Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-31 / 124. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1951. évi május hő 81 1951 MÁJUS 31. Harckocsi és cucli PART ÉLET + Előadóink, népnevelőink számára nélkülözhetetlen a szépirodalom olvasása Tanulságos esetnek letetünk tanúi napjainkban, amikor az üzlet mindenhatóságának hitében felnevel; amerikai kereskedő meggyőződik arról, hogy istene, az üzlet, már nem mindenható, mindenütt jelenlévő s hogy elvesztette a magánkéz, deményezés szabadságát, va'amint az idegen, nyílt kapukon való behatolás lehetőségét. Tegyük fel, hogy valamelyik amerikai magánvállalkozó egészen egyszerű kereskedelmi műveleteket akar lebonyolítani. El szeretné adni áruját az egyik európai országban, amely a megvásárláshoz szükséges összeggel rendelkezik. Tételezzük fel, hogy ez az állam az egyik népi demokratikus ország. Tételezzük fel továbbá nagyon feltételesen, hogy az áru cucli a csecsemők számára. 1951 március elsejéig ennek az üz- letnek a lebonyolítása viszonylag egyszerű volt. Miután átnézték az amerikai kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi osztályán a külföldre nem szállítható cikkek listáját s meggyőződtek arról, hogy a harckocsik, repülőgépek, torpedó- rombolók s gépfegyverek jegyzékén csecsemőcucli nem szerepel, a magánkezdeményezés amerikai képvi. selője akadálytalanul szállíthatta ártatlan áruját az európai megrendelő címére. Ilyen volt a helyzet, hangsúlyozzuk, március elseje előtt. Ettől a nevezetes naptél kezdve azonban minden megváltozott. Az amerikai kereskedelmi minisztérium ugyanis ettől az időponttól minden olyan árura vonatkozóan, amelyet a Szovjetunióba vagy pedig a népi demokratikus országokba akartak szállítani, különleges, egyéni engedélye, zést léptetett életbe. A cél világos, nem volt szükség a külkereskedelem A. vasárnapi nagy országos gyűjtéssel befejeződött a iSémgyüjtési hét. A fémgyüjtési hét igen komoly sikereket és rendkívül értékes tanulságokat hezott. Bebizonyosodott, milyen sok — ' ez iparban jól felhasználható és szükséges — hujladékanyag hevert szanaszét az jizemekeben, a falvakban, varotokban, állami gazdaságikban, háztartásokban. Hányszor fordult ejő, hogy a diósgyőri vagy a& ózdi Martinnál nem vo]t elegendő mennyiségű hujladékvas az acélgyártáshoz és kiderült, hogy a htüladékms megvolt, az orrunk előtt volt, csak le kellett hajolnunk érte. A Diósgyőri Kohászati üzemekben például 3X15 tonna ócskavasat, a Diósgyőri Gépgyárban 1100 tonna ócskavasat szedtek össze. Hány olyan derék úttörő v«o]t, aki sok mázsányi, sőt tonnányi ócskavas és sok más egyéb hasznos hulladék összegyűjtésével segítette rohamosan fejlődő iparunk nyersanyagellátását. A fémgyüjtési hét befejeződött, ez az azonbiau a. legtávolabbciól sem jelenti azt, hogy ezzel végétért a hulladékgyűjtés. Süti A fémgyűjtési hét tapasztalatait hasznosítani kelj. A legszélesebb körben végzendő jó politikai felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy kivétel nélkül minden munkahely dolgozóinak munkáját áthassa a takarékosság, az a célkitűzés, hogy maradéktalanul megvalósítsák a Minisztertanácsnak a takarékosságról hozott határozatát. Biztosítani kell az anyaggal — kü- Ionosképpen a vassal, színes fémekkel, szénnel, ojajjal, benzinnel, fával, cementtel, gyapottal, bőrrel, papírral és a külföldről behozott össze« anyagokkal — való fokozottabb takarékoskodást. Takarékoskodni kell a vil- lamosenergiával. Tudatosítsuk a dolgozók körében, hogy az ipari termelés értékének az anyagköltség majdnem a felét teszi ki, az anyagtakarékosság minden százaléka hatásos mértékben jelentkezik tehát az önköltségcsökkentésben, abban, hogy olcsóbban termelünk. Üzemeinkben hősies munka folyik, munkásosztályunk példát mutat a szocialista építésben, a béke megvédésében. A versenyszerződésekben lejkes vállalásokat tesznek a dolgozók, de ezeknek a vállalásoknak még mindig hiányossága az, hogy nem szerepel bennük alapvető célkitűzésként a takarékosság. Pártszervezeteink irányításával a szakszervezeteknek meg ke]l magyarázniok a dolgozók körében, hogy a takarékosságot a munkaverseny központjába kell állítani. Em- lékeztetni ke]! a dolgozókat arra, amit Tass elvtárs mondott a felemelt ötéves tervről szóló törvényjavaslat ot- szággyüiési tárgyalása során, hogy a tf)kn.rélio=-á" írrvünk m-gvnlö-ításáformális betiltására, mert az USA ezzel az eljárásával gyakorlatilag úgyis lehetetlenné tette a normális külkereskedelem lebonyolítását az említett országok felé. El kell dönteni azt a bonyolult kérdést, vájjon a csecsemők részére szállított cucli olyan áru-e amely növelhetné a népi demokratikus országok hadifelkészültségét? Az amerikai tisztviselők viszont erre nem minden dialektikai alap nélkül azt a kérdést teszik fel, hogy a cucli elősegítheti e a csecsemők táplálkozását? Természetesen csak igennel lehet válaszolni. A csecsemő fejlődése során gyermek, ifjú, végül pe dig katona le3z. Éhből viszont az következik, hogy az USA a cucli kivitelének engedélyezésével elősegíti a népi demokratikus orEzág hadifelkészültségének növelését s ezért ebből a szempontból nincsen lényeges különbség a cucli és a harckocsi között. Ezért kellett tehát a kivitelt megtiltani. A kiviteli tilalom életbeléptetése következtében a cucli, sok más áruhoz hasonlóan, az amerikai üzletek polcain és raktáraiban maradt. A kiviteli tilalom hatását a demokratikus országokban azonban sem a csecsemők, sem pedig a felnőttek nem fogják megérezni. A kiviteli tilalom azt bizonyltja, hogy az amerikai kapitalisták, akik Európa valamennyi országával kereskedelmi forgalmat szeretnének lebonyolítani, irigyen nézik azokat a nyílt kapukat, amelyeken keresztül az európai országokba más államokból áruk érkeznek. Az USA külkereskedelmi politikája végeredményben az amerikai üzletembereknek okoz nagy kárt. (Készlet Zaszlavszkij elvtársnak a Pravdában megjelent cikkéből.) nak központi kérdése. A Miniszter- tanács a takarékossági határozatban felhívta a dolgozókat: tekintsék a takarékosság ügyét ötéyes tervünk végrehajtása egyik legfontosabb láncszemének. Fokozott erővel kelj tehát folytatni a harcot az anyagpocsékojás bármilyen formája ellen, az anyagkihozatal megjavításáért, a selejt ellen, a gépek jobb kihasználásáért. Biztosítani kejl a gépkieséseket megelőző rendszeres, gondos karbantartást, a szerszámok felújítását. A munka jobb megszervezésével meg kell szüntetnünk azt a pazarlást, ami a munkaerő felhasználása terén tapasztalható. Különösképpen paranesolólag előírja ezt számunkra az is, hogy munkáshiány van, különösképpen szükiben vagyunk jó) képzett szakmunkásoknak. A fémgyüjtési hét tapasztalatai azt is megmutatták, hogy megyénk fajvaiban viszonylag alacsonyak a hulladékgyűjtési eredmények. Ez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél sokkal jobban dolgozzunk fajún a takarékosság érvényesítéséért. A Minisztertanács emlékezetes határozata azt is megállapította, hogy »a szálas takarmányok rossz kazlazása következtében a beázások több tízmillió forint kárt jelentenek«. Ezt a kárt most feltétlenül meg kell előzni. Igen nagy alapossággal és gondossággal ke]l végezni a növényápolást, hiszen ennek elhanyagolás® súlyos pocsékolást jelent, csökkenti rendkívül kedvezőnek ígérkező terméseredményeinket. Jól fel kép készülni b.z aratási és cséplési munkálatokra, hogy elérjük, amit a Minisztertanács határozata előírt: »az eddigi kb. 4—5 százalékos szemveszteség a betakarítási munkák időbeli és gondos elvégzése, valamint a szakszerű tárolás révén másfél százalékra csökkenjen«. Szigorú takarékosságot kell érvényesíteni a. takarmányozásnál. tervszerűen tovább kel] emelni a takarmánykihasználás fóliát. Miénk az ország, — magunknak dolgozunk, magunknak takarékoskodunk! A jő gazda szemével és gondosságával nézzen körül minden dolgozó a maga munkahelyén: — mivel és hogyan lehetne jól taknrékosokodni Vezessen minket munkánkban az a tndat, hogy ha a takarékosságot mindennapi feladatunknak tekintjük és javaslatokkal, újításokkal elősegítjük fokozott érvényesülését, akkor tovább növeljük hazánk, a béketábor erejét. A Minisztertanács határozatának szavait tartsuk szem előtt: »Minden tonna szén, vas, minden mázsa gabona takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakarítása népgazdaságunk fejlődését, 5 éves tervünk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja.« ;,A szépirodalom szerepe oktató munkánkban“ címmel tartott a napokban előadást a Pártoktatás Házában Ba’ogh Júlia elvtársnő, a Nehéz- szerszámgépgyár agit.-prop. felelőse. Előadásában többek között elmondotta: — A burzsoázia irodalma igyekszik a dolgozók figyelmét elterelni a való élet problémáiról. A mindennapi é'et nehézségeit megváltozhatatannak állítja be, fajgyűlöletre uszít. Zsdánov elvtárs már a Szovjet írók I. Kongresszusán felhívta a figyelmet arra, hogy a burzsoá irodalom emberei eladták tollúkat az imperialistáknak, az ő aljas cé'jaik kiszolgálóivá váltak. — A szocialista irodalom ezzel szemben a való életet tükrözi: tanít, oktat, nevel. Emlékezzünk csak Eagyejev: „Ifjú Gárda“ című könyvére, amely a krasz. nodoni ifjúságnak a második világháború idején folytatott hősies harcáról beszél, vagy Gorkij: „Anya“ című könyvére, amely Pável alakjában bemutatja a harcos optimizmussal teli törhetetlen munkást. Solohov: ,,Uj barázdát szánt az eke“ című könyve a Szovjetunió mezőgazdasága szocialista átszervezésének, Katajev: ..Hajrá“ című könyve pedig az első ötéves terv megvalósításának tapasztalataival ismertet meg minket. Makarenko: „Uj ember kovácsa“ című könyvéből megismerhetjük azokat a módszereket, amelyek biztosították a hosszú időn át elhagyott gyermekek fejlődését. Dolgozóink szeretik a szovjet könyveket s szívesen hallgatják, amikor az előadó ezekre utal; vagy egy-egy részt idéz belőlük. Politikai iskolavezetőink, általában előadóink, nevelőink számára nélkülözhetetlen, hogy szépirodaimat is olvassanak. így lesz előadásuk élvezetes, mindenki részére könnyen érthető. Az olvasás által szókincsünk is igen sokat gyarapodik. Dolgozóink szeretik, ha as előadás színes, ha beszédünket a mindennapi életből vett példákkal tarkítjuk. Hyenkor sokkal közelebb érzik magukhoz az előadást, többen és jobban szólnak hozzá. Például Pártunk parasztpolitikájának tárgyalásánál a hal'gatók köny- nyebben megértik; hogyan nyilvánul meg a kulik aknamunkája, miben Amikor az MNDSz országos vezetősége felhívással fordult 0 magyar néphez, hogy a koreai gyermekek megsegítésére gyűjtést indítsunk, az MNDSz „Gárdos Mária“ csoportjának munkatársai gyűjtési és felvilágosító munkát végző versenyre hívták egymást. Ez a versenyszellem a felvilágosító munkában és a gyűjtésben résztvevő asszonyokat fokozott tanulásra, újságolvasásra ösztönözte. Többen — megrendelték a Szabad Képet, az Eszakmagyarországot, vagy a Nők Lapját, hogy alaposabb felvilágosító munkát tudjanak végezni. A lapokat nagy buzgósággal tanu’mányozták, ■ többen még jegyzeteket is készítettek a cikkekből. A „Gárdos Mária“ MNDSz csoport munkatársai alapos felkészültségükkel jő munkát végeznek. Nem sietnek, hanem hosszan elbeszé'getnek egy-egy családnál. Céljuk az, hogy $ gyűjtés vegére minden dolgozó társuk ismerje a koreai nép hősies szabadságharcát, elítélje az imperialisták aljas kegyetlenkedéseit, háborús uszítását és mindezek alapján tevékenyen harcoljon a béke megvédéséért. A napokban két asszonytársunk felkereste Tóth Elek gyári munkás feleségét. Amikor az MNDSz munkatársak bekopogtak, Tóthnó éppen varrt. Az asztalon piciny csecsemőing kiszabott s már félig megvarrott részei voltak. — Nemsokára megszületik a legkisebb, annak csinálom — mondotta. Beszélgetni kezdtek s mikor a koreai gyermekek, a koreai szabadság- harcosok borzalmas szenvedéseire terelődött a szó, Tóthné hirtelen összerázkódott. — Embertelen gyilkosok az imperialisták — mondta. — A napokban is olvastam, hogy egy koreai kis faluban 6—8 éves gyermekeket akasztottak fel és szüleiket kötelezték, hogy ott legyenek az akasztásnál. Ezek a hóhérok végső elkeseredésükben t érőig gázolnak becsiile-tos emberek véré. mutatkozik a középparaszt ingadozása, ha az elmondottakat Solohov: „Uj barázdát szám az eke“ című könyvéből vett példákkal támasztjuk alá. Vagy amikor a kleriká’is reakcióról beszélünk, mondjunk el részleteket Mikszáth Kálmán: „Különös házasság“ című könyvéből. A hallgatók ezekből a részletekből alaposan megismerik és meggyűlölik a klerikális reakció képviselőit. A szépirodalomból vett példákkal nemcsak élvezetesebbé tesszük előadásunkat, de ielkeltiük a dolgozók érdeklődését is a könyv iránt. Több po'itikai iskolán megtörtént — a diósgyőri gyárakban, az üveggyárban, a drótgyárban — hogy az előadás után a hallgatók közül többen felkeresték az üzemi könyvtárat és azokat a könyveket kérték olvasásra, amelyekre az előadó hivatkozott. Előadásaink elkészítésénél tekintsük példaképünknek Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak előadásait, s kü'önböző írásait, amelyekben utalnak az irodalom. e költészet számtalan részletére, kisebb-nagyobb eseményére. Mint ápolásban részesülő betegek, huzamosabb idő éta a megyei közkórházban vagyunk. Ez idő alatt igen rossz tapasztalatokat szereztünk azon a téren, hogy a kórházi pártszervezet teljesen e’hanyagolja a felvilágosltő, nevelő munkát a betegek között. Mióta itt vagyunk, egyetlen népnevelő sem keresett fel minket. A kórházi ápolási idő — különösképpen már a lábadozó hete. geknéi — rendkívül alkalmas lenne arra, hogy a pártszervezet foglalkozzék a kórházban lévő dolgozókkal a népnevelők elbeszélgessenek velük, gondoskodjanak arről, hogy megfelelő könyvekhez, iroda)ml művekhez juttassák őket. A népnevelő munka teljes elhanyagolása természetszerűleg érezteti hatását. Ahol hiányzik a Párt szava, ott megjelenik az ellenség aknamunkája. Ez tapasztalható rabén. Sokszor úgy szeretnék ott lenni az árva, beteg koreai kicsinyek mellett, hogy halott szüleik helyett gondozzam, ápo’jam őket. Mikor kislányomra, szép lakásomra s arra gondolok, hogy nemsokára itt lesz legkisebb gyermekem is, boldog va-1 Az emődi állami gazdaság dolgozói jólsikerült üzemi értekezleten megtárgyalták gazdaságuk munkájának eredményeit és hiányosságait. A beszámolók nyíltan feltárták a hibákat, önkritikával megállapították, hogy a legutóbbi hónapok során meglazult náluk a munkafegyelem. Súlyos hibákat követtek el a takarékosság elhanyagolásával is. Megtörtént, hogy helytelenül fizettek ki béreket, laza normákat alkalmaztak, ezzel jelentősen megdrágították a termelésit, nem ösztönözték jobb munkára a szorgalmas, jó dolgozókat sem. Ismertették a beszámolók a gazdaság szép eredményeit. Rozsból holdan- kint 15.8 métermázsás átlagtermést értek el, amelyet azonban még tovább lehet fokozni. Gellért János agronő- mus ennek érdekében rá is mutatott hogy a brigádszervezeteket meg kell erősíteni. Megállapította, hogy a bri. gádvezetök nem ismerik kellően feladataikat, emiatt nem tudtak eddig jobb munkát végezni. Sok hozzászóló volt a beszámolókhoz. Vincze Ferenc nyéki tehenész rámutatott a bérezés körüli hibákra. Elmondotta : hiába dolgozott többet, mint a többiek, ugyanazt a fizetést kapta. Jankó Gábor brigádvezető a munka jobb megszervezését kívánta. Felhívta a figyelmet, mennyi idő esik ki amiatt, Az előadók elsőrendű feladata — a tanulás és a tanítás. Előadásaikban arra kei] törekedniök, hogy dolgozó társaikat hazaszeretetre, áldozatkészségre. a termelés fokozására, az ellenség kíméletlen leleplezésére neveljék. E feladataiknak az előadók maradék nélkü' csak akkor tudnak eleget tenni, ha rendszesen olvasnak, tanulnak. Az o'vasas alkalmával kitünően bevált módszer, hogy a fontosabb részei két aláhúzzuk, majd kiírjuk egy füzetbe. Bármikor van szükségünk szép. irodalmi példára az előadás összeállításánál, elővesszük füzetünket s a több könyvből feljegyzett megfelelő részletek egy részét felhasználjuk. Beszéde befejező részében ismét hangsú'yozfea Balogh elvtársnő: a legfontosabb követelmény, hogy előadóink, nevelőink állandóan és rendszeresen olvassanak, az eddiginél nagyobb számban olvas« sanak szépirodalmi müveket. Az előadás után a résztvevő politikai iskolavezetők közül többen elmondották, hogyan akarják a jövő« ben felhasználni a szépirodalmat oktató munkájuk színvonalának további emelésére. A betegek között is végezzenek felvilágosító munkát a megyei közkórház pártszervezetének népnevelői! Eredményes üzemi értekezlet az emődi állami gazdaságban három őrá hosszat kell gyalogolni egyik üzemegységből a másikba. Kertes Marianna kertészeti eegéd- agronőmus ® kertészet eredményeiről számolt be. A tavasz folyamán elvetettek 40 hold zöldséget, elkészítettek 1500 melegágyat, 1120 melegágy: taka. rőt, 1200 hidegágyat. 14 hold területen elvégezték a bakhátolást, 13 holdon a palántázást és az első árasztóst. Korai fejeskáposztánál, korai kalarábénól 450 melegágyi ablak alá magvetést és pa- Ián taneveiéit végeztek. 3 hold területen salátát palántáztak. 30 hold borsót ve. tettek, sarabolása és első kapálása folyamatban van. 15 holdon paprikát termelnek, paradicsomnál a magvetés és a nevelés 1200 ablak alatt folyik. IQ holdon korai burgonyát ültettek, azonkívül 5 holdon fokhagymát, 4 holdon dinnyét, 3 holdon szamócát. Gyümölcsösükben 110 holdon elvégezték a galyazást, a sebkezelést, 28 hold őszibarackot telepítettek, dió és mogyoró magvetést végeztek, hűtőházi Iá. dákat fertőtlenítettek. Elvégezték idejében a szőlő nyitását és metszését, — ezúttal elsöízben kizárólag női munkaerővel. Galek Antal és Csegely Erzsébet, W kertészet dolgozói ígéretet tettek, hogy munkájuk eredményét tovább fo. kozzák, újabb lendületet adnak ® raun- kaversenynek. Csatlakoztak ehhez az ígérethez * gazdaság többi dolgozói í.s s megfogadták: az üzemi értekezleten feltárt hibákat mielőbb kiküszöbölik. lünk Is, a ml osztályunkon. Vannak itt kulákok is, akik elvetemülten uszítanak a termelőcsoportok ellen, vakmerőségükben még a kommunistákat rágalmazni is merészelik. Ilyen körülmények között a klerikális reakció is talajt kap a betegek sorában végzendő bomlasztó aknamunkájára. Mint kommunisták, természetesen itt is felvesszük a harcot az ellenséggel szemben és igyekszünk felvilágosító munkát végezni. Feltétlenül szükségesnek tartjuk azonban, hogy az üzemi pártszervezet alaposan megvizsgálja, milyen nagyfontosságú feladatai vannak ezen a téren és szervezetten, a kórház minden osztályán biztosítsa a felvilágosító, nevelő munkát. Nagy Borbála. Kesznyéten Kovács Margit, Jósvafő gyök, mégis összeszorul a szívem. Az imperialisták újabb háborúra készülnek s ez ( háború veszélyezteti az én családom s gyermekeim életét is. Ilyenkor mindig tovább erősödik ben, nem az elhatározás: nem engedjük, hogy megzavarják békés építő életünket. Mi békét szerető s akaró dolgozók megvédjük — ha kell, fegyverrel is — szabadságunkat. Nekünk már van miből, jószívvel adok én is a szegény koreai gyermekek megsegíté. sére most 5 forintot és ígérem, hogy pár nap mnlva, amikor megkapjuk a fizetést többet is adok még. KOVÁCS MIKLOSNE a „József Attila“ pártszervezet prop. felelőse A TAKARÉKOSSAG 5 éves tervünk végrehajtásának egyik legfontosabb láncszeme ihogy a dolgozókat > Előfordul, hogy ide-oda küldözgetik, i dolgozónak két.
