Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

«Mma* TOT. M Jinolf M M. eSZAKWACTARORSZÁG 7 4 KOMMUNISTA ERKÖLCSRŐL Irta: Z. SZOKOLOV Személyes példamutatással neveljük harcra, bátorságra a kádereket! PROPAGANDISTÁINK ALAP. Az erkölcs — tulajdonképpen sza­bály. A társadalomban együtt élő em­berek viselkedésének normája, melyet a társadalmi élet materiális feltételei határoznak meg. A marxizmus-leniniz- jfius azt tanítja, hogy nincsenek „örökké t'artő“, minden időkre szóló erkölcsi alapelvek. A társadalmi élet feltételeitől függően a különböző osz­tályoknál, különböző erkölcsiség ta­pasztalható. Az osztályt'ársadalombau az uralkodó osztály erkölcse az irány­adó. A rabszolgatársadalomban a rab­szolga tartók erkölcse nemcsak megen­gedte, hanem jogosnak ismerte el a rabszolgák megölését. A feudalizmus erkölcsösnek tartotta a jobbágy mun­kájának ingyenes kihasználását, s az emberek adás-vételét. A burzsoázia is megalkotta a maga erkölcsét a „ri­deg készpénz“ morálját, amely törvé­nyesítette a bérrabszolgaságot. A tör­ténelem folyamán soha nem volt az uralkodó osztályok erkölcse olyan al­jas Ó3 yiyiltan cinikus, mint a burzso. ázia morálja. Lenin mondotta, hogy a kapitalista társadalomnak a következő elv az alapja: vagy fe rabolsz ki mást. vagy más rabol ki téged, vagv te dolgozol másért, vagy más dolgozik érted. „Az ember, embertársának farkasa.“ Ilyen vadállati a kapitalista erkölcs alap­elve. A burzsoá erkő'cs jellemvonásai az álszenteskedés, a cinikus képmuta­tás és vadállati kegyetlenség. Ameri­kában például a népek és fajok „sza­badságának“ és , .egyenlőségének ’ ’ prédikálásával egyidejűleg folyók a négerlincselés. Az Európának nyúj­tandó „segély“ és a béke „megvédé­sének” jelszavával rablópolitikát folytatnak, s új világháború kirob­bantására törekszenek. Az imperia­lista burzsoázia eltorzítja az embere­ket. megmérgezi lelkűket. West. amerikai szenátor kollégáit így jellemezte: „Amikor beszélnek — hazudnak, mikor hallgatnak — lop­nak.“ Ez a találó megjegvzés vonat­kozik valamennyi kapitalista ország hangadóira is. A proletárerkőlcs B 'kapitalizmus feltételei között jött létre és a kizsákmányolás morál­jával folytatott kíméletlen harcban .fejlődött ki. A Bolsevik Bárt a mun­kásosztályba mindig magas erkölcsi tulajdonságokat igyekezett belenevelni, önfeláldozást a kizsákmányolókkal való harciam odaadást a nép ügyéért, a pro- letárintemacionalizmusért. A Nagy Októberi Szocialista Fórra- 'dalom, mely új korszakot jelent a vi­lágtörténelemben, döntő volt az új kommunista erkölcs kifejlesztésére és ’megerősítésére. A kommunista erkölcs lényegének mély elemzését adta Benin 1920-ban a Komszomol III. kongresszusán. ,.A kommunista erkölcs alapja — mon­dotta Lenin — a kommunizmus meg­teremtéséért és megszilárdításáért folyó harc... Erkölcsös az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom elpusz­títását és az összes dolgozók egyesülé­sét, a kommunisták új társadalmát megteremtő prolctáriátus körül“. A nagy szocialista átalakulás, & Bolsevik Párt kitartó munkája át­alakította a szovjet emberek erkölcsi felfogását. A munkásosztálynak, mint a szovjet társadalom élenjáró osztá­lyának az erkölcse szabja meg a szov­jet nép erkölcsi normáit. A szovjet emberek magas erkölcsi tulajdonságai mindenekelőtt a szovjet hazafiságban, a munkához való kom­munista viszonyban, valamint a tár­sadalmi tulajdon megbecsülésében Myilvánulnak meg. A haza iránti ha­tártalan szeretet a szovjet nemzeti büszkeség érzése: bátorság a haza vé­delmében, éberség és kíméletlenség a haza és nép ellenségeivel szemben, hősiesség a munkában — ezekben Nyilvánul meg a kommunista erkölcs. A kommunista erkölcs megnyilvá­nul Alekszandr Csutkih híres sztaha­novista szavaiban. „Fellelkesít, ha az utcán járok, ke­lek s látom az ízléses öltönyöket, szép ruhákat, melynek szövetét felis, inerem, a mi brigádunk készítette. Büszkék vágyniuk termékeinkre és azt akarjuk, hogy minden szovjet gyárt­mány, amit mi a világ első szocia­lista államának munkásai előállítunk, a legjobb és legszebb legyen a föld­kerekségen.“ A Szovjetunió népeinek egymáshoz való viszonya és barátsága már szám­talanszor kiállotta a próbát. Ez a ba­rátság a szocialista haza becsületéért és függet’enségéért vívott harcban erősödött és edződött meg. A Bolsevik Párt által a kommu­nista erkölcs szellemében nevelt szov­jet emberek forrón szeretik szocia. lista hazájukat, Lenin.SztáHn nag-.- Pártját, s valóban népi kormányukat,. 3z minden életme guyilv ánuláaukban, megmutatkozik. A Bolsevik Párt esz­méi iránti hűség mind a múltban, mind a jelenben kimagasló hőstettekro lelkesíti a szovjet embereket. „ A szovjet nép hősi harca a második világháborúban s az egész népre kiterjedő szocialista munkaver­seny a háborúutáni időszakban mutatja meg a legfényesebben, a sztálini kor­szak szovjet embereinek eszmei fejlett­ségét, nemes erkölcsi felfogását, A -Kommunista Bárt új jellemvonásokat fejleszt ki a szovjet emberekben, arra tanítja őket, hogy mindenek fölé he­lyezzék a nép és az állam érdekeit, kí­méletlenül harcoljanak az emberek tudatában élő burzsoá csökevényeh el­len, általánosítsák a szocialista együtt­élés szabályait, erősítsék a magasfokú szocialista munkafegyelmet, A szovjet nép az igazi magasrendű eszmék népe, erkölcsi felfogásút a nagy Bolsevik Bárt alakította ki. A szovjet emberek arra törekszenek, hogy olya­nok legyenek, mint Lenin és Sztálin. A kommunista erkő’cs a bolsevlzmus eszmei fegyvere amely a szovjet ország kommunista társadalmának aktív és öntudatos építőit neveli ki. A kommunista er­kölcs megköveteli mindenkitől, hogy képességei szerint dolgozzék, köteles­Dolgozó parasztságunk mind na­gyobb érdeklődéssel- fordul a sertés­hizlalási! akció felé. A sertés-hizlalás, ban résztvevő dolgozó parasztokat né­pi demokratikus államunk nagy ked­vezményekben részesíti- A felhizlalt állatok után az átadáskor 126 kilo­grammig 40 fillér, 137 kilogrammig 60 fillér, 156 kilogrammig 80 fjl'lér, míg ezen felüj. kilogrammonfcmt 1 forint ségének érezze a munkafegyelem és a szovjet állam törvényeinek megtartá­sát. Az emberek kölcsönös viszonya a bajtársi kölcsönös segélynyújtáson, kölcsönös tisztelet'en épül fel. A kom­munista erkölcs együk legfontosabb követelménye a kritika és önkritika fejlődése, mely fokozza a követelmé­nyeket nemcsak mással, hanem önma­gunkkal szemben is és határozottságra nevel a hibákkal szemben. A kritika és önkritika területén a Párt abban látja feladatát, hogy megszervezze a Párt széleskörű közvéleményét, a munkásosztály széleskörű közvélemé­ny-ót, mint az eleven és éber erkölesi ellenőrzés eszközét. A kommunista erkölcs szervesen összekapcsolja a társadalom és egyén érdekeit. A szovjet ember jól fudja, hogy az ő személyes boldogulása, az egész szocialista gazdaság fejlődésén, valamennyi szovjet dolgozó erőfeszí­tésén alapszik. A kommunista erkölcs alapja a marxista-leninista elmélet, Lenin és Sztálin pártjának politikája, mely a szovjet embereket! alkotó mun­kára lelkesíti. A szovjet nép kiapadhatatlan er­kölcsi erőt merít Lenin-Sztálin Párt­iának bölcs vezetéséből, e’saiátítja a marxizmus-leniniz.mus halhatatlan esz­méit, s büszke öntudattal dolgozik és harcol a szovjet ország kommunista társadalmának felépítéséért. prémiumot is kap a termelő. Ugyanak. kor a hizlalás! szerződés aláírásakor minden szerződő 200 forjnt kamat men- tes előleget kflp, ezenkívül 5 méter kartonra utalványt, ezt a szövetkeze! bojtjában válthatja be. A felhizlalt sertés átadásakor újabb 5 méter kar­ton vásárlására adnak utalványt a szer­ződőnek. (Ignácz László). FELADATA, hogy megtanítsák a párttagokat a marxi.lenini módszer alka’mazására, hogy megtanítsák őket harcra, nem „általában" az el. lenség elleni harcra, hanem az adott, konkrét ellenség e’len. E célból nem a Jeninizmus betűit, hanem annak eleven forradalmi szellemét kell el. sajátítani. A káderek képzése külö­nösen nagyjelentőségű a szocializmus építése idején. Ma, amikor az impe. rializmus farkasai újabb háborút ké. szítenek elő, különösen nagyjelentő, ségű Pártunk erősítése, kádereink bú. tor, harcos helytállásra nevelése. A jellem és a magatartás formá­lásánál igen nagy szerepe van az egyéni ráhatásnak, a személyes pél. damutatásnak. .Nem lehet jó nevelő az, aki nem tud bánni hangjával, nem tud beszélni az emberekkel és nem tudja, milyen esetben mit kel * mondani. Gyakran tapasztalható, hogy a nevelők nem tudják eltitkol, ní rossz hangulatukat, arcjátékuk nem mindig megfejelő, beszédmodoruk sokszor durva. Ezek az elvtársak e], felejtkeznek arró], ők is tévedhet, nek és nem vise’tetnek kellő megér­téssel a káderek első botladozásaiva) szemben. Nfcm tudnak kellő önural. mat tanúsítani, ingerlékenyek, türel. met’enek a káderekkel szemben, en. nek következménye azután, hogy egy. szerűen lemondanak az illető káder neveléséről. Az emberek közötti mozgás is el­választhatatlan a példamutatás sér. déséfö'. A komoran, kedvetlenül, fá. radtan mozgó ember átviszi környe. zetére is a fásultságot, a feszültséget. Ugvahcsak tossz hatást vájt ki a másik vég'et is, a rohangálás, erői. tetett fesztelenség, az emberek vál- lonveregetése. A vezetőnek minden, leit rá ke’l szoktatnia a felelősségre, ki kel] féj'esztenie a hibák bírálatát és önbírálatát. Emellett legyen köz. vétlen elvtársaihoz, megfelelő ese. tekben tréfálkozzék is, legyen vi_ dám, megértő. Mindenkor lendületesen és frissen, morogjon. Ne hanyagolja el külsejét sem. Ne ál’jon ki borot- vájatlan arccal, piszkos, gyűrött ru. hában. Hanyag ember — mondják ilyenkor róla. — Tartson szigorú rendet, tisztaságot a munkahelyén is, íróasztala no legyen lim.lomtár, minden Jegyen a helyén. Harcoljon minién puhaság és kényelemszeretet ellen. Ha a káderekkel beszél, ne üljön hanyagul, koresztberakott lábakkal, füstkarikákat eregetve, hanem élénk érdeklődéssel kísérje . és figyelmesen haí'gassa meg azok mondanivalóját. Tanuljuk meg szeretni és becsülni a kádereket! LENIN A LEGNAGYOBB GON. DOSSAGOT tanúsította a munkások, a parasztok, a tudósok, a Párt és az állam, káderei iránt. Amikor a Nép. biztosi Tanács ülésén észrevette, hogy az élelmezésügyi népbiztos, Öürüpa beteg, azonnal írt neki egy cédulát: „Kedves Alexander Dimitri- jevics! Maga egészen lehetetlenül kezd bánni a kincstári vagyonnal. Előírás: 3 heti üdülés. Ej.ej! nem svabad úgy dobálózni a maga gyen. ge egészségével. Tessék megjavúlni!" Ugyanakkor Lenin kíméletlen volt a bürokratákkal, porhintökkel. a kapkodó, hanyag funkcionáriusokká] szemben. A példamutatás legfontosabb Tésze a munkában való élenjárás. A nehéz, ségek válln'ása és harcos leküzdése. Ehhez azonban forradalmi lendület kell, harcos keménység és jel'emszi. lárdság. A forradalmi lendület nem jön magától. Ehhez a győzelemre va­ló akarat állándő erősítése szüksé­ges,-mély a raarxistá.leninista tudó. mány állandó t,anu'mányo2úsán alap. szik. Lelkesedés, odaadás a munkás- osztály ügye iránt. Szilárd je'lem csak az lehet, aki meggyőződött ügyünk 1 saráról, akinél a szó és a tett.- elválaszthatatlan szoros egységbe kovácsólódott össze. A legtöbb hiba ezen a téren mutatkozik: elnézés sa. ját‘ hibáink felett, gyávaság, önolé. gültség. elbizakodottság, hisz nekünk már minden jól megy. őszinteséget követelni a káderek, tői és saját magunktól is, ez a leg, főbb követelmény. N. K. Krupszkája írja a következő két: „Gyönyörű történetet hallottam Zajcevtől, az öreg tanítótól. Zajcev most 77 éves és 55 évig tanított a csnvas.iskolában. Elmesélte, hogy 11 éves korában megszökött hazulról és a szimbirszki e.suvas iskolába mene. hűlt tanulni. Abba az osztályba, ahó) tanult, bejött Lenin édesapja: Ilja Nikojajevics. I. N. a táblához hívta fe’elni a kis Zajcevet és elkezdte neki ma gyarázni a pé’da megoldását. Nem tudott helyesén beszélni. Ugyanis Lénia édesapja *— akárcsak Vladimir Iljics — Taccsolf. Nem tudta az K betűt kimondani. Mikor Ilja Nikolajevics kiment a teremből, a tanító feladatot Íratott velük arról a témáról: „Mi tett rám ina o.ős hatást“. A kisfiú meg ne­kilátott ós azt írta: „Alá az hatott rám legerősebben, hogy bent vo't az igazgató úr, a számtanpéldát szépen megmagyarázta, de beszélni nein tud“. A tanító nagyon megijedt, hogy merészel egy tanuló az igazga, tóságról nyilatkozni. Alikor néhány nappal ké őbb kiosztotta az irkákat, ódadobta a kisfiúnak a füzetet és rákiabáit: te disznó! Aztán piros tintával áthúzta a dolgozatát és ősz. tályzat helyett nullát írt rá. Egyszerre csak bejött a terembe az igazgató, megnézte a füzeteket és látta, hogy mit írt a dolgozatba a kisfiú. Nevet, ve fordu’t a tanítóhoz: rosszűl tette, hogy áthúzta a dolgozatot. Logiku­san, jó], helyesírási hiba nélkül, őszintén írta meg a feladatot. „Kitű. nőt“ adott rá és aláírta: „Uljanov“. Láthatjuk e kis történetből, hogy Lenin édesapja és maga Lenin is igen négy jelentőséget tulajdonított az őszinteségnek, a bátorságra nevelés, nek. Ugyanakkor nagyon gondosan ügyeltek arra, hogy olyan körűimé, nyék között éljenek az emberek, hegy bátorságra, őszinteségre való törek­vésüket senki se nyomja el. Etéren az elvtársak gyakorlati pártmunkájából szóló jelentések több hiányosságról számolnak be. Ezek közül csak egyet: az építőipar, ban a miskolci kettős villamosvasút építkező válla’atnál a párttagok nem mernek bírálatot mondani a párttit. kárra, mert akkor eltávolítják őket a munkahelyről. BESZELNI KELL MEG az ű. n. passzív elvtársakról is, akikre nagyon sok vezető kimondja az ítéletet: na, ezekke] úgy sem lehet boldogulni, a taggyűlésen, pártnapokon passzívak, hasznavehetetlenek. Nem látják, hogy azelőtt a kapitalizmusban a tömegek teljesen tehetetlenek voltak, ha gon. dóját a ikat szavakban kellett kifejez, ni. Nem tudtak beszélni, ma pedig beszélnek. Milyen sok embert tani. tett meg a felszabadulás óta eltelt idő beszélni. A hiba itt mindenkor az elöadóná* keresendő. Hogyan készül fel mon. danivalóira. A hangsúly, a mozdulat, mind elősegíti egymás megértését. Melyik vezető, vagy nevelő ér ej na­gyobb hatást: aki fahangon, lélektu. lenül beszél, nem lényeges kérdések, ről, hanem elvontan, fellegekben jár. va, vagy amelyiknek már maga a beszédmodora is kifejező: szemei tűz­ben égnek, bolsevik szenvedélyesség, gél beszél, arcmozdulatai érzelmeit, gondolatait tükrözik. Persze, nem erőltetett lendületességről van szó, nem föl.aiászaladgálásról az előadói emevényen, se nem handa.bandázás- ról. Ha felkeltjük az érdeklődést a vita iránt és nem dorongoljuk le mindjárt az eleinte gyengén hozzá, szólókat, hanem megdicsérjük, akkor a vita kialakul és a résztvevők nem lesznek passzívak. A káderek neveié, se igen fontos fe’adat. Büszke lehet rá minden nevelő. Ugyanakkor foko­zott követelményeket, bolsevik igé. nyességeket támaszt a nevelővel szemben. Harcos szem beszállást, min. donfajta gyávasággal, fáradékony, Sággal, határozatlansággal, elpuhújt- sággal. Lenin szellemében dolgozva, olyan kádereket kell növelnünk, akik a nehézségekkel bátran szembenéznek, harcosan leküzdik azokat, a Szovjet, únió, a Párt iránt odaadó, áldozat, kész munkával bizonyítják be ragasz, kodásukat, hűségüket. "rx követeli tőlünk a szocializmus építése, békénk harcos megvédejmezése. Bogár Károly Megyei pártiskola vezetője, Miskolc Kétéves bentlakásos ápolónőképző iskola Az Egészségügyi Minisztérium két­éves bentlakásos ápolónőképző iskolú. ira felvételi pályázatot hirdet. Kérvé­nyüket benyújthatják azok a 18—30 éves nők. , akik az általános iskola legalább hat osztályát elvégezték. A felvét'oli kérvényhez csatolni kell részletes, sajátkezüleg írt életrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, utolsó iskolai bizonyítványt,, hatósági va­gyontalansági ós erkölcsi bizonyít!, vényt, valamint hatósági orvosi bizo­nyítványt arról, hogy a pályázó al­kalmas-e ápolónői pályára. A kérvényeket 1951 február 15ig a következő Állami Ápolónőképző Tsko- Iák címére lehet berivujtani. Buda. pest. Délibáb utca 27, Budapest. Al­kotás utca 48, Szombathely, Közkő-, ház. Szentes, Szeged Kálvária n.,-t I, Kaposvár^ Küzkórkáz, VOLOS IN: Kuznyecki föld Sztálin-díjas bányászregény A szovjet bányászok munkájának valóságos hőskölteménye ez a mű. Sztahánovista újítá­sokkal, ciklikus munkamódszer bevezetésével harcolnak a több szénért, a békéért, a kom­munizmus győzelméért. (Uj Magyar Könyvkiadó) Ara fűzve 13.—, kötve 19.— forint. Kapható: A Könyvesbolt Kiskereske­delmi Vállalat, a Szikra, Népbolt és Szövetkezeti Boltokban. M. Fjodorov kőműves: ALKOTÓ MUNKA Az építőipari mun­kások fontos szerepet töltenek be országunk­ban. De még fontosabb és felelősségteljesebb feladat hárul Moszkva — a szovjet állam fő­városa építőmunkásaira. Lehet-e fenségesebb feladat, mint az övékI Az ö kötelességük mo­numentális, sokemeletes épületekkel és más épít menyekkel emelni a mi szeretett Moszkvánk csodálatos látképét s századokra megörökíte­ni a sztálini korszak _m agsfsig&b. Mérhetetlen örömmel dolgozom társaimmal együtt a Vörös ka,pu­nál emelkedő magas épület építkezésénél. Sztálin elvtárs kez­deményezésére a kor­mány határozatot ho­zott az építkezések ön­költségének csökkentésé­ről. Mi, építőmunkások, sokat gondolkozunk azon: hogyan tudnánk átalakítani mu"f:amód- szereinket az építőanya. gok hatékonyabb ki­használása érdekében. Ma már csupán 384 téglát használunk fel a falrakásnál köbméteren- kint a normában előírt 415—419 tégla helyett. A jelenlegi norma emellett lehetővé teszi, hogy a köbmétercnkvnt felhasznált tégla több, mint háromtized részét hulladéknak számolják el! Mi elhatároztuk, hogy kiküszöböljük ezt a nagy anyágvesztesé- gct. összehívtuk az anyag- hordó munkásokat, a gépkocsivezetőket s a többi munkásokat és közösen kidolgoztuk a szükséges intézkedése­ket, belekapcsolódtunk a szocialista munkaver­senybe. Az eredmény nem is késett. Az elő­írás szerint 528 ezer téglát kellett volna le­raknunk az iskola épí­tésénél, mi pedig mind­össze 482 ezret rak­tunk le s így 41 ezer darab téglát megtaka­rítottunk. Az idén és a jövő évben húsz 18 lakásos házat kát felépítenünk. Erőteljesen ki fogjuk fejleszteni körünkben a munkaversenyt s ennek segítségével módunk­ban lesz egy 18 lakásos ház felépítéséhez ele­gendő mennyiségű tég­lát megtakarítani. A mi munkamódsze­rünk bizonyítja, hogy a jelenlegi építkezési nor­mák élavúltak s ideje új normákat bevezetni. Ez lehetóvé teszi majd az építkezések önkölt­ségének csökkentését. Tervhevettük hogy a közeljövőben áttérünk a komplex anyagtakaré- koskodásra s bevezetjük az összes munkarészle­gek önálló gazdasági elszámolását. Ilyen fel­tételek között minden egyes munkás küzdeni fog az anyaggal való takarékoskodásért s az építkezések önköltségé­nek csökkentéséért. Felhívom Moszkva kőműveseit, hogy kö­vessék a mi példánkat s az építőanyagok ta­karékos felhasználása útján takarítsanak meg újabb százezer rubele­ket az állammak. Értékes kedvezmények a szerződéses sertéshizlaléskan résztvevő dolgozó parasztok számára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents