Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-06 / 30. szám

i ÉSZAKMA GYAKORSÁIG Kedd, IÖ5t. feSrufc M *► Példamutató felajánlások a miskolci járás községi tanácsülésein a begyűjtés eredményeinek fokozására, a községek fejlesztésére A miskolci járás községeiben tar­tott tanácsülések a tanácsok műkö­désének fejlődését, megélénkülését mutatták. Csaknem minden községi tanácsülésen lényegesen több volt e résztvevő, a felszólaló, mint az előző tanácsüléseken- ónodon 400, Bőcsőn 350, Kesznyétenben ISO, Al- eózsolcán 193 BükkszenMászlón lö3, Hernádnémetiben 134, Sajószentpé- teren 150, Szirnjabesenyőn 103 dol­gozó volt jelen a tanácsülésen. A felszólalások száma is jelentéke­nyen meggyarapodott, ami a tanács tagok fokozódó érdeklődését, fele­lősségtudatát bizonyítja. Alsózsol- cán 53, Borentén 2S üirincsen 25, Harsányba« £5, Szirmabesenyőn 30, Ónodon g3, Répáshután 40, Ilernád- németiben 22, Kisgyú'rben 22, Pa- rasznyán 22, Sajószentpé térén 24, Kesznyétenben 21, Sajóecsegcn 21 felszólalás hangzott el­Legkisebb volt az érdeklődés az arnóti tanácsülésen, ahol 35 en je­lentek meg- A legkevesebb hozzá­szólás volt Ládpetriben, ahol mind­össze hárman szólaltok fel. Ládpet- ribeu még erősen érezhető a kleri­kális reakció hatása és befolyása. Sajókereszturon is osak heten szól­tok az egyes tárgyakhoz. Ebben a községben a kulákság aknamunkája rgen élénk- Mindkét helyen nagyobb éberséggel, keményebben kell foly­tatni a harcot a belső ellenséggel zzemben! A tanácsüléseiken sok értékes ja­vaslat, bírálat hangzott el. Hernád- rémetiben a kultúrház felállítását szorgalmazták, Ónodon az autóbusz- közlekedés megjavítása, Nyékiád házán és Sajószentpéteren a köz­ség kenyérellátásának jobb meg­szervezése érdekében tettek javasla­tokat Mindenütt megtárgyalták a soronlévő mezőgazdasági feladato­kat, a takarékosság, az iskolai fe­gyelem megszilárdítása,- a lemor­zsolódás megszüntetése kérdését- javaslatokat tettek az utak és jár­dák társadalmi úton való rendbe­hozatalára. A girincsi tanácstagok példamutatása Értékes kongresszusi felajánlások hangzottak el a begyűjtéssel kapcso­latban. 18 község tanácsülésén összesen 83 mázsa 16 kg termény beadását aján­lották fel. Így Zsolnán 560. Bér. Zéken 375, Bőcsőn 151, Geszted­ben 700, G-irmcsen 4112, Kis- győrben SÓ, Kistokajban 120< Hondán 170, Körömben 220, Ládpetriben 80, Mályiban 103, Ónodon 133, Parasznyán 600, Ra- dostyánban 3S0, Sajóhidvégen 150 kg termény beadását vál. látták a jó példával elöljáró tanácstagok­Különösen kiemelkedő és példa, mutató volt a girincsiek felaján­lása: a tanácsülésen 4112 kg ter­mény beadására tettek fogadalmat és a mennyiséget a tanácsülés után beszállították a földművesszövetke­zet raktárába. Hubert János girincsi közép- paraszt egymaga 1358 kg kuko­ricát és 1041 kg búzát, összesen tehát 2399 kg terményt ajánlott fel és szállított a raktárba. A bocsi tanácsülésen Székely János kisparaszt egy mázsa termény be­adására tett ígéretet s a beadott termény árát a kultúrház javára ajánlotta fel. Tszcs alaki fás, öntözés, útépítés Alsőzsoleán a gépállomás vállalta, hogy az utak kijavításához kavicshor­dásra két napra rendelkezésre bocsátja a gépállomás vontatóját. A Duna-Tisza Öntözőmű alsózsolca. kirenddtséjo a Pártkongresszus tiszteletére felaján­lotta és vállalta 10 dolgozó paraszt földjén az öntözést. Hemádkak tanácsa vállalta, kegy a tavaszi vetőmagvakat február 24-ig kitisztítják. Harsány községben a Kongresszus tiszteletére megalakítják a tszcs-1. Kistokajban a tszcs, begyűjtési ver­senyre hívta ki az MNDSz-t, Eáckevi Sándor földnsüveeszövetkezeti ügyvezető 1 mázsa ezálastakarmányt ajánlott fel. Eajóbábanyban Pál János tanács­tag vállalta 3 köbméter kavics ki­termelését és szétszórását társadat mi munkaiként a:< út megjavításé, hoz és versenyre hívta ebben a töb­bi tanácstagokat is. A tanácsüléseket ünnepélyes keretek között tartották meg. A tanácsülés előtt a községekben a tanítók dolgozatot írattak a gyerekekkel a tanácsülés je lévőségéről, ebben meghívták szülőiket a tanácsülésre, a. dolgozatot a gyeimé kék szüleikkel aláíratták. Ónodon a t.a nice ülés keretébe» adták át a tanács vándorzáaz’óját az általános iskola leg­jobb tanulmányi eredményt elárt osz­tályának és az éltanuló érmet Mészáros Zoítán VXIX. osztályos, Cs. Tóth Pál V. osztályos és Béti Klára IV. osztá­lyos tanulónak. A tanácsülés előtt, a szünetben és a tanácsülés után az álla­mi gazdaság, az MNDSz és a Cipész Szövetkezet kuUúresoportja bemutatta azt a műsort, amivel később a kult,ár­verseny járási döntőjén szerepeltek. — Bőcsön, Hernádnémetiben és Ouodcn a járási tanács küldötte ünnepélyesen ét, adta a megjutalmazott apaállatgondo- zóknak a 200—200 forintos jutalmai. Felvilágsító munkával és a kulák el’enl harc fokozásával a begyűjtés sikeréért A járás községeiben a január 1-től 28-ig előirányzott begyűjtési ütemtervet 112' százalékra teljesítették. A járási tanács és a községi tanácsok arra tö­rekszenek, hogy a dolgozó parasztság körében folytatott felvilágosító munka fokozásával, a kulákok elleni harc erősí­tésével begyűjtési eredményeiket még tovább fokozzák. Ezt a célt szolgálta Alsózsolca tanácsülésének javaslata is, amelynek alapján rövidesen a járás minden községében az iskolás gyer­mekek dolgozatot fognak írni a be­gyűjtés teljesítésének fontosságáról. A dolgozatban a gyermekek felkérik szü­leiket begyűjtési kötelezettségeik: telje­sítésére, dolgozatukat aláíratják szü. leikkel. Az ónodi MNDSZ színjátszói, a kesznyéteni MNDSZ énekkara és a bükkszentkereszti tánccsoport került ki győztesen a miskolci járási kulturversenybol A miskolci járás 11 községéből vonultak fel vasárnap a miskolci Tiszti Ház kultúrtermében az Or­szágos Falusi Kultúrverseny kör­zeti bemutatón első helyre került csoportok, hogy megmutassák tu­dásukat és nemes vetélkedésben ki­vívják a jogot, a megyei bemutatón való szereplésre- A miskolci járási tanács végrehajtóbizottsága a köz­ségi tanácsokkal együtt nagy támo­gatást nyújtott ahhoz, hogy előmoz­dítsa a járási bemutató sikerét. A Járási Tanács gondoskodott arról is, hogy a helyezést nyert csoportok verseny zászlókat serlegeket, könyv- jutalmakat kapjanak. biztosítani kel! a tánccsoportok |zenei kíséretét A szépen feldíszített teremben az ónodi kultúrcsoportok szereplésével kezdődött a verseny, ónod egyike azoknak a községeknek, ahol „ 'kul­túrcsoportok munkája a legeredmé­nyesebb, ezek a csoportok nemcsak helyben, hanem a környező közsé­gekben is jelentékeny kulturális­nevelő tevékenységet fejtenek ki- Az ónodi MNDSz színjátszói a ^Meg­változtunk“ és a „I-jaiad a szekér“ című egyfelvonásos darabok előadá­sával, az Állami Gazdaság tánccso­portja népi tánccal, a Cipészszövet­kezet vegyes énekkara jólválasztott énekszámokkal érdemelte ki a je­lenlévők tetszésnyilvánítását. Bükk- szentlászló szlovák népi táncosai következtek ezután szép népvise­letben. Nehézséget okozott szá­mukra, hogy zenekíséret helyett maguk énekelték a dallamokat és igv a tánc végére kifulladtak- Ez számos következő tánccsoport sze­replésének is hiányossága volt. így például a hernádnémeti tánccsoport három táncot mutatott ba énekkel kísérve. Ez kínosan megerőltető és egészségtelen, éppen ezért minden táuccsoportunknak ar*a kell töre­kednie, hogy legalább egy-két mu­zsikust, vagy külön dalost szervez­zen be a táncokhoz. A falusi kuiturcsoportok paironáláse A bükkszentiászlóiak szavalattal és párosénekkel is szerepeltek. A sajószentpéteri üveggyári kultúr. csoport egyfelvonásosa: „Miből lesz a csirke“, ugyancsak több színjátszó csoport közös hibáját tükrözte: a kezdeti nehézségeket, a rendezés, általában a színpadi tapasztalatok hiányát, aminek következménye a darab helytelen értelmezése, az össz- játék hiánya. E tekintetben majd­nem minden színjátszó csoportnak van pótolnivalója, itt lép előtérbe a patronálás jelentősége. A fejlettebb csoportoknak, elsősorban a nagy üzemi csoportoknak, s tovóí>bme- nőleg a Miskolci Állami Nemzeti Színház tagjainak segítséget kell nyujtaniok a kezdő csoportok szín. játszó munkájának megjavításához, fejlesztéséhez. A sajószentpéteri MNDSz bárom leányból álló csoportja orosz népi táncot mutatott be könnyedén, de­rűsen. Itt is jelentkezett az a — már többször szóvátett —- hiba, hogy az egyik táncos férfiruhába öltözött nő volt. Az ezt követő ének-kettős nő­szereplőjének értékes szoprán hang­anyaga van. Az MNDSz színjátszó csoportjának „Treszka néni sérel­mei“ című egyfelvonásosa jól sike­rült előadás volt, dicséretes, hogy idősebb asszonyok is játszanak a darabban. A táncszámok is tükrözzék felszabadult népünk boldog életénei« derűjét! Felsőzsolca igen jó népi tánccsoport­ja számára szűknek bizonyult a kis színpad, de így is megmutatták rátér, mettségükeí, fegyelmezettségüket. Szin. játszóik a „Lobog a mécses“ című, Táncsics életéről szóló darab egyik Je­lenetével sikert arattak. Táncaié« meg­személyesítője szép beszédével, jó érteL mezósóvel komoly színjátszó tehetség. A Megyei Népművelési alosztály to­vábbképzését javasolja. Amilyen sike­rült volt ennek a darabrészletnek az ér. telmezése, annyival kevésbé mondhatjuk ezt el a .Jíarminenyolcas szélességi fok“ című koreai egyfelvonásoa elő­adásáról. A hernádnémeti tánccsoport. három népi táncot mutatott be — a táncosok ánekkíséretéveí, A zene hiá­nyán kívül ennek a csoportnak i3 — mint csaknem valamennyi tánccsoporí- nak — hibája az, hogy nem tudta tük­rözni a szocializmust építő dolgozó nép mai vidám életének derűjét, optimizmu­sát. A gesztelyi táncoaok ügyesen oldot. ták meg a zenekíséret kérdését; egy hegedűst éa egy dobost, sok borsodi magyar falu jellegzetes népi tánczene kísérőit állították be a nyolc leányból álló csoport táncához. Itt is lényeges hiba volt, hogy a táncosok komoly arc­cal állandóan a földet nézték és olykor úgy táncoltak, mintha a tánc valami; féle robot lenne számukra, nem pedig az életöröm kifejezése. A két fiú ka- násztáncából is éppen ez hiányzott: a jókedv, a felszabadulás derűs érzése. Egyszerűen .Jetáncolták“ táncolnivnló. jukat. Az alsőzsolcai DISz kultúreso. portja a „Kései vendég“ című egyfel- vonásoet adta elő. A jóazándék ellenére hiányzott a darab mondanivalójának helyes értelmezése. A bükkaranyosiak műsorukat községi tanácsuknak ajánlották fel azzal, hogy jó eredményt érjenek el a terménybe- gyüjtésben. Leeső Júlia szőlő énekszá­mot adott elő. A tánccsoport helyi nép­viseletben szerepelt. Bükkszentkereszt szlovák színjátszói egy magyar és egy szlovák nyelvű egy- felvonásost, énekkaruk a Sznliko dalt, két szlovák énekszámot, vogyoskaruk magyar népdalt, tánccsoportjuk magyar körtáncot adott elő. Mind a magyar, mind a szlovák egyfelvonásos politikai­lag jól megválasztott darab. A színját­szók között több értékes tehetség van, A szlovák darab lényegét még azok is megértik, akik nem tudnak szlovákul. A kesznyéteni MNDSz női karban több idősebb asszony is lelkesen, szé­pen énekelte a. müsorszámokat, majd ugyanilyen lelkesen tolmácsolták „A bé­ke győz a háború felett“ című szavaló, kórust. A kesznyéteni MNDSz jő mun­kát. végez, amikor fiatalabb és idősebb nőket egyaránt mozgósít a szocialista kultúra fejlesztéséért. A verseny eredménye A bíráló bizottság értékelését Szép László elvtárs, a miskolci Városi Ta­nács népművelési osztályának előadója hirdette ki h bemutató résztvevőinek élénk helyeslése mellett. A színjátszás­ba» első lett az ónodi MNDSz, második a falsőzsolcai DISz kulttíresoport, har­madik a sajószentpéteri üveggyári MNDSz Bzinjáíszócsoportja. Az ének- csoportok közül a kesznyéteni MNDSz vitte el megérdemelten a pálmát. Má­sodik helyre az ónodi Cipész Szövetke­zet énekkara, harmadik helyre Bükk­szentkereszt került. Táncban a bükk- szent keresztiek lettek elsők, a második helyre a feisőzsolcaiak, harmadik hely re a geszteknek kerültek. A jutalmakat Biró György járási VB titkár osztotta ki. Hangoztatta, hogy a kultúrcsopor­tok munkája kultűrforradahnunk győ. zelmét, szocialista építőmunkánk sikerét a béke megvédését szolgaija, (hJt Megyénk küldöttei a Pártkongresszuson, 1-ajos elvtárs a Diós. györvasgyári Kohászati Üzemek finomheng érdjének előhengerésze. — Édesapja nagy családos bá­nyász volt. Iskoláinak elvégzése után korán kellett munka, kereset után néznie az ifjú Kugler Lajosnak is. ISSt-ben került a gyárba. 1945-től 1948-ig a Szovjetunióban volt, mint hadifogoly. Átvette az élenjáró szov. jct hengerészek munkamódszereit, ta­pasztalatait 'és hazatérése után eze­ket üzemében hasznosította). Ennek köszönheti, hogy 1950 áprilisában el­nyerte a sztahanovista címet. Ez to­vábbi jó munkára buzdította és ugyanez év novemberében már a sztaháwnista jelvény büszke tulajdo­nosa lett, majd ez év január 2-án a Magyar Mumkaérdeméremmel tüntet­tek ki. Kugler Lajos rendszeresen, állan­dóan segít munkástársainak. Kiváló ■munkamódszerátadó. Brigádjának tag. jait megtanította arra, bogy -minden •mozdulatuk gyors és biztos legyen. Az elmúlt év decemberében egy gyen­gén dolgozó brigád irányítását vette át, egyben versenyre hívta nagy ered­ményekkel dolgozó előbbi brigádját. Alig egy hónap múlva új brigádjár nah teljesítményét előbbi brigádjá­nak teljesítménye fölé emelte. Politi­kai iskola vezetője, sztahánovista is- kólába jár, rendszeresen tanul, képezi magát. így érte az a, nagy kitünte­tés, hogy a Megyei Pártértekezleten, küldöttnek választották a Pártkon­gresszusra, A Kongresszus tiszteleté­re vállalta hogy januári és februári tervét 8 nappal eióbb befejezi, selejt, jét 3 százalékkal, az önköltséget 5 százalékkal csökkenti. Vállalta, hogy évi tervét november 7-re bevégzi. Vállalását ezidcig 139 százalékban teljesítette. Vor^a Jolán elvtárs a Diósgyőri Kohászati Üzemek acélöntödéjében dolgozik, mént enagkészítő. 1913-ban született. Élettörténete a felszabad» lésig — mint a többi dolgozóké -** küszködések sorozata. Nyolcon voltak testvérek. Édesapja korán meghalt. A horthy-fasizmus alatt mint háztar­tási alkalmazott, takarítónő dolgozott, Élete akkor vett nagy fordulatot, ami­kor a felszabadító Szovjetunió dia­dalmas hősei elhozták számunkra a szabadságot. 1948 februárjában a Diósgyőri Kohászati Üzemek acélön­tödéjébe került. Kiváló munkát vég­zett és egy év után -w 1949-ben megkapta az élmunkás kitüntetést. 1949 december 21-én, Sztálin elvtár* születésnapján 439 százalékos teljesít, ményt ért él. A nagy teljesítmény nem tette elbizákodottá, tovább har­colt újabb eredményekért, a béke ■megvédelmepáséért a munka frontján. Az eredmény nem is maradt éL A> elmúlt év decemberében a Magyart Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. 1945-től párttag. Elmondotta: óról. menyeit a Párt segítő támogatásé- nak köszönheti. Tanúi, képezi magát. A szemináriumokon szép eredményeket ér el. Varga Jőlá-n mindezeknek ke. szönheti azt a kitüntető bizalmat, hogy most a Magyar Dolgozók Párt­ja II. Kongresszusán résztvehet, mint megyénk küldötte. Varga Jolán ezt a kttüntetést az­zal hálálja meg, hogy még többel tanúi, még jobb eredményeket ér rjL A Kongresszus tiszteletére vállalta, hogy teljesítményét 107 százalékról 117 százalékra emeli. Jó munkával elérte, hogy jelenleg már 135 száza Ultra fokozta eredményét. ERDEI TÖRTÉNET szovjet tudományos film a miskolci trácia filmszínházban Színes A tudományos filmek között) igen nagy értékű az „Erdei történet“ című színes szovjet film, amely az egyik legérdekesebb állatfajta, a hód éle­tét mutatja be. A hódot ,,az állat, világ mérnökének“ nevezik és a film tanulsága szerint meg is ér­demli ezt a megtisztelő címet. Rend­kívül érdekes, ahogyan ezek a kis állatok többszáz méter hosszú gá­takat, vízcsatornákat építenek, hogy a tó vizét elvezessék tanyájukhoz: a „hód-várhoz“. Ezt azért teszik, mert a jól kiépített hódk'tnyhók be­járatait úgy építik, hogy azok a vízre nyíljanak és ha a hódcsaládot veszedelem fenyegeti, a vízbe mene­külhessenek az erdő vadjai elől. A film végigvezet egy ilyen hőd- esalád életén egyik téltől a másikig. Megmutatja azokat a viszontagsá­gokat, veszedelmeket, amelyek e rit­kuló állatfajt fenyegetik, mégpedig nemcsak az erdő vadjai részéről, ha­nem a vízben is, amelyet úgy szeret a hód. A víz, amely egyébként vé­delmet nyújt a vadállatok ellen, ugyanakkor veszedelmeket js rejt magában, mert a tavaszi áradások idején kiveri a hódcsaládot biztos odújából és ilyenkor alig akad egy. egy szigetecske, amelyen szárazra találnak- A hód csaknem 15 percig bírja ugyan a víz alatt, de végered­ményben mégsem vízi állat. Aztán meg a víz mélyén is veszedelem fe­nyeget) a nagyobb ragadozó halak, elsősorban a csukák részéről. A fil­men éppen annak vagyunk tanúi, amint a hód család egyik csemeté­jét elragadja, egy hatalmas csuka. Egy másik, hódkölyök farkas áldo­znia lesz- Két elkalandozó kölyök közül pedig az egyik villámcsapás folytán keletkezett erdőtűzben pusz­tul el. Csak egy hódkölyök éri meg a következő telet. Látjuk a filmen a bőd építő mun. kájat. A hód erős fogaival szálfákat rág keresztül és dönt le- Ezeknek leveleit, kérgét táplálékként fo­gyasztja e*> vagy elraktározza télire vízalatti raktárába. Magából a szál­fából és gallyaiból épít gátat a kunyhójához vezető csatorna vizé­nek szabályozására. Sokszor távo­labbi helyekről úsztatva szállítja »z , építési anyagot“ az építkezési helyre. A fatörzseket eldarábolja, hogy jobban beilleszthesse a, gátba, aztán 'betapasztja sárral, iszappal, hogy a víz ne folyjék keresztiül a gáton. Mint tudjuk, a hód nálunk és másutt kihalófélben lévő állatfajta, mert a kapitalista világban állan­dóan irtották értékes prémje miatt. A Szovjetunióban védett területen tenyésztik ezeket az értékes, okos állatokat. A film készítői fáradsá- gos, rendkívül türelmes munkával alkották meg ezt a népszerű tudo­mányos filmet, amely tanulságos volta melleit művészi szempontbő. is igen nagy gyönyörűséget, nyújt a nézőnek. (hb) — Egy francia gazdálkodó értést. fette a szovjet madártani intézete« két, hogy gazdaságában egy szibé­riai hattyút fedezeté fej, amely tu­domása szerint az első ilyen ván­dormadár Francis országban. V á 11 s M verem ény bet étkönyvet az Országos Takarékpénztárnál, fiókjainál, postahivataloknál Sorsolás félévenként/ Betétedet MEGSOKSZOR OZHA TOD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents