Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
SMS, SWT. gp{ fsfcrair 1» *?. Í!5ZAKMAGTXlíOMZAT!5 s Tártunk bn o több, mint százezer olya» munkán ég pazar zt va-n, xki st felszabadulás ő ?a állaniap. parátuaba, a. gazdasági apparátus, ha ment át. Es a szám egyik nu- tatája annak, begy hogyan vett« birtokába a dolgozd nép as államot, Es. kell tüntetnünk arra, hogy as al_ kaImazot?8.k körül 112 ezer, tagsá, gnnhiie.lv 13,1 százaléka eredetileg is ».ikalmazott vojt, ami ennek a rétegnek bizonyos tultongését jelenti a Párton belül. A tagság száma a lakosság létszámához viszonyítva természetesen leg. nagyobb Budapesten, ahal £0.7 száza. Áttérek most Páráink legfontosabb feladataira, hintik ónk kiig-éppontjában es előttünk állá esztendőkben gazda- eágl téren ötéves tervünknek jó végrehajtása &\ Az új, megemelt ötéves tervünknek egyik legnehezebben megoldható része a munkaerő- 670—680 ezer új munkás és alkalmazott beállítása a termelésbe — szervezett jnuakaerőtohorzást követel meg. Az új szakmunkások zömét átképzés útján nyerjük, Tarvbov esszük a nőknek az eddiginél fokozottabb bevonását a termelésbe. A kisiparban foglalkoztatott munkálék, & legkisebb Bács-Kiskun megyében, »hol .",8 százalék. Országos 4t_ lúgban a lakosság 9.-1 százaléka van a Partban. A tagság növekedése lassú. Az, elmúlt év folyamán valamivel több, mint S0 ezerrel nőtt. Ez a szám azt mutatja, hogy pártszervezofeink még mindig nem tartják fontosnak az új tagok fölvételét. Mutatja azt is, hogy a szocialista. termelés terén kiftlnt ifjak, nők, bányászok, épl- tönmnkáfiok, parasztok, technikai értelmiség pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését vál. tozutlauul napirenden kell tárta, mink.. sok is átmennek a gyáripart)*. Végül előre láthat juk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése is megfelelő számú munkaerőt szabadit fel. Tervünk a termelékenység további növekedését is számba vesziLehetőleg minden területen bevezetjük a termelést ösztönző darabbért. Műszaki kádereink kiképzését minden módon elősegítjük. Fokozzuk a felelős, egyszemélyes vezetést. Tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, az ellenőrzést és az ellenőrzésbe bevonjuk a széles dolgozó tömegeket. Tojna nagyobb zökkenőt közeliki.isunkbanEbben u helyzetben tűztük napirendi o a falu szocialista szektorának fokozott növelését. A mezőgazdaságban a szocializmus- építését a z nlbimi mezőgazdasági gépállomások, az áBj«mi gazdaságok és termelőszövetkezetek segítségévei kezdtük meg. Gépállomásaink száma jelenleg 361, gépeik között 1950 végén 6895 traktor volt, dolgozóik száma £9 ezer. A mezőgazdasági gépállomások fejlő, dósa még csak részében váltotta be o, hozzáfűzött reményeket. Itt még rengeteg a tennivaló a politikai színvonal eiuolésa, a munkafegyelem, a jobb szervezés, as anyagtakarékosság, a felelős egyéni vezetés, stb- terén. E kérdésekben kell gyorsan javítanunk, hogy na állami mezőgazdasági gépállomások, különösön az átmenet esztendeiben, a falu szocialista építésének megfelelő emelői lehessenek. A? állami gazdaságok tavaly 53 százalékkal nőttek szántóterületük 570 ezer bo]d. Helyzetük hasonló a gépállomásokhoz: tc'o vaunak gyor- megbutcgségekkel és csak lassan birkóznak meg a kezdet nehézségeivel. Gyengeségük csak úgy, mint a gépállomásoké, hasonlít azokhoz, amelyekkel az ipar államosításának kezdetén küzdöttünk. Még sok erőfeszítésre van szükség, hogy az ipa mi gazdaságok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. ök lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő mintabirtokai, melyek nemesített vetőmaggal, fa.iál- Jafelckal w támogatják a mezőgazda- Ságot, új kultúrák, új termelési módok kikísérletezésével, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják mező- gazdaságunk további fejlődését, A termelőszövetkezetek kérdését napirendre tűzte szocialista fejlődésünk, mely parancséiért« megköveteli, hogy minél előbb szűnjön meg a. jelenlegi állapot, amikor egy lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, a másik lábunk a falun a sokszázezer egyénileg mű- volt paraszti gazdaságokra nyugszik. Ennek * helyzetnek nyilvánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők, A kolhozok mutatják az utat a ml mezőgazdaságunk szocialista építésére Tisztában kelj lennünk azzal, hogy az ejaprózott, több mint 1 millió gazdaságban élő fa’u szocialista épiléso nehezebb, bonyolultabb és hosszabb faladat lesz, mint az, amit a néhány száz, vagy legfeljebb £—3 ezer «agyén középüzem él'amosátisával és b szocialista építésbe való beállításává] végeztünk. Dolgozó parasztságunk agyra növekvő része megértette, hogy ez az egyetlen út életszínvonalának és kultúrájának további emelésére. Látja, hogy ezt az utat járja egyre fokozódó sikerrel a Szovjetunió parasztsága és erre az útra. lép rá egyre nagyobb tömegekben a népi demokráciák eddig egyénileg dolgozó parasztsága is. Az elmúlt esztendő folyamán 9, termelőszövetkezetbe jépő parasztok száma megkétszereződött és a legújabb adatok szerint a termelőszövetkezetben ez őv február 20-tg 118 ezer paraszt család, több, mint 160 ezer taggal, 826-500 hold szántón gazdálkodik- Ezenkívül 559 előkészítő bizottság működik, 11 ezer család, 60 ezer hojd szántóval. Az állami birtokok és a szövetkezetek, a mezőgazdaság szocialista szektorának terjedelme szántóterületünknek, most már körülbelül egyhetedét foglalja magában és éppen az utolsó hetekben újra gyors növekedésnek indult. A tcmeló'csoportok és szövetkezetek mostani növekedésének egyik.oka az, hogy a parasztság most szánja ej magát a belépésre, miután ». régi szövetkezetek novemberi, decemberi elszámolásaiból meggyőződött a szövetkezeti ter-c, JE8IÓ3 nagy fölényéről Erro mutat a szövetkezetbe belépő középparaszstok egyre növekvő száma ja. A termeló'az« vetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében szaporodnak azok a falvak és községek, amelyekben a földműves lakosság többsége már » termelőszövetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban dolgozik. Az é:]ro Turkeve város került, aho] a 3200 földműves családból 3177 tagja már a termelőszövetkezetnek és a 31 ezer holdas turkevei határ több, mint 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik» ..."Vannak * ioár Olyan járásaink' is, aho] a termelőszövetkezetek és az ájJanii gazdaságok kezében van a szán- tÓtel,Ü]üt több, mint 50 százaléka. Az öltő ilyen a villányi járás vo|t, almi a szántóterület 52 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz és a járás dajgazó paraszt családjainak több, mint 50 százaléka van a termelőszövetkezetekbenA magyar termelőszövetkezeti mozgatom és a szocialista építkezés meg. kezdése a falun. «dváloszthatatlanul össze van kötve azzal a segítséggé], melyei; e trcon a Szovjetuniótól kapunk, A kolhozok mutatják az utat, a ml mezőgazdaságunk szocialista építőséreAz a két nagy paraszt delegáció, »mely a Síovjbtu&Söhan jött., valamint a (Szó vja tukraj fiából hozzánk ellátogatod magyar kolkozporasztok fotellá-1 gosítSsoi adtak lendületet n mi szövetkezeti mozgalmunknak. A mezőgazdaság szocialista építésének az eddiginél fokozottabb fejlesztése — az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése As 8 éves töm magiban foglalja, » mezőgazdaság szocialista építésének a;a eddiginél fokozottabb fejlesztését. Ez az ö éves terv egyik legfontosabb kérdés?, melyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk, s melynek jó megoldásától ftigg sokban egész szocialista építésünk további meneteMi a. jelenlegi helyzeti Több, mint 1 millió gazdaságban dolgozó parasztságunk zömének földje egy-két holdas, vagy még annál is kisebb parcellákból áll. Ilyen kis darabokat a modern nagyüzemi gazdálkodás eszközeivel és gépeivel megművelni szinte lehetetlen, vagy rendkívül drága. A traktor, amely a mélyszántást végezné, a mi nadrág-szíj-parcel iáinkon alig tud megfordulni. Még kevésbbő lehet használni na arató-cséplőgépeket és egyéb modern gépeket. Mezőgazdaságunk további fejlődését g. régi módszerekkel megnehezíti az egyéni kisparaazt kettőssége. 1919-ben éppen a magyar munkásokhoz írt levelében Lenin hívta fel a figyelmünket erre a kettősségre. Saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy » par&srt, mint dolgozó az ipari ínunkig szövetségese, de amikor a piacon, mint árutermelő, illetve áru- Pladő lép fej., akkor kereskedő- A piacon megjelenő dolgozó parasztnak az g jelszava hogy minden szentnek maga felé hajlik a lcev.e- Ebből folyik, bogy nem mindig azt termo]!, amire ** országnak szüksége van, hanem 32t, amiről feltételed}, hogy neki a legnagyobb hasznot hajija- Ezt mi tapasztalhattuk 1947-ben, Miikor annyi paradicsomot termeltek, ■ hogy nagyon leesett az ára. 1948-ban, ennek következtében ajig termeltek paradicsomot, ellenben annyi volt a káposzta, hogy ekkor meg ennek esett le az ára- 4949-ben emiatt úgy a káposztában, mint a. paradicsomban hiány- volt. Ugyanez ismétlődik meg kót- évenkint a hagymával. Mindez különösen akkor érezteti hatását, amikor a rossz termés miatt úgyis hiány van. Nálunk például tavaly a rossz takarmánytermés miatt fekete árak keletkeztek kukoricában és árpában. Emiatt sok paraszt előnyösebbnek találta a takarmányt nem az állataival fejetetni, hanem elfeke- tézni, vagy az emelkedő árak reményeben elraktározni- Ez viszont oda vezet, hogy csökken a piacra kerülő hús, zsír, tej. Nem szorul magyarázatra, hogy ez mennyire zavarja a közellátást és mennyire megnehezíti az élelmezési helyzetet. Tetézi ezt a helysetek » kulák munkája. A legjobb szántóföldek 13 százaléka, még a kulik kezén van, aki —» természetesen — igyekszik a népi demokrácia egészséges fejlődését megzavarni. Tudatosan, politikai okokból zavarja a kÖzellát.ís ás a begyűjtés menetét. Zavarja két oldal- rój! egyrészt igyekszik 3 legkevesebb élelmet ég ipari nyersanyagot adni a? államiak, másrészt igyekszik a meg’ lévő közszükségleti cikkekből » lehető legnagyobb mennyiséget felvásárolni, elraktározni, hogy áruhiányt okozzon Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ha niczflg^idasäguok már most termelőszövetkezeti nagyüzemekben volna, az olyan aszályos esztendő, niínt a tavalyi, sem okozott FeJadalaiuk a falu szocialista épitöséacli meggyorsításábau A falun, a mezőgazdaságban ia megindult tehát 3 szocializmus építése. Mi a teendőnk, hogy előbbre vigyük ezt a fejlődést 1 A döntő tényező ebben, hegy dolgozó pürasstságmrk önként, magától, ■saját belátásából és meggyő- üődésáből lépjen erre az útra- Meggyorsítani, ezt fi fejlődést csak a meggyőzés és meggyőződés eszközé, vei lehet- As erőltetés, ragu éppen, erőszak ezen a téren feltétlenül as ellenkező hatást fogja kiválutyi. Es megfordítva: a meggyőzés, a jó példa biztos eredményhez fog vezetni. Ezt mi éppen a Kongresszust megelőző hetekben láthatjuk. Ahol mint Túr kévén és egyebütt — a tormelöszövet kezetek nagyon jó eredményeket mu tatnak fel, ott a parasztság, benne a középparasztság is, várakozáson felül indult meg a szövetkezés útján. Ezért as első és legfontosabb feladatunk: megerősíteni a már maglévő termelőszövetkezeteket és gon- doskodni róla, hogy ezek a ssövetkezetek jé példáikkal, jó e.redmá-' nyeihke.l vonzzák a, dolgozó paraszt, ságot. Be kell vallanunk, hogy nem egy helyen ottöl még messze vagyunk. Ezért minden erűvel támogatnunk kell a termelőszövetkezetek munkáját, segítenünk kell nekik *, nehézségek elhárításában- A segítségben járjon élen a Párt, a DISz, an álla®, a tanácsok, az állásúi gépállomások, az állami gazdaságok. Azt szokták mondani, a jó bornak nem kell cégér. A gyakorlat nem égé szén ezt bizonyítja. A gyakorlat azt mutatja a termelőszövetkezetek terén, hogy a legjobb példa sem elegendő, hrt elmulasztják az ismertetését, prepagá- 1 Ideát• Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg, ott ne javasoljuk a. legmagasabb, s. III. szövetkezeti ttpirnt, hanem elégedjünk meg a. legegyszerűbb, az X- $•»*—■* rtnuse&l, melynek előnye az, hogy módot ad az egyénileg gazdálkodó, inég ingadozó parasztoknak arm, hogy kipróbálják a szövetkezés jő oldalait, ükkor, amikor még félnek a fejlettebb, számukra túlságosan kollektív, magasabb formától. Kern kell tartanunk az I. számú csoportoktól- A szövetkezeti termelés fölénye már ezen az egyszerű fokon i? annyira meg fog mutatkozni, hogy —- mint az elmúlt esztendő tapasztalata, mutatja — az esetek többse- geben az I. típusú szövetkezetek tagjai yz első aratás után már irányt vesznek a magasabb szövetkezeti típusra. Bármennyire kívánatos, hogy a tér, mel üsző vetkezetek mindjárt megalakulásukkor lehetőleg olyan nagy területet öleljenek fel, melyen gyorsan érvényesülhet o, mezőgazdasági nagyüzem minden előnye, mégis óvakodnunk kelt tettől, hogy arra szorítsuk $ szövetkezni akaró parasztokat, hogy feltétlenül a már. meglévő osoportokba lepjenek be. Naprul-napra látjuk, hogy » jő termelőszövetkezeti csoportok vonzók és minden nyomás nélkül növekednek- Do » tapasztalr.t azt is mutatja, hogy a kis- területű szövetkezeti csoportok gyorsa» egyesülni szoktak. Ezért ezen g. téren 14 legyünk türelmesekGondoskodnunk kell arról, hogy S termelőszövetkezetekbe belépő birtokos parasztoknak feltétlenül biztosítsák « behozott föld után a földj&radétcot. Minden Szövetkezeti tagnak nagyobb- a baszna, ha megnagyobbodik a terület és így bőven megtérül a föld járadékért kifizetett összeg. A tapasztalat azt is mutatja, hogy 3 szövetkezeti vagyon éj terület növekedésével csikken az egye# tagok által behozott főid jelentőség». Viszont kezdetben a földjáradék elutasítása nagyon megnehomti, visszatartja a szövetkezet növekedésétÁ kommunista parasztok példamutatásának Jelentősége Rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, ^ magyar ltommá- nistáknak a példamv tatása- A termelőszövetkezetek létrejötfének vagy fejlődésének sole helyen az a leg- komolyabb gátja-, hegy a helyi kommunisták egy résre, vagy vezetői kívül maradnak. A fejlődés azonban ma már ott tart, hogy párttagjóinktól mint minimumot, •meg kelt követelnünk azt, hogy támogassák e, téren Pártunk politikáját- Vonatkozik ez n PEFQSz elnökökre, a helyi tanácsok elnökeire, és titkáraira, is. A mezőgazdaság áttérése » ezövetk®. zés útja a nagyüzemi termelési», hazánk további felemelkedésének és felvirágzásának elkerülhetetlen útja. Éppen ezért támadja tajtékozva a indák Ó3 népi demokráciánk adudén ellensége. Aki ebben a fontos kérdésben egy követ fuj a hutákkal, az akarva nem akarva, dolgozó népünk ellenségeinek kezére jár- A szövetkezetbe még be nem lépő kommunista ta legyen tudatában annak, hogy tétovázása komoly károücat okoz. Ma, amikor több, mint százezer pártonkívüU paraszt tagja Van 3 termelőszövetkezeteknek, egyre nehezebb a helyzete a. szövetkezeteu kívül álló paraszti kommunista párttagnak*. Az ilyen, kommunista cerv’-'észt büszkén vallja magát az élenjáró, vezető Párt tagjának, másrészt pedig ebben a döntő kérdésben a szövetkezet pártookivüli paraszt tagjai mögött kullog- A mezőgazdasági, termelőszovetkezMek ismertetésén ég propagálásán kivid nagy- súlyt kell helyezni arra, amit Sztálin elvtárs a „mezőgazdaság kividről való átkarolásának" nevezett: legyártani A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági gépeket, traktorokat, arató-cséplőgépeket, stb. és módot adui az egyénileg dolgozó parasztoknak, bogy saját tapasztalatukból meggyőződ jenes a gépek hasznosságáról. Szerződéses termeléssel, azzal, hogy az egyénileg dolgozó parasztok ne a piacon, hanem a földművesszövetkezeteken keresztül értékesítsék termelvcayeiket, .fokozatosan közelebb hozzuk őket a szocialista gazdálkodáshoz- Támogatni kell azokat « mozgalmakat, melyek a kis ízülőtermelő. két, zöldségtermel Őket » füldmiivesszö- vetkezeteken belül egyesítikA tanácsok feladatai a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy minden attól függ, hogy a kolhoz szocialista formáját milyen tartalommal töltik meg. Ezek a, megállapítások állnak a mi termelőszövetkezeteinkre is- Ha a Párt és a kormány nőm figyeli őket a jövőben is, ha nem támogatja minden téren, nem gondoskodik róla, hogy ellenséges elemek, kulik ok, fasiszták bele uc kerüljenek, a megelégszik a szövetkezés puszta tényével, akkor természetesen nem fogunk célt érni. Ezárt <í termelőszövetkezelekkel rali gondos és szakadatlan foglalkozás, erősítésük, növelésük, fejlesztésük áll" jón a legközelebbi esztendőikben Pártunk és kanndnymik szakadatlan gondoskodásának központjában. Végül fel «karom .hívni Pártunk figyelmét arra, hogy a termelőszövetkezet kérdése nem mezőgazdasági és szövetkezeti osztályunk, vagy a Földművelésügyi Minisztérium szakkérdése, hanem jelenleg egész szocialista építésünk fontos problémája. Amíg ez a kérdés megoldást nem nyert, elkerülhetetlenek az átmeneti nehézségek, többek között az élelmezés s áz iparnak mezőgazdasági nyersanya gokkal való ellátása tería- Ért sssjcüík Pártunknak, de ipari munkásságunknak, sőt egész dolgozó népünknek meg kell értenieOlyan óriási átalakulás, mint it szó- Ciahmus felépítése a mezőgazdaságban, nem. folyhat le átmeneti nehézségei: nélkül. Mi rajta, leszünk, hogy ezeket a nehézségeket lecsók- kerítsük, hogy az átmenetet meg. könny Hsuk- Ehhez azonban az kell, hagy Pás tunk és dolgozó népünk tisztában, legyen velük, fel legyen, rájuk készülve, fegyelmezst.tgn, áldozatkészen fogadja ÓIM és kíméletlenül utasítsa! el az ellenség ki- eCrlete’t, mely egészséges szociális'tg. fejlödáeumí velejárójaként jeientkérő v 1-—.—nehézségeiből tőkét »kar kovácsolni, ifi Bél jobban oldjuk meg a feladatot:, sírnál kisebbek lesznek an átmenet nehéz- ségei, annál rövidebb az átmenet ideje. Remélem, hogy legközelebbi kon- resszusunk már a teljes sikerről ve- Itet tudomást. tTj ötéves tervünk végi;*»! táj tagiban, de különösen 3 termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriáni feladat hárul az államapparátusra, elsősorban a községi, járási As megyei tanácsukra. Pártunkban nöjjön a megértés a IHSz szerepe Iránt! Párfzaitónk fejlődésér» vonatkozólag mogemlitem, hogy a Szabad Nép épp6u a II. kongresszusunkkal kapcsolatban. sikeres kampányt vitt előft_ zetőinek felemelésére. Egyetlen hónap statt, több, mint 280 ezer új előfize. töt gyűjtöttünk és most » Szabad Nép hétköznapokint, 800.000 példányban jelenik meg. Napilapjaink összes példányszámú 1,228.000. Ami töme.gszervezeteink létszámát illeti, a' Dolgozó Ifjúság Szövetsége, amely, a múlt év júniusában alakult’, jelenleg 620 ezer taggal rendelkezik. A szakszervezetek száma, 19, taglétszámuk 1.430.090, amelyben »fern fog. laltatik a DEFQSz-na.k körülbelül 300 ezret meghaladó munkást»,goza-tn. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége az elmúlt év decemberében 647 ezer fagot tartott nyilván. A Magyar Szovjet Társaság taglétszáma 798 ezer. Ez a szervezet az elmúlt év fo, lyamán megháromszorozódott. ’A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége 766 ezer tagot tart nyilván, E számok mutatják, hogy nagy és össsességúkboa egész dolgozó népiin, kot átfogó töinegszervesetekkel rendelkezünk. Közülük itt csak a Do’go- zó Ifjúság Szövetségének kérdését akarom érinteni. A ÜISz alakulása ót» eltelt háromnegyed év fejlődése nicg nonj volt elég arra, hogy nálunk is Pártunk mellett azt a szerepet betudja tölteni, amelyet példaképe, a Komszomol játszik a Szovjetunióban. Ehhez nem csak nz kall, hogy a DISz maga tudatában legyen ennek a fel, adatnak, hanem az is, hogy Pártunkban nöjjön a megértés a DISz szerepe liánt. Pártszervezeteink még neru ismerik a Kornszomolkoz bason’ó ifjúsági ezer. rezet óriási jelentőségét ét emiaft nem támogatják elég megértéssel a. DISz-t. Ennek a kongresszusnak egyik feladata, hogy Pártunk egészével megértesse » Dolgozó Ifjúság ßzövet- ségo jelentőségét és fontosságit, Rendkívül fontos ós felelős munka vár a magyar békeraozgalnmra Végül, de na® utolsó colban emli- Mst kéj] tennem a magyar békemozgalomról, mely OTZságszerta, mintegy busmebói, ezer béke Mzott »«got fog tisszo. A béke megvédés« a legközelebbi esztendők központi kérdése és « magyar békemozgaiomra, mint a béke hívei világmozgaj- mának magyar osztagára, ezen a téren rendkívül fontos és felejős munka vár. A stockholmi bekonyila tkomat alálrásávsl kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy ez az a kéxdés, amelyben 8 magyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk. Pártszervezeteinknek ezért az eljövendő esztendőkben változatlanul egyik legfontosabb fo'ndata a. béke- mozgalom, támogatás«, erősítése és fejleszt éea* Az itt felsorolt adatok ős számok azt bizonyítják, hogy pártunk, a magyar dolgozó nép egészséges, erős, mély gyökerekkel rendelkező szervezete és hogy a tdmegszervezetetvel együtt átfogja és vezeti az egész dolgozó népet. IV, PÁRTUNK FELADATAI
