Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

• ű-’fM Vasárnap, 1951. évi április hő 22. ÉSZAKMAGYARORSZÁG ..A föld csak terhet jelentett számunkra4' Szabó József és Kvaszta János a gyárat választotta Rákosi 'elvtárs a múlt év-nővén, herében tartott országos bányász, értekezleten a „kédlalFr dolgozók, ról szólva megállapította, hogy ezeknek az élete a szakadatlan roha­nás. Rákosi elvtárs útmutató szavait megértve sok bányász, gyári mun­kás, vasutas ajánlotta már fel fűid. jót az államnál;. \ ,,kétlaki" dulgu. zok beidét áh, .hogy a füld csal; te­her számukra. Ezt ismerték tel Szembú József és Kvaszta János 4i. ásyyőrvasgyári dolgozók is és ami. kor aláírtál; a bekehrt, bejei en­téttek: földjüket felajánlottál, a t'szcS-Kck. • Szabi) József Sajókesznyétenben lakik. A földosztáskor három hohl fűidet kapott. 1946 óta a diósgyőri nagyolvasztó üzemben dolgozik, mint lakatos. Hasonlóan a többi ké'tlitki dolgozóhoz, az ő élete is ásítva rohanás, gürcölés volt. Raj. »ali fél kettőkor kelt mindig s mi­kor-n gyárból délután hazaért, jó. formán enni sem volt ideje, men. nie kellett, .hogy a határban dolgoz­zék. Állandóan nyugtalan voltam bent az üzemben —- mondja. Munkám közben is mindig a földre gondol­tam,- arra, hogy milyen lesz az '■■d<j, fog-e esni, tudok.e majd ott. hon dolgozni, vagy nem. Ez állan­dóan hátráltatóit a munkámban, nem tudtam magas termelési szá lékot elérni. Szabó József belátta: cZ így nem mehet tovább, „egy ember egy. szerre két lovon nem tud nyargal, ni''. Választania kellett s ö a gyá­rat választotta. Felajánlotta három hold földjét a tszc's-nek. Megváltozott azóta, az élete, Jf<z már jut ideje a tanulásra, jut idő arra is, hogy gyermekével, a vsa hiddnl foglalkozzék. Azóta már inoziclöad'ásokat is látogat, a dél. utáni, esti órákat, vasárnapját la. uniósra, szórakozásra, ípihenésre fordítja■ Eddig átlagosan tOO—IIO százalékot teljesített. Mióta földjét beadta, teljesítménye már 120 szá­zalékra emelkedett, ezzel együtt nőtt persze a keresete is. * Kvaszta János ércadagoló így be. szel elhatározásáról: — Két hete, hogy átadtam két hold földemet a tibohldaróri tszcs- nck. Eddig az én életem is csak: rohanás volt. Mikor például éjsza­kai műszakban dolgoztául, volt >lgari idő, hogy 3—4 napon keresz­tül egy szemet sem aludtam- A föld a szakadatlan fáradságon ki. vili még nagy kiadásokat is oko­zott nekem. Keresetem 850—900 forint, cbbül minden hónapban 230 —300 forint a földre merít et• Szép tervek forogtak ugyaniban, lakatos szerettein volna lenni, de kétlaki életem alatt ez csak terv maradt. Beiratkoztam ugyan az átképző tanfolyamra, de. a tanfolyamon résztranríi nem. tudtam — akadó. Igazolt a föld. Most már megváltozott az éle fém- Van időm tanulásra, szóra- hozásra, most a. továbbképző lan~ fnlyamot is elvégezhetem. Mcyfoga dóm, hogy Rákosi elvtárs iránt ér­zett hálámat és szeretetemet azzal fejezem ki, hogy még eredménye­sebb munkát végzek- Jelenleg 120 százalék' az átlagom, vállalom, hogy ezt túlteljesítem. Menni fog, mert most már van hozzá erőm, pihen­ten kezdek a munkához. Befejezésül ezeket mondja: Saját magam tapasztaltam, hogy két munkaterületen becsületes mun­kát nem lehet végezni, hogy a föld csak terhet jelent annak, aki agyár, ban is dolgozik• Most látom, mi­lyen más, mennyivel könnyebb és jobb az elet, hogy letettem ezt a fölösleges terhe1, átadtam a földet a tszcs.hék és a gyárat választoltam. Kötelességemnek crzein, hogy fel­hívják minden, még „kétlaki" dol­gozót: saját érdekében, családja kedvéért ajánlja fel földjét népi áramunknak. Párosversenyben a ferencvárosiakkal eredményesen teljesítik felajánlásaikat a Miskolci Fütőház dolgozói A Miskolci Fütőház dolgozói áprx ]is 1-én púrosyersonyi-c hívták a í rencvárosj Fütőház dolgozóiI. . Szénfogyasz ásuiikat ebben az évben 5% -kai czökksntjük . .“ Eddig már 51(525 forint értékű sze net takarítottak meg. Lányi Lászjó mozdonyvezető, Simon Báliul és >IC Kovács Lajos fűtők elmondták, m l.yen módszert, alkalmaznak a szénnel való takarékoskodás terén. — A mozdony vezetőnek együtt kéjt dolgoznia a fűtőkkel — mondja Lányi cjv.árs, — A mozdonyvezető használ­ja ki a pálya emelkedését, vagy lej. lését, mert ezzej is jelentős mennyi ségü. szenet, gőzt lehet megtakart tani- Emelkedőnél csak annyi gőzt ko]l a mozdonynak adni, amennyit az előírt sebesség megkíván. Lejtőnél viszont le ke],1 vermi még az ahhoz szükséges gőzmónnyiségböl is. ~ Ahhoz, hogy egy-egy útnál sze­net, takarítsunk meg, feltétlenül szük­séges az apró szén öntözése ,— mond­ják Lányiolvtárs mozdonyának fűtői. -y Ügyelni ké|] az egyenletes tüze­lésre, a 'tüzesövek, hamuládák és a füstsze.krény tisztántartására. Beve­zettük.-az ,, egv ]apát szén "-mozgalmat — ez azt. jelenti, hogy az eddigi négy lapát szén he'yett három [apát szén. nel terítjük be a fütőterct, A szén- megtakarítás elérésében segítenek ne­künk ' a fütőház területén dolgozó szénmunkások. ■ Fű őháznnk 100 ejegytonna kilo- méterenkinti javítási községeit 5%kai csökkentjük . . Ennek a vállalásnak- teljesítésében je­lentős feladat hátul a lakatosokra, A mozdony javítása -egy félóráig, de 'sok esetben félnapig, vagy egy napig is ejtarthat. Ilyenkor, hogy a javítás idejét áógröVidítsék — lakatosmun­kát végeznek a mozdonyvezetők is. Igen nagy gondot fordítanak a fia­tal ílakatosok képzésére. Vannak fűtő- házi lakatosok! akik 20—25 éve dol­goznak szakmájukban, ezek rendsze­resen. átadják tapasztalataikat a fia- tuloknak. Belekapcsolódnak a munkamódszer- átadásba a tapasztaltabb eszterga; lyosok is. Éles Sándor esztergályos vállalta, hogy műszak után két óra hosszat még a fütőház területén ms- ra'd és ez idő alatt tanítja a fiatalo­kat. Ugyanezt vállalták Nagy Sándor cs .Tófh József lakatosok is. Sokan közüj-iik hosszúlejáratú párosverseny, szerződést kötöttek egymással. Bog- dány Sándor lakatos versenyre hívta egy olyan szaktársát, aki már 20 éve do'gozik szakmájában. Szerencsi Béla 22 éven keresztül dolgozott a lakatos­szakmában. Nemrégen lett norma, felelős. Most is gyakran eljár a még kövésbbé képzett lakatosokhoz és rendszeresen tanítja őket. Nemrégiben fogadták el egy újítá­sát, mely a nehéz mozdonyrészek csi­gával való emelését segíti elő. -Pél­dául eddig a hajtórudat négy-öt em­ber illesztette helyére, most bárom ember: könnyen, minden veszély nélkül e}végzi' ezt a csiga segítségével. ,.A kétszer tonnás és 500 kilómé teres mozgatom érdekében az egy mozdonyra eső haszonkilométert 10 százalékkal emeljük, a mozdo. nyonkintj 100 elsgytonnát ugyan­csak 10 százalékkal növeljük," A sztahanovista-mozgalom kiszélesi. lése érdekében a mozdonyvezetők vállajták túlsúlyos és felemelt sebes­ségű vonatok továbbítását. Ezen a téren kiváló eredményt ért el Marj- nics György mozdonyvezető, Tóth Barnabás és Garies László fűtő a 913. számú túlsúlyos vonat .továbbí­tásával Vállalták, hogy Miskolc és Hatvan között 50 kilométeres átlag­sebességgel hajadnak. Vállalásukat 357 százalékra teljesítették, .Műszak; cr;emiségi dolgozóink mozdonyvizsgálö komplex-brigád alakításává] Ixiz'osltják a páros­verseny ál] ások tejesítéséhez szük­séges előfeltételeket." A komplex-brigád eddig 1-S esetben tartott inát* ntozdonyvizsgájatot. Ezzel ejérte, hogv a mozdonyhibakat röx id időn bejül ki tudtak javítani, A vizs­gálatokról mindig - jeigíV-ókönyvet ve­zetnek, utána megbeszélést tartanak, ezen résztveszitek a. v mozdony vezetők, fűtők és lakatosok i*. „Május 1-ig felvilágosító munká­val elérjük azt, hogy minden dol­gozó december 31-ig szóló hosszúle­járatú verseuyszerződést kössön." Ezt a vállalásukat már 100 száza, lókban teljesítették, mert.- a fütőház minden dolgozója hosszúlejáratú ver- senyszerzödés alapján dolgozik! A verseny megnyeréséhez tevéke­nyen hozzájárulnak a salakmunkások is. Átlagteljesítményük mindig 100 százalék fölött van. Minden fütöházi dolgozó egybefor­rott a közös akaratban, hogy ők nyer. jék meg a versenyt', amelyet ők kez­deményeztek. , Mécsei László SZABAD SZÉL (Dúnajevszkij operettjének felújítása a Miskolci Állami Nemzeti Színházban) A burzsoú operettek szabványos szö­veghűn y vükkel, kaladásellenes, népámító, ostoba tartalmukkal, kozmopolita szelle­mű, vagy hamis, népieskedö zenéjükkel lomtárba kerültek. Ugyanakkor azonban az új, szocialista operct [irodalom terén míg nem rendelkezünk olyan, bőséges terméssel, hogy dolgozóink egyre foko­zódó igényeit, a színházak ki tudnák elé­gíteni. Ezért helyes, ha az időtálló, kor­szerű új operetteket felújítják, ahogy ezt most a Miskolci Nemzeti Színház tette. Dúnajevszkij „.egyszerű operettje a Szabad Szél a tavalyi bemutató óta meg csillogóbbá fáit. Beszédes, dallamos, ki. fejező zenéje ma már közlcincsünk. Tar. talma most is időszerű és harcra lelke- sít. A proletáröntudat fölényes, ízes humoréival átszőtt vidám jelenetei ki. merlihetétlenül árasztják a derűt a né. zűk felé. Az együttesnek azol: u tagjai, akii: tavaly is részesei voltak a ..Szabad- szél“ sikerénél;, mos/ egyéves tapaszta­lattal gazdagabban csiszoltál; meg fé­nyesebbre szerepüket. Agárdi Gábor és Horváth Pál, mint a ki/ elv éles zthatat. lan juharát, Filip és Forma matrózok, osztályuk örökké mókás de Mindig éber ..Kerubjai“ valósággal összenőttek szerepükkel, mint ahogy szerepük össze, nőtt egymással. Es ugyanígy összenőtt szerepével Kertész Sándor, mint a sza­badságért folyó harcban főszerepre vá gyű súgó. Sár másai, mint cinikus hideg, fejű amerikai megbízott. Görög Mara és litert erez, ► Pál, Pepita és Miki, az életörömtől duzzadó fiatal szerelmesek megszemélyesítői, Kovács Tárva (Kle. meMin), az ingadozó, de mégis osztá­lyához láncolt matrózanya alakítója. Fass Károly rendező , is ogy éves ta­pasztalattal gazdagabban nyúlt a de; rabho3 és biztos kézzel, alapos munká­val fejlesztette az új szereplők játékát a kipróbált régi szereplők színvonaláig, így Kovács Anni Stellája, Benin) Béla Markója és Márffi Vcfu Paulette már­ki nője nemcsak énekben, hantin a: alakítás meggyőző erejével is magas, színvonalú. Miklósai Dezső, a forradal­már Gall Cézár színész alakítója lágy sima baritonjával :nyújtott élményt. Ede jelenségként Judoit- a „Hetedik Menyország“ vendéglő kiszolgáló sec. mélyre, ének csinos, fiatal hármasa: Giii rög Mara, Máthé Éva és Tóth Da. Jó jellemfigura Mikes Béla; szerepémet: igen sikerüli mozzanatai vannak. Pa: gonyi Nándor felszemű 'rendőrbesugója helyenkint túlságosan leegyszerűsített. Tímár Józsefiül valahogy idegen a ha. jótulajdonos, Etán figurája; nem tudja eltalálni az alaphangot. «z igazi jellem, vonásokat. Mészáros József rendőrfő: nőké maszkban szerencsés de a szere, pet még fejlesztenie kell. A vidám Jómé gjeleneit Izet, .kitünően fogta össze a rendező, figyelme.' elha. toll a legeldugottabb háttéri részletekre is. A kórus példát szolgáltat az újszerű pátosztól, nieggyöződéstöl 1’fűtött énely lési stílusra, amelyből kullúrcsoportjetink is sokat tanulhatnak! :i A mindvégig gördülékeny, hangja, tos. lelkes előadást « iWtozatos. gazdag zene teljes érvényesítésével támasztotta, alá 0 zenekar Magyart Péter vezénylőjé­vel. Csak arra kell vigyáznia Magya/i karnagynak, hogy a zenekar vonósai ne nyomják el az énekeseket. Az. előadás .egészében friss élmény: ként . hatott s érettebb, teljesebb' értélű volt a bcmtt'c’tóúál. (hbj r , ■ , . Rendelet az 1951. évi aratási, betakarítási és cséplési muukaeroszükséglet biztosításáról A fölJntívelésügyi miniszter a bel­ügyminiszterrel és a Munkacröta-i-ta. lékok Hivatala elnökével egyetértés­ben rendeletét adott ki az 1951. évi aratási, betakarítási és cséplési munkaeröszükség'et biztosítása ér. elekében. A rendelet értelmében sz állami gazdaságok és az állami gépállomá­sok az 1951. évi aratási es cséplési munkák elvégzésére ép#fi$ 25-i kötelesek munkaerőtervet készíteni és kötelesek a. jelentkező munkaerő- szükségletet az április 25-től májú 20-ig terjedő időben időszaki dolgo. zökkal való előzetes szerződéskötés útján biztosítani. Az állami gazda­ságok és gépállomások az aratókat és cséplőm11nkásokat elsősorban nz ott dolgozók családtagjai közül kö­Miért maradt le a tavaszi munkában a ragályi állami gazdaság 9 Még a kalászosok vetésével is csak ma estére készül cl a ragályi úTanti gazdaság. Április 18-án még vetésre várt IS hold zab, 30 hold árpa, 50 hold baltacím, 30 hold lucerna, 50 hold búr. gonya, 10 hold kukorica, 50 hold bab, 20 hold takarmányrépa, 15 hold dug­ványrépa, 30 hold kapor és 20 hold ko- riander. A gazdaság vezetője, Nagy Gyula elvtárs, a lemaradást az esős idő­járással mentegeti, s azzal, hogy gaz­daságuk dombos vidéken fekszik, nehe­zebben dolgozik a gép, az ember is. — Kétségtelen, hogy az esős időjárás las­sította a tavaszi munka ütemét, teljesen helytelen azonban, hogy a nagyarányú lemaradást a gazdaság vezetői csak külső okokkal próbálják magyarázni és még mindig nem látták meg, hogy a jó munka alapja a helyes munkaszerve­zés, az erők tervszerű elosztása, a jé irányítás, a munkaverseny kiszélesítése, az alapos politikai és szakpiai nevelés, a rendelkezésre álló idő alapos, jó kihasz­nálása. Megállapítható ugyanis, hogy ;l ragá­lyi állami gazdaság­lemaradásának egyik iöoka a hibás munkaszervezés Megszervezték ugyan a brigádokat és a munkacsapatokat, bevezették a trakto­roknál a váltott műszakot, de arra már nem fordítottak gondot, hogy a papi­on versenybe lépett brigádok, munka­csapatok- és ezeknek tagjai valóban versenyezzenek is. A munkaversonyt a agályi gazdaságban nem támasztotta xlá jó politikai felvilágosító munka, A kongresszusi • versenybe i-j csak 10 zúzalékban kapcsolódtak be a gazda­ág dolgozói, ezeknek egyharmaűa is 100 százalékon alul teljesített. A 'leága­zók v-ijesitmcnyc most is állandó hul­lámzást mutat. Szedlák' József például nehézfogasolásná! 113 százalékot ért el, ugyanakkor a. vetésnél csak 65 szá- alékot teljesített. Ugyanígy a legjobb Dolgozók — Gyenes József. Fiilpes Já­nos. Gál István, Szedlák Bertalan — hol 100 százalék felett, hol azon alul teljesítenek. Hogy ennek mi az oka, azt még nem vizsgálták meg alaposabban a gazdaság vezetői, hogy segítséget tudnának nyújtani az eredmények fokozásához. Ehelyett a gazdaság vezetősége azt hajtogatja: azért nincs jó munka-verseny, mert ,,nem jó a munkához 'való viszony, nem megy úgy a munka, ahogy kellene“. Kérdezzék meg maguktól, hogy — ha ez így igaz lenne is —, ki a felelős értei Világos, hogy maga a vezetőség! Ha ezt már meglátták volna ős felszá­molták volna saját munkájuk hiányos­ságait, akkor nem kellene szégyenhez- niök amiatt hogy a gazdaság ezideig csak (57 százalékban teljesítette tavaszi tervét, A vetési munka elvégzéséhez elegendő most a létszám a gazdaságban. Nagy hiba azonban, hogy a további munkák, hoz még nem biztosították a . szükségle­tet állandóan szerződtetett munkások, bői. „A dolgozók nagjkrésze fél a szer. ’ködéskötéstől. lehet, Ifógy az ellenség keze van ebben“ — kilúgozta‘KV a gazdaság vezetői. Ez is az ő felelőssé­güket mutatja. Nem magyarázták ineg szerződés jelentőségét, előnyeit. Hagy. ták, hogy az ellenség szerződéskötést magyarázza a A politikai és szakmai nevelés távolról som kielégítő-a gazdaságban. A párttitkár, Bárdos Ferenc elvtárs el­mondotta, hogy vau 16 népnevelő a gazdaságban, de „ezek sem igen dol­gozunk, nincs bennük kellő öntudat"'. 11a azt vesszük, hogy a gazdaság 221 dolgozójához viszonyítva a 16 népnevelő igen kevés, megkapjuk a választ arra, miért hiányos a politikai munka és arra is, hogy H dolgozók —• ‘akik látják a hibákat —■ miért néni nyilvánítják véleményüket, miért nem bírálják veze­tőik munkáját. Az egyik népnevelő-érte. kezleten például egyetlen hozzászólás som hangzott eh Nem mertek hangot adni a népnevelők dolgozó társaik kí­vánságainak, bírálatának, panaszának. Rádöbbentette ez a pártszervezetet ar. x-a, hogy hiba van a munkájában? Nem! A pártszervezet azzal indokolja a doh go/.ók tartózkodását, visszahúzódását, liogy „kisebbségi érzés van bennük“. Nem a „kisebbségi érzés“ ennék az oka, lianem az, hogy a pártszervezet és általában a gazdaság vezetősége nem foglalkozik kellően a dolgozók nevelésével. Egészen biztos, hogy ha nagyobb fi­gyelmet fordítanának arra, hogy igé­ny éljék, buzdítsák az „alulról“ jövő bírálatot, akkor együttes erővel sok hibát, hiányosságot tártak volna már fel és javítottak volna ki. Akkor — épúgy, mint sok más állami gazdaság a ragályi is befejezte volna már a tavaszi munkát. A lemaradásért, a hiányosságokért azonban nem egyedül a gazdaság veze. tősége a felelős. Felelős komoly mér­tékben az állami gazdaságok megyei központja is, amely tudja, hogy a ra ilyi gazdaság nagyon elmaradt a mun­kában, mégsem nyújt neki támogatást. A hibák kijavítására, a tavaszi terv időbeni tejesítésére a ragályi gazda­ságban is meg van a lehetőség! Az első ós legfontosabb feladat a pártszervezet munkájának megjavítása, a hibák bátor feltárása, a- verseny fo. kozása. Ez jelenthet biztosítékot arra, hogy a ragályi állami gazdaságban is nagyobb lendületet vesz a munka és a gazdaság felsorakozik a jóldolgozó ál- lami gazdaságokhoz. telesük szerződtetni. Ha, a szükség, letet ily módon biztosítani nem le. bet, akkor a megye területéről el. sősorban a gazdasághoz.- illetőleg- ^ gépállomáshoz legközelebb eső köz­ségekből kell arab'»- és cséplőmunka, sokat szerződtetni. Azok az egyénileg termelők, akik az aratási és betakarítást ^munkákat a maguk és családtagjaik“ munkájá­val, azonkívül az alkalmazásukban áUó -dolgozókul vagy kölcsönös meg­segítés útján kellő időre elvégezni nem tudják, azok kötelesek május 15. és június 1- között az aratás és betakarítás kellő időben való elvég­zéséhez szükséges dolgozót szerződ, tetni. A cséplőgép egyén) üzem­bentartója a cséplési munka- csoportot, illetve az etetőket május 15-től június 1-ig köteles szerződ, tetni. Az aratási és cséplési munkaszer­ződést minden esetben írásban a községi tanács végrehajtóbizottsága előtt kell megkötni és azt a végre, hajtóbizottság láttamozni köteles. , A munkahelyükről önkényesen ki­lépett dolgozókat csak a megyei ta. náes végrehajtóbizottsága munka* erőgazdálkodási osztályának közve. Ütésével leliet szerződtetni. Az ipai* vagy a mezőgazdaság számára - to- borzas útján szerződtetett dolgozó, kát aratási vagy cséplési munkára szerződtetni nem lehet. A rendelet a továbbiakban résziéi teson intézkedik a inunkaerőszük. séglet. biztosítása érdekében a meg­felelő jelentőszolgálat megszervező, séről,. majd részletesen foglalkozik az ellenőrzés kérdésével. A munkaerőszükségletnek a ren­deletben előírt határidőre való biz- ■too’tásáért az állami gazdaság, illet­ve a gépállomás vezetője-TcgyelmUeg és büntetőjogilag felelős. Ezek munkaerőszükségletének biztosítását a megye területén az állami gazdaságok megyei központ­ja. illetve a megyei tanács végre, hajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya irányítja t-s ellenőrzi­Az égvénileg ternlehök munkaerő- szükségletének biztosítását a közsé­gi. valamint a járási és a megyei ta­nács végrohaj tóbizottsága, köteles ellenőrizni és a szükséges intézkedő, seket megtenni. Kimondja még a rendelet, hogy amennyiben az egyénileg termelő vaey a cséplők '■«yéní üzembentar­tója a szükséges munkaerő biztosí­tásáról nem gondoskodik és ezáltal az aratás vagy eséplés kellő időben való elvégzését veszélyezteti, akkor az aratást illetve 71 cséplcst hatósá- ‘íilag kell elvégeztetni. Ilyen esetben a szükséges szánni dolgozót a termelő költségére a köz­égi tanács végrehajt óliizottsága szerződteti, a cséplőgépet pedig - ha a mulasztást a cséplőgép üzem­ben tarlója követte el — a bűnvádi eljárás megindítására- és eredmé­nyére tekintet nélkül kártalanítás nélkül igénybe veszi. A rendelet a továbbiakban büntető rendelkezése­ket tartalmaz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents