Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

4

ÉS ZÄKMA'GY XROTl S ZÍ?5

CsötSrtmc. U9B1. máiba hő i

tfl.lun.Ic a termelés különféle Agaira kidolgozta a műszaki fejlesztés 5 éves tervét, amelyet Képközt éren súgunk Minisztertanácsa jóváhagyott ós ezzel kötelozové tett.

Az ötéves terv első évének tapasztalatai megtanítottak bumünket arra. hogy a beruházások megtervezésénél viszonylag jelentős tartalékokat kell biztosítani olyan menetközben felmerülő szükségletek fedezésére, amelyeket még

aránylag jó tervezés mellott sem lehet előre látni- Ilyen tartalékokról új, felemelt ötéves tervünk beruházásainál is gondoskodni kall.

ítészben a beruházandó összegnek igen jelentős fölemelése, részben a torMegvállozik nagyiparunk szerkezete

Az új ötéves terv eredményeként még fog változni nagyiparunk szerkezete- Ez a változás kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervidőszak végére a termelő eszközüket előállító iparágak részesedése az egész ipar termelési értékélven kb. 70 százalékra emelkedik, a fogyasztási cikkeket előállító iparé pedig annak ellenére, hegy mint előbb láttuk, termelése abszolút értékben mintegy löO százalékkal nö, az egész ipar termelési értékében 30 százalékra csökken- He kifejezésre jut nagyiparunk szerkezetének megváltozása abban is, hogy

a ff épipar termelése 1954 ben as ötéves terv utolsó érében as égess ipar termelési értékének kb.

A

Uj ötéves tervünk sikeres megvalósítása s. egész népgazdaságunk szocialista építése szempontjából különös jelentőségű ,, munKa termelékenységének emelkedése.

Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényünk nagyiparunk számára öt év alatt a munka termelékenységének ötven százalékos emelkedését írja elő. Do mi már az ötéves terv olső évében megvalósítottuk az ötévre szóló terv feladat negyven százalékát- Az ötéves terv első évében a termelékenység terén elért eredmény, továbbá a beruházások igen nagymértékű megemelése, a termelés jobb megszervezése 0 egy sor más körülmény lehetővé teszi, hogy új, módosított 5 éves tervünkben ts

egytermelékenység növekedését 5)0—100 százalékban irányozzuk elő

Hazánk a vas és az acél, a gépek országává válik

melékenység növelése s az önköltségcsökkentés lehetővé és szükségessé teszik, hogy átdolgozott ötévej torvünkben iparunk termelésének emelkedését jóval erőteljesebben fokozzuk, mint est az ötéves tervről szóié törvény megállapítjaIpari termelésünket 1954-re 1949- hez képest nem 86 A százalékkal, hanem kb. 200 százalékkal, a nehézipar termelését pedig mintegy 280— 290 százalékkal javasoljuk ,neg unciái.

A könnyűipar termelésének növekedését 150 százalékkal javasoljuk előirá- nyozniharmadát, fogja szolgáltatni, szemben a hároméves terv utolsó évével, amikor a gépipar termelése az egész ipari tenne!éj értékének kereken egyötöde volt.

A mezőgazdasági termelés értékének ötéves lenünk végére, 1954-re, legalább 50—55 százalékkal kell mégha ladnia az 1919- évi mezőgazdasági termelés értékét, szemben az ötéves terv- törvénvünkben megállapított negyvon- két: százalékos növekedéssel. A növénytermelés ós az állattenyésztés termelési értékének növekedését körülbelül egy forma mértékben irányozzuk , elő, noha mindent ol kell követnünk, hogy az állattenyésztés termelési értékének növekedése túlhaladja a növénytermelését.

r5] szőlő törvényben előírt 21.5 milliárd forinttal. Tehát elvtársak, mig népgazdaságunk egészében a beruházások összegét a tervtörvénybon megállapított összeghez képest mintegy t'á—70 százalékkal emeljük, addig az ipari beruházások összegét, mintegy 90 százalékkal növeljük meg.

