Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
Jó munkával, gazdag termés biztosításával karcolunk a békéért! MEGYÉNK KÖZSÉGEIBEN is egy. re több dolgozó paraszt írja alá a békeívet s fogadja meg, liogy a ta- . vaszi munka gyors és jó elvégzésével erősíti békealáírását. Öntudatos dolgozó parasztjaink tudják, hogy az 'idejében elvégzett vetesse' erősítik hazánkat, tevékenyen hozzájárulnak mindannyinak boldog jövőjének építéséhez, a béko megvédelmezéséhez. A felajánlások, értékes, vál’alások tejesítéséhez az szükséges, hogy min. denütt kövessék az élenjárók példáját. Megyénk lemaradása a tavaszi mun. kában még mindig nagy, ennek a késésnek behozására újult lendületet vett a munka. A kapások vetése is szépen előrehaladt,, aránylag kevés község maradt csak el a munkával. Az encsi járás területén viszont van. nak még olyan községek, amelyekben még nem fejezték be a cukorrépa vetését sem. Igen nagy gondot kell fordítani a burgonyaültetés mielőbbi jó elvégző, sere. Rendkívül nagy jelentősége van a takarmánynövények vetésének. Községi tanácsaink biztosítsák a ve. tésterv pontos betartását, az előirányzott takarmányterületnek feltétlenül meg kell 'ennie! Számos helyen már kikelt a cukorrépa és a mák. Haladék, talmiul kezdjék meg czekeD a helye ken n növényápolást, a cukorrépa sarabolását. Ezzel is biztosítsuk a jó termést. SZŐLŐTERMELŐ VIDÉKEINKEN ugyancsak haladéktalanul hozzá kell lógni a kapáláshoz, mert szőlőink rendkívül c'gazosodnak, — sok helyen későn, vagy még egyáltalán nem végezték el a nyitást és a metszést. A népgazdaságnak és saját csa'ádjáliak súlyos kárt okoz az a dolgozó paraszt, aki elmulasztja ezeket a munkákat. Öntudatos do'gozó parasztjaink lög. jobbjai mind nagyobb számban teszik magukévá az elhatározást, hogy ma. jus 1-ig, a munka ünnepére befejezik minden vetésüket. Nyékládházán, Ónodon, Ivesznyétenben, Hernádbücsön és .még több helyen értékes mozgalom indult ennek érdekében. A LEGJOBB PÉLDÁT a tavaszi munkában termelöesoportjaink mutatják. Cigándon a „Kossuth“, Szendrőn a, „Szabad föld“, Edelényben az „AU ' kotmány“. Fiukén a „Kossuth“, Karosán a „Dózsa“, továbbá a sárospata. ki és kenézei tcrmelőcsoportok már száz százalékig befejezték a kapások vetését is és hozzákezdtek a növény. . ápoláshoz. Megyénk tormclöcsoportjai a kapások vetésével már általában 97 százalékra állnak és messze megelőzik az egyénileg dolgozó parasztságot. Úgy dolgoznak tszes.ink, hogy május 1. előtt elkészüljenek a kapások vetésével is. Erre meg is van a lehetőségük, mert hiszen némi burgonya és kuko- rieavotésük van már csak hátra. Pál. dát mutatnak abban is termelőszövct. Nézeteink, hogy tavaszi munkájukban fokozottan felhasználják a szovjet kolhozparasztok kincseket érő tapasz, talatait. A kukoricát sok termelőcsoportunk négyzetesen veti, így biz. tosítja könnyebb megmunkálását, ma. gasabb termését. Hiányosságként kell megállapítani termelőcsoportjaink munkájában, hogy jó! megszervezett versenyük nem fej. lődik még tovább, mert még mindig gyakori a versenyeredmények értékelésének hiánya, nem biztosítják a verseny nyilvánosságát. GÉPÁLLOMÁSAINK lemaradása még mindig igen nagy, de bizonyos javulás már tapasztalható. Vannak már élenjáró gépállomások, amelyek nagy iramban fokozzák munkájukat. A hejőpapi gépállomás már 76.4 szá. zalékra teljesítette idénytervét. Mező. csát 59.6 százaléknál tart. Ujcsanálos, Alsózsolca, Sajószentpóter gépállomá. sa szintén erőteljesen fokozza teljesí. tését, hogy kiköszörülje a jó hírnevén esett csorbát. A legjobb brigáddal a hejőpapi gépállomás dicsekedhetik. — a Daragó.brigád tervét már 104 száza, lókra .teljesítette. Vanc.zák János a megyo legjobb traktorosa — ugyancsak a hejőpapi gépállomás dolgozója — tavaszi tervével 180 százaléknál tart. Leggyengébben végzi feladatát a sárospataki gépál’omás, ahol a tavaszi tervet csupán 13.9 százalékra teljesí. tették. Nem sokkal jobb a szendrői és a szerencsi gépállomás teljesítése sem. A legsürgősebben váitoztatniok _ kell eddigi munkamódszereiken, kötolezett. ségeiket feltétlenül teljesíteniük kell! A SÚLYOS KEZDETI LEMARA. DAS UTÁN örvendetesen javult álla. mi gazdaságaink munkája. Egész sor állami gazdaság már teljos egészében befejezte tavaszi szántás.vetési munkáit. Különösen kiemelkedik a klementinái, a keselyühalmi és a sajó- szögédi állami gazdaság jó munkája. Ok mutatták meg az utat a.léhi, a jaj. kairói, a tarcaíi, a putnoki és a szerencsi állami gazdaságok dolgozóinak, akiit már szintén teljes egészében végeztek a vetéssel. Az utolsó helyen van megyénk állami gazdaságai kö. zott a ragályi és a boldvai gazdaság. Meg kell gyorsítani Mezőnagymihá. ivón is a munkát; mert késésük szín. tén jelentékeny. A keselyühalr.ii és a klementinái ál. lanti gazdaság azzal érte ej a sikert, hogy szerződés alapján adta ki az elő. re megjelelt területeket és szerszámo. kát a jól megszervezett brigádoknak. Ahol a brigádszervezésben még hiányosságok vannak, kövessék elsősor. ban ezeket a nagyjelentőségű tapasztalatokat. Bizonyos, hogy az eredmény náiuk is hamarosan megmutatkozik. EGY HÉT VÁLASZT EL bennünket május l.töl, a világ dolgozóinak nagy ünnepétől. Megyénk dolgozó parasztságé. minden vetés befejezésével ünnepelje méltóképen a nagy napot, jó munkával, jó termés biztosításával erősítse tovább hazánkat, , a békétábort„ Titóék a kapitalizmus tanulmányozására hívják fel közgazdászaikat A Reuter-iroda jelenti, hogy Franciaország csatlakozik a Titőéknak nyújtandó „gazdasági segélyről'' folyó titkos angol-amerikai tanácskozásokhoz. ^Jugoszlávia egy hónappal ezelőtt előterjesztett fegyverkezését hosszabb időn át titokban tartották. Az utóbbi napokban azonban már nyiltan beszél, nek a fegyverszállításról. A Newyork Times megírja, hogy Jugoszlávia első. sorban a második világháborúból visz- szamaradt W ehrmachf-f egy ver készle. lek iránt érdeklődik. A Newyork Times vezető európai tudósítója beszámol arról, hogy a Ti. tó-fasiszták nyiltan elismerik: az ország „belső fejlődése'' egyre jobban közeledik a „nyugati felfogáshoz." Különös „eredményként" emeli ki hogy a jugoszláv mezőgazdaságban megszűnt a kollektivizálás. A Titőisták hivatalos véleménye Került „Amerika nem tekintendő imperialista államnak", Nagybritannia pedig „jelentős sikerrel igyekszik szociális forradalmat végrehajtani." Ugyanakkor Tn’óék egyre gyülölkö- dőbb hangon heszé'nek a Kínai Nép. köztársaságról. A tudósító elégedetten jósolja, hogy legkésőbb egy hónap múlva a jugoszláv kormány sajtóján keresztül még fékeveszettebben fogja támadni a népi Kínát. A Reuter és a DPA belgrádi jelentései szerint Borisz Kidrics, a jugoszláv gazdasági tanács elnöke és Tito fasiszta pártjának egyik vezetője a közgazdász.társaság illésén elmondott beszédében felszólította jugoszlávia közgazdászait, hogy „szenteljenek na. gyobb figyelmet a kapitalizmus tanul, mányozásának." Kidrics kijelentette: „igen fontos, hogy Jugoszlávia köz gazdáscai szakítsanak a korlátolt fel fogásokkal" és inkább a kapitalista . államok fejlődésével foglalkozzanak, ‘ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet. >zínvona!ának emelkedését 1951. I, no. gyedében a következő adatok jellem, zik: Ipar Az ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951 első negyedére eső részét' sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult a Magyar Do'gozók Pártja II. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünnepének, április 4-ének, tiszteletére kialakult szociális, t'a munkaverseny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.3 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervet. Az élelmezési ipar a-tervét nem teljesítette (92.7). A gyáripar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.G százalékkal, ezen belül a nehéz, ipar termelése 41.1 százalékkal, á könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élei. mezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bánva, szat termelése .19.0 százalékkal, a ko- kiszabé 3S.2 százalékkal, a gépgyár, tásé 46.S százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest’. Egyes fontos iparcsoportok — így a bánya, szat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar — első negyedévi tervüket nem teljesítették. Az év első negyedében az egyes ipar. csoportok terv-teljesítése a következő, képpen alakult: Iparcsoport 1®S1} *!»? teljesítésének százaléka Bányászat: 97.1 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 101.2 gyengeáramú berendezések . ,104.4 finommechanika 107.4 tömegeikkipar 112.7 javítóműhelyek 108.8 viPaniosenergia 103.4 építőanyagipar 107.2 .. vegyészet. 102.2 gumiipar 90.7 Nehézipar összesen: 102.3 faipar 112.4 papíripar 101.1 nyomdaipar 119.4 textilipar 102.1 bőr és szőrmeipar 105.1 ruházati ipar 91.3 Könnyűipar összesen: 101.9 Élelmezési ipar 92.7 GYÁRIPAR ÖSSZESEN: 1Ö0.8 Az egyes minisztériumokhoz tartó, zó iparvállalatok termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Bánya- és energiaügyi minisztérium 99.3 százalék, kohó. és gépipari minisztérium 101.9 százalék, . könnyűipari minisztérium 101.8 százalék, élelmezési minisztérium 92.8 százalék, építésügyi minisztérium 122.7 százalék, közlekedési ás postaügyi minisztérium 110.9 százalék. A fontosabb ipnrcikkek termelése 3951 első negyedébe:^ 1950 első negyedéhez viszonvítva Jt következőkérmen A fetmeléi 1951 l. ne- Iparcikkek gyedében 1950 I negyedének százalékában szén 109.8 vasérc 109.3 vas és acél 118.2 alumínium és timföld 183.8 esztergagépek 187.7 egyéb forgácsológépek 131.9 mozdony 126 vasúti teherkocsi 73.3 tehergépkocsi 488 motorkerékpár 3.12.6 kerékpár 517.6 traktor 314.3 villamos forgógépek 157.1 izzólámpa 120.3 rádióve vokésziílékck 104.8 varrógép 9G.1 viílamosenergia ' 117.5 gép- és motorolaj 138.5. gépkocsiabroncsküpeny 140.9 . tégla 149.1 mész 141.7 cement. .344.5 'áblaüveg 102.7 pamutszövet 118.4 gyapjúszövet . • 115.3 elyemszövct 1Ö1.1 en-, kenderszövet 108.1-e’yemharisnya 103.4 pamutharisnya 104.6-börcioö _ ■ lj.5.3 a termeiéi 1951 I. ne- Iparcikkek gyedében 1 50 I. negye dériek százalékában férfiöltöny 308.7 nőiltabát 303 liszt 132.9 szesz 139.4 cigaretta 129 édesipari készí . 'nyék 199 szappan .107.2 , gyufa 125.9 Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércét, nyers- vasat, bauxitot, timföldet, aszbeszt. csövet, esempo ’ és mozaiklapot, előre, gyártott betongerendát, tJetőcscrepet, csiszolókorongot, táblaüvegot, par. ketíát, furnirt, ládát, hordót, gyufát, dobozt, vigogns fonalat, lisztet, száraztésztát, malátát, cigarettát, gyű- mölcskonzervet gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének je. lentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén; nyersolaj és földgáz, petróleum, gép. és motorolaj, műtrágya, cement, tégla, szigetelő porcellánok, gépkocsiab. roncstömlö, selyemszövet, takarmány- liszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelentős mértékben fejlődött: 1951 első negyedévi termelési tervét 116.9 szá, zalékra, ezen belül a magasépítöipar 120.S százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 szá. zalékra teljesítette. Az építőipar termelése a tervidőszakban a mnlt év ha. sonló időszakához képest 211.1 százalékra, ezen belül a magasépítöipar 172 százalékra, a szerelőipar 211.1 szá. zalékra, a mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembe, állításává! fokozódott az építőipar gépesítése. A ’tervi^őSiakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az Összes betonkeverőéi munkának csaknem G0 százalékát- végezték' gépek ■segítségével. Az első negyedben - vég. zeft falazási munkálatoknak több, mint 25 százalékát Sztahánov.módsze. rekkel végezték. Mezőgazdaság A tervidőszakban tovább erősödött a. mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelőszövetkezeti csoportoknál. Mig az elmúlt óv végén az oiszág szántóterületének 7 százalékán folytattak szövet, keizoti társas gazdálkodjak,; addig 1951 március végére ez az arány az ország szántóterületének több, mint 13- százalékára emelkedett. A termelő, szövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március végéig jelentősen megnőtt. Az általános emelkedésnél gyor. sabban nőtt a termelőszövetkezetekbe 'épö középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál legjelontő. sebb fejlődés a gépesítés terén követ, kezett be.. Megnőtt a negyedév folya. mán az állami gazdaságok traktorállo. mánya. Míg 1950 első negyedében egy traktorra 365 kát. hold szántó jutott, addig 1951 március végén 289. Emel. kpdés mutatkozik az egyéb gépekkel való, ellátottság torén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re, a traktorok száma több mint 9 százalékkal, a vontatóké mint. egy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgazda Ságban a tavalyinál nagyobb volt a nuítrágyafelhasználás. Minthogy 22 szá zalékkal növekedett a múlt év megfelelő időszakához .képest a szerződéssel lekö. tött növények területe. Az állatállomány fejlődése szempontjából jelentős a lucerna tavaszi vetés, területének több, mint négyszeresére való emelkedése. A rendkívül esős időjárás következtében a vetési munka üteme kissé elmaradt a tavalyi mögött. A multévi gyenge takarmánytermés ebben a negyedben még éreztette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedévben. Közlekedés A vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A tekerni uforga- lom emelkedése 1950 első negyedéhez képest 25 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék., A MÁV a teheráruk napi átlagos rakodási tervét .104.7 százalékra teljesítette. Ez az elmúlt év hasonló időszakának teljesítményéhez képest 27.2 százalékos emelkedésnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakó. dúsa 1950 első negyedéhez képest: a vasáruknál 36.S százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal, kő, kavicsnál 60.4 százalékkal, mész. cementnél 91.5 százalékkal, szénnél 11.4 százalékkal, őr* lemónyeknél 15.9 százalékkal, kenyérgabonánál 53.3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett. A vizi közlekedés áruszállítási tervét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló ídőszakáhoa viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett, - A városi közlekedésben az autóbusz- forgalom egy év alatt 26.8 százalékkal^ a közúti villamosforgalom 11 százalék, kai, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal uött. A távolsági autó- buszforgalom utasszállítási tervét 118.3 százalékra teljesítette. A múlt éri teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 százalék A. telicrfuvár-vállalatok áruszállító-i tervüket 107.S százalékra teljesítettek. A tehergépkocsi közlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállított mint 1950 első negyedében. Beruházások Ez év első negyedében a népgazdaság beruházásai '63.2 -százalékkal haladták még a múlt óv első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányászatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék;: a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedelemben 68.2 százalék, A gyáripari beruházásokból 03 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott,. . A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állatni gazdaságot és tér. melőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. Számos új gép és tcnuelőberende. zés iizembehelyezéso történt meg, így új- edző, kupoló, elektromos, formaszállító és lágyítókemeneék, formázógépek, h->- mokkeverök, különféle szerszámgépek, darupályák, stb. üzembeállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat adtak át a forgalomnak. Az ország különböző részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, fiirflöt, bölcsödét, óvodát községházát, ipari is egyéb iskolát adtak át rendeltetésének. Áru fiorgalom 1951. első negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 34.3 százalékkal haladta róega róult év hasonló időszakának forgalmát. A keres, kedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet. 8.1 százalékkal több kenyeret, 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 1950 első negyedében. Az állami és szövetkezeti kiske. reskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal, ezen belül az állami kiske reskedelemé 113.9 száza Jókkal a szövetkezeti kiskereskedelemé 134.0 százalékkal nőtt. Az állami ős a szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat egy esztendőn alatt 0921 üzlettel bővült. Ebből az állami kiskereskedelemre 4338, a föld- iníivesszövetkezetekre pedig 2583 úi üzlet jutott. A munkások és tisztviselők számának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása 1951 első negyedeljen tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a muu. kasok és tisztviselők létszáma. A tervszerű munkaerötoborzás eredményeként a tervidőszakban többezer új munkás helyezkedett el az iparban. A gyáripar, ban és építőiparban foglalkoztatottak szúrna egy év alatt összesen 150 ezerrel nőtt. Az első negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy év. előttit 17.1 százalékkal ha'adta meg. A gyáripari az előző év első »egyed«hez képest négy százalékkal nőttek. Az ipari tanulók száma 30 százalékkal volt magasabb, mint. 1950 első negyedében. A gyáriparban az egy főre eső terme, lés érték? 1951 első negyedébn 17.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző óv megfelelő időszakában. Az emelkedő*-' a bányászatban 11.8 százalék — ezen belül a szénbányászatban 3.2 százalék —, a kohászatban 18.9 százalék, a gép- g5$rt$äfea» 82*8 «Szálét, az erősárama r---------------- - - ■ ^ f ____ m Leleplezték a knlákok elvetemült tC7 \I/MÄ r\T\ Ti A|>C7 * l\ 1' ILf m / "P Szép eredményekkel tsljesiti ver^enrJLJK- íalSlo. Kp. ^Al\\ / T# I i válH’láSDit fl Miskolc? Fuloház ^ VII. évfolyam — 93 sz&m ___________________ Ara 50 fillér Miskolc. 1951 április 22. vasárnap
