Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-26 / 96. szám

Éljen ik i, us 1 a munkásosztály, a ___ - -.......... ____J ' békéért harcoló népek nemzetközi seregszemléje! 1951 ÁPRILIS 26. A Titó-klikk elvetemült bűncselekményei a vajdasági magyar és román nemzetiségi kisebbségek ellen A jugoszláv politikai emigránsok nők ,,A szocialista Jugoszláviáért'' című Moszkvában megjelenő lapja rész'eteket közöl azokról a bűnesetek, menyekről, amelyeket a Titő.klikk 1944-ben és 1946-ben a Vajdaságban elkövetett. Számos téuy bizonyltja, hogy a T#ő-klikknck már a népi felszaba­dító háború idején sem állt szándékában, hogy a Vajdaságban élő, nemze'l ségl kisebbségeket megnyerje a megszól lók elleni harcra, hanem — a nagy. szerh burzsoázia példájára — bizalm atlasiságot, — gyűlöletet keltett és sovinizmust szított a magyarok és a románok között, Titoista ügynökök 1944-ben és 1945-ben Tito és Kankovics közvetlen utasítására az OZN (az UDB elődje) segítségével borzalmas kegyetlensé­geket hajtottak végre a nemzetiségi kisebbségek ellen. A hóhér Kankovics bizalmas parancsa a Titő.klikk számára „megbíz, hatatlan" magyarok és románok félsz ámolására a kővetkezőképpen hang. zott: ,,Ha magyar az i.letö, — háborús bűnösnek, horihys'ának vagy nyi­lasnak, ha pedig román, — akkor háborús bűnösnek, Antbnsscu pártinak vagy hitlerista ügynöknek kell nyilvá nltan’." Ha egy soviniszta szerb vagy horvát feljelentett egy magyart, vagy románt, az OZN azonilaí letartóz­tatta, majd minden kiha Igatás vagy bírósági ítélet nélkül agyonlőtte vagy kiutasította az országból. Mindazokat, akik a legkisebb je lét is mutatták annak, hogy nem érte. nek egyet a Titő.klikk eme bűnös politikájával, szigorúan megbüntetnél’, vagy pedig titokban megölték. 1945 második felében a meggyilkolt magyarok és románok barátai és hozzátartozói érdeklődtek ezeknek a sorsa iránt. Kaúovics őrnagy azt az aljas provokációs célzatú választ adta a meggyilkolt magyarok és románok hozzátartozóinak, hogy „a letartóztat takat átnevelés céljából a Szovjet unióba küldték." A jugoszláv belügyminiszter 1945-ben kiadott különleges rendeletével az OZN feladatává tette, hogy Magyarország és Románia határvidékein sűrű kémhálózatot építsen ki. Több határmenti helység csakhamar kém- közpoiittá változott. Innen küldta az OZN a kémek százait Magyaror­szágra és Romániába. A jugoszláv kormány mai habot us uszító politikája mégjobban lelep. lezi a Tito klikk imperialista arcula tát. A Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbséghez tartozó dói gozó tömegek a közelmúlt és a mai helyzet szo­morú tapasztalataiból meggyőződtek arról, hogy a Tito-klikk szabadságuk és boldogabb jövőjük legfőbb ellensége. Párisi megfigyelők az Eszak-Spa* r.yolországban sztrájkoló dojgozók szá­mát 300 ezerre becsülik. A Ce Soir jelentése szerint a dolgozók több, mint 60 százaléka sztrájkol. Az Euskalduna hajóépítő váljalat dolgozóinak — a hatóságok ultimátu­ma ellenére — csak 15 száza-éka je­lentkezett munkára. Associated Press tudósítása jeleqti, hogy­a Bijbao környéki dolgozók egy­ségesen száll ak szembe a kor­mánnyal. A spanyol hatóságok terrorja és a bebörtönzések ellenére az észak-spa­nyolországi dolgozók közül — a New. York Héráid Tribune szerint — ne­gyedmi liényiau sztrájkoltál; kedden a tűrhetetlen drágaság és u Franco rends, er háborús politikája ellen. A vas,- és fémmunkások sz.rájkjá- hoz csatlakoztak a baukhtvaí sí (to­kok, a kereskedőmül alkalmazó5 fák, a hajóstársaságok dolgozói, a halászok és a baszk kikö.ők dokk­munkásai js. Az Humanité szerdai beszámolójá­ban megáljapítja, hogy kedden reggel a sztrájkmozgalom szélesebbkor« volt, mint az előző napon. A dolgozók szo­lidaritása meghátrálásra kényszerí­tette a hatóságokat, bár ezek mind a két baszk tartományban (Bilbao és San Sebastian körzetében) tömegesen tartóztatták le a szakszervezeti harco­sokat. Toiosában a nők tömegttinte'ést rendeztek, amelyeken heves össze­tűzésekre került sor a karhatalom, mád. A bilbaói munkások sztrájkja a di­csőséges barcelonai események folya­tása. Az a körülmény, hogy egymást érik a sztrájkok, o]yan iragyfontossú- gú területen, mint CasÜlia,. a. b«>./.U, v'idék, Síit Madrid, az urszág fővárosa, az! tanúsítja, hogy. a spanyol nép mind határozottab­ban száll síkra az éhezés. a né - kulezés ts a háború poll.ikája el­fen, amelyet a Franco, rendszer amerikai «'• angol imperialista pártfogói támoga tásával fo'ytat. A spanyolországi sztrájkmozgaloramal a spanyol nép szilárd elhatározással küzd jogaiért, szabadságáért és hazája függetlensé- | géért. A koreai Néphadsereg hadijelentése A koreai Néphadsereg főparancsnok­sága jelenti, hőgy egységei n kínai ön­kéntesek alakulataival ogyütt az egész arcvonalon folytatták.a kemény harco­kat az amerikai-angol beavatkozók. ellen a 38. szélességi foktól északra. A harcok során az ellenség hatalmas veszteségeket szenved emberben és ha­dianyagban­A német szociáldemokrata párt több, mint ezer aktivistái- élesen elítélte Adenauer és Schumacher háborús politikáját A májiiamenti Frankfurtban a szo­ciáldemokrata párt több, mint ezer ak­tivistája gyűlt össze, hogy tiltakozzék Nyugatnémetország újrafelfegyverzése ellen és követelje az ezzel kapcsolatos népszavazás megtartását. Backe, a Reichstag volt képviselője megnyitó beszédében elmondotta, hogy a nemet szociáldemokrata párt jobb. oldali vezetősége lelkiismeretlen mód. szerekkel meg akarta hiúsítani az értekezletet. Ezután G. Gattung, a szociáldemokrata párt .münsteri városi tanácsának tagja kijelentette: „a nyu gatn é metországi péuzreforni eredménye, hogy a gazda­gok még gazdagabbak, a szegények, még szegényebbek lettek.“ Elítélte az Adenauer-kormányt, amelynek érdeke a munkanélküliség fenntartása, hogy ezzel megkönnyít­se a dolgozók fokozott kizsákmányo. lásdt és ágyútaitelékké tegye a munkanélküli ifjúságot. Gartung felhívta a szociáldemokratákat; alakítsanak népszavazási bizottságokat és minden erejükkel támogassák a Nyu­gatnémetország felfegyverzése elleni és r.z 1951-ben megkötendő békeszerződést követelő népszavazást. „A németeket egy évszázadon keresztül a háborút kirobban­tó bűnösöknek tartották — mondotta Gartung. Mi azonban nem akarunk ismét résztvenni egy háború előkészítésé, ben, mi a béke megőrzéséért fogunk harcolni/“ A Gartung be’rómolóiát követő vita u'án a h—-": vénein résztvevői „újrafel­jY". e'l.ni szo^iá’demokrata be­hívták fel a német szociáldemokrata, páit minden tagját, hogy harcoljon az újra. felfegyverzés ellen és az 1951-ben meg­kötendő békeszerződésekért tartandó népszavazásért. Ezután Walter Staubitz hangsúlyozta, hogy a, német szociáldemokrata párt tag­jai számára legyen példaadrj a Pietro Kenni ál. tál vezetett, a kommunistánál egy frontban harcoló olasz Szocialista Tárt tevékenysége. Staubitz megbélyegezte a szovjotellenes propagandát ős tiltakozott a Béke Hívei­nek üldözése ellen. Beszédét ai rendőrség félbeszakította. A rendőrök bejelentették, hogy a konfe. reneíát a hesseni szociáldemokrata bel ügyminiszter utasítására bcaekesztik. Az értekezlet résztvevői határozottan til takoztak a szociáldemokrata miniszter önkényes cselekedete ellen. 4635 új Szabod Föld-előfizeiő megyénkben Pártunk központi parasztlapja, a Szabad Föld terjesztésének munkájá­ban* a járások közti versenyben az el. ső helyre az encai járás került, amely vállalását 101 százalékban teljesítet, ts. Utána következik az abaujszántói járás, majd a mezőcsáti, szerencsi, szikszói, tokaji, mezőkövesdi járás. ' Ahol a pártbizottságok, pártszerveze tek, tömegszervezetek goudo,t fordí­tottak a munkára, az eredmény nem is maradt eh Eddig összesen 4635 új előfize övei erősödött meg megyénk­ben a Szabad Fold olvasóinak tábora. Fel kell számolni az önelégültséget, a hanyag munkát az edelényi járási DISz bizottságnál! Néhány hónappal ezelőtt az edelényi járásban is újjáválasztották a DISz. szervezetek vezetőségét. Ez nagy váltó, zást, fejlődést hozott a fiatalok Mérve. aeti életében. Az addig szinte alvó DISz. szervezetekben Janiét megkezdődött a munka, megkezdődött a tanulás. Több községben új DISz-szervezet alakult, sok helyen szerveztek Ifjú Gárda cso­portokat, jó agitációs, felvilágosító munkát fejtettek ki. Mindezeknek köszönhető, hogy ami­kor dolgozó népünk több és jobb mun­kával készült fel Pártunk II. Kongres­szusának méltó megünneplésére, az ede- tényi járásban is 1245 fiatal tett érté­kes munkafelajánlást. Kötelezettségvállalásaiknak kitűnően meg is feleltek, (kiérdemelték ezzel a DISz Megyei Bi­zottsága által a legjobb járás számára kitűzött kongresszusi zászlót. Ezek az eredmények azonban megelé­gedettséget, önelégiilséget szültek, első sorban a DISz járási bizottságánál és több községi szervezetnél. Abbahagy­ták a felvilágosító munkát, több politi­kád kör munkája visszaesett. Értekez­letek voltak, hoztak is határozatokat, de ellenőrzés hiányában ezeknek végrehaj. fásából .jóformám semmi sem lett. Az edelényi járási DISz Bizottság nem tette meg kellő időben az előkészü­leteket arra, hogy a járás fiataljai niunkafelajárüásokka] készüljenek ápri­lis 4-re, méltó ünnepségek keretében Un. ncpcljék hazaiak felszabadulásának ha­todik évfordulóját. Négy nappal az év­forduló előtt hívták össze a, községi titkárokat, akkor közölték velük: az a feladatuk, hogy minél több munkaiéi. ajánlást szervezzenek április 4 tisztele­tére. Született is 740 felajánlás a fia­talok körében, de a rossz előkészítés, az utolsó napokban való kapkodás, a felvilágosító muuka hiánya miatt sok felajánlás csak papíron maradt. Az egész ország DlSz-szervezctei most minden erejüket mozgósítják a küldöttválasztó taggyűlések jó megszer­vezésére, előkészítésévé — az edelény járási DISz Bizottság azonban még mindig nem szakított az önelégü'tsjég- ge|, a hanyag munkavégzéssel. Két hét tel ezelőtt összehívták ugyan Edeléuy be a titkári értekezletet, do az előké­szítős hibáira mutat, hogy a községi DlSz-nzervOzetek titkárainak mindössze 40—45 százaléka vett részt a megbesáb- lésen. a küldöttválasztó taggyűléseié kel kapcsolatos feladatokat sem ismertették eléggé világosan előttük, — erre lehet következtetni a járásban eddig megtartott taggyűlések- ■ bői. A járási DISz Bizottság munka társai vállalták, hogy április 15-ig meg. látogatnak minden községi szervezetet, ellenőrzik a taggyűlés előkészítését, se­gítenek ebben a munkában. Vállalásukat még április 17-n; som va'ósitották meg A járási DISz bizottság felületes munkájára vari, ami többek között a hegymegi és daniaki DISz taggyűléssel kapcsolatosan történt, A járási köz­pont egy aktívája a taggyűlés előtt két nappal felkereste a hegymegi titkárt, de ngndössze annyit mondott neki, hogy a taggyűlésen majd egy fiút és egy lányt válasszanak meg küldöttként — j Részletes tanácsot, útbaigazítást semmit sem adott. A titkár nem is tudta, mi a feladata. így azután, amikor vasárnap reggel kidobottak (1) a községben, hogy DlSz-taggyülés lesz, azt mondotta min­denkinek, hogy u május 1-1 kultúrmü. sort beszélik majd meg. Dainak községben is járt a DISz bizottság egy aktívája, aki valóban, jó segítséget nyújtott a taggyűlés előkészí­téséhez és megígérte, hogy ismét el­jön majd hogy megtartsa a taggyűlést, mivel a községi DISz-szcrvezet titkára jelenleg távol van. A DISz-fiatalok a ‘aggyülés napján valamennyien össze, gyűltek, — az előadó azonban nőin je­lent meg. Számos más példa — többek közt az is, hogy zz eddig megtartott taggyűlé­seken a DlSz-titfoírok beszámolója ál­talában gyenge volt — azt tükrözi, hogy az edelényi járási DISz bizottság még mindig a kongresszusi verseny során szerzett babérokon pihen. Ezt a súlyos hibát a legsürgő­sebben 'el kell számolni a DlSz-bizoitságnak A reá váró feladatokat akkor tudja maradéktalanul megoldani, ha fokozott ménekben kéri és veszi i "ínybe a Já­rási Pártbizottság segítségét, útanuta. ‘»sót. A DISz bizottságnak az a köte­lessége, hogy fokozott segítséget adjgn a községi DISz-vezetőségeknek a kül- •löttválasztó taggyűlések jó előkészíté­séhez, a titkári beszámoló összeállbásá- hoz, továbbél ahhoz, hogy az ede’ónvi iáráaban lévő tszes-k fiataljai mielőbb erős, júlmüküdő DISz-szervezetekbe to- 1 niörüljenek. Örömmel készülnek levelezőink az Északra agyarország megyei levelező értekezletére Hindin nap-rügy -örömmel várjuk juk fel a dolgozók leveleit: vájjon mii mólnak be az ütemük, tszcs-k, gépááo csők, községek m-unkds-parasztleveUzői. megyarország munkás-paratztUvtlező nagyobb -érdeklődéssel' bontjuk-fel <i b hírt adnak-, hogyan készülnek a hét jelentőségét, Porhuncsáfe Józspíné, a sátoraljaújhelyi béke­bizottság elnöke a békemozgalom helyi eseményeiről, « bekehorc feladatairól ír rendszeresíti ez Eszakviagyafországnak. O is nagy öröm­mel fogadta a meghívást a megyei le­velező értekezletre, amelyen — mint tu ja — be akar számolni arról, hogyan segíti ö elő mint békebizottsági elnök és mint levelező a békekuzdelmet. — Sokoldalúan fejti ki felvilágosító mun­káját a dolgozók körében és jól látja, hogy a- felvilágosítás, a meggyőzés ha­tékony eszköze a sajtó, a munkás-pa- rasztlevtleeés., Kelemen János annabáuyal vájár x postát. Kíváncsian, érdeklődéssel bont- yen újabb értékes eredményekről szá. mások, állami gazdaságok, helyi tand- Esckben a napokban, amikor az Észak- k megyei értekezletére készid-ünk, még leket, amelyekben levelezőink arról is fői értekezletre, miben látják annak közli, szeretne majd felszólalni elsősor­ban a békéért folyó harccal kapcsolatos feladatainkról. A levelezőknek — mint írja — meg kell magyarázatok a dől.- -ezdlauik, hogyan igyekszik akadályoz. : népgazdaságunk erősítését fej'.’ilé- 't az osztályellenség, a ku ük. Békénket sale az e'lenség elleni szakadatlan larcbau védelmezhetjük meg, Ádám Ottó (Sátoraljaújhely) a Megyei Tanács vándorfilmszolgálntn. nak gépkezelője leveleiben rendszeresen tájékoztatja lapunk olvasóit, ’megyénk dolgozóit a szovjet filmek iránti növe­kedő érdeklődésről. így ír: Nagyon örülök, hogy találkozhatott! azokkal a dolgozókkal, akik leveleikkel elősegítik Pártunk megyei lapjának munkáját. Hogyan lettem az Eszaknragyaror- szág levelezőjét Régi olvasója vagyok a lapnak. Lát­tam, hogy a falusi és városi dolgozók aláírásával cikkek jelentek meg benne, így támadt az az ötletem, hogy én 58 írok munkámról. Beszámolok orr ói, hogy milyen magyszán a közönséget vonzanak a mi megyénkben is a szovjet, filmek. A dedgozók felismerték a szór. jet film hatalmas tanító, szórakoztató, nevelő értekét. Egy-egy filmből sok erőt merítenek további ttmnVí tokhoz. Az egyik elvtárs az Ózdi Kohászati Üzemekből megírta, hogyan alakította át gépét a „Berlin eleste“ című szov­jet film első részé tv— '4*rtt«ak alapján. Ezt a filmet például hat hónapja vetí­tem megyénk községeiben. Kováe-v'-ás községben olvan nnarvn-nnyű megmozdu­lás volt a film vetítésekor, amilyen — mint a községi uépmdvr'ófó ügyvezető megállapította — még sohasem volt. Ugyanezt elmondhatjuk megyénk vala­mennyi községéről. A levelezők megyei értekezletén arról szeretnék .heezámobii. milyen nagyszerű erodinónyeket értünk el a szovjet filmek és más haladó filmek vetítésével. Az értekezletig még sokat fogok gondolikoz, ni azon, mivel tehetnénk még' eredmé­nyesebbé levelező munkáikat, a mun­kás-paras ztleveíező-mozgalmat. Az Eszaknugyarország munkás-pa­raszt levelezőinek értekezleté1, — ko­rábbi levélboli értesítésünktől élté* iően — április 30 án a hétfői munka­szüneti napon reggol 9 érát kezdő’tej tartjuk Miskolcon, a Pált oktatás Há­zában (Csengey-utca“. Az értekezleten Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Fáribizottság ágit. prop. titkára tart előadást a levelezés jelen.őségéről, le­velező mozgalmunk föladatairól. Az Í’szakmagyapr3zág levelező munkájá­ról Sárközt Andor (jlvfárs, a (ap fele» lös szerkesztője számol be. A íeferá. unokát vita követi­Az értekezlet után a résztvevők kö­zös ebéden vesznek részt, majd a lap levelezői megtekintik az Eszakniagyar- ország szerkesztőségét, a Magyar Távirati Iroda helyiségét és a nyom­dát s végigkísérik a fap elkészítésének útját, A nuinkás-parasztlevelezők tiszteié, téré este 8 órai kezdettel a Honvéd ség Házában (Kossuth utca) Eszak- magyarország kutlürest lesz, amelyen a Miskolci Al|ami Nemzeti Színház művészei, A Zenekcnzcrvatórium taná­rai s több üzemi és városi kultúrcso- port lép fej- Műsor után tánc, belépés díjtalan. a levelező-értekezlettel kapcsolatban töb. bek között a kővetkezőket írja: öröm­-„,.1 készül n Ic\elr/'i .'.rtokerietre. Min* A Bolgár Népköztfái saság Állami Totvbizottsága közzétette az 1931. évi első negyedévének teljesítéséről szóló jelentést, amely szerint az ipari tér. molés a múló év- első negyedéhez ké pest 25 százalékkal növekedett. Sikeresen hajtották végre a tava szí vetést is. A búzavatési tervét 106.4 százalékra, a rizsveté?i tervet jnft.i -.rárelékre teljesítették. A. ..Rabotnyicseszkojc Delo“, „Népgazdaságunk újabb sikerei“ című cikkében hangsúlyozza: a szocializmus megvalósítása torén elért sikerek a dolgozók önfeláldozó munkájának, a Szovjetunió önzetlen ás testvéri segít, ségének és a Bolgár Kommunista Párt, valamint a népi kormány helye* p oliilMJSti hk e re dm ény e i, A múlt év első negyedéhez képest 25 százalékkal növekedett a koígár ipar termelése

Next

/
Thumbnails
Contents