A gyáriparra jutó, mintegy 40 milliard forintnyi beruházásból javasolunk S7—38 milliárd forintot a nehézipar beruházásaira, nehéziparunk fejlesztésére fordítani, szemben az 5 éves icrvtörvényben erre a célra megállapított 18.5 milliárd forinttal, •vagyis.

azt javaso’juk., uogy a —ez- ipar fejlesztésére beruházandó összeg több, mint kétszeresére emelkedjék annak az összegnek, amelyet az eddig érvényes határozat és törvénykönyvünk a nehézipar fejlesztésére előirányzott. Ugyanekkor javaso’juk mintegy 13 — 11 százalékkal megemelni a könnyűiparra jutó beruházásokat isA felemelt beruházási összegnek említett megosz’ásában kifejezésre jut a szocialista iparosítás sztálini törvényének fokozott érvényesítése nép gazdaságunk fejlesztésében.

A beruházások na k mintegy 80—85 milliárd forint összegben való megállapítása és a feladat megvalósítása nemcsak reális, hanem inkább óvatos előirányzat, hiszen, elvtársak, már 1950-ben, nz ötéves terv o]ső étében, mint említettem, több mint tízmillíárd forint értékű beruházást valósítottunk még. De elvtársak, ez semmiképpen nem jelentheti és nem jelenti, hogy ezt a feladatot könnyen vegyük, hogy ne vojna szüksége erőink komoly megfeszítésére a hatalmas feladat megvalósításához. Azonban nemcsak nagyobb erőfeszítést és nagyobb fegyelmet kérünk népünktől, hanem bizonyos áldozatokat is jövőnk szilárd megalapozása érdekében.

Munkásosztályunktól, do’gozó Parasztságunktól, népünktől azt kérjük, hogy addig is. amíg hatalmas beruházásaink révén iparunk és mezőgazdaságunk nagy tömegben fogja öntetni a legkuönfélébb fogyasztási javakat, takarékoskodjék a magáné etben. Hiszen ez az ájdozat az ötéves terv további évéiben sokszorosan megtérül IV az áldozat ősszé s«m hasonlítható azokkal a hntalmas áldozatukkal, mefiyeket a Szovjetunió munkásosztálya, a szovjet nép, a szocialista népgazdaság megteremtéséért, a fasiszta barbárok szétzúzásáért, Európa és nemcsak Európa népeinek felszabadításáért, a világ összes dolgozóiért, tehát érettünk is hozott.

A mintegy 80—S5 milliárd forintra felemelni javasolt beruházású összegből

11 milliárd forintot tartunk szükségesnek beruházni mezőgazdaságunkba,

szemt» n az ötéves tervtörvényben eiöirt nyo’.emilliárd forinttal. Tehát nzt, javasoljuk, hogy a mezőgazda sági ború ki«--ások összegét kb. 40 százalékkal éh éljük fel. A mezőgazdasági beruházások ilyen jelentős fe’emélésére azért- vun szükség, hogy felszámolhassuk mezőgazdaságunk elmaradottságát, hogy elláthassuk mezőgazdaságunkat új, korszerű gépekkel, a többi között, nagy teljesítőképességű lánctalpas szánt© rektorokkal, univerzA’trakto- rokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, külön fél« u tető, vető, szedő és rakodó gépekkel, továbbá különféle műtrágyával, épületekkel, egyszóval mindennel, amit a korszerű magasjö- vedtbnozőségű, sok árut termelő nagy üzemi mezőgazdaság létrehozása megkövetel

Természotencn, n 11 milliárd forinton felül még fog növekedni a mezőgaZda- pág 1 részesedése azokban a beruházások- ban. iS, amelyeket nem közvetlenül a mezt gazdaságra fordítunk.

Közlekedésünk fejlesztésére n fel- etnelf beruházási összegből kereken 10 ■nviUiáa’d forintot javasolunk for- iítani,

Szemben az ő éves tervtörvénybon előirt

7.5 milliárd forinttal. Ilymódon az új előirányzat mintegy 33 százalékkal haladja meg az 5 éyes tervben a Közlekedés fejlesztő' érő előirányzott összeget- Felemelt 80—S3 milliárd forintnyi beniházusi előirányzatunkból .mintegy 10 milliárd forintot javasolunk juttatni lakásépítésre, község, és vd- rosfejtesztSsre és különféle kvltu- rátis létesítményekre,

•tömben az 5 éves tervről szóló tör- ■ve.iyban ezekre a célokra megállapított 7.4 milliárd forinttal- Vagyis az ernel- todtií jtt mintegy egyharmadnyi- As éjttóipár beruházásaira kereken bárom milliárd forintot javasolunk fordítani.

Egyébként is ahhoz, hogy felemelt 5 éves tervünket meg tudjuk valósítani, különösen gondot, kell fordítanunk ipáinak, közlekedésünk, egész termelő ;;é- p'-jtünk műszaki fejlesztésére. Különösen gonddal kell ügyelnünk arra, hogy termelésünkben a legkorszerűbb eljárásokat, gépeket, felszerelést alkalmazzuk. Veyi.ó. megfelelően Országos TervhivaA hatalmas változást, amelyet új, módosított 5 éves tervünk jelent népgazdaságunk fejlődésében, az egyes fontosabb termelési ágak fejlődésén keresztül' is világoson érzékelhetjük- így pl. nyersvaatermelésünknek az 1949. évi S98 ezer tonnáról 1954-ben mintegy egymillió háromszázezer tonnára kell növekednie,

acéltermelésünknek pedig megfelelően 860 ezer tonnáról, közel kétmilliókétszázezer tonnára kell emelkednie1938-ban az ország minden lakosára az évi termelésből átlagosan 70 kilogram acél jutott, 1954-ben pedig 236 kg acél fog jutni.

Az új ötéves terv eredményeként hazánk a vas- és az acél országává., ipari országgá, a gépek országává válik.

Nehéziparunk termelési értékének 1954. ben el kelj érnie az ötvenöt-ötvenhat milliárd forintot, vagyis kereken kétszer akkora értéket., mint amekkorát eredeti ötéves tervünk erre az évre előirányoz- Ötéves tértünk szerint 1954 ben ifi-3 millió tonna, szenet kellet volna termelnünk. Az új, módosított ötéves tervben azt javasoljuk, hogy 1954-re 27.5 millió tonna széntermelését irányozzuk el- Ami n villamosenergia termelését illeti, ötéves tervünk azt a feladatot, tűzi ki, hogy- 1954-re 4-2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Síi pedig most azt javasoljuk, hogy- az ötévea tervidőszak utolsó évére villamosenergia termelésűn két 6—-6.5 milliárd kilómat tórában állapítsuk meg, ami azt jelenti, hogy vilAz 5 éves tervről szóló törvény azt a fc'adatot tűzte ki, hogy nemzeti jövedelmünk 5 év alatt elérje az 1919. évi nemzeti jövedelem 163 százalékát. Azt javasoljuk, hogy 1954re, nemzeti jövedelmünket mintegy 120—110 százalékkal ma. gasabbra tervezzük az 1948 évinél.

Emellett’ az Ipar részesedése a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 51 százalékról 64—65 százalékra emelkedett. A tőkés szektor részesedése pedig a nemzeti jövedelemben az 1913. évi 20 százalékról egy.két százalékra zsugorodik össze.

Országunk nemzeti jövedelmének ilyen szerkezeti megváltozása' egyrészt azt tükrözi, hogy ipari fejlődé sünk jelentékeny mértékben meg. gyorsul, másrészt pedig azt mutatja, hogy

az ötéves terv végére hazánkban lényegileg megszűnik az ember, nek ember által való kizsákmányolása a népgazdaság minden területén.

Uj, felemelt; ötéves tervünk ercdtermelékenység növekedését mintegy 90—100 százalékban irányozzuk dó. (Taps-)

Ugyanakkor az 5 évog terv utolsó évére azt kell elérnünk, hogy ipari termékeinket kb. egyncgy-edde.l olcsóbban állítsuk elő, mint amennyibe ugyanezen termékek a hároméves terv utolsó évében, 1949-ben kerüllek- Az 5 éves tervről szélé törvény előírja, hogy 5 év alatt iparunkban 480 ezer új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani. A számítások azt mutatják, hogy iparunknak —■ s ezt már Kálto«i slvtárs említette — az 5 éves tervidőszakban ténylegesen kb.

600—650 ezer új munkásra és alkalmazottra lesz szükséglamosenergia termelésünket 1949-hez képest csaknem megháromszorozzuk- A vegyipar tonueléíri éltékét. az ötéves tervben megha tározott szín von álhoz képest mintegy 70 százalékkal javasoljuk növelni, ami 1949 he.z képest azt jelenti, hogy öt év alatt vegyipari termelésünket megnégyszerezzük. A tömegeikkipamak, a finommechanikai iparnak, az erősáramú villamosiparnak és a híradástechnikai iparnak 1054-ben új tervünk szerint meg kell közelítenie a tizenkét milliárd forint termelési értéket, vagyis három, szór akkora értéket, mint amekkoi-át ötéves tervtörvényimk megállapít és ötször akkorát, mint ezek az iparágak 1949-ben termeltek. Ugyancsak igen jelentés mértékben fog emelkedni építőanyagipsnmk termelése is: az 1949 évinek közel négyszereséreA mezőgazdaságnak nyújtandó se. gítségről némi képet ad. ha megemlít, jtik, hogy az 5 éves tervtörvényben előirányzott 22.800 traktor helyett, a mezőgazdaságnak 26—-28 ezer traktort kívánunk juttatni és az öntözött területet, a szovjet tapasztalatok fel- használásával nem 11S ezer kát. hold. dal akarjuk megnövelni, mint ahogy ezt az 5 éves tervről szóló törvény megállapítja, hanem 323 ezer kát. holddal, minek folytán egész öntözött területünk mintegy 370 ezer hóidra növekszik, az HO-iÓben öntözött terület, nyolcszorosára. Míg 1939-ben egy kát. hold szántóterületre mindössze 6 kgr. műtrágya jutott fa a 3 éves tér. vünk utolsó évében. 1949-ben 12 kgr. addig 5 éves tervünk utolsó évében 1954 ben, minden kát. hold szántóterületre 73 kgr. műtrágya fog jutni.

menyeként népünk életszínvonala sok. kai nagyobb mértékben fog emelked. ni, mint ezt eredeti ötéves tervünk megállapítja. Módosított új ötevos tervünkben

népünk életszínvonalának emelkedését mintegy 50—55 százalékkal javasoljuk megállapítani. Ez azt Jelenti, Uogy az ötéves tervidőszak alatt népünk életszínvonala legalább a másfélszeresére emelkedik.

így az 1950. évi fogyasztáshoz vi. ezonyí fva az egy- főre jutó átlagos fogyasztás 1954-re tejben 45 ezé palákkal, cukorban - 30—-35 százaikkal, zsírban 25 százalékkal, cipőben 50— 60 százalékkal lesz magasabb. Az egy főre jutó könyvfogyasztás ugyanezen idő alatt a kétszeresére emelkedik. (Taps.)

Óriási mértékben fog fejlődni ha. zánkban új ötéves tervünk eredményeként a szociális biztosítás és a népegészségügy. A biztosításba bevon, tak száma több, mint megduplázódik. Ez azt jelenti, hogy országunk lakosságának mintegy 70 százaléka fogja

Az ötéves terv végére hazánUban lényegileg megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása

élvezni a szociális biztosítás előnyeit. A mezőgazdasággal foglalkozók ará. nya a szociális biztosításba bevontak között az 1949. évi 3 százalékról 37 százalékra növekszik. A biztosításba bevontak számának hatalmas megnövekedése megköveteli, hogy a rendelőintézeti há’ózatot is igen nagy mértékben fejlesszük. Itt 1954.ro 1949-hez képest, mintegy 90—95 százalékos emelkedést irányzunk elő. A mezőgaz. dasági lakosság egészségügyi ellátásának javítására, mintegy 350—360 új falusi orvosi szakrende’őintézetet építünk. Az üzemi mosdók, zuhanyozók. öltözők és egyéb üzemi egészség, ügyi létesítmények teljesítőképességét az 1949 évinek a kétszeresére emeljük. A bölcsődei férőhelyek száma 1954-ben kereken az ötszöröse lesz an. nek. mint ami Vó’t. 1949-bou.

Kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsulására jellemző, hogy új módosított 5 éves tervünk értelmében egyetemek. főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari tannlóintézménvek építésére és fejlesztésére az ötévos tervidőszak alatt 1-7 milliárd forintot ruházunk be.

Négy új műegyetem mellett új nagy mező gazda sári egyetemet is építünk Gödül’ön.

Tudományos kutatásra öt év alatt összesen 1.7 milliárd forintot fordítunk. ebből csaknem 800 millió forint beruházás. Az ötéves tervidőszak végére hazánkban kereken 2500 kultúrotthon fog működni, vagyis körülbelül ötszöröse annak, amivel 1950- ben rendelkeztünk.

A falusi l-akosrág számára rendkívül fontos úthálózatunk gyökeres megjavítása, hatalmas útépítési program, műnk megvalósítása- Uj, módosított ötéves tervünk értelmében a tervidőszak alatt

2600 ki’ométer hosszúságú új úthálózatot építünk.

Gazdasági vasutaínkat az új ötéves terv szerint országosan egységes hálózattá építjük ki és szervesen összekapcsoljuk a nagyvasúti hálózattal. Mindez lehetővé teszi, hogy a falusi lakosság az év bármely időszakában könnyen ©'juthasson a városokba, és meg fogja könnyíteni a város és a falu közötti áruforgalmat is.

Az ötéves tervről széló törvényünk ISO ezer új lakás építését írja elő,

UJ, módosított 5 éves ti mértékben a bók<

Az elmondottak azt hiszem kézzelfoghatóan mutatják, hogy új módosított 5 éves tervünk hazánkat gazdagabbá és erősebbé, népünket jómódubbá és műveltebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává alakítja át. De az elmondottak azt is mutatják, hogy új módosított, 5 éves tervünkön még fokozottabb mértékben, mint eddigi 6 éves tervünk volt, a béke építésének terve, a békefront magyarországi * szakasza megszilárdításának a terve.

Az új módosított ötéves tervünkben meghatározóit nagyszerű célokért, e magasztos, egész népünk gyorsabb felemelkedését, a béke erősítését szolgáló hatalmas feladatok

megvalósításáért érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és áldozni is.

Ezért biztosak vagyunk benne, hogy Kongresszusunk jóváhagyja új, felemelt ötéves tervünket és biztosak vagyunk abban is, hogy az új ötéves terv megvalósításában munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk még nagyobb odaadással fog rész tvenni, mint

melyből 90 ezer a városo'ra és 90 ezer

a falvakra jut.

Uj, módosított ötéves érvünkben 220 ezer új lakás építést javasoljuk azzal, hogy a város és a falu között az arány váitoz.ílan ma- rád jón.

De talán a nagy, az égsz ország fejlődésére vonatkozó srácoknál ia kézzelfoghatóbban mutatják miben hatalmas átalakuláson megy át hazánk az új 5 éves terv alap.án, ha többé-kevésbé fal,álomra kiragadunk néhány községet és várost, kistbb városokat, p megnézzük, mit lapnak erek az 5 éves tervidőszakban. Né ■/.iik csak: Salgótarján kap 800 tj lakást, egy új 400 ágyas kórházat, 2 általános iskolát és egy tult'úrháalt. Gödöllő kap, a már említett, új mező- gazdasági egyetemen kívül 200 új lakást, ogy új gimnáziumot, egy új kut- tűrházat. új orvosi rendelőt, új strandfürdőt és sportuszodát, Bzigetszen+- mjk'ós kap 1900 új lakást, 500 személyes munkásszállót, 3 új általános iskolát, egy új mentőállomást, 2 új csecsemőotthont, négy új Óvodát, egy új kultúrházaf, egy új szü’őot'thont, egy új strandfürdőt, egy új népfürdőt, új sportpályái és új gyógyszertárat. Várpalota liap a többi között 1450 iúj lakást, egy új szülőotthont, egy napközi óvodát, egy új bölcsődét, egy új mentőállomást, egy új iskolát, egy új kultdrházat, Tatabánya kap 1630 új lakást, egy új szakorvosi rendelőintézetet, 3 új óvodát, négy új bölcsődéd egy új kórházat, egy új szakiskolát, 3 új általános iskolát, 1 új sportpályát,- egy új népfürdőt, gyógyszertárat stbj és

ezt így lehetne e'vtársak felsorolni órákon és órákon keresztül az ország minden városára, minden községére vonatkozóan.

8 a felsorolásból szándékosan kihagytam hazánk gyönyörű fővárosát, Budapestet, melyről eddig sem feledkeztünk meg, kihagytam máris hatalmas ütőmben fej’ödő második ipari és kulturális központunkat, Miskolcot és általában nagyobb városainkat., mert idő hiányában egyszerűen lehetetlen felsorolni mindazt, amit új fölemelt 5 éves tervünk hazánk fővárosának és nagy vidéki városainak jut- fat. Es nem szóltam új szocialista városainkról sem, melyeknek egyikét Dunapentelét, mint ismeretes, már teljes gőzzel építjük.

rvüiik még fokozottabb építésének terve

amilyen szorgalomra8-! és odaadással vett részt eddig az országépUrj munkában. Meg vagyunk győződve őrről azért is. mert ahogyan Sztálin elv társ mondott-a: — A terv mi vágnunk, a munkások.- a dolgozó parasztok, népünk milliós tömegen akik a tervet magukénak vallják, Pártunk vezetésével- Rákosi elvtárs vezetésével biztosítani, fogják új ötéves tervün k maradéktalan meg valósítását.

Az ötéves tervidŐsz8k második évére, tehát a folyó évre., megállapított terv megvalósítása sokkal ns""obb erőfeszítést. m8gasabbfokú szervezettséget, az összes rendelkezésünkre élló eszközök céltudato. sabb, tervszerűbb felhasználását követeli meg, mint amit az elmúlt évben téliesítettünk.

Megköveteli a szocialista mure. kaverseny, az újító-, a Sztahá- nov-mozgalom további, kifejlesztését, megköveteli, hogy a mi nagy Pártunk, Pártunk szervezetei az eddiginél is határozottabban forduljanak a termelés felé,

s az 1951 re kitűzött népgazdaság! terv teljesítésének és túlteljesítésének motorjai legyenek.

A munkaerő kérdés

Módosított, felfelé javított öléves népgazdasági tervünket sok tekintetben új feltételek között kell megvalósítanunk.

Hároméves tervünk Idején, de még ötéves tervünk első félévében is az volt. a kérdés számunkra, miként foglalkoztassuk teljes mérték- ben a rendelkezésre álló munkaerőt.

Jelenleg pedig és a további években az lesz egyik legnehezebben megoldható kérdésünk, hogy miképpen biztosítsuk ipai*i üzemeink, építkezéseink, közlekedésünk és az idénymunkák torlódásakor mező gazdaságunk számára a szükséges munkaerőt.

Ötéves tervünk kezdetékor még alig volt kérdés a. munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezett.

Jelenleg azonban é.$ a további években szervezett, tervszerű, céltudatos munkoerőgazdálkodás nélkül nem tudjuk megvalósítani az élőt tünk állő megnővekedett feladatokat, mert visszavonhatatlanul meg-'

szüntettük országunkba« a tőkés rendszer átkos örökségét, a munkanélküliséget.

Már ebben az évben mintegy

negyedmillió új munkaerőt kell.

biztosítanunk népgazdaságunk számára.

A munkaerő szervezett toborzása mellett fokozott gondot kell fordítanunk a szakmunkásképzésre, ré- szint fiatalokból, részint azonban átkénzés és a technikai minimumok rendszerének bevezetése útján.

Ami a fiatalokböl való szakmun. kásképzést illeti, 1951-ben már öt. veühétezér ipari tanulónk lesz. Valamennyit ellátjuk egyenruhával s ebből ‘22 ezer tanulóműhelyben és mintegy 29 ezer tanu100tthonban nyer elhelyezést.

Sikereink mellett nem szabad eU hallgatnunk egy komoly hiányosságot: ipari tanulóink között kevés a leánytanuló.

A segédmunkások és a betanított munkások átképzése szakmunkásokká viszonylag jelentős mértékben indult meg országunkban. A baj azonban a/., hogy termelő minisztériumaink nem fordítanak kellő go. dot erre a kérdésre.

A technikai minimumok rendsze. rét ezévbeu kezdjük bevezetni. Ennek lényege az. hogy aki a szakmai ismeretek bizonyos meghatározott minimumából vizsgát tesz, az jogot szerez magasabb besorolásra, tehát a magasabb keresetre Is. Arra is üsryelnünk kall, hogy a szak munkáslet szám gyorsabban

emelkedjék, mint az összmünkás létszám.

Fokozott figyelmet kell fordítanunk újonnan épülő üzemeinknek a szükséges munkaerővel való ellátására.

Népgazdaságunk növekvő munka, crőszükségleténe.k biztosítására lényegileg a következő források állnak rendelkezésünkre: 1. A termelésben levő fiatalok, 2. a falu irmn. kaerőtartalékaij 3. a nőknek a tér*