású munkájához. Ba.dicz Pál (Borsodvidcki Gép, gyár) -íz adatok hiteles, pontos közlé­sére hívta fel a figyelmet. Gyürkéi Imre a nemzetközi kérdésekkel való foglalkozás jelentőségéről beszélt. Adáui Ottó (MOKEP) a fi’meikkekkel kapcsolatos észrevételeit közölte. A felszólalásokra Sárközi Andor, az Eszakmagyarország felelős szerkesztő­je válaszolt, i könyvei Marek Jiri: Falu a föld alatt. 254 oldal, fűzve 10.30, koG'e 14.20 forint. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Völgység! táncok. 152 oldal, fűzve 8 forint. Rákos Ferenc—György István: Utazás a föld alatt, 96 oldal, fűzve 9.30 forint, IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Arany kezek. — A Szovjetunió népeinek m^séi a mesterségbeli tu. dásról- 64 oldal, kötve 10.50 forint. KozrnogyemjanszkujU: Zója és Sura. 148 oldal, kötve 12 forint, Szrrürnov: Munka a hazáért. 54 ol­dal, fűzve 1 íor'nt kötve 1.50 forint. A kolhozparasztok vigyáznak & szö­vetkezet becsületére, s nemcsak azért, mert a, szövetkezet mindennel eljátja őket. Nem csupán az anyagi érdek vezeti őket­Kolhozparasztjaink egyszer össze­gyűltek a könyvtárban. Szó szót kö­vetett, beszélgetés indujt- Felemleget­tük a mujtat, összehasonlítottuk a je­lennel, Pjotr Alekszejevics Drozdov mindenkinél helyesebben fejtette ki: A KOLHOZBAN ERDEKES AZ ELET. Micsoda, bátor öljetek, mjlven lendüjet van mindenben. A munka természetesen nem könnyű, de örö­münk van benne­A kojhozraunka — alkotó munka. Mások lettek most az emberek, a természet törvényeit, a növények éle­tét jól ismerik. Nem a természet sze­szélyeitől függ, hogy jó termést gyüj- tünk-e. Agrotechnikánk a különböző agro- nómiej eljárások összességéből áll. Minden kolhozban, alkalmazható. De mjnden kolhozban csak úgy ajkajmaz- hatjuk, hogy számításba vesszük « kolhoz talaját, a vidék viszonyai!. A haladó agrotechnikáért folytatott harcban mindennél jobban visszatük­röződik munkánk alkotó jeljege. Hálá­val gondolunk Araszijij Bobcrtovics Yiljamszra, a világhírű tudósra. Sok értékes tanácsot adott nekünk, segí­tett minket a hibák kijavításában, földünk megismerésében- Sz, A. Nyí- kojszkij, a dimitrovi járás foagronó- musa, segítségünkre volt a vetésforgó helyes megszervezésében. M, V. Kudr- jasov agronómus tanácsára alkalmaz­tunk minőség] retönwgol. «■* Varga János emődi kulákot sertés cn. gcdélynclküli levágása miatt 6 havi bőr. (önre és 1090 forint pénzbüntetésre ítélték. Bárányos Mátyásné miskolci la­kos engedély nélkül vágta le sertését, a húst elárusította. 3 havi börtönre ítél­ték. — Dobos Márkus sajóládi kulák szarvasmarhát vágott engedély nélkül, *— büntetése félévi börtön. — Szálai Mihály A tokaji tüdőbetegoíthonban kor­mányunk támogatásával orvosi gyógy­kezelésben, gyógyszerellátásban része­sülnek a megbetegedett dolgozók- Az elsőrendű ejjátás hozzásegíti őket, hogy mihamarább gyógyultan hagyják el a Tüdőbeteggondozót. A látogatókat kedve# kép fogadja a tüdőbeteggondozó egyik . külön ré­szében, ahol 6o gyermék tanul és gyó­gyul egyszerre. Azok a munkást és parasztgyermökek vannak itt, akik az ejmujt rendszerben, amikor semmit sem törődtek a dolgozók egészségével, még piciny korukban kapták meg a tbc-t- Népi demokráciánk lehetővé tette a gyermekek számára, hogy gyógykezelésiik ideje alatt is folytat­hassák tanulmányaikat. A gyermekek elhelyezésére szolgájó épület vidám daltó] hangos. A folyo­sókon fejiratok, rajzok, kis fehér békegalambok, — a gyógyulást kereső gyermekek közemunká.ja- A 6—12 éves kicsik a délelőttöt tanulással töl­tik, ebéd után fekszenek, csendes kúrát tartanak, kedvük szerint fogja­A háború éveiben kerüjt kolhozunk­ba Taiszija Vlagyimiromra Nyedosze- kina — a kiváló agronórausnő. Szív­ügyének tekinti mindennapos gondja­inkat, az új fajták, új talajművelőid módszerek bevezetését. Sokáig kérésiül:, hogy földjeinknek, melyik a legmegfc]ejőbb vetésforgó. 1937-ig nyolcforgóst alkalmaztunk- A nyojeas vetésforgó, ahhoz képest, ahogy Nasztaszjjnó falvában azelőtt művelték a földet, bevált. De mi többet akartunk s a nyolcas vetésforgó már akadályozta ezt- V. E. Vijjamsz aka­démikushoz mentünk tanácsért. A TUDÓS RÉSZLETESEN MEG­VIZSGÁLTA VETÉSFORGÓNKAT, rámutatott hibáira. Vaszijíj Koberto- vics kijelentette, hogy lóheretörésbe r.em szabad őszieket vetni. A nyár elején lekaszáltuk a lóherét, hogy fel­szabadítsuk a földet a rozsnak. Ta­karmányba:) sokat vesztettünk. Ami­kor a vajait előkészítettük ' a rozsve­téshez, többszöri boronájást végez- tünk, sok munka veszett kárba és rontottuk a talaj szerkezetét­Vaszipj Robertovics tanácsára Tög- tön hozzáláttunk a vetésforgó átala­kításához. Ma már megvalósult az ál- tajn. ajánlott kilences vetésforgó. A herefélékkel az őszibúzát fe]ülvetjiik- Ez a kedvencünk. A legtöbb istálló- trágyát és műtrágyát az őszi búza ajá adjuk. A lóhere meg mindezt ki­használja, buján, sűrűn nő, bőséges termést hoz. Hektáronként 60 mázsa szénát kapunk. A használat második évében a lóhere második kaszálása után a lóhereföldet ősszel mó|yen ftj- izálltjuk. A lóhere után­---v Zt. •**** ~ rudabányácskai lakó# sertést vágott en. gedély nélkül, 3 és félhavi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre, Soltész Ist­ván szegilongi lakost sertés engedély, nélküli levágásáért 3 havi börtönre, Fo. dór István mezőkövesdi kulákot, mert elhanyagolta a cukorrépa megmunkálá­sát, 7 havi börtönre és 1000 forint pénz- büntetésre ítélték. latoskodnak. Napi ötszöri bőséges ét­kezést biztosi tanok számukra. A jó ellátás meglátszik a, gyermekeken, vajamennyi pufók, pirospozsgás, észro sem venni már rajtuk, hogy valaha betegek voltak­A gyermekek nagy része fójév alatt meggyógyul és visszatér családjához. Azok a gyermekek, akiknek családja, bon más fertőző beteg is van, egy, másfél, akár két évet is tölthetnek az intézetben. A gyermekek az inté­zettől ruhát is kapnak, szőrmével bé­lelt, jó mcjeg kabátot, amelyben még a hideg időben is a szabadban fekvö- kúrázhatnak. Kormányzatunk a legmesszebbme.. nően támogatja az intézetet, hogy a beteg felnőttek és gyermekek mielőbb gyógyujtan hagyhassák t*l a tüdő­beteggondozót. és egészséges, életerős, munkára edzett emberek legyenek­Rubicsek László tavaszi búza mind eme jókat élvezi: « jól megművelt talajt, meg a sok nitrogént is. Ha időnként tévedünk is, szüntelen keressük és kutatjuk ma is az új la- lajmüvelési módokat- Almodhat-e ilyen kísérletekről kis parcelláján jz egyé­nileg dolgozó paraszt! Még mit netnl De n kolhoz sem tud haladui kísérle­tek, újítások nélkül. Szoros érintkezést tartunk fenn a tudomány embereivel, kolhozpargszt- jtrink keresik az újat, a haladót, alkal­mazták az élenjáró módszereket és így alakult ki az agroetechnikai rendszer, amelyet most kolhozunk földjein al­kalmaztunk. Most rögtön a betakarítás után el­végezzük a tarlóhántást. Azokat- a földeket, amelyekbe gabona, burgo­nya, zöldségfélék kerülnek, ősszel, ahogy kejl, előhántós ekével mélyen felszántjuk, hogy minél több nedves­ség halmozódik fel, télen a földekro hófogókat, sövényeket állítunk, a. hó­ba barázdákat vágunk. Mindenki tudja a közmondást: „Több hó a szántóföldön — több gabona a mag­iárban." „Az őszi szántásnak a hó olyan, mint az embernek a. bunda.“ KORATAVASSZAL BORONALJUK A FÖLDET, ugyancsak azért, hogy a nedvességet megőrizzük. Tavasszal :» tavaszi növények egész vetésterüle­téi újra, szántjuk. Mégpedig teljes mélységben — 20 centiméterre- A szóntűskor trágyá zunk.; Helyesen mondja a ncp: ,.Kj mint vet, úgy arat." A vetőmaggal szem­ben különösen igényesek vagyunk. Sokat próbálkoztunk a különböző faj- Iákkal, sok jó fajtát választottunk ki, ájlandóaa keressük , a még jobba­Levelezőknek nemcsak feladata, de kötelessége is a hiányosságok feltárása Kedves Elvtársak! Örömmel készültem az Eszakmagyarország muiikás-paraszUe- vdezőinek megye'- értekezletére s örömmel mondhatom, bogy nagyon sokat tanultat^ ezen a megbeszélésen. Megtanultam azt, hogy ne. künk, levelezőknek nemcsak feladatunk, de kötelességünk is. hogy időben rámutassunk a tapasztalt hiányosságokra. S ha bíráló, dicsé­rő, vagy bármilyen cikket, tudósítást írunk a Megyei Pártbizottság lapjának, akkor az száz százalékig feleljen meg a valóságnak, mert a mi szavunk, amikor az újság leköz-li levelünket, már a Párt szava is egyben. ígérem, hogy a jövőben én is sokkal nagyobb gonddal, alaposság­gal’ és” kőfüJtekintéss®! írom meg minden tudósításomat és üzemünk­ben én is megszervezem > levelező csoportot. TAKÁCS ALADÁR idiósgyőrvasgyári vasöntöde A hét Sárospatak I. Sz. Jevorov A FOLD GAZDÁ Népi demokráciánkban legfőbb érték az ember 65 gyermek gyógy ul és tamil a tokaji tüdőbeteg-otthonban következő í kát. ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents