Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-31 / 124. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1951. évi május hő 81 1951 MÁJUS 31. Harckocsi és cucli PART ÉLET + Előadóink, népnevelőink számára nélkülözhetetlen a szépirodalom olvasása Tanulságos esetnek letetünk tanúi napjainkban, amikor az üzlet min­denhatóságának hitében felnevel; amerikai kereskedő meggyőződik arról, hogy istene, az üzlet, már nem mindenható, mindenütt jelen­lévő s hogy elvesztette a magánkéz, deményezés szabadságát, va'amint az idegen, nyílt kapukon való be­hatolás lehetőségét. Tegyük fel, hogy valamelyik ame­rikai magánvállalkozó egészen egy­szerű kereskedelmi műveleteket akar lebonyolítani. El szeretné adni áruját az egyik európai országban, amely a megvásárláshoz szükséges összeggel rendelkezik. Tételezzük fel, hogy ez az állam az egyik népi demokratikus ország. Tételez­zük fel továbbá nagyon feltételesen, hogy az áru cucli a csecsemők szá­mára. 1951 március elsejéig ennek az üz- letnek a lebonyolítása viszonylag egyszerű volt. Miután átnézték az amerikai kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi osztályán a kül­földre nem szállítható cikkek listá­ját s meggyőződtek arról, hogy a harckocsik, repülőgépek, torpedó- rombolók s gépfegyverek jegyzékén csecsemőcucli nem szerepel, a ma­gánkezdeményezés amerikai képvi. selője akadálytalanul szállíthatta ártatlan áruját az európai megren­delő címére. Ilyen volt a helyzet, hangsúlyoz­zuk, március elseje előtt. Ettől a nevezetes naptél kezdve azonban minden megváltozott. Az amerikai kereskedelmi minisztérium ugyanis ettől az időponttól minden olyan árura vonatkozóan, amelyet a Szov­jetunióba vagy pedig a népi demo­kratikus országokba akartak szállí­tani, különleges, egyéni engedélye, zést léptetett életbe. A cél világos, nem volt szükség a külkereskedelem A. vasárnapi nagy országos gyűjtés­sel befejeződött a iSémgyüjtési hét. A fémgyüjtési hét igen komoly sikereket és rendkívül értékes tanulságokat he­zott. Bebizonyosodott, milyen sok — ' ez iparban jól felhasználható és szük­séges — hujladékanyag hevert szana­szét az jizemekeben, a falvakban, varo­tokban, állami gazdaságikban, ház­tartásokban. Hányszor fordult ejő, hogy a diósgyőri vagy a& ózdi Mar­tinnál nem vo]t elegendő mennyiségű hujladékvas az acélgyártáshoz és ki­derült, hogy a htüladékms megvolt, az orrunk előtt volt, csak le kellett hajolnunk érte. A Diósgyőri Kohá­szati üzemekben például 3X15 tonna ócskavasat, a Diósgyőri Gépgyárban 1100 tonna ócskavasat szedtek össze. Hány olyan derék úttörő v«o]t, aki sok mázsányi, sőt tonnányi ócskavas és sok más egyéb hasznos hulladék összegyűjtésével segítette rohamosan fejlődő iparunk nyersanyagellátását. A fémgyüjtési hét befejeződött, ez az azonbiau a. legtávolabbciól sem je­lenti azt, hogy ezzel végétért a hulla­dékgyűjtés. Süti A fémgyűjtési hét tapasztalatait hasznosítani kelj. A legszélesebb körben végzendő jó poli­tikai felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy kivétel nélkül minden munkahely dolgozóinak munkáját át­hassa a takarékosság, az a célkitűzés, hogy maradéktalanul megvalósítsák a Minisztertanácsnak a takarékosságról hozott határozatát. Biztosítani kell az anyaggal — kü- Ionosképpen a vassal, színes fémek­kel, szénnel, ojajjal, benzinnel, fával, cementtel, gyapottal, bőrrel, papírral és a külföldről behozott össze« anya­gokkal — való fokozottabb takaré­koskodást. Takarékoskodni kell a vil- lamosenergiával. Tudatosítsuk a dol­gozók körében, hogy az ipari terme­lés értékének az anyagköltség majd­nem a felét teszi ki, az anyagtakaré­kosság minden százaléka hatásos mér­tékben jelentkezik tehát az önkölt­ségcsökkentésben, abban, hogy olcsób­ban termelünk. Üzemeinkben hősies munka folyik, munkásosztályunk példát mutat a szo­cialista építésben, a béke megvédésé­ben. A versenyszerződésekben lejkes vállalásokat tesznek a dolgozók, de ezeknek a vállalásoknak még mindig hiányossága az, hogy nem szerepel bennük alapvető célkitűzésként a ta­karékosság. Pártszervezeteink irányí­tásával a szakszervezeteknek meg ke]l magyarázniok a dolgozók köré­ben, hogy a takarékosságot a munka­verseny központjába kell állítani. Em- lékeztetni ke]! a dolgozókat arra, amit Tass elvtárs mondott a felemelt öt­éves tervről szóló törvényjavaslat ot- szággyüiési tárgyalása során, hogy a tf)kn.rélio=-á" írrvünk m-gvnlö-ításá­formális betiltására, mert az USA ezzel az eljárásával gyakorlatilag úgyis lehetetlenné tette a normális külkereskedelem lebonyolítását az említett országok felé. El kell dönteni azt a bonyolult kérdést, vájjon a csecsemők részére szállított cucli olyan áru-e amely növelhetné a népi demokratikus or­szágok hadifelkészültségét? Az ame­rikai tisztviselők viszont erre nem minden dialektikai alap nélkül azt a kérdést teszik fel, hogy a cucli elősegítheti e a csecsemők táplálko­zását? Természetesen csak igennel lehet válaszolni. A csecsemő fejlő­dése során gyermek, ifjú, végül pe dig katona le3z. Éhből viszont az következik, hogy az USA a cucli kivitelének engedélyezésével elő­segíti a népi demokratikus orEzág hadifelkészültségének növelését s ezért ebből a szempontból nincsen lényeges különbség a cucli és a harckocsi között. Ezért kellett tehát a kivitelt meg­tiltani. A kiviteli tilalom életbelép­tetése következtében a cucli, sok más áruhoz hasonlóan, az amerikai üzletek polcain és raktáraiban ma­radt. A kiviteli tilalom hatását a demokratikus országokban azonban sem a csecsemők, sem pedig a fel­nőttek nem fogják megérezni. A kiviteli tilalom azt bizonyltja, hogy az amerikai kapitalisták, akik Európa valamennyi országával ke­reskedelmi forgalmat szeretnének lebonyolítani, irigyen nézik azokat a nyílt kapukat, amelyeken keresz­tül az európai országokba más álla­mokból áruk érkeznek. Az USA külkereskedelmi politikája végered­ményben az amerikai üzletemberek­nek okoz nagy kárt. (Készlet Zaszlavszkij elvtárs­nak a Pravdában megjelent cikkéből.) nak központi kérdése. A Miniszter- tanács a takarékossági határozatban felhívta a dolgozókat: tekintsék a ta­karékosság ügyét ötéyes tervünk vég­rehajtása egyik legfontosabb láncsze­mének. Fokozott erővel kelj tehát folytatni a harcot az anyagpocsékojás bármi­lyen formája ellen, az anyagkihozatal megjavításáért, a selejt ellen, a gé­pek jobb kihasználásáért. Biztosítani kejl a gépkieséseket megelőző rend­szeres, gondos karbantartást, a szer­számok felújítását. A munka jobb megszervezésével meg kell szüntet­nünk azt a pazarlást, ami a munkaerő felhasználása terén tapasztalható. Kü­lönösképpen paranesolólag előírja ezt számunkra az is, hogy munkáshiány van, különösképpen szükiben vagyunk jó) képzett szakmunkásoknak. A fémgyüjtési hét tapasztalatai azt is megmutatták, hogy megyénk faj­vaiban viszonylag alacsonyak a hul­ladékgyűjtési eredmények. Ez arra fi­gyelmeztet, hogy az eddiginél sokkal jobban dolgozzunk fajún a takarékos­ság érvényesítéséért. A Miniszterta­nács emlékezetes határozata azt is megállapította, hogy »a szálas takar­mányok rossz kazlazása következtében a beázások több tízmillió forint kárt jelentenek«. Ezt a kárt most feltét­lenül meg kell előzni. Igen nagy ala­possággal és gondossággal ke]l végezni a növényápolást, hiszen ennek elha­nyagolás® súlyos pocsékolást jelent, csökkenti rendkívül kedvezőnek ígér­kező terméseredményeinket. Jól fel kép készülni b.z aratási és cséplési munkálatokra, hogy elérjük, amit a Minisztertanács határozata előírt: »az eddigi kb. 4—5 százalékos szemvesz­teség a betakarítási munkák időbeli és gondos elvégzése, valamint a szak­szerű tárolás révén másfél százalékra csökkenjen«. Szigorú takarékosságot kell érvényesíteni a. takarmányozás­nál. tervszerűen tovább kel] emelni a takarmánykihasználás fóliát. Miénk az ország, — magunknak dolgozunk, magunknak takarékosko­dunk! A jő gazda szemével és gon­dosságával nézzen körül minden dol­gozó a maga munkahelyén: — mivel és hogyan lehetne jól taknrékosokodni Vezessen minket munkánkban az a tndat, hogy ha a takarékosságot min­dennapi feladatunknak tekintjük és javaslatokkal, újításokkal elősegítjük fokozott érvényesülését, akkor tovább növeljük hazánk, a béketábor erejét. A Minisztertanács határozatának sza­vait tartsuk szem előtt: »Minden ton­na szén, vas, minden mázsa gabona takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megta­karítása népgazdaságunk fejlődését, 5 éves tervünk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja.« ;,A szépirodalom szerepe oktató munkánkban“ címmel tartott a na­pokban előadást a Pártoktatás Házá­ban Ba’ogh Júlia elvtársnő, a Nehéz- szerszámgépgyár agit.-prop. felelőse. Előadásában többek között elmon­dotta: — A burzsoázia irodalma igyekszik a dolgozók figyelmét elterelni a való élet problémáiról. A mindennapi é'et nehézségeit megváltozhatatannak ál­lítja be, fajgyűlöletre uszít. Zsdánov elvtárs már a Szovjet írók I. Kon­gresszusán felhívta a figyelmet arra, hogy a burzsoá irodalom emberei el­adták tollúkat az imperialistáknak, az ő aljas cé'jaik kiszolgálóivá vál­tak. — A szocialista irodalom ezzel szemben a való életet tükrözi: tanít, oktat, nevel. Emlékezzünk csak Eagyejev: „Ifjú Gárda“ című könyvére, amely a krasz. nodoni ifjúságnak a második világ­háború idején folytatott hősies har­cáról beszél, vagy Gorkij: „Anya“ című könyvére, amely Pável alakjá­ban bemutatja a harcos optimizmus­sal teli törhetetlen munkást. Solohov: ,,Uj barázdát szánt az eke“ című könyve a Szovjetunió mezőgazdasága szocialista átszervezésének, Katajev: ..Hajrá“ című könyve pedig az első ötéves terv megvalósításának tapasz­talataival ismertet meg minket. Ma­karenko: „Uj ember kovácsa“ című könyvéből megismerhetjük azokat a módszereket, amelyek biztosították a hosszú időn át elhagyott gyermekek fejlődését. Dolgozóink szeretik a szov­jet könyveket s szívesen hallgatják, amikor az előadó ezekre utal; vagy egy-egy részt idéz belőlük. Politikai iskolavezetőink, általában előadóink, nevelőink számára nélkü­lözhetetlen, hogy szépirodaimat is ol­vassanak. így lesz előadásuk élveze­tes, mindenki részére könnyen ért­hető. Az olvasás által szókincsünk is igen sokat gyarapodik. Dolgozóink szeretik, ha as előadás színes, ha beszédünket a mindennapi életből vett példákkal tarkítjuk. Hyenkor sokkal közelebb érzik magukhoz az előadást, többen és jobban szólnak hozzá. Például Pártunk parasztpolitikájá­nak tárgyalásánál a hal'gatók köny- nyebben megértik; hogyan nyilvánul meg a kulik aknamunkája, miben Amikor az MNDSz országos veze­tősége felhívással fordult 0 magyar néphez, hogy a koreai gyermekek megsegítésére gyűjtést indítsunk, az MNDSz „Gárdos Mária“ csoportjának munkatársai gyűjtési és felvilágosító munkát végző versenyre hívták egy­mást. Ez a versenyszellem a felvilá­gosító munkában és a gyűjtésben résztvevő asszonyokat fokozott tanu­lásra, újságolvasásra ösztönözte. Töb­ben — megrendelték a Szabad Képet, az Eszakmagyarországot, vagy a Nők Lapját, hogy alaposabb felvilágosító munkát tudjanak végezni. A lapokat nagy buzgósággal tanu’mányozták, ■ többen még jegyzeteket is készítettek a cikkekből. A „Gárdos Mária“ MNDSz csoport munkatársai alapos felkészültségük­kel jő munkát végeznek. Nem siet­nek, hanem hosszan elbeszé'getnek egy-egy családnál. Céljuk az, hogy $ gyűjtés vegére minden dolgozó tár­suk ismerje a koreai nép hősies sza­badságharcát, elítélje az imperialisták aljas kegyetlenkedéseit, háborús uszí­tását és mindezek alapján tevékenyen harcoljon a béke megvédéséért. A napokban két asszonytársunk felkereste Tóth Elek gyári munkás feleségét. Amikor az MNDSz munka­társak bekopogtak, Tóthnó éppen varrt. Az asztalon piciny csecsemő­ing kiszabott s már félig megvarrott részei voltak. — Nemsokára megszületik a legki­sebb, annak csinálom — mondotta. Beszélgetni kezdtek s mikor a ko­reai gyermekek, a koreai szabadság- harcosok borzalmas szenvedéseire te­relődött a szó, Tóthné hirtelen össze­rázkódott. — Embertelen gyilkosok az impe­rialisták — mondta. — A napokban is olvastam, hogy egy koreai kis falu­ban 6—8 éves gyermekeket akasztot­tak fel és szüleiket kötelezték, hogy ott legyenek az akasztásnál. Ezek a hóhérok végső elkeseredésükben t ér­őig gázolnak becsiile-tos emberek véré. mutatkozik a középparaszt ingado­zása, ha az elmondottakat Solohov: „Uj barázdát szám az eke“ című könyvéből vett példákkal támasztjuk alá. Vagy amikor a kleriká’is reak­cióról beszélünk, mondjunk el részle­teket Mikszáth Kálmán: „Különös házasság“ című könyvéből. A hallga­tók ezekből a részletekből alaposan megismerik és meggyűlölik a kleriká­lis reakció képviselőit. A szépirodalomból vett példákkal nemcsak élvezetesebbé tesszük elő­adásunkat, de ielkeltiük a dolgozók érdeklődését is a könyv iránt. Több po'itikai iskolán megtörtént — a diósgyőri gyárakban, az üveggyár­ban, a drótgyárban — hogy az elő­adás után a hallgatók közül többen felkeresték az üzemi könyvtárat és azokat a könyveket kérték olvasásra, amelyekre az előadó hivatkozott. Előadásaink elkészítésénél tekint­sük példaképünknek Lenin, Sztá­lin és Rákosi elvtársak előadásait, s kü'önböző írásait, amelyekben utal­nak az irodalom. e költészet számta­lan részletére, kisebb-nagyobb esemé­nyére. Mint ápolásban részesülő betegek, huzamosabb idő éta a megyei köz­kórházban vagyunk. Ez idő alatt igen rossz tapasztalatokat szerez­tünk azon a téren, hogy a kórházi pártszervezet teljesen e’hanyagolja a felvilágosltő, nevelő munkát a be­tegek között. Mióta itt vagyunk, egyetlen népnevelő sem keresett fel minket. A kórházi ápolási idő — különösképpen már a lábadozó hete. geknéi — rendkívül alkalmas lenne arra, hogy a pártszervezet foglal­kozzék a kórházban lévő dolgozók­kal a népnevelők elbeszélgessenek velük, gondoskodjanak arről, hogy megfelelő könyvekhez, iroda)ml mű­vekhez juttassák őket. A népnevelő munka teljes elha­nyagolása természetszerűleg érezteti hatását. Ahol hiányzik a Párt szava, ott megjelenik az ellenség aknamunkája. Ez tapasztalható ra­bén. Sokszor úgy szeretnék ott lenni az árva, beteg koreai kicsinyek mel­lett, hogy halott szüleik helyett gon­dozzam, ápo’jam őket. Mikor kis­lányomra, szép lakásomra s arra gondolok, hogy nemsokára itt lesz legkisebb gyermekem is, boldog va-1 Az emődi állami gazdaság dolgozói jólsikerült üzemi értekezleten megtár­gyalták gazdaságuk munkájának ered­ményeit és hiányosságait. A beszámolók nyíltan feltárták a hibákat, önkriti­kával megállapították, hogy a legutób­bi hónapok során meglazult náluk a munkafegyelem. Súlyos hibákat követ­tek el a takarékosság elhanyagolásá­val is. Megtörtént, hogy helytelenül fizettek ki béreket, laza normákat alkalmaztak, ezzel jelentősen megdrágították a ter­melésit, nem ösztönözték jobb munkára a szorgalmas, jó dolgozókat sem. Ismertették a beszámolók a gazda­ság szép eredményeit. Rozsból holdan- kint 15.8 métermázsás átlagtermést ér­tek el, amelyet azonban még tovább lehet fokozni. Gellért János agronő- mus ennek érdekében rá is mutatott hogy a brigádszervezeteket meg kell erősíteni. Megállapította, hogy a bri. gádvezetök nem ismerik kellően felada­taikat, emiatt nem tudtak eddig jobb munkát végezni. Sok hozzászóló volt a beszámolók­hoz. Vincze Ferenc nyéki tehenész rá­mutatott a bérezés körüli hibákra. El­mondotta : hiába dolgozott többet, mint a többiek, ugyanazt a fizetést kapta. Jankó Gábor brigádvezető a munka jobb megszervezését kívánta. Felhívta a figyelmet, mennyi idő esik ki amiatt, Az előadók elsőrendű feladata — a tanulás és a tanítás. Előadásaikban arra kei] törekedniök, hogy dolgozó társaikat hazaszeretetre, áldozatkész­ségre. a termelés fokozására, az ellen­ség kíméletlen leleplezésére neveljék. E feladataiknak az előadók maradék nélkü' csak akkor tudnak eleget tenni, ha rendszesen olvasnak, tanulnak. Az o'vasas alkalmával kitünően be­vált módszer, hogy a fontosabb részei két aláhúzzuk, majd kiírjuk egy fü­zetbe. Bármikor van szükségünk szép. irodalmi példára az előadás összeállí­tásánál, elővesszük füzetünket s a több könyvből feljegyzett megfelelő részletek egy részét felhasználjuk. Beszéde befejező részében ismét hangsú'yozfea Balogh elvtársnő: a leg­fontosabb követelmény, hogy előadó­ink, nevelőink állandóan és rendszeresen olvassanak, az eddiginél nagyobb számban olvas« sanak szépirodalmi müveket. Az előadás után a résztvevő poli­tikai iskolavezetők közül többen el­mondották, hogyan akarják a jövő« ben felhasználni a szépirodalmat ok­tató munkájuk színvonalának további emelésére. A betegek között is végezzenek felvilágosító munkát a megyei közkórház pártszervezetének népnevelői! Eredményes üzemi értekezlet az emődi állami gazdaságban három őrá hosszat kell gyalogolni egyik üzemegységből a másikba. Kertes Marianna kertészeti eegéd- agronőmus ® kertészet eredményeiről számolt be. A tavasz folyamán elvetet­tek 40 hold zöldséget, elkészítettek 1500 melegágyat, 1120 melegágy: taka. rőt, 1200 hidegágyat. 14 hold területen elvégezték a bakhátolást, 13 holdon a palántázást és az első árasztóst. Korai fejeskáposztánál, korai kalarábénól 450 melegágyi ablak alá magvetést és pa- Ián taneveiéit végeztek. 3 hold területen salátát palántáztak. 30 hold borsót ve. tettek, sarabolása és első kapálása fo­lyamatban van. 15 holdon paprikát ter­melnek, paradicsomnál a magvetés és a nevelés 1200 ablak alatt folyik. IQ holdon korai burgonyát ültettek, azon­kívül 5 holdon fokhagymát, 4 holdon dinnyét, 3 holdon szamócát. Gyümölcsösükben 110 holdon elvégez­ték a galyazást, a sebkezelést, 28 hold őszibarackot telepítettek, dió és mo­gyoró magvetést végeztek, hűtőházi Iá. dákat fertőtlenítettek. Elvégezték idejében a szőlő nyitását és metszését, — ezúttal elsöízben kizá­rólag női munkaerővel. Galek Antal és Csegely Erzsébet, W kertészet dolgozói ígéretet tettek, hogy munkájuk eredményét tovább fo. kozzák, újabb lendületet adnak ® raun- kaversenynek. Csatlakoztak ehhez az ígérethez * gazdaság többi dolgozói í.s s megfogadták: az üzemi értekezleten feltárt hibákat mielőbb kiküszöbölik. lünk Is, a ml osztályunkon. Vannak itt kulákok is, akik elvetemülten uszítanak a termelőcsoportok ellen, vakmerőségükben még a kommunis­tákat rágalmazni is merészelik. Ilyen körülmények között a kleri­kális reakció is talajt kap a bete­gek sorában végzendő bomlasztó aknamunkájára. Mint kommunisták, természetesen itt is felvesszük a harcot az ellen­séggel szemben és igyekszünk fel­világosító munkát végezni. Feltét­lenül szükségesnek tartjuk azonban, hogy az üzemi pártszervezet alapo­san megvizsgálja, milyen nagyfon­tosságú feladatai vannak ezen a té­ren és szervezetten, a kórház min­den osztályán biztosítsa a felvilágo­sító, nevelő munkát. Nagy Borbála. Kesznyéten Kovács Margit, Jósvafő gyök, mégis összeszorul a szívem. Az imperialisták újabb háborúra készül­nek s ez ( háború veszélyezteti az én családom s gyermekeim életét is. Ilyenkor mindig tovább erősödik ben, nem az elhatározás: nem engedjük, hogy megzavarják békés építő életün­ket. Mi békét szerető s akaró dolgo­zók megvédjük — ha kell, fegyverrel is — szabadságunkat. Nekünk már van miből, jószívvel adok én is a szegény koreai gyermekek megsegíté. sére most 5 forintot és ígérem, hogy pár nap mnlva, amikor megkapjuk a fizetést többet is adok még. KOVÁCS MIKLOSNE a „József Attila“ pártszervezet prop. felelőse A TAKARÉKOSSAG ­5 éves tervünk végrehajtásának egyik legfontosabb láncszeme ihogy a dolgozókat > Előfordul, hogy ide-oda küldözgetik, i dolgozónak két.

Next

/
Thumbnails
Contents