Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG Kedd, 1951. s-rt február ti« 8!7, goznak, békevágyuk és békés politi. kájuk folyománya és mutatója. A Szovjetunió és a szocializmust építő népek meleg baráti szellemben folyó gazdasági, kultúrális és politi­kai együttműködése megsokszorozza a felszabadult népek fejlődésének üte­mét, Egyben új fejezet az országok nemzetközi kapcsolataiban. Aki ezzel összehasonlítja például a niarshallizált országok viszonyát az Amerikai Egye. sült' Államokéhoz, a kapitalista orszá gok önző, marakodó, haszonleső, egy­mást kizsákmányolni törekvő politiká­ját,- az csak rokonszenvvel és tiszte, lettel tekinthet a szocialista államok viszonyára. h. A Szovjetunió és a népi demokrá­ciák sikereit’ és-erősödését. nagy ér­deklődéssel és rokonszenvvel kísérik a tőkés országok széles tömegei, E sikerek serkentik és táplálják a kapitalista országok dolgozó né­pének küzdelmét a békéért, saját kapitalizmusuk és az imperialista háborús gyűj,togafók. . elleni, küz­delemben. Ez ad erőt a francia és óláéi komám; nista pártoknak, melyek munkásosztá­lyuk és dolgozó népük zömét képvise­lik,' valamint a többi kapitalista, or. szagok -kommunista' .pártjainak és ha. ladó mozgalmainak. A kínai nép világtörténelmi jelentőségű győzelme a béketábor erejének óriási megnövekedését eredményezi A béketábor erősödésének ,és meg­szilárdulásának mindenki számára ért?- hető és világos mutatója a kínai för. radalom "győzelme, melyet a hős kínai nép, a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce Tüng elvtárs vezetésével a.ra. tott. A kommunisták a kínai nép fel­szabadító harcának legválságosabb, legnehezebb szakaszaiban sem kétel­kedtek abban, hogy ez á küzdelem a haladó, a népfelszabadító erők győ­zelmével fog végződni. Közismertek erre vonatkozólag Sztálin elvtárs meg. állapításai, melyek akkor hangzottak el, amikor a kínai reakció erői látszó­lag felülkerekedtek és amely ma már szinte jóslásnak tet'syu megállapításo­kat a kínai események azóta teljes mértékben igazoltak. A kínai dolgozó nép jövendő fel- szabadulásána,k reménye azóta valósággá változott és egycsa. pásra megváltoztatta a béke és szocializmus erőinek javára Ázsiá­ban és — hozzátehetjük — világ­méretben az erőviszonyokat. Egy 475 milliós nép, mely több mint egy évszázad óta a kapitalisták és imperialisták egyik legfőbb vadászte. rülote. és bázisa- vált,, á Szovjetunió baráti' segítségével lerakta magáréi az imperialista igái és a béke és a szó. cializmus táborába lépett. Ez világtörténelmi jélenfőségfi győzelem, mely aZ emberi haladás' legnagyobb lépése az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a fasizmus szétverése óta. A kínai nép. szabadságharcának ,si_ kére hatalmas csapást jelent az impe. rializmus egész rendszerére s a reak­ciós; világháborúra törő tábor súlyos veresége. A kínai nép győzelme a Szovjetúnió vezett'o béketábor erejé­nek óriási megnövekedését . ere'dmé. nyezi. E győzelem nemcsak alapjában^ véve változtatta meg a két tábor erő­viszonyait, do o]yan hatalmas lendü­letet ad a gyarmati felszabadító moz­galomnak,-melynek hatásai csak a jö­vőben fognak a maguk teljes jelentő ségében mutatkozni. Az évszázados gyarmati uralom korszakának likvi­dálása megkezdődött. Vietnám, Ma­lájföld, Burma, a Pilippi-szigetek gyarmati népei és hősi kommunista pártjaik felszabadító harca új erőre kapott. A koreai nép szabadságharcát magáénak vallja a haladás minden híve Korea dolgozó népének élet.haláí harca az amerikai agresszorok ős ko­reai bábkormányuk ellen nemcsak an­nak bizonyítéka, hogy mire képes szabadságáért egy nép, ha évtizedes rabság után leverik kezéről a bilin, eset. Be azt is megmutatta, hogy a gyarmatosítók kora lejárt és hogy új korszak nyílt meg az el. nyomott gyarmati és félgyarmati népek történésében. Ezek a. harcok pfinden vonatkozá­sukban mutatói a megváltozott erővi­szonyoknak, -mutatói annak,, hogy az amerikai imperializmus erői távolról sem Voltak olyan nagyok, mint ami­lyeneknek azt az amerikai hírverés, beállította­Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy az amerikai és angol katonák igazságtalannak tartják a Korea és Kína elleni háborút, hogy köztük ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen. Ezzel szemben a felsza­badítók katonáit fűti a meggyőződés, a saját jó ügyük igazságába vetett hit és ez olyan erőt kölcsönöz nekik, olyan tettekre képesíti őket, mélyeit kiegyenlítik és felülmúlják az" ameri­kai hadianyag fölényt. Ezért is je­lent fordulópontot ős ezért is muta. tója az új időknek, a megváltozott erőviszonyoknak a koreai nép szabád- sághárca és ezért vallja ezt a szabadsághar­cot magáénak szerte a világon a béke és a haladás miudejj hivő; minden elnyomott, vagy ‘ i’éigyar- , ... matt nép; Felismerte ezt a magyar dolgozó nép- is: ezért fordujt rokonazenve az ameri­kai i agresszió első napjától kezdve a szabadságukért küzdő . -koreai hősök felé ,s ezért nyilvánította ki minden, formában, hogy rokonszenvo a vérgö. zös imperialist® barbárokkal szemben a koreai dolgozók oldalán áll ée biz­tos abban, .hogy igazságos harcuk, melyet a Koreái Munkapárt és Kim ír Szén elv- társ vezet, győzni fog. Az amerikai imperialisták koreai vereségükre háborús előkészületeik lázas meggyorsításával feleltek A kapitalista táboron belül is gyö. keresőn megváltoztak az erőviszonyok. Az Amerikai Egyesült Ajlianiok e tá­boron belül olyan fölényro tettek szert, hogy minden „szövetségesüket,■■ maguk alá gyűrik, minden „szövetsé­gesüket” világhódító terveik szolga, latára kényszerítik. Erre felhasznál, ják az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének többségét s erre szolgál a Mar. ehall.terv is. A Mai-shaLl-tervnek igazi célja az, hogy megkönnyítse az amerikai tőké­nek a behatolását a niarshallizált or_ szagokba és gyarmataikba, valamint, hogy aZ amerikai nagytőke gazdasági függésbe hozza ezeket az államokat, A tervnek ez a tószo sikerrel járt. Az amerikai nágytöko gyorsan terjeszke. dett, neincsak Angliában, Francia- országban, valamint a többi marshal- lizált országokban, hanem ezek gyár. mataiban is és egymásután kaparin. tott® kezébe ez országok gazdasági kulcspozícióit. A Marshall-tcrv fo. kozta a kapitalizmus belső ellentmon­dásait. 3949 őszén komoly kapitalista válság jelei mutatkoztak szerte a vi­lágon. Ugyanazokban a, hónapokban, amikor a szocialista építés sike. remek nyomán a népi demokrá­ciákban szinte teljesen megszűnt a munkanélküliség, a kapitalista államokban 40 millióra növekedett a teljesen, vagy részben munka­nélküliekké váltak száma. 3948 október végétől 1949 október vé­géig az Amerikai Egyes-ült Államok ipari termelése 18 százalékot esett, a munkanélküliek száma ezalatt az idő alatt megkétszereződött és a részié, ges munkanélküliekkel együtt elérte a 14 milliót. Ebben a helyzetben a niarshallizált országok, Angliával az élükön, az amerikai tőkések nyoma, sara sorozatosan hajtottak végre pénz- leértékelést, .ami még jobban meg­könnyítette az amerikaiak behatolá. sát ézekbo az országokba anélküi azonban, hogy a fenyegető gazdasági válságon változtatni tudtak volna. Ezekben a nőnapokban aratta a kínai felszabadító hare döntő győzelmeit. Csang-Kaí-Sek az amerikai imperia­listák bábja volt. Veresége amerikai vereség is. Az amerikai imperialisták ebbe nem nyugodtak bele. A kapitalista országok fenyegető gazdasági válsá. gára és a kínai forradalom óriási győ­zelmére azzal válaszoltak, hogy meg­gyorsították a harmadik világhábo­rúra irányuló előkészületeiket; • Ezek. hez az előkészületekhez tartozik egész Korea meghódítása. Az amerikai imperialisták könnyű, gyors győzelemre számítottak. A hős koreai nép ellenállása tel­jesen váratlanul érte őket. Vereségük tanulságát cgy amerikai történész, Owen Lattimore, így fog­lalta össze: „Az ázsiai háborúk jellege forradal. masodott, „Gyarmati“ háborúk többé nem olyan háborúk, melyekben egy kis nyugati válogatott sereg tetszés szerint operálhat a rosszul felsze- relt, kiképzetlon „bennszülöttek“ tö­megei között. Száz eszíendővel ezelőtt 50—60 ezer főnyi angol’serég 1« tudta, verni India lázadását.'Fél évszázaddal ezelőtt a boxerlázadásban 20 ezer ka­tona utat tudott törni Pekingig. Be most az északkoreaiak megmutatták; hogy néhány rövid esztendő alatt fé.. lelmetps jártasságra tesznek szert a tankok és a tüzérség kezelésében. Az Egyesüli Államok kénytelenek velük- szemben olyan csapatokat mozgósí. tani, mint amilyeneket Eszak-Afriká- ban az elsőrendű német erőkkel szem. ben vetettek be. Háborút kezdeni Ázsiában — állapítja meg Baltimore — ugyanolyan kömoly *- döntést igé; nyelne, mint háborút kezdeni Európá­ban.“ , Az «amerikai imperialisták ezt még nem látták be. Koreai vereségükre háborús elő­készületeik lázas -meggyorsltásá. val feleltek. Hasonló erőfeszítéseket követelnek meg -marsh all izá.ít vazallusaiktól és azonkívül nyíltan felvetik -Nyugat, németország, Olaszország..: és Japán felfegyverzését.. A volt fasiszta országok felfegy­verzése természetszerűleg azt jelenti, hogy az ott szervezendő hadseregeket ugyanaz a tisztikar vezetné, amelyre Hitler, Mussolini és a japán fasisz­ták támaszkodtak. : Az amerikai imperialisták most o’emokratikus frázisok hangozta­tása mellett a világreakció elére állanak és minden erőt mozgósíta­nak, melyről feltételezik, hogy a békefront elleni harcukban hasz­nukra lehet. Ezért vitték keresztül az Egyesült' Nemzetek" Szervezetében a fasiszta Francé Spanyolországénak rehabilitá­lását. Ilzórt támogatják Csang-Kai-Sék és Li-Szin-Man mellett Bao.Bajt, a vietnámi bábcsászárt, segítik az an. golok majáji gyarmati háborúját. Ezért mozgósítják mindenütt ötödik- had. oszlopukat, titkos segédcsajjataikat, az áruló ‘ szociáldemokratákat, az egyhá­zat. a régi, megvert »reakciós rend hí. veit. •A német fasiszták felfegyverzésé­nek terve felháborította azoknak az országoknak a tömegeit, amelyek 1939- töl 1945-ig annyit szenvedtek Hitler hordáitól. A japán , fasizmus felfegyverzésének terve különösen Ázsiában kelt meg­felelő ellenhatást, Magában az imperialista táborban is zavar keletkezett, mert az európai imperialisták attől félnek, hogy az Egyesült Államok minden erejét leköti, ha túlságo­san belekeverednek a távolkeleti háborúba. A koreai vereségek hatása alatt az amerikai tömegek hangulata is meg. változott. Egyre főbben követelik, hogy hozzák, vissza az amerikai kato­nákat, Bészbeii ennek a hangulatnak hatására vetette fd egy sor ameri­kai reakciós politikus, hogy nem volna-e. helyesebb, ha Amerika, saját határai mögé vonulna, vissza. Ezek nek a fellépéseknek természetesen az is - a célja, hogy a csatlósokra nyo­mást gyakoroljon. Ellentéteket támaszt az . imperialista táboron /belül ..az a tény, hogy az Egyesült Államok a fegyverkezés .biz­tosításának, ürügyével világszerte fel­vásárolta'a legfontosabb nyersanya. gokat úgyannyira, hogy Anglia, Fran. ciaország és a többi niarshallizált or­szágok ipara kezd ilyen nyersanyagok hiányával küzdeni. Ezzel kapcsolat­ban új munkanélküliség jelentkezik nemcsak • Angliában, Franciaországban és Nyugatnémetországban, de maga. ban az Egyesült Államokban is. A munkásokat a fegyverkezés jelszava: „több ágyút, kevesebb kenyeret“ — létérdekükben támadja meg. Nem kétséges, hogy a jugoszláv hazafiak harca előbb, v^gy utóbb Tito és bandájának meg­semmisítésével végződik tóttá a börtönöket a jugoszláv fasisz. ták előtt, likvidálta az ötéves tervet és a jugoszláv hadsereget is át.ját. A háború előkészítésének elkerülbe teilen velejárója a dolgozó tömegek elnyomása. «Jt A tőkés országokban a fasteájódás, a dolgozók életszínvonala és jogai el­leni támadások napirenden vannak. A dolgozó tömegek természetesen véde­keznek 3 a fokozódó harc mutatói azok a hatalmas sztrájkok, melyek a ka­pitalista országokban fellángol, nak. Ezekben a harcokban tóin. demitt a kommunista pártok jár­nak az élen. Minket az imperialista táborból különösen két olyan ország sorsa ér­dekel, amelyekkel évszázadokon ke. resztül kölcsönhatásban éltünk. Ez Jugoszlávia és Németország. A jngo. szláv szomszéd nép sorsa évszázado­kon át hasonjó vojt a magyaréhoz: elnyomta a török hódító, a német hábfeburgok, saját földesúri és tőkés rendjük.. Az elnyomók évszázadokon át^íejsiifö.tták, gyűlölködést, egymás-’ é'ftefi uszították a' két népet. Angál nagyobb volt a magyar -demo­kraták;, áümagyar; kommunisták.' örömé a-nnak a'--- szabadságharcnak láttán, toej ■ lyet a hős jugoszláv nép a fasiszta elnyomókkal szemben a második vi_ lágbáború alatt folytatott. Hitlerék szétzúzása után a magyar dolgozó nép abban az örömteljes várakozásban élt-, hogy a régi .keserves idők egyszer és mindenkorra lezárultak, s hogy a jugoszláv néppel a jövőben békésen, testvériesen, vállvetve építhetjük a Szovjetúnió vezetésével szocialista jö­vőnket. Minél nagyobb volt? a várako­zás,: annál mélyebb volt népünk meg., döbbenése, amikor 1948 nyarán a Kommunista és Munkáspártok Tájé. koztató Irodájának határozatával kap­csolatban felismerte a jugoszláv ve­zetők helytelen és bűnös politikáját. Titónak és. bandájának ebben az idő. ben sikerült megtéveszteni a jugo. szláv népet. Erősködtek, hogy a Szov­jetunió vezette béketábor és közöttük csak félreértések vannak. Fogadkoz- tak, hogy tovább építik a szocializ. must! és áluokul úgy állították be a Tájékoztató Iroda helyes kritikáját, mint támadást a jugoszláv nép ellen. A Bajk.ügy Í949-ben bizonyos fokig megmagyarázta, hogy. miért sikerült a Titó-bandának ez a manőver: kiderült, hogy Ti tő, Bankovics, G válasz és a többiek régi rendőrspiclik, Ges. tapő-kémek, provokátorok, akik. nek a megtévesztés,' a tömegek megcsalása a kenyerük, második természetük volt. Megértjük, hogy a jugoszláv tömegek egy része zavarodottan, sőt hitetlen, kedve fogadta a Knjk.per leleplezéseit, meri valóban párját ritkítja az az eset, hogy egy hősi harcos nép veze­tését ilyen aljas söpredék tudja magá­hoz ragadni. Sok jóhiszemű jugoszláv hazafi nem hitte- el nekünk akkor, hogy Tito és bandájgv már azelőtt is az ellenség szolgálatában állt és hogy álnoltul vissza akarják lökni a jugo­szláv népet abba a reakciós, népelle­nes, Szovjetunió-ellenes táborba, amely ellen vívott, harcban a jugo­szláv nép annyi liős^íia pusztult öl. Az események mindenben minket igazoltak. Titóélc azóta segítettek vérbefojtani a görög szabadságharcot és nyíltan összefognak a görög mo- narchofasisztákkal, Titóék éles harcot folytatnak a. győztes kínai forrada­lom, a koreai nép szabadságharca el. len. - Sajtójuknak, rádiójuknak égy szava nincs a nyugati imperialisták ellen, viszont Uajtékozvá és aljasság, ban nem egyszer felülmúlva az impe­rialistákat, nap-nap után támadja fel. szabadítóját, a 'Szovjetuniót, és a szomszéd - népi. demokráciák békés dől., gozőih. Azóta Tito és bandájamegnyi-. szotta az amerikai imperialisták ke­zére. Ez. annyira nyilvánvaló, hogy. Truman alig néhány bete kifejezetten, és nyiltnn segélyt küldhetett a jugo., szláv hadsereg, mint nz amerikai im­perialisták segédcsapata -részére. Jugoszláviát két és fél év alatt átlökték az imperialisták olda­lára, oda, ahol árulő vezetői már régen állottak. Azoknak a jugoszláv hazafiaknak, akik másfél, vagy két evvel ezelőtt nem hittek nekünk, e tények alapján' be kell látniuk, hogy igazunk volt;, Emellett a Tito-bunda még mindig igyekszik elfátyolozni valódi lényéi, mert nagyon jól tudja, hogy az igáz] ság teljes feiderülésével még iritábii mozgósítaná maga' ellen a1 jugoszláv dolgozó nép zömét. Az amerikai imperialisták is kénytelenek Szakadatlanul szem előtt tartani, högy” az áruló Tiío- banda helyzete a jugoszláv dob gozó nép ellenállása miatt inga tag. Mi tudunk erről az eUnállá-sról, tud. juk hogy a jugoszláv nép egyre nö­vekvő része látja elkeseredve és fel., háborodva vezetőinek árulását, . hogy gyűlöli a nyugati imperialistákat, hogy szimpátiája a felszabadító Szov­jetunió vezette hatalmas béketábor,, a. felszabadult Kína, Korea hős katonái­nak . oldalán van. Minden rokonszenviink a Tito. banda ellen harcoló jugoszláv ha­zafiaké és számunkra nem kétsé. ges, hogy ez a harc előbb, vagy utóbb, de biztos Tito és bandája megsemmisítésével végződik. A nyugatnémet munkásság is egyre élesebben száll szembe az újrafelfegyverzés tervével Ami Németországot illeti, hazánk szinte ezer éven keresztül célja és áldozata volt a német hódító tö­rekvéseknek, a „Brang nach Osten“, nák. Négyszáz esztendeig uralkodtak a magyar népen a habsburg-elnyomók. Az utolsó emberöltő alatt? kétszer lök. fék az országot a német imperializ­mus vezette háborúba- Hitler meg­szállta és kirabolta hazánkat. Ezekutáu a magyar dolgozó nép a legnagyobb vá­rakozással és reménységgel tekintett a német demokratikus fejlődés felé, amelyre Hitler széfzúzása után meg­nyílt, az út. Minden magyar hazafi lelkesen üdvözölte a Német, Demokratikus Köztársaság létrejöttét abban a reményben, hogy ez kiinduló pontja annak a fejlődésnek, amely egész Németországot -a demogjácia .és a , haladás vágányára visa. Annál nagyobb elégedetlenséggel láttuk azokat a kísérleteket, amelyek, kel a nyugati imperialisták és há­borús gyújtogatok új életre akarják kelteni * Nyugat.németországbau a né. met militarizmust ás fasizmust. A ma­gyar, népi demokrácia részéről ezért több, mint egyszerű diplomáciai aktus volt, amikor, a mn]t év októberében Prágában a Szovjetunió és a népi de­mokráciák képviselőivel együtt tilta­kozott a nyugati imporial&sták német' országi üzelmei ellen. Hogy ez a -Tiltakozás nemcsak a nil a német népben. ügyünk, hanem a nyugatnémetek leg, jobbjainak ügye is, azt mutatja az a mozgalom, amely az imperialisták .al­jas terveivel szemben magáhan Nyu gat-Németországban keletkezeti. Isrno^ rotes, hogy Heinemanit, a bonni báb­kormány belügyminiszteré, tillakozá ruj az imperialisták f elfogy ver kezésí javaslatával szemben,, lemondott.. Is., méretes az a harc, amelyet Niemöller, a lutheránus egyház egyik vezetőjo folytat. A nyugatnémet munkásság Is » Kommunista Párf vezetésével egyre élesebben száll szamba ® tervvel, mely a német, fasizmus feltámadásá­nak logikus folyományaképpen a dol­gozók legelemibb életérdekeit is ve. szélyeztétné- ,A, -nyugatnémet fasissst*; hadsereg még csak illegálisan szervez., kedik, de • dj\, Lidije; a bonni bábkor­mány belügyminisztere már egy nép- gyülésen elmondotta: „Nekünk nem csak a Kelet elleni védekezésre vaii szükségünk hadseregre, de a szak, szervezetek túlzott bérkövetelései él­lón is.“ Érthető, hogy ilyen Viszonyok mellett Grófé wo hl elvtárs a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- elnökének ismételt föllépése; méllyé1’ az egységes, demokratikus, békés Né­metország megteremtését? javasolja az amerikai imperialista tervekkel szem., bon, mély és maradandó visszhangot j keltett Keleten és Nyugaton egyaránt Népi demokráciánk kötelessége: honvédségünk fejlesztése felhasznál, minden eszközt megra­gad, hogy megvédje a békét a Ebben a nemzetközi helyzetben, amikor az imperial isták teljes gőzzel fegyverkeznek, amikor déli határain, kon Tito amerikai zsoldban álló ban­dái csörgetik fegyvereiket, a magyar népi demokráciának kö­telessége, hogy honvédségét a békeszerződésben megjelölt hatá­rok között fejlessze. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a honvédségnek nincsen egyéb fel­adata, mint hogy védje hazánk füg­getlenségét és szabadságát. Bolgozó népünk tudja, hogy honvédsége csak azt a célt szolgálja, hogy a népi demo­kráciánk vívmányait megvédje. Ezért olyan népszerű fiatal honvédségünk és ezért támogatja szívvel délekkel, mint békénk és biztonságunk őrét, az egész dolgozó nép. A béke megvédéséért folyó küzde. lemben felmérhetetlen jelentősége van annak a békemozgalomnak, amelynek élén a Szovjetúnió áll, melyet elszán, tan támogatnak a népi demokráciák s rajtuk túlüienőleg szerte a világon a dolgozó, haladó emberek százmilliói. Ez a békemozgalom, mely az öt világrész minden haladó emberét egy táborba fogja össze, olyan széles és hatalmas, amilyenhez hasonlót még nem látott a törté­nelem. Ez a mozgalom szóval és tettel lep. lezi le, nehezíti meg a háborús gyuj. togatók terveit. Ennek a mozgalom­nak erejét napről-naprá világszerte növelik azoknak az anyáknak, felesé, geknek, gyermekeknek a tíz. és száz­ezrei, akik éppen a koreai agresszió tüzében az amerikai imperialisták szörnyű embertelenségeinek hat'ása alatt ismerik fel az imperializmus igazi arculatát és éppen ezért a béke, az emberi haladás híveinek oldalára lépnek át. S a világ ugyanakkor tanúja an­nak is, ..hogy a Szovjetúnió minden Lehetőséget nekivadult háborús gyujtogatők kai szemben. Abból, ami a Nemzetek Szövetségős ben a koreai agresszió óta történ!» újra kiviláglott, hogy mennyiro igaza volt Sztálin elvtársnak, amikor az angol-amerikai imperialistákról azt mondotta: „Nekik nem megegye, zésre és együttműködésre van szüksé­gük. hanem csupán megegyezést, és együttműködést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést.” Ezt éppen ezekben a hetekben tav paszt'alhattuk, amikor az • amerikai imperialisták és csatlósaik áz ENSz- ben keresztülerőszakolták a Kínai Nép^ köztársaságoé megbélyegző javaslatu­kat, bár e javaslattal szembehelyez­kedő országok lakossága a földkerek­ség lakosságának több, mint felét fess ki s a megegyezést követelő határoza­tot támogató országok lakosságának száma pedig egy. milliárd 400 millió. „Az Egyesült Nemzetek Szervezet« — .mondotta joggal Sztálin elvtárs amelyet úgy alakítottak ■ meg, mini a béke megőrzésének bástyáját, a há­ború eszközévé, az új világháború kit robbantásának eszközévé változik.-y A dolog lényegét tekintve az. Egye­sült Nemzetek Szervezete most mént annyira világszervezet, mint az amo rikaiak szolgálatára álló szervezet, aí amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet.“ Az Amerikai Egyesült Államok népe eddig közvetlen tapasztalatból nem ismerte a háború borzalmát es ezért kevésbé értékelte Európa és> Ázsia dolgozó százmillióinak béková- gyát ós békeakaratát. Ma azonban Itt is változik a helyzet. Az amerikai imperialisták koreai kudarcainak ha. tása alatt az amerikai anyák, felesé­gek, nővérek, gyermekek fokozódó tö niege áll át a béke oldalára és egyre sokasodnak írnok » hírT"t,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents