Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

4

ÉSZIKMÁWXROMZÁG

Kedd, 1951 tvt fébroftr M 27.

. növekedése » régiméi hasonlíthatatlanul fokozottabb köveiéin lényeket állít mezőgazdaságunk elé.

A népi demokráciában megszűnt a. munkanélküliség és mint már •rámutattunk, bárom és fél év alatt a munkások és. tisztviselők száma 000 ezerrel nőtt. a munkabéralap csak a. tavalyi év folyamán, mint említettük hárornmiliiárd forinttal lett nagyobb és ezen összeg jelentékeny részét fokozott élelmi* szervásállásra és hasonló, jórészt a mezőgazdaságból származó arukra fordították.

De nemcsak a város él jobban, a. falu is. Eltűnt a szörnyű nyomor, mely a falut Horthy idejében fojtogatta. A falu jómódú lett és többet fogyaszt a mezőgazdaság termékeiből. Emiatt sokkal több

mezőgazdasági termékre van szükségünk, mint azelőtt.

Ez a rendkívül megnőtt kereslet Parancsolóan előírja, hogy sokkal többet termeljünk, mint a Horttiy-időben és hogy emeljük meg minden téren termés-átlagainkat, melyek rendkívül alacsonyak. Amikor ősszel itt voltak Szovjet- Ukrajnából a magyar koüozistak, egyik legnagyobb meglepetésük a

mi mezőgazdaságunk alacsony terméshozama volt. A terméshozamot csak úgy lehet megemelni, ha a magyar mezőgazdaság is rátér a modern nagyüzemi gazdálkodásra, a'nagy mezőgazdasági gépek h&sz. náJ«*ára.

Kit a parasztság is kezdi felis, merni, és ezért vesz irányt a termetű szövet kezet ékre.

Emelkedett a munkások és tisztviselők száma

Belső helyzetünk kérdéseivel kapcsolatban végül rá kívánok mutatni, hogy az utolsó években hogyan változtak meg számszerűleg az osztályok. A munkások és tisztviselők száma most 1 millió 7;s0 .ezer körül jár. A fejlődés menetére jellemző, hogy a múlt évhez képest 223 ezer fő az emelkedés, A 3 éves tervünk megkezdése,

f.9í7 avpu.s7.his i-e óta rt. munkások és tisztviselők, szárna kb. (ÍW ezer fővel, több mint no szú- zdléhkal emelkedett.

Három év alatt teljesen kiszorítottuk a regi tőkéseket az i)>arból> a nagy kereskedelemből, a bankokból. A munkásság csekély kivétellel már nem kizsákmányolt proletár, mert saját államának üzemeibeu magának dolgozik. Leomlottak mindazok a politikai és egyéb korlátok, amelyekkel a régi tőkés rend kizárta a jogokból, a politikai lista, lomból, a közigazgatásból, hadseregből, iskolákból.

Ez már a felszabadult munkásosztály.

A népi demokrácia minden módon támogatja a dolgozó parasztságot

• A mezőgazdaságban a fejlődést a következő számok mutálták. A falun jelenleg több, mint 1 millió IDD • ezer körük gazdaságit tartanak számon, ebből 200 ezer tulajdonosa mezőgazdasággal nem élothivutás- . .szerűen foglalkozik és 63 ezer — . kulák. Ila szembeállítjuk az 1941-cs . számlálás adatait az HMD es nép- számlálással, a következő változások képét kapjuk. A tel jesen nincstelen. bérmunkából élők (napszá- ’ mosok, állandó munkások, és mező- gazdasági alkalmazottak) százalék- aránya a mezőgazdasági népességből . 45.9 százalék volt, szóval a földműves lakosságnak majdnem a fele: ez 1949-re leesett 17.1 százalékra, az 1—25 holdig terjedő birtokok Ibiiben 47 százalékát alkották, 1949-ben ez a földosztás 'eredményeiképpen

78.6 százalékra nőtt; ez a parasztság sem a régi már.

A népi demokrácia megszüntette, a kapilaUstu kizsákmányolás annyi, parasztnyúzó formáját. Megszűnt a baakuzsora és a kiszi- polyozás száz más módja. A dolgozó parasztság előtt is megnyílt minden pálya, amelyből ezelőtt az uralkodó osztály kizárta. A népi demokrácia állama őket is minden módón támogatja.

A nagybirtok felosztása óta les. fontosabb változás a falu életében az, hogy megkezdődött a mezőgaz. dóságban a szocializmus építése.

A szocialista szektor a mezőé1®;’ dóságban már több, mint. egy- negyedmifUó dolgozót ölel fel és gyorsan növekszik.

Rákosi elvtárs azután arról be- szélt, hogy a mezőgazdasági proletariátusnak fele az utolsó két, esztendő alatt a mezőgazdaság szocialista szektorában, mintegy negyede az ipar,'bányászat, építkezés területén helyezkedett el.

A kulákok száma — mondotta — két évvel ezelőtt 03 ezer volt. Ez a szám csak azokat foglalja magában, akiknek t-öbb, mint huszonöt hold földjük van, vagy több, mint 350 kataszteri aranykorona után fizet

adót. Majdnem kétmillió hold földterülettel rendelkeztek s ebből 1949 július 1 óta 22 ezer kulák felajánlott uz államnak 662 ezer 500 hold földet, a felajánlásból már tizenhét, ezer kóláktól át is vettek három, száznegyven ezer hold szántót. A kulákok kezén maradt ez év elején a szántóterület kb. tizenhárom százaléka, ez a tizenhárom százalék adja a hegyű jött gabonaneműek tizenöt százalékát. Ezek a számok azt mutatják, hogy a Indáitokat korlátozó intézke. desehnck. vonnak eredményei, hogy a kulák már nem a régi, hogy defenzívába szorítottuk.

A kulákok ereje jelentékenyen nagyobb annál, mint amit a puszta számok mutatnak. A mi kuláksta- tisztikánkbail például nem szerepelnek azok a kulákok, akiknek 15 -25 hold földjük és ugyanakkor kocsma, juk. kereskedésük. cséplőgépük, traktoruk, vagy egyéb vállalatuk 'an. kupeckeduck. spekulálnak, stb. Ezeknek a száma tízezrekre rúg és a kimutatott kdiákokkal együtt biztosai^ több mint százezer csatád. Kézenfekvő, hogy a kulák. gaz. dasági ereje és mindjárt hozzálehetjük, politikai befolyása ma is sokkal nagyobb, mint ahogy számaránya, vagy. szávtúteriile- te után. gondolnák.

A tőkés osztályok maradványairól nincs statisztika, de még mindig elég szélesen vannak képviselve államapparátusunk középső funk- cioiiílriiusai, a vidéki vállalatok al„ kalmazott-ai között és újabban a tanácsok apparátusában is. Támogatja őket az egyházak funkcionáriusainak egy része, különösen a katolikus egyházban, ezek az elemek abban a pillanatban, amikor velük szemben lanyhul az éberség, azou nal működésbe lépnek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának.

lézert fokozni, kell az éberséget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer minden maradványával szemben a harcot.

III.

PÁRTUNK HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE

Pártunk fejlődésének és eredményeinek hatása tükröződik vissza népi demokráciánk minden eredményében és sikerében. A kettő elválaszthatatlanul összefügg. Amit dériünk: a magyar népi demokrácia gaz. dasági és szociális fölemelkedése, sikerei a kultúra terén, belépése- a szabad nemzetek megbecsült családjába, — mindez elsősorban nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártja jó munkájának köszönhető Mi a múltban, osAk úgy, mint a jelenben bőven éltünk a kommunista önkritika és kritika fegyverével, mert nagy tanítónk, Lenin és Sztálin útmutatása nyomán, valamint példaképük, a Bolsevik Párt gyakorlata és elmélete alapján tiszta ban voltunk azzal, hogy

a hibák és pajtik őszinte, ken- dőzétlen feltárása Pártunk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele és tényezője. Ez marad a jövőben is. De amikor nem csak sikereinkről, hanem kudarcainkról is beszámolva megvon, juk a mérleget,

túlzás és dicsekvés nélkül elmondhatjuk:, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, nem, végzett rossz munkát.

A magyar népi demokrácia szocialista fejlődése és felemelkedése különösen azóta vett gyors it-amoL mióta 1948 júniusában szervesen is létrejött a munkásegység és a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásával egyetlen hatalmas politikai párt mögé tömörülhetett a dolgozó nép. Minden reményünk, amit az egyesüléshez fűztünk, egészében valóra vált.

Ebből az alkalomból újra elismeréssel kell megemlékeznünk azoknak a szociáldemokrata párttagoknak és funkcionáriusoknak tíz. és százezreiről, akik 1948 tavaszán és nyarán lelkesen, meggyőződésből léptek át Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alá és evvel elévülhetetlen érdemeket szerezték maguknak a szerves munkásegység megteremtésében. E szociáldemokrata tömegek érdeméből semmit sem von le, hogy vezetőinek egy részéről azóta kiderült. hogy az ellenség szolgálatában állottak. A Szociáldemokrata Párt zöme a döntő hónapokban osztályának és népének hű fia volt és ezt a hűséget a kommunistákkal való be. csületes és őszinte egységgel pecsételte, meg. Ennek az egyesülésnek gyümölcse az egységes, töretlen, Lenin és Sztálin zászlaja alatt küzdő, kommunista szellemtől fűtött nagy Pártunk, a .Magyar Dolgozók Pártja

Az egyesülés után azonnal tapasztaltuk, hogy bajok vannak a párt káderei, tagsága, szociális összetétele körül.

Rákosi elvtárs ezután beszámolt a párttagság felülvizsgálatáról. Utalt arra: az is előfordult, hogy a Pártba befurakodott ellenség Uid»

■—haart nnwntír r n nmr r— m

tcsan, tagságunk csökkentése cél. jóból nem vont he a felülvizsgálatba és ezzel mechanikusan kihagyott rendes párttagokat. Ilyesmi nagyobb számban fordult elő Somogy megyében, de másutt is, különösen a tanyavilágbii.

Ez a párttagfel ül vizsgáhit nehéz és fáradságos munka volt. Hóna pokoli keresztül foglalkoztatta Partunk legjobb erőinek tízezreit, de végeredményben megérte a fárad, súgót.

A tagfel ül vizsgálat idejére — folytatta Rákosi elvtárs — tagfelvétel; zárlatot rendeltünk el és utána ab. bói a célból, hogy Pártunk egész- seges növekedését megfelelően szabályozzuk és a nem kívánatos elemek üjrafelvételénck gátat vessünk, egy sor szigorító rendszabályt foganatosítottunk. Ezek az intézkedések magukba véve helyesek voltak, de fiatal év tapasztalatlan pártszervezeteink egy részénél elhomályosították a Párt egészséges növekedésének kérdését és odavezettek, hogy a rendszabályokat gyakran gépiesen hajtották végre és ezzel további egészséges növekedésünknek, az új tagok felvételének gátlóivá vájtak. Különös súllyal éreztették hálásukat, a tagfelvétel körül, elköve.

teh hibák a. falvakon. Szocialista fejlődésünk egyik velejárója, hogy a falusi szegénység* hói kikerült kommunistáknak jelentékeny része elment ipari munkásnak. vagy beállt a szocialista

szektorba, ä gépállomásra, az állami birtokra, a termelőcsoportba. A termelőszövetkezetekbe lépett át például több, mint 40 ezer párttagunk és tagjelöltünk. A szocialista szektor pártszervezetei kiváltak a falu

területi pártszervezetéből. Ez a kiválás gyakran azt js jelentette, hogy nem a faluban maradt a szervezet, mert a gépállomás, az állami birtok, vagy a szövetkezet központja gyakran a falun kívül esett. Emiatt a régemé egységes falusi szervezet száz és száz községben 2-—3, sőt négy szervezetre váh szét, melyhez gyakran még valamely újonnan felállított ipari vá1 falat szervezete is járult.

Ezeknek a különböző szervezeteknek. az összefogása új feladat, amellyel még sok helyeit nem tudtak kielégítőén, megbirkózni és ezéüt ez a fejlődés átmenetileg egy sor falusi szervezetünk komoly meggyen, gülését eredményezte.

A falusi szocialista szektor építésének megkezdése óta elterjedt »z a nézet, hogy minden figyelmet a szó. ciéjjsta részre keli összponkisítjui. Ebből adódo-tt azután az a tendencia, hogy még a népi demokráciát mindenben támogató, a, termelésben, a szerződéskötésben, a termésbe, adásban kitűnő, a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben nem álló kö«épp»vasztoküt sem igyekeztek bevonni a Pártba,

Mi felléptünk, ezzel <15 eljárással szemben, amely komoly kárukat okozott nekünk és kétségkívül meglassította a falusi szövetkezeti fejlődést. Ennek a kérdésnek egészséges megoldása jövendő feladataink egyike a falun.

Eredményeink és feladataink a propaganda munkában, az agitációban

Pártunk szociális összetételének megjavítása mellett, az egyesülés ténye fokozottan előtérbe állította Pártunk ideológiai színvonalának emelését. Az 1948—49-es oktatási évadban már kétszer annyi tagunk tanult pártiskolán és az esti tanfolyamokon, mint a megelőző évben.

Azóta propagandamunkánk év. rút-évre szélesedik és nemcsak, ■mennyisége, de, minősége, és színvonala is megjavult. Jelenleg 300 ezer tagúk t.amd esti tanfolyamokon, ami párttagságunk cgyharmada.

Gyorsan fejlődött pártiskolai rendszerünk is, melyben most évente 29 ezer elvtársunk tanuk Létrehoztuk az egy és kétéves párt. főiskolát, .melyeken 260-an tanulnak. Ebben az évben majdnem két. ezer párttagunk végzi el n három és öthónapos' pártiskolát. Pártiskolán tanul állandóan több mint 5 ezer tagunk.

Pártunk elméleti folyóirata, a „Társadalmi Szemle“ 44 ezer példányban jelenik meg, a „Pártópítés“ 176 ezer példányban, a „Népnevelő“ 246 ezer példányban. Kiadtok Marx —Engels válogatott műveinek két kötetét, Lenin válogatott műveinek két kötetét, azonkívül megjelent Lenin összes műveinek magyar kiadásából az első kötet. Sztálin elv- társ öszegyüjtótt műveinek 6 kötete jelent meg, egyeakint 100 ezer példányban, s ezzel Sztálin elvtárs magyar nyelven kiadóit könyvei 3 milliónál na. gyobb példányszámban foroQnch közkézen.

A marxizmus-leninizittns tanításának további kiterjesztésére az állami egyetemeken és főiskolákon is bevezettük a marxizmusJemnizmus tanítását. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy főiskolai hallgatóink thhez a tantárgyhoz jól viszonyulnak és jó eredményekéi érnél;

Oi.

E hatalmas politikai nevelőmun- káuk eredményeképpen jelentékenyen megjavult Pártunk ideológiai színvonala. Amikor ezt így leszögezzük, egyben rá kell mutatni, hogy uz eredmények mellett egy sor olyan komoly hiba is jelentkezeti c terén, 'melyekkel szemben Vártunk, vezetőségének külön határozatban kellett fellépnie.

A pártoktatás gyakran inkább a mennyiségre, a nagy számra, mint a minőségre törekedett. Pártisku. Iáinkon az elméletet nem egyszer a gyakorlattól elválasztva és oivo natkoztutva tanították. Elhanyagolták az agiiációt, a tömegekre való közvetlen hatás és apeUálás e ucl- külözhetetlen módszerét.

A; agiiációt, a felmerülő aktuális kérdések népszerű, közérthető, helyi ércekkel való alkalmazását sokszor általános propagandával, vagy szervezéssel akarták pótolni.

Amikor Pártunkban felmerült a szocializmus építése a falun, iép- ten-nyomon tapasztaltuk, hogy vidéki és falusi szervezeteink nem értik meg a kommunista Parasztpo- litikánnk azt a lenini-sztálini alapelvét, mely .megköveteli, hogy minden erűvel támaszkodjunk a szc- gény parasztságra, tegyük szövetségesünkké a középournsztságot és harcoljunk kíméletlenül a kuléitolt ellen. Nagyon sok falusi szervezetünk nem ezt a politikát folytatta, inkább az ellenkezőjét. Ahelyett, hogy a középparasztokat igyekeztek volna elválasztani a kulákoktúl, vagy kivonni őket a kulúkbeíolyás alól, a választóvonalat a szegény, parasztság és középparasztság között vonták meg.

Ez természetesen gyengítette n munkás-paraszt szövetséget, a niun. kások és dolgozó parasztok összeíogá. sát és megnehezítette a kulákok elleni harcot. Központi Vezetőségünk ezért a falu szocialista átépítésének egyik fontos előfeltételeképpen. 1Ö49 inár. dúsában tartott ülésén foglalkozott ezzel a. kérdéssel s ráirányította Pár-1 Ilink figyelmét falusi politikánk hi. búira.

Amikor a szocialista szektor a falun növekedésnek indult, újabb zavarok jelentkeztek. Pártszervezeteink jelentékeny része kezdte "elhanyagolni a parasztságnak a szocialista, szektor, ban nem dolgozó részét, azzal az indoklással, hogy most már a Szociális, ta rész a legfontosabb. Ezzel elterelték figyelmüket a 85—90 százalékot kitevő egyénileg dolgozó parasztság ról, ami végeredményében odavezetett, hogy az egyénileg dolgozó pa rasztok közt nem folyt megfelelő fel- világosító munka a termelöszövetke. zetek kérdésében.

Pártunk és a népi demokrácia sikereinek hatása alatt sok szervezetünk, bon kezdett elsikkadni a pártdoino- krácia, ez azzal is összefüggött, hogy az ellenséget megvertük, kiszorítottuk a nyílt porondról.

A. pártdemokrácia, az egészséges partéiét hiánya és vele kapcsolatban az egészséges pártkrifika elnyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, amelyekkel szemben fel kellett lépnünk. E jelenségek lát tára

Pártunk Központi Vezetősége

múlt év február 10 i teljes ülésén

felfedte ezeket a hibákat és kiküRátérck most Pártunk számszerű adatainak ismertetésére. Ez év január 2-án statisztikai felvéfelt eszközöl, tünk, melynek alapján. , mogállapitot- tuk, hogy

Pártunk jelenleg 13.751 alapezer. vezetben 862.114 taggal és tagjelölttel rendelkezik.

Ehhez a számhoz hozzá kell venni még kb 20 ezer olyan fagot és tagjelöltet, aki egyik szervezetből a másikba való átigazolás alatt áll. Ezekkot együtt Pártunkban valamivel 8S0 ez Ten felüli tag és tagjelölt, van. A st.-a] tiszti kai fölvételben szereplők közül párttag 699.088, tagjelölt 102.426. A tagság körülbelül 40 százaléka Buda- jreston van. Ez azzal függ össze, hogy Budapesten van Összpontosítva a magyar iparban dolgozóknak körülbelül fele.

A tagság nemek szerinti megosztá SS: 71.3 százaléka, férfi, 28.7 száza] léka nő. A tagjelöltek között, valamennyivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék, Budapesten

37.8 százalék.

Ebben már bizonyos fokig kifejezésre jut az az irányzat, mely az eddiginél jobban akarja a nő dől. gozókat Pártunkba bevonni.

A korcsojiortok szerinti megoszlás: a tagság 12.9 százaléka számszerűit 114.493 huszonnégy évnél fiatalabb,

28.3 százaléka, számszerinf 243.646 hu. szonöt, és harmincöt év között van. 36—50 év, között van a tagság 37.2

Ez a hiba azzal is összefügg, hogy, párt funkcionáriusaink tekintélyes része néni ismeri som kultúránk. Sem népgazdaságunk konkrét kérdéséit, sem a saját területén, sem országosan. Nem ismeri és nem tanulmányozza a legfontosabb pártós minisztertanácsi határozatokat, azokat sem, melyek a napi sajtóban jelennek meg. Emiatt munkájuk, középpontjában gyakran, nem e határozatok konkrét, helyt alkalmazása és végrehajtása, áll, hanem valami elvont, „mindenhol és minden, kor érvényes“ agitáció, propaganda és szervező munka. Ahhoz, hogy funkcionáriusaink munkájukat jól tudják végezni,

az általános elméleti, ismeretek mellett rendelkezniök kell funkciójukhoz mérten bizonyos minimális konkrét isme.rele.kk.el. és jártassággal 0, Párt és a kor” mány határozataiban, hogy a

m.aguh területén végre, tudják hajtani és ellenőrizhessék azo. hat.

szöbölésükre elhatározta, hogy or szágszerte újra választja * ve. zetőségekot.

A határosat célul azt tűzte ki, hogy a vezetőségi választások folyamán a pá I'1,demokrácia és a kritika teljes érvényesülésével eltávolítsák a vezetőségekből az oda nem való párttagokat és helyükbe új, friss, fiatal erűk kerüljenek.

Ezt a célkitűzést jelentékeny rész. ben el is tudtuk érni, mert a párttagság széles tömegeinek aktív részvéteiével megválasztott alap szervezeti vezetőségekbe és párt- választmányokba nagy számmal kerültek új fiatal, fejlődőképes erők.

Az összes alapszervi vezetőségi tagfOlc

55.9 százalékát újonnan választották', Egy részük már azon ifjak és nők közül került ki, akik az utolsó esz. tendőkben jő munkájukkal kifüntek. Az alapszervi vezetőségek felfrissülése az egész pártmunkán éreztette jó hatását.

A Központi Vezetőség határozata a. vezetőségek újraválasztására azt is célul tűzte. ki, hogy a vezetőségek összetételét megjavítsák, hogy a bennük lévő kispolgári elemek ssámará. nya csökkenjen.

A határozatnak ez a rész® már nem került megfelelően végrehaj- - tásrs.Eészben ennek tudhafő be, hogy az utóbbi hónapokban újra. gyakran ta_. pusztaijuk a páftdetíiokfáela megsértését. a tagsághoz való formális. Int_ rokratikus viszonyt. Néhány héttel ezelőtti

például Borsod megyében megállapítottuk, hogy 360 párttag fel vételi lap fekszik 3, járási pártbizottságoknál, amelyekkel hónapok óta senki sem törődöt" A miskolci járási Pártbizottságnál az ellenőrzés 100 darab régi keltezésű felbontatlan levelet talált..

Nem egy vidéki párf funke ionáriusunk ajtaján ott lóg a figyelmeztetés: ,,Csak hivatali ügyben lehet- belépni.”

A púrtdcmokrácia biztosítása és u bürokrácia elleni harc nem o'yan kérdés, mint egy egyszeri konkrét fel. adat végrehajtása, hanem állandó, szerves része pártól ötünknek. Es különös jelentőséget nyer most, amikor Pártunk nekigyürkőzik annak, a ne. hoz feladatnak, hogy a mezőgazdaságban, a falun i’s felépítse a szocia. iizmust.

százaléka, 50 éven felüli 186.362, azaz

21.6 százalék.

Ezek a számok azt mutatják, hogy tagjáink között még mindig nincs eléggé képviselve az ifjúság.

Ezzel szemben egészen más képes mutat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 30.2 százaléka 24 éven aluli- Ez az arány majdnem két. és félszer akkora, mint a tagoknál. Ez a szám azt mutatja, hogy a tagjelöltek kö_ zott már megfelelően szerepelnek a fiatalok.

Ami a tagság származás szerinti összetételét illeti: 447.323 munkás származású: ez tagságunk 51.9 száza, léka, 242.177 dolgozó paraszt, ez 28.í százalék,' értolmiségi 21.066, azaz 2.4 százalék. A többi alkalmazott, kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti foglalkozás szerinti megoszlása a következő: munkás 56.9 gzá zalék (490.016), dolgozó paraszt 131 százalék (132.187). Ez a két kate. gőria együtt’: 72.3 százalék. Értelmiségi négy százalék, a többi alkalmazott és egyéb. A tagság jelenlegi fog. lalkozása szerint 3 következő összeté. telő: ipari munkás 348.630, azaz 40.5 százalék, paraszt 100.585, azaz 11.7 százalék, alkalmazott 22.6.700, 26.3

százalék, a többi értelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb.

Ezekre a számokra érdemes felfigyelni, inert azt mulatják, hogy

A pártdemokrácia biztosítása és a bürokrácia elleni harc legyen állandó, szerves része pártéletünknck.

Változatlanul napirenden kell tartanunk a szocialista termelés terén kitűnt ifjak, nők, bányászok, építőmunkások, parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését