Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

XaU, 1981. én írt»mir hi ZT. ÉSZ AKMAG Y ARORSZÁ G 3 melyek art bizonyítják, hogy ép­pen a koreai agreesriö következ­tében ugrásszerűen nő a béke­mozgalom és a békekö veteléeek, magában az Egyesült Államokban is. A békemozgalom mindeu híve új erőt merít Sztálin elvrárs szavaiból A béke megvédéséért és az imperia. lista háborús gyújtogatok elleni harc­ban mindenütt élenjárnak a Kommu- Siista Pártok. A békemozgalom minden híve új erőt merít Sztálin elvtárs szavaiból: „A béke fennmarad és tartós lesz ha a népek kezükbe veszik a béke meg­érzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhe'etlenné válhat, ha a háborús uszitéknak st. kerül hazugságaikkal behálősniok a naptömegeket, megtévesztem és új vi. lágháborúba sodorni őket. Ezért a széleskörű békekampány, íiak — amely eszköz a háborús uszítok bűnös mesterkedéseinek leleplezésé- te — ma elsőrendű jelentősége van,” Mi, a Magyar Dolgozók Pártja s velünk az egész magyar dolgozó nép Ígérhetjük, hogy laaikadaíla. nnl, hűen, erőnket nem kiméivé küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és ál­dozni kell! Beszámolómnak a nemzetközi hely, hétről szóló részét nem fejezhetem be, mielőtt ne méltatnám a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájá­nak működését. A Magyar Do’gozók Tártja büszke arra, hogy tagja ennek a fontos nemzetközi szervezetnek, mely segíti koordinálni a kommunista és munkáspártok működését, segíti tapasztalataik kicserélését és elterjo. dését. Külön meg kell emlékeznem a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ című lapról, a Tájékoztató Iroda heti. lapjáról, mely tizenhat nyelven köztük magyarul is és több mint egy­millió példányban jelenik meg. Jelentékenyen hozzájárul a kom­munista és munkáspártok problé­máinak ismertetéséhez, a felmerik lő hibák kijavításához, a prole­tárnemzetköziség eszméjének ter­jesztéséhez, megerősítéséhez és mindenekelőtí a tartós békéért folyő harc fokozásához, az impe­rialista háborús gyújtogat ók le­leplezéséhez. Összefoglalva: a nemzetközi erővi­szonyok mérlege azt mutatja, hogy szakadatlanul nőnek a béke, a haladás, a szocia’ista építés erői és csökkennek az imperialista háborús gyujt’ogatók kilátásai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökken a háborús veszély, hogy nem kell. minden erővel tovább küz­deni ellene. De ha a háborús uszítok új világ­háborút kezdenek, tapasztalni fogják Malenkov elvíárs megállapításainak helyességét: „Ha az imperialisták harmadik világháborúi robbantanak ki, az már néni egyes kapitalista ál. lamok, hanem az egész világkapitaliz­mus sírja lesz.“ ír. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELSŐ HELYZETE Belső helyzetünket a magyar dől. gozó nép egysége jellemzi. Nemcsak B, béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egységes Népköztársa­ságunk minden döritö kérdésében. Egy­ségesen helyesli azt a baráti jóvi­szonyt., mely hazánkat felszabadítónk. Jioz, a nagy Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz fűzi. Egységes demo­kratikus vívmányaink megvédésében, 5 éves tervünk megvalósítására irá. nyúló erőfeszítéseiben. Ezt a nemzeti egységet, melynek politikai szervezete a Független­ségi Népfront, Pártunk vezetésé­vel a munkásosztály hozta létre, szoros, őszinte szövetségben a dolgozó parasztsággal. Ez az egy Kulturális fejlődésünk Középiskolai hallgatóink száma ■ mondotta — S3.3 százalékkal ma­gasabb, mint az utolsó béke évben volt!.' Az-egyetemi és főiskolai hallga­tók száma majdnem háromszorosa an mák, mint 1938-ban volt. 1950-ben 63 Millió példányban jelentek meg a könyvek és a brosúrák. 1950.ben a népoktatásra és nép­művelésre fordított beruházások értéke 100-5 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Hitnek a fejlődésnek eredményeképpen kultúránk, mindén területén megjelen­tek az új, szocialista hajtások. A fia­tal magyar filmtermelés rövid idő alatt nemzetközileg is figyelemre, méltó sikereket tudott felmutatni. Irodalmunkban sorra jelentkeznek a fiatal szocialista íróink. Képzőművé. fizetünk, színházunk egyre inkább rá­tér a szocialista realizmus sikeres al­kalmazására. Mindenütt biztató lcez. detnek vagyunk tanúi és rajta le. ezünk, hogy ezen a téren is megfele­lően biztosítsuk a kezdeti sikerek egészséges továbbfejlődését. A belpolitikai sikerekkel járt a jó külpolitikai munka. Olyan nemzetközi politikát folytattunk, mely megszilárdí­totta világszerte sokat szenvedett né­pünk tekintélyét és néhány év alatt le­hetővé tette, hogy emelt fővel léphet­tünk be a Szovjetunió vezette békés, haladó nemzetek nagy családjába. Rákosi elvtárs ezután rámutatott, hogy a dolgozó nép helyesli és támo­gatja a Párt politikáját- Ezt bizonyít­ják az 1949-es országgyűlési választó- «ok éfl a, tanáesválasztások eredményei. A tanácsválasztás újra igazolta — folytatta —, hogy dolgozó népünk he­lyesli a nemzeti demokratikus erők iisz- szefogását és egy emberként áll ezt az egységet képviselő Magyar füg­getlenségi Népfront mögött. Ebből viszont következik, hogy tovább is vál­tozatlanul folytatni kell a helyesnek bi zonyult, annyi sikert eredményező nép­front-politikát. Az egységes dolgozó nép Pávtuuk rí. vezetésével megvívott harcainak eredmé- nyeképen jött létre n népi demokrácia. állama, az az ál­lam, melynél; segítségével a Szov­jetunió győzelménél; eredményekép­pen és a, Szovjetunióra támaszkod­va. a dolgozó nép a munkásosz­tály vezetése alatt halad a kapita­lizmusból 0l szocializmus felé. Iá népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra. Ennek az államnak a feladata, hogy megtörje a megdöntött 6s kisajátított földbirtokosok és kapi­talisták ellenállását, liogy meghiúsítson bibiden kísérletet, mely a töke hatalmú­kat Tiasaaáilitáiira irányai, hogg % ség a régi kizsákmányoló rend maradványaival szemben vívott hosszú és következetes harcok eredménye. Ez a harc csak úgy sikerülhetett, hogy meg tudtuk valósítani Pártunk vezetése alatt a nemzeti demokratikus erők összefogását. Ezután Rákosi Mátyás elvt'árs ele, mezte a magyar dolgozó nép legutóbbi esztendők során szerzett tapasztala­tait. Beszélt sikereinkről, az egyház palástja mögé rejtőzött reakcióra mért csapásról, az imperialista ügvnö. kök: a Rajk-banda és a jobboldali szociáldemokraták leleplezéséről. Be. szélt Alkotmányunkról, hatalmas kul­turális fejlődésünkről. nagyszerű eredményei szocializmus építésének, a gazdasági és kulturális felemelkedésének céljaira a proletariátus köré tömörítse az egész dolgozó népet és az imperialista külső ellenséggel szemben megfelelő honvédel­met hozzon létre­Az a népi egység, melynek párját hiába keresnök történelmünkben, «sas azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyomókat és kizsákmányolókat. Ezek a politikai győzelmek tették lehe­tővé, hogy fokozatosan kiszorítottuk őket államunk, gazdaságunk legfonto­sabb területeiről és megnyithattuk az utat szocialista építésünk előtt. Gazdasági fejlődésünkről és problé­máiról kongresszusunk második napi­rendjének keretén belül Gerö elvtárs fog részletesen beszámolni- Ezért itt csak röviden ismertetem a legfontosabb és legjellemzőbb adatokat és tényeket. Mikor jó két Ó3 fél évvel ezelőtt a Magyar Dolgozók Pártjának első kon­gresszusán eredményeinkről beszéltem, büszkén hivatkoztam arra, hogy gyár­iparunk már csak három százalékkal termel kevesebbet, mint 1938-ban, Az azóta eltelt 30 hónap alatt gyáripari termelésünk az 3938 évinek körülbe­lül a duplájára nőtt: a pontos számí­tást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan iparcikket gyártunk, melyet a felszabadulás előtt Magyarországon nem készítettek­Szocialista iparunk termelése tavaly Só százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Többet fejlődött egy év­ben, mint a. kapitalizmus idején húsz esztendő alatt. Első kongresszusunkon,, mint jelentős sikert említettem,, hogy a munkások és tisztviselők életszínvonala elérte az 1938-as év 97 százalékát. Most viszont arról számolhatunk be, hogy a munká­sok és alkalmazottak béralapja az 1950. es év folyamán több mint három mil­liárd forinttal nőtt és hogy a munkások átlagbére 1950 decemberéivel! havi 59 forinttal volt magasabb, mint egy év előtt. A nemzeti jövedelem tavaly, ötéves tervünk első esztendejében húsz szá­zalékkal nőtt, többel, mint Horthy idejében két évtized alatt, 1948-ban mint nagy eredményt jelen­tettem be, hogy hároméves tervünket, melynek beruházásai meghaladták a tiz milliárd forintot, előreláthatólag két év és öt hónap alatt be a tudjuk fejezni. Arra is rámutattam, hogy hároméves tervünk számait milyen kételkedve, sőt gúnyolódva fogadta a polgári kritika- Viszont az ötéves terv első esztendejé­ben a beruházások összege megközelí­tette 'ói, egéig háioffiévee texvét. Ötéves tervünk eredeti előirányzatát65-70 százalékkal emeljük Mi, 1949-ben, mikor az 5 éves tervet kidolgoztuk, azt tűztük, ki célul, hogy a terv megvalósításával lerakjuk a szo­cializmus alapjait s ezzel kapcsolatban hazánk fejlett ipari termeléssel rendel­kező mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari or­szággá váljék. Ennek a tervnek rneg-va- lősítására 5 év alatt 51 milliárd forin­tot szántunk beruházásokra. Az elmúlt óv tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, ■ hogy- célkitűzéseink alacsonyak 09 ezért új tervet készítettünk, mely S0—SS milliárd forint beruházást irányoz elő, 65—70 százalékkal többet az ere­detinél• S hogy ezek a tervek reáli­sak, annál; egyik bizonyítéka azt 1950-es év, melyben a megemelt ter­vet 109.0 százalékra teljesítettül;. Leggyorsabban fejlődött építőiparunk, mely tavaly 116 százalékkal termelt többet, mint 1949-ben- 20 százalékkal nőtt meg a munka termelékenysége: ez az eredeti 5 éves tervben egy évre elő­irányzott növekedésnek a duplája- Mindez a tény azt mutatja, hogy alá­becsültük a szocialista ipar lehetőségeit, s tartalékainkat, melyekkel rendelke­zünk s melyeket most kezdünk csak moz. gósítani­Mit jelent az áj, megemelt 5 eves terv? Elsősorban azt, hogy az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen belül a vas, az acél, a szén és* a villaniosenergia termelésbe. Számszerű­leg ez úgy jelentkezik: 57-—SS milliárdot kívánunk • beru­házni a nehéziparba, az eredeti tervnek több, mint kétszeresét. 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáripa­runk 80.4 százalékkal emelkedik; az új terv szerint a gyáripar termelése hozzá­vetőleg háromszorosára, mintegy 200 százalékkal nő s benne a nehézipar csaknem megnégyszereződik- A könnyű­ipar az eredeti terv 72.9 százaléka he­lyett mintegy 150 százalékkal nő. A múlt évben a nehézipar termelésének értéke csak 2.2 százalékkal volt nagyobb, mint a könnyűiparé:­az ötéves terv végén a nehézipar részesedése a termelésben 70 száza­lékos lesz, a könnyűiparé S0 szá­zalék. A mezőgazdaság beruházását az új terv 40 százalékkal emeli meg. 11 mil­A szovjet segítség eredményeképpen hatalmasan megnőtt a magyar sztahánovista mozgalom liárd forintot szán az új terv több mező gazdasági gépre, műtrágyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 2ő —28 ezret kap a mezőgazdaság, az ön­tözött területet nem 11S ezer holddal hanem 323 ezer holddal fogjuk növelni- Ezzel lehetővé válik a mezőgazdaság termelésének több .mint 50 százalékos emelése. Város- és közaégfejlesztésre S3 száza­lékkal többet irányoz elő a terv: tiz milliárdot, amely összegből többek kö­zött tSO ezer új lalzás épül- A közlekedés beruházásait is megfele­lően növelni kell: itt is egvharmadda! többet, 31 milliárdot állít be a új terv. Ezeknek a megnövekedett eélkitúzé seknek megfelelően nő a végrehajtásuk­hoz szükséges munkások és alkalmazot­tak száma. is- Eredeti ötéves tervünk megvalósításához 480 ezer új munkást és alkalmazottat tartottunk szükséges­nek- A megemelt tervekhez ennél sokkal több, 6'00—6SO ezer murdrás és gThal-maagtt szükséges, köztük 11 ezer új mér­nök, több, mint amennyi mérnök S éves tervünk kezdetén, volt és 17 ezer új technikus. Végül, de nem utolsó sorban: az új terv a nemzeti jövedelem 63 százalékom növekedése helyett több, mint ISO szá~alékos növeke­dést ir elő, ami dolgozó népünk életszínvonalának, kultúrájának további emelését teszi le­lte tővé. Tervünk megvalósításának meg van­nak ra-ár a legfőbb előfeltételei- Ipa­runk, a kisipar kivételével, a szocialis­ta állam kezében van. A közlekedés, a nagykereskedelem, a bankszervezet száz százalékig szocialista szektorhoz tarto­zik, A kiskereskedelem 70 százalékát is a szocialista kereskedelmi szervek bo­nyolítják le. A mezőgazdaságban is megindult a szocializmus építése- Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy nép­gazdaságunk minden terén fokozódó tervszerűséggel tudjunk dolgozni és ki­tűzött terveinket, meg is valósítsuk. Dolgozóink között egyre többen ér tették meg, hogy a munka nálunk ma már nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye. A szocialista munkamódszerek elter­jedésének. az a felajánlás adott lendüle. tét, amellyel a magyar dolgozó nép a nagy Sztálin 70. születésnapját ünne­pelte, Ez a munJcafelajánlás magával ragadta a dolgozókat, megtörte a jeget és szabaddá tette nálunk is mindazok­nak a munkamódszereknek az elterje­dését, melyeknek a Szovjetunió annyi gazdasági sikerét köszönheti. A Szovjetunió sKgit legmodernebb üzemeink építésében, átadja nekünk leg­jobb gépeit, legújabb gyártási eljárá­sait, de ami nem kevésbé fontos, nagy­lelkűen rendelkezésünkre bocsátja leg­jobb tudósait és élmunkásait. Köztudomású, hogy a szovjet sztahanovistáknak közvet­len munkamódseerátaűdsa alapján hatalmasan megnőtt a magyar szta­hanovista mozgalom­Az ö tanítványaik Muszka Imre vas­esztergályos, a Rákosi Mátyás Müvek j munkamódszerátadőja., Pioier Ignác gyalus az Egyesült Izzóban, Kugler Lajos hengerész Diósgyőrben, akinek a brigádja a legjobb az országban. Szö- czei Sándor Kossuthdíjas kovács, Or­mai Árpádné Kossuth-díjas szövőnő, Makár Jánosné, a Magyar Pamutipar 16 gépen dolgozó szövőnője, Piszkei Erzsébet ifjúmunkás, aki Győrben £2 automata gépen dolgozik-. Varga Barna­bás tatabányai vájár, aki kitűnő mun­kájáért Kösse fch-díj at kapott, Dietrich József sztahánovista vájár, Tajkov András, Tatabánya legjobb vájára, Pozsonyi Zoltán Kossuth-díjas építő­munkás, Lengyel József, a legjobb moz­donyvezető és százai, meg ezrei azok­nak a sztahanovistáknak, akik a ma­gyar szocialista ipar élcsapatát képe­zik. A szovjet sztahanovistái; és g ma­gyar szocialista élnmnkásol; közölt eleven és termékeny összeköttetés keletkezett. A baráti segítségért nem a Szovjetuniónak, A Szovjetunióban a szocialista ver­seny már a munkások természetévé vá­lóit- Mi még nem tartunk itt, de nálunk is kezd meghonosodni az a jó szokás, hogy a dolgozó nép minden nagy ér­fordulóját, vagy fontos eseményt mun- kalelajánlással ünnepel. Ezt tapasztal­hattuk most is, mikor Pártunk Kon­gresszusára hatalmas munkafelajánlá. sokkal, a munkaverseny soha nemi lá­tott kiterjesztésével mutatja ki hűsé­gét és szeretőiét Pártunk iránt a város és falu dolgozó népe. Nines olyan területe népgazdasá­gunknak — és Uozzátshetem: egész szocialista életünknek. — mely ne kapott volna és ne kap­na szakadatlanul és folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól­Most kezdünk rátérni, hogy tapaszta­lataiknak azt a mérhetetlen tárhá­zát amely a szovjet, szakirodalomban van lefektetve, a mi szocialista épí­tésünk számára hozzáférhetővé és fel­használhatóvá tőgyük'. Az elmúlt év­ben, de különösen az utolsó hónapok­ban valóságos' roham indult meg a Szovjetunió szakirodalma felé. , El le­het mondani, hogy ezen a téren csak most. fedezi fe] a mi technikai értel­miségünk — és rajta túlmenően — lehetünk eléggé hálásak Sztálin elvtársnak a 2 egész magyar intelligencia a »Szovjetuniót- Most fogják csak fel a maga jelentőségében, hogy mennyire élenjáró és mennyire termékenyítő hatású számukra a Szovjetunió kime­ríthetetlen tudományos és tapasztala­ti fegyvertára. Alá kall húzni és tudatosítani kell, hogy a magyar népi demo­krácia sikereinek egyik döntő ösz- szetevője mindaz a baráti segít­ség, melyért nem lehetünk «jéggé hálásak a Szovjetuniónak és aki­től oe a Segítség urna egyszer kiindult, magának Sztálin elv­társnak. Előre látható, hogy ez a támogatás o következő években még növekedni fog és 5 eves tervünk jó végrehajtá­sának, egész jövőnk építésének ez a segítség a legbiztosabb záloga. Rá kef] mutatni arra, hogy a ta­pasztalatok kicserélése és a kölcsö­nös segítés terén hasonló viszony kezd kialakulni a baráti népi demo­kráciák országaival is. Nyugodt fejlődésünkhöz sokban hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, s az a körülmény,; hogy külkereskedelmünk egyre foko­zódó része bonyolódik le > a Szovjet­unióvá] és a baráti tervországokkal. — Há]á és dicsőség a magyar munkásosztálynak 1 Sikereink 'aláhúzásánál ugyancsak méltatnunk kell az értelmiség jó munkáját, melynek zöme őszintén .és .becsületesen támogatja a, népi demokrácia célkitűzéseit. Külön ki kell emelnünk a magyar technikai értelmiség érdemeit. ■•Az a körülmény, hogy ipari tér- melésünk az ötéves tei-v első esz­tendejében ilyen imponáló eredmé­nyeket tudott felmutatni, azt blzo. nyitja, hogy technikai értelmi sé­günk megfelelt a ráb/iruíó foko­zott feladatoknak és zömében lo­jálisán, helyeslőén, .positive, vi­szonyúik népi demokráciánkhoz, és szocialista, célkitűzéseinkhez. Az eredmények azt. is igazolják, hogy a m urikási gaz ga tók többsége, akiknek működését kezdetben régi­vágású mérnökeink kétkedve es kritikusan nézték, beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. Jövő fejlődésünknek egyik bizta­tó záloga az, hogy egy csomó po­zitív'tényező még csak ezután fog­ja éreztetni hatását. A munkásokból és parasztokból jött értelmiség, a szocializmus ne­veltjei csak ezután jelennek meg tömegesen a termelés porondján. Hibák és nehézségek Amikor a szocialista ipar ered. ményeit.és sikereit ennyire ki­hangsúlyozzuk. rá kell mutatnunk még arra a rengeteg nehézségre, és hibára, amely ugyanakkor e téren tapasztalható. Meg kell em­lítenünk a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem hiányait, a nagy munkásvándorlást. Különösen a munkafegyelem még meglévő lazasága az, amehj rendkívül hátráltatja fejlődésünket. I.épten-nyomon tapasztálható az anyagpazarlás, az állami javak fe­lelőtlen kezelése, a takarékosság hiánya, a Népköztársaság kormá­nyának takarékossági intézkedései még távolról sem adtak megfelelő eredményt. Rendkívül gyakori az egyéni felelősség hiánya és az egyéni felelősség áthárítása a rengeteget ülésező különböző kol­lektívákra. Az üzemek és intézmé­nyek szinte szakadatlan és gyakran felesleges átszervezése is ide tarto­zik. Mindennapos az éberség hiánya az ellenséggel szemben. A terv ál­talános túlteljesítésén belül egész iparágak vanak, inolyek nem telje­sítették a felemelt tea-vet, köztük olyan fontosak, mint a forgácsoló szerszámgépek, a Diesel-motorok, a nagy villamos forgógépek gyár­tása. Áz alapanyagok (vas, acél, szén) termelés gyorsulásának üte­me is elmaradt az egész ipari ter­melés gyorsulásának üteme mögött. Ezek a hibák és bajok rendkívül megnehezítik szocialista fejlődé; sänket. Kiküszöbölésük g mi jó munkánktól függ és különösen Pártunknak, a Magyar. Dolgozók Pártjának jó munkájától.. A mi elvtársainknak még mindig nem ment át a vérébe és húsába az a tudat, hogy ők egyénenként és kollektive felelősek mindenért, ami munkaterületükön, az üzem­ben, liivaftaHvan, íermelőszövőtks zetben történik. Még mindig «erű szokták meg, hogy -jó vagy rossz munkájuknál;, legbiztosabb mutatója n ter­melés, a termésbeszolgáttalás, az adózás, stb. ensblkedésc vagy csökkenése. Még mindig sokan vanak, akilc joggal ma.gukénak vallják ug>'an az országot, de nem érzik ezzel kapcsolatban a jó gazda felelőssé­gét. Ezen a téren Pártunk még alaposán le van maradva és a munka neheze még előttünk áh. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának egyik felada­ta, hogy e bajokra ráirányítsa a figyelmet és kidolgozza e ba­jok kiküszöbölésénél; leghatá­sosabb és legeredményesebb módszereit. Szocialista fejlődésünk meg* gyorsításának legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyzete; Mind­járt hozzáteszem, hogy mezőgazda­ságunk a háborúokozta szörnyű kórok dacára, a múlt évben lénye­gében elérte az utolsó békeév ter­melését, sőt egy sor területen fúl is haladta. A tavalyi búza- és rpzstermófeünk átlaga 9.2 százalék­kal volt nagyobb, mint a háborút megelőző lö békeévben. Mezőgazdaságunk kezd egész szocialisla fejlődé­sünk gátjává válni Ma már ez azonban nem elég és ;a mezőgazdaság az eredmények dacára kezd egész szocialista fejlődésünk gátlójává válni, mert a követelmények' sokkal gyor­sabban nőnek, mint a mezőgazda­ság termelése. Büszkén hivatkozha­tunk életnívónk emelkedésére, ar­ra, hogy a város és a falu dolgozó" roa jobban élnek, jobban táplálkoz­tak, jobban ruházködnak. Eiet- ezÍBlonaliffik ezea egészséges meg­Hála és dicsőség a magyar munkásosztálynak Amikor a magyar népi demokrácia sredménycit ismertetjük, a legnagyobb áismerés és dicséret hangján kell megemlékeznem a magyar munkás­osztály teljesítményeiről, amelyekkel ioggai kiöiű?iai?;íá égős dP|go&j gé­pünk hájáját. Ez a munkásosztály Pártunk vezetésével megmutatta, hogy méltó arra a történehivi szerep­re, mely hazánkban a szoeialiamns építésének minden . szakaszán reá. .há­tul,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents