Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-18 / 89. szám
Szerda, 1951. évi április hő 18. «SZAOfAGTAROKfflÄG 5 Visszaveri a kuJákok aljas mesterkedéseit, ideiében elveti kapásnövényeit a tömöri I. típusú tszcs A Kongresszusi Héten alakult meg Tomoron is a tennelőcsoport,. Nyolcvan hold földdel. 13 tagot fogott össze. Úgy kezdték a tavaszi munkát ;— olyan biztonsággal —, mintha már hosszú /múlt tapasztalatai lennének mögöttük. A Párt segítségével ég támogatásával T. Nagy János elnök'hozzáértéssel irányítja a lelkes kis csoportot. Első dolguk volt, liogv megkötötték a talaj-művelési szerződést az alsóvadász! gépállomással. Aztán számbaveUÍ'u, mennyi igával rendelkeznek és a hiányzó vetőgépeket a gépállomástól igényelték. Összegyűjtötték a vetéshez szükséges vetőmagot és a tagok által elkészített egyéni vetésterv alapján összeállított közös terv végrehajtásához megszervezték a munkát. Az I. típus szerint alakultak, ahol az t^apszabály értelmében közösen végzik w, szántást, a vetést és a trágyázást. Hogy jól menjen a munka, feltérképezték a csaknem, 100 parcellában fekvő'80 hold földet. Az ütemterv szerint ezután egy--így dűlőbe eszerint osztottak be a munkát. - Mént is, mint a karikacsapás! A kalászosok vetésével egyhamar el- k'Ä' ek. Nem volt fennakadás, hiszen a n...-Kát jól előkészítették. A jutásban a termelőcsoportok közötti versenyben a három első közé kerültek. A kalászosok vetését időben, minőségi munkával fe. jezték be. Legnagyobb gondjuk utána. % kapások, a kukorica és a burgonya vetése volt. Élthez is tervszerűen kezdjek hozzá. Időközben március 10-ig a taglétszám 89-re, a földterület pedig 11G holdra növekedett, A csoport ugyanis már kezdetben megmutatta, hogy közös erővel összefogva könnyebben végzik a munkát, jobban dolgoznak. Ez győzte meg azokat a dolgozó kis. és középparasztokat, akik beléptek a tszcs-be. Ezzel persze nőitek a feladatok is- Hogy végrehajthassák ezeket, a községi pártszervezettől kértek segítséget, mivel a tszes-nek még nincs pártszervezete. Jő népnevelő munkával elérték, hogy a kukorica vetéséhez szükséges ve. tőmagot minden tag beadta. Ezt tehát időben biztosították. A burgonyavetö- maggal a nép állama segített raj luk — időben megkapták azt is. Nekiláttak a munkának. Közben a faluban aljas mesterkedéssel próbálkoztak a knlákok: a Hocza Ernők. Dezső Barnák, Szemercki Lajosék, hogy: „rá. érünk még, várni kell“. A csoport tagjai tudták, mire megy ez: arra, hogy elkéssenek a munkával, rosszabb legyen a termésük és aratáskor majd azt mondhassák a kulákok: — ..Látjátok, nekünk volt igazunk, a csoportban nem lehet jobb eredményt, magasabb termést elér. ni“. Be a tagok a Pártra hallgattak, minden percet kihasználva megkezdték a kapások, a kukorica és a búr- goi\va vetésé/. emellett a falubaíi is leleplezték a kuiá. kok aljas mesterkedéseit is. A burgouyá. nak több mint a felét elvetették már, a kukorica vetésével is csaknem elkészültek. Számításuk szériát, ezen a hé. ten teljesen befejezik a munkát. A jövőre nagy terveket szőnek. Arról beszélnek a tagok, hogy az ősszel áttér- nek a III. típusra. A kukoricát például már négyzetesen vetik. Mióta' tagjai lettek a csoportnak, jut idejük az olvasásra, a tanulásra is. A minap olvasták az újságban, mennyivel előnyösebb a négyzetes vetés, mennyivel több termést biztosit ez, hiszen ilyen módszerrel jobban ki lehet használni a talaj termőképességét, jobb és könnyebb a növényápolás is, ami az aratáskor meghozza nagy gyümölcsét, A tömöri tszcs kétségtelenül beiga- zolja: a közös munkát nem éri utói soha az egyéni gazdálkodási Tudják, hogy rajtuk- a falu szeme, aszerint dolgoznak. Békealáirásukat a tavaszi mun. kák gyors és jó elvégzésével erősitik, példát akarnak mutatni terméseredményeikkel is, hogy minél több do'gozó paraszttársúk győződjék meg a közös munka nagy előnyeiről. Miiyen hiányosságok akadályozzák a Miskolci Cemen árugyár munkájának további megjavítását vállalatvezetőség, sem az üzemi bi. ottság semmit nem tett ennek megbüntetésére. Ugyancsak a vállalatve- etés hibája az, hogy a S órás műszak .elyett 8 és félórás műszakot fizetnek. Ä népi demokrácia támogatásaképen j üzemrészt építettek. Az elmúlt év szén kezdték építését, de eddig már 0 építésvezető ment el erről a munka, elyről, mert nem merik az építésért állalni a felelősséget. Az első lába z, hogy boltíves állásokat, oszlopokat ésátettek. Ezzel fölöslegesen sok nyagot pazaroltak el és nők zsa’u- .eszka ment tönkre. Az ablakokkal is •aj van. Egyszerű -és minden igényt rielégr-tő ablakok helyett téglakeretes Makókat készítették. De még ez sem stt vállra baj. hanem elkészítették az gesz üzemrész" ablakait, utána pedig gyes helyeken újból kiszedték és vas- .eretes .ablakokat építették be helyet, e. Rájöttek, hogy szellőztetésre is zükség van. Az új épületet elkészitct- ék, levakolták, befestették, akkor ju- ott eszükbe, hogy különböző csöveket «11 még a falban elhelyezni. Ezekre a jelenségekre sem nz üzenni lizottság, sem a vállalatvezetöség nem jgyeit fel. Az üzemi bizottság nem is oglalkozott a termeléssel, munkája az róasttal mellé korlátozódott. A leg- úlyosabb hiba. az. hogy a vállaiatveze. ö, Gáve1 József nem úgy látja el f sülőat&t, ahogyan ezt a dolgozó nép, . Párt joggal megkívánja, megkövc. éli tőle. Elszakadt a dolgozóktól Lem igyekszik fejleszteni magát poli- ikai és szakmai téren. Jellemző, hogy aég az üzemi háromszög megbeszéló- ére sem liajlandó elmenni. Nem a lártszervezettel, nem a dolgozókkal, laneűi egy reakciós klikkel tartja a rapcsolattot. ,,Szakember“-imádatba sett. Volt téglagyári igazgató, veit ;-azdatiszt befolyása alá került, A likk vezetője Szakszón Árpád fő- [ünyvelő. A felszabadulás előtt mint [azdatiszt hajnaltól késő estig dolgoz. tatta grófi birtokon a cselédeket és a nincstelen földmunkásokat. Ezt a baj. csárkodó működését folytatja most is az üzemnél. A munkát túlszervezi, azt lehet mondani, kétszeresen végezteti eh Rácz Tibomét azért bocsáttatta el a vállalattól, mert ellenezte a bürokratikus munkarendszert. Szakszón alattomosságára jellemző, hogy Molnár Klárát azzal a célzattal vette fel a vállalathoz, hogy „beépíti“ a Pártba, ahol majd a klikk érdekéit fogja védeni, -Imikor azonban Molnár elvtársnö öutudatosságán megbukott ez a terve, Szakszón mindent elkövetett, hogy Molnár Klára ne dolgozhassák tovább a vállalatnál. Tűrhetetlen maga. tartása miatt a dolgozók félnek tűle. Valójában a főkönyvelői teendőket nem is Szakszón, hanem Miklós László látja el. Hibák vannak az üzemben a besero- Sásnál is. Vannak dolgozók, akik már hónapok, évek óta dolgoznak a vállalat nál a 26—27. bórosztálvban ugyanakkor alig pár napja odakerült do’gozókat a 32. bérosztályba soroltak be. Az egyeztető bizottság csak papíron létezik. Majdnem ugyanez a helyzet a fegyelmi bizottsággal is. Meghozzák a határozatukat, de a vállalatvezető nem. egy eset. ben ezeket önkényesen megváltoztatja. Például Flósz Mihály nemrégiben meg- pofozta egyik — hozzá beosztott — női munkatársát. A fegyelmi bizottság ha. tározata ellenére a vállalatvezető nem büntette meg, ellenkezőleg — minőségi ellenőrnek emelte ki. Ezek a jelenségek komoly akadályai a jó termelő munkának. Feltétlenül szükséges, hogy ezen az ■ állapoton a legrövidebb időn belül változtassanak,‘a megerősített pártszervezet irányítását követve a hibákat kiküszöböljék, hogy a Miskolci Cementárugyár dolgozói még nagyabb sikereket érjenek el a termelésben, a terv mennyiségi és minőségi előírásainak ' teljesítésében, a békeharcban. A szöv et barázdás öntözési módszert, a remek szovjet gépek lanütmányozták a gyömrőpusztai bemutató résztvevői A Miskolci Cémentárugyárban a- népnevelők felvilágosító munkája nyomán egyre több és több dolgozó írja alá a békeívet és tesz hitet békeaka -a. rátáról, ép.ílő akaratáról. A népnevelők igyekeznek megmagyarázni társaiknak, hogy a békealáírás akkor jelent igazi erőt, ha jó termelő munkával támasztják alá. A gyár dolgozói első negyedévi tervüket 35 százalékkal túlteljesítették. Az országos munkaversenyben —* a mennyiségi termelés terén — a mása. dik helyezést érték el. Ezekből ' az adatokból arra lehetne következtetni, mintha a gyárban minden a legna. gyobb rendben lenne. A szép eredmények mellett azonban még mindig vannak hiányosságok. A népnevelőknek az aláírásgyűjtési agitáció során ezekkel a kérdésekkel is íoglalkozniok kell, lipgy mozgósítsanak a hibák felszámolására. A lapok sajtolása nem megfelelő, emiatt a burkolásnál komoly zavarok fordulnak elő. Mi ennek az oka? A dolgozók egyrésze a laza ellenőrzés miatt nem törekszik minőségi 'munkára. Az anyagot nem dolgozzák ki megfelelően. A felsőrészét meglő- csolják ugyan. de az alsó rész szárazon marad. A préselésnél csak * mennyiséggel törődnek, itt sem fordítanak kellő gondot a- minőségre. A lapokat túl gyorsan préselik, emiatt azok sok esetben kettéválnak, sarkuk letöredezik. Nehézkessé teszi ez a csiszolást. A jól elkészített lapokat 15 perc alatt le lehet csiszolni, — a görbe felület miatti sokszor azonban 35— 40 lóriiig tart ez a munka. A munkavezetők egv Túszénak magatartásában, munkájában is hiba van. Nemrégiben 6 dolgozó 60 mázsa vasat rakott ki. Nagy István munkavezető hibája, hogy a hat dolgozó együttes munkáié* mindpn 'töVozónak küJűm-kiilön ínták bo. eszerint 400 százalékot értek el. Másik esetben 101 méterről szállították a cementet, — 201 méterről történt szállítást számolt el nekik. Ugyanigy vise’k-'tn- Rusztiyák Miklós. Nem figyel fel arra, hogy tosszuI keverik az anyagot, arra sem ügyel, hogy sok esetben friss lapokat szállítanak csiszolásra, ami miatt sok a selejt. Szulimon Emilnó ős Takács Piroska márciusban 180 százalékot ért el. Az általuk elkészített munkát Rusznyák átvette és jó munkájukat meg is dicsérte. Nem hívta fel figyelmüket arra, hogy az anyag saikait nem csiszolták le (a dolgozók különben nem tudták, hogy ez is az ő felada. tűk), hanem utólag egyszerűen nem fizették ki nekik a 180 százalékot. — Busznyák hibájából. Takács Erzsébet 18 napot dolgozott, Busznyák csak S uapöfc írt neki. A vállalatnál laza a munkafegyelem. Üokszor megtörténik, hogy félórával a műszak előtt a. dolgozók már csoportosan elhagyják a r üzeni területét. Sem Rendkívül nagyjelentőségű tapasztalatcsere-értekezletet tartottak a napok, ban a gyömrőpusztai állami gazdaságban. Tennelőcsoportok tagjai, egyénileg dolgozó parasztok, továbbá az eműdi és a boldvai állami gazdaság szakkáde. rei vettek részt a megbeszélésen. Ennek keretében bemutatták a legkorszerűbb szovjet barázdás öntözési módszert. Nagy figyelemmel hallgatta az értekez. let 46 résztvevője Veres Sándor gaz Ja- ságvezető, Godzsák Antal kertészeti agronómus és Kresck József kertészeti előadó ismertetését- Megtekintették az állami gazdaság kertészetét, ahol már alkalmazzák a barázdás öntözést. Óriási előnye ennek, hogy kevesebb munkaerővel lehet végezni, s ugyanakkor lehetővé teszi a gépi erő alk cl máz ásót a kertészeti, munkákban. Valamennyi résztvevő elhatározta a tapasztaltak láttán, hogy felhagynak a régi, elavult öntözési módszerekkel s áttérnek a szovjet barázdás öntözésre, A 2 pompig palántázó gép — amely percenkint 840 palántát ültet el s ugyanakkor öntözést is végez — hatalmas lelkesedést keltett. Ugyanígy a legnagyobb elismerést váltotta ki a legújabb szovjet gyártmányú „Szőtt“ gyalogtraktor amelyhez különböző talaj művelési eszközök — gntber, tárcsa, eke, kultivátor és vetögép tartozik, Teljesítménye 10 érás műszak alatt 5 katasztrális hold megművelése. Bemutatták a gazdaság 3200 ablakos melegágyi gazdálkodását is. ahol nagyüzemi, gépi és öntözési módszerekkel dolgoznak. Utána az értekezlet résztvevői megbeszélték a látottakat és a hozzászólás sok során kicserélték tapaeztaleJaikat Dobrudzsa Bulgária legnagyobb gabonatermő bázisa lesz A bolgár Minisztertanács és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bízott* sága rendelet«! tett közzé a dobrudzsai vjdék mezőgazdaságának, vízellátásának és viijamosltásának fejlesztéséről. A rendelet kimondja, hogy 1051 és 1956 között egész Dobrudzsában körülbelül 800 kítométer hosszúságban állami vetésvédö erdősávokat kel’ létesíteni. A földmüvesszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok körül- be.ü| 23.600 heklár területén fásítást kell végrehajtani. Az öntözött terület növelése érdekében megkezdjk a csatornák, víztárolók éa kutak építésétA földművelésügyi mjnisztériumn ak rövid időn he[tt| emelni kell Dob» rudzsában a mezei munkálatok gépesítésének színvonalát, úgyhogy 1953- ban a gépesítés már elérje a 80 százalékot. A bolgár Mlnjsztertanács és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy határozott., hogy 1956 végéig Dobrudzsában hatalmas víz. vezeiékhá őzatot létesít a -vidék vajamennyi falujának zavartalan vlzepá* tása céljából. Dobrudzsában 1954 év végéig három magasfeszültségű villanyvezetéket kell épltenj a vlllanyenergía nagy távolságokra való juttatása és • vidék välamennyj fa|vának villanyárammal való ellátása céljából. Miskolcon és öt járási székhelyen piaci elárasilólielyekel állítanak fel a megye iöMvesszövetneztlei / Fojdmüvésszöveikezeteink között rendkívül nagyjelentőségű mozgalom indu.t meg Követve az ország más vb dékejn működő íö.dmüvesszövetkezetek példáját, ejha ározták, hogy Mis- kolcon, Diósgyőrött és a járási székhelyeken piaci ejárusltö helyeket állítanak fel, A szervezés munkáját a MÉSZÖV vette a kezébe, eddig hat járás — a miskolci a szjkszőj, a szerencsi, a mezőkövesdi, a pu.noki és a sárospataki járás — szövetkezeiéi csatlakoztak a mozgalomhoz. A tervek szerint a miskolcj járás szövetkezetei május elsején a vásárcsarnokban és a diősgyőrvasgyári piacon ejárusltö helyet rendeznek be. Hason|ó módon és ugyanebben az időben kerül sor a szikszói, a szeren, csj. a mezőkövesdi, a putaokj és a sárospataki ptact elárusltéhe yek felállítására Is. Ezeken a helyeken nemcsak várt, lisztet, szabad tejet, — mindent lehet kapni, amit a Járás földműves« szőve,keretei a dolgozó parasztoktól felvásárolnak. Ezek a földmflveszövetkezetek kö- vetjk a budapesti vásárcsarnokokban felállított földművesszövotkezetl ej. árusítóhelyeket amo.yek máris jelenté* kény mér ékben hozzájárulnak a dolgozók ei.átásának bizlositisáhrz, A MÉSZÖV tervezete szerint a hat, vagy hét elárusítóhely felállítása és a járásokban a felvásárlás megszervezése után fokozatosan sor kerül valamennyi Járás földművesszöveikezeté- nek beszervezésére és a járás! szék- helyeken az eláru3ítöhelyek felállttá* záraMezőkövesden, Szerencsen ős a sárospataki járásban már Jól előrehaladlak a szervezési és felvá3ár|ásl műn» káva], s szép eredmények mutatkoz- zöldséget és gyümölcsöt árusítanak I nak a mjsko|cl járás íö dinüvesszövet- majd, hanem füstöjt húst, tojást, lek- i kezeteinck felvásárlásaiban is Gondoskodjunk róla, hogy minél nagyobb napraforgótermésünk legyen ! A növénytermesztésről szóló minisztertanácsi határozat előírja a termés, hozamok jelentékeny emelését. Ezt csak úgy érhetjük él, ha pontosan bei tartjuk . az előírt vetési határidőket és a helyes növényápolást. Dolgozó parasztságunk kövesse a termelőcsopor. tok példáját, igyekezzék szintén minél maga- sabb termésátlagot elérni. Igen fontos, hogy minél nagyobb napraforgó termésünk legyen. Nap. raiorgót közel félmillió holdon termelnek ez évben az országban és ha holdon- kint csak félmázsával termelünk többet az átagosnál, ez már £500 vágón termésföbblMet jelent. Hatalmas jelentőségű lenne ez, hiszen a napraforgóolajból vegyi eljárással ételzsírt és szappant lehet készíteni. Előnyös a napraforgó termesztése; mert nem igényos növény e ha időben vetjük, megfelelően ápoljuk, meghálálja a, fáradságot. Milyen talajmunkát kíván a napra, forgó? Az ősszel mélyen szántott főidet tavasszal simitózni kell, de ka a, talaj megtömődötí, , ' ' külfivátorral, tagg -fogással kell előkészíteni <z vetéshez. A vetést géppel végezzük,. csak vég-* esetben alkalmazzunk fészkes-vetést A jó termés fontos követelménye a he. lyes sor- és no vény távolság 'betartása. Alaesonynövésü napraforgót 10x50 centiméterre, a ma.gasnövésüj; 60x50 centiméterre vessük. A sűrűn vetett napraforgó gyengén fejlődik. Egyelni kell a napraforgót akkor, amikor 30— 12 centire megnőtt. A kapálást több ízben kell megismételni. A napraforgó termelésének jó módszerét a legtöbb dolgozó paraszt ismeri, csak ■nem tulajdonit neki . nagyobb fontosságot. 1>gyének rajta ebben az évben; hogy napraforgójuk megkapja a leggondo. sabb ápolást, jól keressenek a napraforgóból s az ország népgazdasága minél nagyobb napraforgóterméshez jusson. * Rendelettel szabályozták a Budapesten történő letelepedést A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa vendeletet hozott a Budapesten történő letelepedés szabályozásáról. A rendelet megállapítja: a főváros lakosságúnak száma olyan mértékben emelkedik. hogy- az ötéves terv keretében történő erüsUtenűi lakásépítés ellenére is egyro fokozódik a túlzsúfoltság. Ezért a Magyar Népköztársaság Miniszterin, nácsa elrendeli, hogy Budapest területén állandó lakosként letelepedni — a rendelet hatálybalépését követően — csak letelepedési engedéllyel lehet. Engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy munkaviszonya, szolgálati viszonya, oktatási, továbbképzési, vagy családi körülményei Budapesten való állandó tartózkodását feltétlenül indokolttá teszik. Meghatározott munka, elvégzésé, re Budapestről. vidékre áthelyezett, vagy kirendelt személy a munka befejezését követően két éven belül engedély nélkül telepedhet le Budapest területén. Bűntettet követ el és egy évig terjedő börtönnel büntethető az, aki az ougedélyre vonatkozó rendelkedést megszegi és e büntetés mellett a kiutasítást, mint mellékbüntetést is ki kell mondani. , A belügyminiszter ugyancsak renüe. leiben szabályozza a miniszter tanácsi rendelet végrehajtását, A rendelet megállapítja. hogy a lete'épedési engedélyt bármelyik budapesti városi kerületi tanács végrehajtó bizottságánál az érdé. kelt személy, hozzátartozója, vagy az őt Budapesten foglalkoztatni kívánó Miami, vagy társadalmi szerv, vagy állatni vállalat kérheti. A kérelmezőnek igazolnia kell. hogy Budapesten lucgíele ő lakása (szállása) biztosítva van, A letelepedési engedélyt minden szeméíyre külörukülön kell kiállítani, akkor is, ha közös kérelmet terjesztettek elő. Vidéki lakosnak Budapesten állandó lakosként való bejelentését csak a letelepedési engedély egyidejű felmutatása mellett szabad elfogadni. A belügyminiszter rendeleté megállapítja, hogy Budapesten ideiglenes bejelentés alapján 15 napnál hosszabb :1eig tartózkodni tilos. Az illetékes budapesti kerületi rendőrkapitányság vezetője indokolt esetben azonban az ideiglenes tartózkodás meghosszabbítását engedélyezheti, Ha az ideiglenesen Budapesten tartózkodó személy a megállapított határidőben nem hagyja el a város területét, szállásadója köteles ezt a tényt s. kerületi rendőrkapitányságnak 24 ériül belül bejelenteni. A budapesti ideigle. nes tartózkodás időbeni korlátozása nett; vonatkozik az állami, vagy társadalmi szervek által szervezett csoportos üdültetésben és oktatásban résztvevőkre, valamint az állami gyógyintézetekben ápoltakra. 24 órát meg nem haladó budapesti tartózkodás nem tekinthető ideig, lenes tartózkodásnak, A budapesti ideiglenes tartózkodás megszűntétől számított tíz napon belül újabb ideiglenes bejelentést termi nem szabad. A rendelet megá'lavú’ja az ideiglenes bejelentés rendelkezései meg. szegésével kapcsolatos büntető rendűiké, zéseket. A rendelet hatálya nem ferjed ki azokra, akiknek a rendelet megjelenése időpontjában. Budapesten állandó bejelentett lakásuk van,
