Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-20 / 16. szám

4 GSäKÄSssi. ÉS7AKWAGYARORS2AG Swmfctl, W51. M Jaiwir M » "Hl i 1 III—IM—B——BW——WWBWMWMBm FRANCIAORSZÁG ÁRULÓI (PÁRISI LEVÉL) Franciaországot uralkodó körei­nek nagy igyekezete az Egyesült Államok gyarmati függvényévé vál­toztatja. A bankok és az ipar üzlet­emberei, akiknek „ma.gvát“ a híres kétszáz család és a szolgálatukban álló korrupt politikusok maroknyi csoportja alkotja, elárulják az or­szág nemzeti érdekeit saját korlá­tolt osztályérdekeikért, A második világháború előtt ugyanezek a körök, amelyeket a tör­ténelem Ügy ismer, mint Hitler franciaországi ötödik hadoszlopát, ezzel a jelszóval: ,Inkább Hitlert, mint a Népfrontot“, előkészítették a harmadik köztársaság dicstelen bukását, elősegítették, hogy a né­met fasiszták gyorsan hatalmukba keríthették az országot, Hitlerre játszottak, de vesztettek. Amikor gazdát cseréltek, még buzgóbb tevékenységbe kezdtek. Franciaországot kiszolgáltatták az amerikai imperialistáknak és az ő érdekükben háborúra készülődnek. Siettetik Nyugat-Németország újra- íelfegyverzését, előkészítik a vichy i háb^ús bűnösök szabad1 ábrahelye, zését s rémuralmat szerveznek a demokratikus erők ellen, amelyek védelmezik a nemzeti érdekeket- Aljas bűntetteik felsorolását a vég­telenségig lehetne folytatni. Do térjünk át az árulóknak cgv hirte- lénében összeállított névsorára. Az aljas Jules kéletességre fejlesztette ég „terven felüli“ teljesítőképességre emelte. Mochot amerikai gazdái áttették a számukra most már legfoníosabbá vált állásba a hadügyminiszté­riumba. Moch itt is a dollár rend­kívül buzgó szolgájának bizonyuk- Heteken át lázasan tevékenykedett új állásában és annyi sötét reak. ciós intézkedést vitt keresztül, amennyit elődeinek hosszú évek so. rán sem sikerük megvalósítaniok- Külön rendőrséget szervezett, „ter­ritoriális védőrséget“ s ehhez min­tának Himmler gestapo-gépezetét vette. Ennek az űjsütotű rendőr­ségnek (közbevető'eg megjegyez­zük, hogy a „demokratikus“ Fran- eiaorszá'-nak most már húsz külön­böző rendőrsége van) az a feladata, hogy fegyveres erővel, a háborús törvények alapján elnyomja a tö­megek demokratikus mozgalmának minden formáját. Moch a szolgá­lati időt a gyalogságnál 18 hónapra meghosszabbította és megparan­csolta, hogy tartsák fegyverben azokat a katonákat, akiknek nor­mális körülmények közt határidő nélküli szabadságra ke’lett volna menniük. Moch megkettőzte az amúgy is már hihetetlenül felduzzasztott ka­tonai költségvetést. Évi 12.00 mi! hárd fiánkra emelte- Moch aláírta az amerikaiak határozatát Nyugat- Némefország azonnali üjrsfelfegy- verzéséről- Moch idejének több mint felét az Óceánon túl Truman, Acheson, Bradley és a többi ame­rikai főnökei várószobájában tölti, akik a franria népet ágyútöltelékül szeretnék felhasználni rabló keleti háborújukban. Az élet forró szeretetével, a halálgyárosok iránti izzó gyűlölettel szivünkben... A világuralom amerikai önje’-ölt- jei franciaországi „ötödik hadosz- topában“ a rohamesapatot. mint Nyugat-Európa többi más államá­ban is, a jobboldali szociáldemokra­ták képezik. Ök voltak a legelszán­tabb és tegcinikusabb propagálói annak, hogy a Wall Street „önzet­len“ segítséget nyújtson az óvilág­nak. Sőt mi több, mindazokat az uzsora-szerződéseket. amelyek Franciaországot a dollár véres sze, keréhez láncolják, jobboldali szo­ciáldemokraták írták aiá. Az akna­munkát, amelyet a tengerentúli im­perialistáknak a francia munkás- osztály egységének megbontása te­rén sikerült megvalósítani, a meg­boldogult Leon Blum és a sajnos még meg nem boldogult utódainak piszkos keze hajtotta végre. A francia jobboldali szocialisták ve­zető bandájának s következéskép­pen az itteni „ötödik hadosz’opnak“ is a legtipikusabb képviselője két­ségtelenül Jules Moch. A franciák a nevét többnyire nem ,,mok“-nak, hanem ’,,mos“-nak ejtik, ami „al­jas“-!, „undorító“-t jelent. El lehet képzelni, hogy ezt a kis változtatást nem tisztán azért használják, mert rajonganak a szójátékokért-. Amióta Franeiaország végleg beke­rült az amerikai protektorátusok közé (1947 május). Jules Moch megszakítás nélkül helyet fogia] a kormányban. A mai Franciaország­ban, ahol a Wall Street időnként átalakítja a kormányokat, az ilyen állandóság rendkivüli dolog. Hon­nan ez a nagy bizalom az aljas Ju­les iránt? Néhány tény segítségével könnyű megfejteni ezt a rejtélyt is. A hóhér mint kegyenc A DiósgyőriKohászaliÜzemek kulturmunkásai az Országos Kulturverseny sikeréért Lelkeshangulatú értekezletet tar toltak a Diósgyőri Kohászati üze­mek kultúrvezetői, kultúrmunká- sai, megtárgyalták az Országos Üzemi és Városi Kulturverseny fel­adatait, Benke Béla elvtárs megnyitó sza­vai után Völgyesi Ferenc elvtárs, a Kohászat« üzemek kuUúrosziá- lyának vezetője tartott beszámolót. Az egyes üzemek kultúrvezetői nagy lelkesedéssel csatlakoztak az Országos Népművelési Bizottság felhívásához és jelentették he. hogy üzemük kujtúrcsoportja résztvesz a versenyben. Zsellér Györpv elvtárs a hivatal, ház részéről vállalta, hogy január ?5-ig 25 tagú színjátszó csoportot, 20 tagü énekcsoportot, szerveznek, ezek a csoportok résztvesznek az országos üzemi kultúrversenyben. Március 1-ig megszervezik 6 tagú tánpesoportjukat is- Megígérte, hogy március 1-től havonta egy­szer résztvesz kultürcsoportjuk a falujárásban. A mechanikai javftő műhely dol­gozói közül Reis Júlia a régebben eredményesen működő kultúrrso- port újjászervezését ígérte. Egyben versenyre hívta a Kohászati Üze­mek valamennyi színjátszó cso­portját. ó’áh Ferenc bejelentette, hogy az acélöntődé részéről 10 tagú népi tánócsoport S0 tagú énekkar és 10 tagú színjátszó csoport indul az országos versenyben- Versenyre hívta a nagykovácsmfihely kultúr- csonortját. Tratte! Ferenc elmondotta, hogy a hőkezelő üzem színjátszó eso- norttal és 20 tagú énekkarral vesz részt a kultúrversenyben és ver­senyre hívta az ellenőrzés kultúr- '’soportját. Jancsó Béla a csavargyári dolgo­zók nevében beszámolt arról, hogy az Országos Pártkongresszus tisz­teletére üzemük negyedévi tervét február 10-ig befejezi. Kultűreso- nortjuk szerepelni fog az országos üzemi kulfúrversenvben. Párosver­senyre hívta az acélöntöde kultfúr- munkásaít. Vállalta, hogy kultúr- csoportjuk a jövőben még fokozot­tabban végzi kulturális nevelő munkáját, ennek érdekében ha­vonta háromszor vesznek részt a falujárásban. A vegyműhely részéről Zóni László ígéretet tett dolgozó társai nevében: jó munkával járulnak hozzá az Országos Kulturverseny sikeréhez­Gyalog Gyula a nagykovácsraű- hely, Nitsch Ferenc a rezsi épít­kezés, Módis József a szállítás, Szabó Barna a húzóműhely. Szé- nási Géza a Martin, Takács Dániel a vasöntöde. Kakszi Imre a villa­mos motorjavító műhely, Keönch László a régi edzőműhely dolgozói nevében jelentette be, hogy kultúr- csoportjaik indulnak az Országos Kultúrversenyben. A Kohászati Üzemek 14 üzeme adta be nevezését, már régebben beneveztek a központi szakosztályok, a központi színjátszók, énekkarolt ég a Vörös Október táncegyüttes bá­rom tánccsoportjával. Á diúugvőr- vasgyári kultúrmunkások lelkes értekezlete azt bizonyítja, hogy megértették az Országos Kultúrver« seny jelentőségét. A kultúrfelelősök és kultűrmunkások további mun­káiétól függ. hogy a benevezett kultúrcsoportok a nagy versengés­ben jói megállják helyüket Bolgár Sázsefné Hódoscsépány­ban lakik. Szülésznő. Szereid gondoskodásával sok egészséges kisgyermeket segített a világra. Ahogy 6 elmondja; naponta ta­lálkozik az élet születésével, a szülők szemében a boldogsággal, ahogy az új kis embert, drága gyermekűket üdvőzUk. Bolgár Józsefné is ismeri ezt az érzést. Neki is van egy fia. Sok gonddal nevelte fel, nehéz körülmények közölt. Sohasem hitte volna, hogy egyéb is lehet a fia, mint más ember cselédje. De a felszabadu­lás új életet hozott az ő számuk­ra is. Belépett a Pártba. S meg. ismerkedett a felszabadult, bol­dog emberek életével. Bolgárné elvtárs is felszólalt az ózdi járási konferencián- Mikor el­indult a mikrofonhoz, arra gondolt, hogy eltelt az idő, hogy megválto­zott az élet. Fia a Néphadsereg büszke katonája. Ott tanul, védi a békét, s kisfiának, — Bolgár Jó­zsefné kisunokájának boldog jövő­jét. Bolgárné elvtárs még otthon a faluban elhatározta; ügy szólal fel a konferencián, hogy érezzék át az elvtársak a hódoscsépányi asszo­nyok üzenetét és tolmácsolják a megyei konferencián, vigyék el a Kongresszusig: — A magyar asszonyok tudják, mit jelent számukra a felszabadu­lás. a Párt. Megbecsülést. Elisme­rést, Egyenlőséget, Munkánknak a férfiak munkájával egyen'ő bére­zését. A Párt adt'a gyermekeinknek a tanulás, a boldogulás lehetőségét. Hiúnkat, szere te tünket csak eg$ módon tudjuk ezért kifejezni: hä minden erőnkkel, legjobb tudá­sunkkal dolgozunk, harcolunk a Párt erősítéséért, a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért As el'cnség elvetemült módon készü­lődik. Szabad, szép hazánkat U im­perialista gyarmattá akarnák nyo­morítani. De Sztálin elvtárs őrt áll a mi békénk és szabadságunk felett is. Az ö Irányításával harcol a hatalmas béketábor. Pártunk, a d.íc$ő Bolsevik Párt példáját kő* vetve harcol a külső és belső ellen­ség ellen. Pártunk, Rákosi elvtárs ébersége megvédte a magyar népet attól, hogy a nyakára „éles szö­gekkel kivert vasjármot“ rakjanak az imperialisták és al.ias ügynö­keik. Az imperialisták irígylik eredményeinket és minket is a ko­reai nép sorsára akarnak juttatni. De mi megvédjük a békét, Harco­lunk érte! Büszkék vegyünk fiaink, ra. akik a hadseregben szolgálják a népet és velük. ee-vütt mi magyar édese nyák is készek vagyunk harc- baszállni békénk megvédéséért. Fo­gadom hogy nagy Pártunk veze­tése alatt az élet forró gzerefotfivél, a háború és a halálgyárosok iránti izzó gyűlölettel szívünkben, mi 3sz- szo'nyok is tf,rőn-vizen keresztül résztveszünk ebben a harcban és — ha kell — életünk árán is meg­véd iük békénket, gyermekeink iö- vőjét! Február 1-ig lehel1 nevezni az országos üzemi és városi kulturversenyre As Országos Népművelési Bizottság tájékoztatót bocsátott ki, amely közli az ország«« üzemi és városi kultúrver- senyre vonatkozó szervezési és techni­kai tudnivalókat. A versenyben résztvevő csoportok három művészeti ágban: színjátszás­ban, népi táncban és az énekkarok versenyében mérik össze erejüket. A verseny két részből nils versenyszerű bemutatókból és teljes! tményverseny­böL A verseny nevezem batárideje Minden születendő jugoszláv gyermekre íejenkint 25 ezer dinár amerikai adósság jut A fasiszta Ti ló banda eddig főbb nunl négyszáz mii jő dojlár imperja- lista köcsiini ved fej, de ti-okban íartja azokat a fel ételeket, amelyek ipe!,eü a kölcsönsze. ződéseket megkö­tötték. Ső’, mi több, nemcsak a fellé, tejeket tjtkoija ej, hanem azt szeretné «Ihl etni a jugoszláv néppel, hogy a kölcsönöket úgyszólván „ajándékba“ kapta. A jugoszláv dolgozók tudatában vannak annak, hogy ezek az úgyne­vezett kölcsönök nem jelentenek sem­miféle segítséget, hanem ellenkezöjcg, még jobban kifosz'ják és Jejgázzák az országot. Tito mindegy háromszáz- j mllljó dolláros kölcsönt kért az úgy. nevezeít nemzetközi bank'ój. Az ame­rikai bankárok csak úgy voltak haj­landók tárgyalni errőj a kérdésről, ha Jugosz'ávja magára vállalja a már meglévő kölcsönök mellett a háború- előtti Jugoszlávia népellenes rendsze, re által megkötött kölcsönök visszafi­zetését. Tjtó szolgálatkészen elvállalja ez imperialisták összes fej'étetejí. Tróék kiárusítják az országot és annyira meg érhetik, hogy minden Ju­goszláv gyermekre, amim a? megszű- Ieiík, 25 ezer dinár amerikai adóság jut. 1951. február 1. A jelenÜtezé* neve­zési lapon történik. Az első bemutató szereplések feb­ruárban tesznek. A verseny ■ befejezés sének időpontja június 8. Ekkor tar­tanak majd bemutatót a versenybe» legjobban szerepelt kultúrcsoportok. A „Berlin elesle" nagy sikere megyénk falvaiban A Megyei Tanács népművelési «L osztálydnak vándor-filmszolgálata as elmúlt hónap folyamin ie a dolgozói) •nagy érdeklődése mellett látogatta megyénk fdívott. A filméit közül el legnagyobb lelkesedéssel a „Berlin eh­este'“ című monumentális szovjet fíim- alkotást fogadták a községek dolgo­zói. SO előadást 4€S0 dolgozó nézte végig. Basonlőképen nagy érdeklődés­sel fogadták a „Szocializmust építő hazánk egy napja“ és „Népfronttal & békéértu című kisfilmeket. Az elmúlt havi filmeliadiaók közül kiemelked­nek a h évleány vár községben, s a ri­cset járásban Budahomoktanyán éti Tiszacsermely községben megtartott előadások, amelyek a legldtoga tottaB- \bak voltak. (Adám Ottó.) Pjotr Százsin: Míg Moch a belügyminiszteri székben ült (1947 novemberétől 1950 februárjáig) parancsára 18 műnk,á.->t gyilkoltak meg. íme né­hány e gyilkosságok közül: 1947 december 9-án VaAeneie sá­rosban a csendőrosztagok sortüzet nyitottak a sztrájkoló munkásokra, akik éhező családjaiknak kenyeret kértek. Vértócsában, holtan marsdt a kövezeten Penel vasutas, három gyermek apja; Challeat vas. és fémmunkás, három gyermek apja; Juste építőipari munkás, öt gyer­mek atyja • •. 1947 december 17-én agyonlőttek Marsedteben egy sztrájkőrt. Meg­gyilkolták Silvain Bettini mun­kást, aki annakidején csodával ha­táros módon menekült meg a da_ chaui haláltáborból... 1948 őszén a hős francia bányász­sztrájk napjaiban Moch janicsárjai amerikai automata fegyverekkel még több munkást kaszáltak le. Az 'áldozatok közt voltak: jansec «lvtárs, Barbier és L'Ospital elv­társak, Becar és Baclv elvtársak, Chaptal elvtárs... Gazdáinak, a tengerentúli hábo­rús gyujtogatóknak egyenes paran­csára Moch, egészen tritmani min­tára, fasiszta hajtóvadászatot ren­dezett Franciaországban a béke hí­vei elLn. A vérszomjas Moch első áldozata André Culljer. párisi mun­kás volt. akit a csendőr Mauzcr. pnskával hátulról lőtt le abban a pillanatban, amikor plakátot riasz­tott ki- amelv az atomfegyver el­tiltását követelte-.. A Wall Street mérhetetlenül meg volt elégedve lakájával, Minfbogv úgv látták, hogy a dolgozók ellen felállított terrorgépezetet már meglehetős tö­A Moszkva melletti Gorkiban, ahol a nagy Lenin utolsó nap­jait töltötte, van egy meggyes­kert. A meggyfák törzsei cső. másak, el vannak görbülve, látni lehet, milyen szívós harcot vívtak létükért. Ezt a kis kert története is igazolja. íme a tör­ténet; 1990 októberének végén * glu- h0vkai textilkombinát munkásai ée munkésnői elhatá­rozták, hogy küldöttséget me. nesztenek Leninhez Gorkiba, hogy tudomására hozzák, milyen si­kereket ért el üzemük újjáépítése után. A küldöttség Leninnek ti­zennyolc meggyfacsemetét és egy élénkpiros színű inget vitt aján. dákba, az inget Gluhovka leg­jobb szövőnői szőtték. A küldött­ség Bogorodszkból Moszkván át vonult Gorkiba A gluhovkajak magukra vonták a moszkvaiak figyelmét, amint a fővároson gyalog keresztülmentek, kezükbe hordozták ugyanis a finomszö- vésfi fehérített szöve.tbe gondosan bepólyált meggyfa csemetéket. Élmunkások és álmunk! snők voltak a küldöttség tagjai: p. A. Molodova, K. J- Mokszjejeva és mások. Moszkvában nem időztek és egyenesen Gorki felé mentek. Már a Gorkiba vezető úton így szólt Dimitrij Vasziljevics Kuz- nyecov, novgorodi tájszólással Holodova felé fordulva: —- Hallod. Holodina. ha meg­érkezünk Lenin elvtárshoz, ne kezdd mindjárt te a heszé'getesí. Várd. amíg ő megszólal. N® sér­tődj meg azért, emlékezz, kihez megvünk­Ezt mondván végigsimított* GLUHOVKAI ószbevegyült szakállát és hatal­mas öklét térdére támasztotta. Magas, erőteljes testalkatú, szé­lesarcú, jólelkű ember voU, mint általában az erős emberek. P.A. Holodova fonógyári csó- vézőnő Gluhovkában kimeríthe­tetlen energiájú dolgozó hírében állott Sokat és gyorsan beszélt Holodova, ezt a szokását azokkal való „harcában“ vette fel. akik akadályt gördítettek pártmunkás tevékenysége elé. Ha Dimitrij Vasziljevics helyett más szólt volna így hozzá, Holodova nem késlekedett volna a méltó válasz­szák de a kovácsot mindenki tisz­telte, ezért sietve nyugtatta meg őt; — Te vagy az elnök, tiéd az első szó. De ha kérdést intéz hoz, zám Lenin elvtárs, nem fogok hallgatni- Tudja ő bizonyára- hogy munkásemberek vagyunk, úgv beszélünk, ahogyan tudunk­Közvetlenül Gorki előtt elté­vedtek az úton. Szerencsére egv Gorkí-i paraszt utitársul szegő­dött hozzájuk. Hallgatva menták. Csak Kuz nyecov és az utjtárs beszélgetett halkan. — Leninhez? — kérdezte az úti társ. Kuznve'-ov válaszolt; — Leninhez. — Sokan jönnek hozzá, de be­teg, Azt mondják, senkit »em fo­gad. MEGGYFÁK Kuznyecov ijedten nézett rá, mire ez folytatta; — Benneteket biztosan fogadni fog, Ti messziről jöttök- Ez aján­dék? — kérdezte, a csemetékre mutatva. Igen. Kuznyecov igenlően bólintott, majd kibontotta a csomagot és megmutatta az inget. Az utitársa az élénkpiros ing láttára vidá­man felszegte a fejét: — Ez már igen! Hanem a fát — tette hozzá — kár volt hozno­tok: van itt dús park, kert Üt... Ámbár — folytatta elgondolkod­va — Vladimír Iljies, azt mond­ják, nagyon szereti a természe. tét. Van a parkb8n egy öreg. na­gyon öreg tölgy, már rég ki akar­ták vágni, de Lenin nem en"edte. Parancsára körülkerítették, sod­ronnyal megerősítették és lám — növekedik­A Páhra folyónál az út ketté, ágazott, az egyik a majorságba vitt, a másik Gorki faluba. Az utitárs elbúcsúzott; — Most már közel vagytok. Menjetek az erdő mentén, tartsa, tok balra és mindjárt ott lesztek a. majorságnál. A küldöttséget Márija Iljinjcs- ná fogadta. Rövidesen kinyílt az ajtó és megjelent Lenin. Va'ajnennviüket üdvözölte és kérte, hogy üljenek le­A küldöttek átadták Leninnek a gjuhovkaj munkások tevéiét és az ajándékot. Vladimír lljlcs figyelmesen hallgatta végig a küldöttek elő­adáséit a gluhovkaiak életerői és munkájáról. Sikereik nagyon felvidították őt. Amikor búcsút vettek, Dimitrij Vasziljevics Kuz. nyecov megölelte Vladimir Bli­eset és így szólt; — Mielőbb gyógyulj meg Lenin elvtárs. Kovács vagyok és sza­vamat adom, hogy amit tervez­tél, azt mi megvalósítjuk. A meggyfákat, amit a gluhov- kaiak Leninnek hoztak, elültették. A kertész nem is remélte, hogy megfogamzamak, a november ugyanis nagyon kései idő a gyü­mölcsfák elültetéséhez, hozzá még az ősz is erősen csapadékos volt. Januárban olyan fogy állt be. hogy a föld csak úvv ropogott belé, egyes helyeken még a régi kertek is megfagytak. De a glu- hovkat mer-vyfák kitörtek ezeket a zord időket. Átvészelték az 1940.es év negyvenfokos hidegét fs, amikor nedlg Moszkva közelé­ben sok kert elnusztult. Azonban a faggyal vívott küzd^’e-m nyo­mé» neeglíto..n„k ft fákon. El*ft! a* időtő' kezdve a kert terebélyesedett. ÉvrŐLévre tavasz érkezésekor dúsan virágzanak a •glubovkai meggyfák és fehér sinkátv «».itt zümmögnek az ar­áéi méhek. Vladimír liftesnek nem adatott meg. hogy a ghihovkaiak ajándé­kát teljes szépségében megláseá, mert nsm érte meg a tavaszt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents