Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

4 ÉSZAKIM A'GYARORSZÄG Szombat, I95J. évf január hő 27­A Párt segítsége, támogatása fordulatot fog teremteni iskoláink életében Pedagógusok Révai elvfárs beszédéről az országos közoktatásügyi értekezlet határozatairól Megyénk pedagógus* rendkívül nagy örömmé', fogadták Révai József elvtárs beszédét, amelyet a közokta­tásügyi minisztérium országos érte. kezlabén mondott az i&ko'aj és tanul­mányi fegyelem megszilárdításáról. Mindazok a h’bák, amelyekről Révai ejvtárs szó‘t, amelyeket Darvas Jó­zsef közoktatásügyi miniszter és az értekezlet felszólalói feltártak, me­gyénk iskoláiban is előfordultak. Ezekről beszélgetünk a Megyei Ta. «ács oktal ási osztályán Gergely Imre, Vajda Gáborné, Kaiser Imre elvtár- eakfcal. A fegyelmezetlenség, szabadosság riasztó példái A tanulóifjúság körében elharapód­zóit fegycjmezetlenség, szabadosság riasztó példáit említik. A rnjsko.ci Vá- rosház-téra kollégium egy.k diákja a kollégium: igazgató engedélye nélkül több napra e)távozott s amikor az igazgató emiatt felelősségre vonta, kijelentette: „nekem már több igazge. tóval vojt bajom, de nem én mentem el, hanem az igazgató“. A Mikszáth Kálmán gimnázium egyik tanulója — még hozzá DISz vezetőségi tag — azzal fenyegetőzött, hogy „lemorzso­lódik", mert nem kapta meg a kért négynap; ,»építkezési” szabadságot. A fegyelmezetlenség a legsúlyosabb következményekre vezetett. Általános iskolai tanulók négy esetben betörtek Népbojtba, trafikban lopást követtek é!. Miskolcon öt általános iskolai nö­vendék megtámadott egy tani *l] .5', egyikük a pedagógust inz ültéit« is. Az iskolákban elharapózott fegyel­mez ellenségnek nem egy helyen a Pe‘ dagógus ;s oka. A régi „pá’cafegye- lem“ nem fér össze népi demokráciánk óktatásj, nevelési módszerével, a Pe­dagógusok közül sokan azonban még stem találták meg az öntudatra építő neveié® módszereit. Ezt a h ányossá. got csak úgy tudják kiküszöbölni, ha az eddiginél fokozottabb mérték­ben tanulmányozzák az é*enjáró szovjet pedagóg'a, a szovjet neve­lési módszer nagyszerű, tapaszta­la alt és rendszeresen alkalmaz, zák azokat nevelő munkájukbaa Az iskolai fegyelem hiánya termé­szetszerűleg megmutetkoz !k a tanul­mányi iegye'ean nagymérvű fogyató, kosságajban is. A diákok egy’ része nem érzi kötelességének, hogy tanul­jon, sokan úgy vélik, hogy a tanulás­sal „az államnak tesz szívességet.” Az elmúlt évben libera izmus mutat, kozott az osztályzatok megállapítá á nál. Emiatt a tandók egy részében az a téves vélemény alakúd ki, hogy ke­vés munkával is jó bizonyítványt sze. rezhetnek. Az idei tanév reális köve­telményei mellett ezek a növendékek régi tanulási módszerükkel, termő z:- tesen nem tudják megállni helyüket,“e nem magukban, hanem a pedagc.gu. sokban keresik a hibát. Szorosabb együttműködést a szülők és a pedagógusok között Az iskolákban kétféle fegyelmezés aralkodott,. A hitoktatók valósággal előmozdították a fegyelem ^ meglazu-4- sát. Orá'koo semmi fegyelmet nem tartottak. A hittanórák valóságos meleg- ágyaj & lazaságnak, íegyelniezet. (épségnek. Természetes, hogy az ilyen 'aza fe- gyelmű óra után rendkívül nagy ne­hézségekkel kell niegküzdsnlök a pe­dagógusoknak, amikor biztosítani akar­ják óráikon a legyeimet. Sokka] szorosabban kell együtt- müködniök a szülőknek és peda. gógusoknak. Ki kell küszöbölni azokat a hiányos­ságokat, amelyek a szülői házban vál­nak az iskolai tanulmányi rend_ és fe. gyek-rn megsértésének okozó’vá. Van­nak olyan szü'ők, akik úgy beszélnek gyermekeik előtt gyermekeik tanulá­sáról, hogy ezzel ők rendkívül nagy áldozatokat hoznak. AJta aban ta. pasztalhato. hogy a szü'ők a nevelés, teljesen az iskolára b'zzák. Nem el­lenőrzik, hogy gyermekük mivel tölti el iskolánkívülj idejét, hogyan végzi « feladatait, hogyan tanul, nem tartana* szoros kapcsolatot a pedagógusokkal. Szuh&kállón például a tantestület dereka® munkát végez, a szülők te­vékeny közreműködésének hiányá- ban azonban mégsem sikerült ed­dig az iskolai fegyelmet biztosíta­nia. Ernődön az iskola ablakaií pa- rittyával betörték, de a szülők semmi segítséget nem nyújtottak ahhoz, hogy a tetteseket felelősségre vonhassák. Elő ördul az is. hogy a családlátogatásnál a pedavng-ist nem fogadják szívesen- Sajóládon például egyes — klerikális beállí­tottságú tásra érkezett pedagógusnak ezt mondták: ,,jobban tennék, ha taní­tanának és nem kóborolnának“. — Révai elvtárs beszédét öröm­mel és büszkeséggel fogadtuk. Be­szédéből ismét láttuk, hogy nagy Pártunktól mindig meg. kapjuk »sí a segítséget, ami munkánk megjavításához szük­séges. Révai elvtárs beszédéből tükröző­Szórakoztat, nevel, harcra lelkesít a szovjet film Az iskolai munka lebecsülésének jelenségei Az ifjúság körében megyénk te­rületén is túlságosan elharapódzott sek ellenére számos helyen előfordult, hogy táncmulatságok céljaira az is­kola helyiségeit vették igénybe. Szidalom községben az iskola igaz­iiagy megbecsülése. A Párt ú! mu­tató szava nagymértékben emeli a pedagógusok, az igazgatók tekinté­lyét, megbecsülését. Révai elvtárs rámutatott arra, hogy a pedagógu­sok legfontosabb feladata az iskolai ßSaS» dPSTÄ >."S" «v.» « Umémumfym le­használták fel ilyen célra az isko- i _, . , , Iát Nagvrozv-ígvnn a? iskola i^az 1 lelheti azt» hogy a pedagógusok iat Aagyroztegjon az iskola igaz- olszaka<ijaRak az élettől. A társa gatója ot alkalommal volt kénytelen d,lmi fíwAhh,.n ,a átengedni az általános iskola he­lyiségeit táncos összejövetel cél­jaira. Ugyanez történt Ond község­ben. „Ö ömmel és büszkeséggel fogadtuk Révai elvtárs beszédéi” Nagy Kálmán elvtárs, a miskolci közgazdasági fiúgimnázium igazga­tója az országos értekezlettel kap­csolatosan ezeket mondotta: dalmi munkából továbbra is kivesz. szűk részünket olyan arányban, hogy ez — a Párt útmutatásának megfelelően — ne menjen az isko­lai munka rovására. A Párt segítsége, támogatása fordulatot fog teremteni isko­láink életében. Ennek érdekében mi, pedagógusok, teljes erővel küzdünk a Pórt által kijelölt feladatok maradéktalan megvalósításáért. Lelkesen készülnek a miskolci ku!turcsoportok az üzemi és városi kulturversenyre Itt a végső ideje a nevezéseknek! Február 1-én megkezdődik az üzemi és városi kuit árverseny. Az Országos Népművelési Bizottság felhívására a miskolci kultúrcso- portok is csatlakoztak a versenyhez. Az üzemek, szakszervezeti csopor­tok, egyenruhás alakulatok, hiva­talok, intézmények és a területi tö- megszervezetők kultúrcsoportjai lel­kesen készülődnek a versenyre. Megindultak a rendszeres próbák» a kultúrmunkásokat átlátja az a szándék, hogy a szocialista kultúr­verseny sikerével újabb emelkedést érjünk el népünk általános művelt­ségi színvonalának emelésében és ezzel hozzájáruljanak a szocializ­mus építésének meggyorsításához, béke védelméhez. Akik már lelkesen gyakorolnak.., A Borsodvidéki Gépgyár 25 tagú színjátszó csoportja három egyfel- vonásos színdarabot tanuk A szín­játszók a jeleneteket először az üzem dolgozói előtt mutatják be és azzal a színdarabbal vésznek részt a kultúrversenyben, amelynek elő adását a dolgozók a legszínvonala­sabbnak ítélnek politikai és művészi szempontból egyaránt. A 16 tagú népi tánccsoport békési párostáncot és ukrán nópitáncot tanul. Az Épületanyagfuvarozó Vállalat egy magyar és egy szovjet szerző egyfelvonásos vígjátékát próbálja. A népi tánccsoport csürdöngölő táncot tanuk Női és férfi egyéni énekszámokat is gyakorolnak. Ma­jakovszkij verseket szavalnak. A MÁV miskolci Személypálya­udvar dolgozóinak kultúrrsoportja megkezdte a „Gomba N. V.“ című egyfelvonásos színdarab olvasó­próbáit. A 22 énekesből és 8 zenész, bői álló népi kórus mozgalmi dalo­kat gyakorol. Ezenkívül Miskolc területén még számos helyen folynak az előkészü­letek a bemutató előadásokra­...és akik még nem neveztek be a versenybe Sok miskolci kultúrcsoport azon­ban még mindig nem nevezett be a versenyre. A nevezések határideje február 1. Itt a végső ideje a «eve­zéseknek! A kultúrfelelősök az üzemi bizottságoktól haladéktalanul igényeljenek nevezési lapot és kul- túrvorseny-tájékoztaiót. A cél az, hogy minden üzemi, szakszervezeti és tömegszervezeti csoport nevez­zen és vegyen részt a versenyben, még a kezdő csoportok is, hogy a kultúrverseny feltételeinek vállalá­sával és versenyben való részvéte­lükkel emeljék színvonalukat. A nevezés — természetszerűleg — ne történjék gépiesen. A kultúrfele­lősök és a csoportok politikai neve­lői a csoport tagjaival együtt be­széljék meg a verseny kérdéseit, vitassák meg annak célkitűzéseit a kultúrverseny „Tájékoztatója“ alapján. A csoportok benevezése a Városi Tanács oktatási-népművelési osztályánál történik. Az üzemi cso­portok négyrészes nevezési lapot állítanak ki, ebből egy példányt a SzOT központnak, egyet pedig az Országos Kultúrverseny Irodának küldjenek. A többi kultúrcsoport nevezési lapot és versenytájékozta­tót a Tanács oktatási-népművelési osztályától igényelhet (Telefon; 13-51 központ, 50- számú mellék­állomás). Kultúrcsoportjaink úgy készülje­nek fel a versenyre, hoey szereplé­sük méltó legyen Pártunk Kon­gresszusához és segítse elő kultúr­forradalmunk eredményeinek növe­lését. Kulturcsoporíjaink feladatai a teljesítményi versenyben A Téli Falusi Kultűrversennyel kapcsolatban sok szó esett már a résztvevő csoportok munkájának jó és rossz oldalairól. Kevés szó esett azonban arról, hogy a műsor rossz választása, a szerepátalakítás, * giccses vagy paraszt-romamikus öltözködés, a darab mondanivalójá­nak elsikkadása minek a következ­ménye. Már pedig a kultúrverseny feladatai között nem ok nélkül sze­repel a versenybemutatókkal kap­csolatban a teljesítményverseny. Sajnos, kultúrcsoportjaink erre fordítanak a legkevesebb gondot. Pedig ha a feltételeket jól teljesíte­nék, az említett hiányosságokat ki lehetne küszöbölni- Igaz, ez a verseny nehezebb része, mert állandó rendszeres kultúrmun- kát, önképzést, olvasást követel, amihez kultúrmunkásaink nagy része még nem szokott hozzá. Ez pedig nagy hiánya munkánknak. Kampányok alkalmával nekirugasz­kodunk. számszerű eredményekre törekszünk, de a minőségi telje- csaJádofcná! a látóba-" sítmény kérdését elhanyagoljuk,. A most induló üzemi és városi kul­túrverseny s a befejezéséhez köze­ledő falusi kultúrverseny arra fi­gyelmeztet, hogy a tedjeisítmény- verseny minőségi feltételeinek is eleget tegyenek csoportjaik Te­kintsék kultúrcsoportjaink első­rendű feladatuknak, hogy szereplé­sükkel necsak mennyiségi, hanem jó minőségi eredményeket is érje­nek el. SZEBENI GYŐZŐ a Megyei Tanács népművelési alosztályának vez. II dlósgyőrvasgyári zenekar január 27-és, szombatos este 7 órai kezdettel a vasgyári Kultúv-mozgóban, 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban, 31-én, szerdán este 6 órai kezdettel Diósgyőr- Tapolea-íiírdő nagytermében könnyűze­ne hangversenyt rendez Strauss, Wal­dapfel, Offenbach, Kálmán, Csaj­kovszkij és más művekből. A hangver­senyekre a, belépés díjtaim, „4 fűm a temjei hatalom kezében hatalmas, felbecsülhetetlen, erő“ — ir­ta Sztálin elvtárs a szovjet filmgyár­tás IS. évfordulóján, 19S5 január 11-én « film dolgozóihoz. — A film, párat­lan lehetőségekkel rendelkezik, meri szellemileg hat a tömegekre. A film segíti a mmfkásosztályt és annak Párt­ját, a dolgozók szocialista szellemben való nevelésében és a tömegek meg­szervezésében a szocializmusért vívott harcban. A fűm növeli a tömegek kul­túráját és politikai harcképességét. A Szovjethatalom új sikereket vár önök­től, új filmeket, amelyek a „Csápájev“- hez hasonlóan dicsőítik a Szovjetunió munkásainak és parasztjainak történel­mi jelentőségű harcát a hatalomért, mozgósítanák az új feladatok megoldá­sára és emlékeztetnek eredményeinkre is, a szocializmus építésének nehézsé­geire is. A Szovjethatalom azt várja önöktől,’ hogy műrészeiéi bátran beha­toljanak a művészet legfontosabb és legtömegesebb új területére, a fűm te­rületére.“ Sztálin elvtárs nagy segítséget nyúj­tott ahhoz, hogy a szovjet fűm elérje ezt a magas művészi és erkölcsi szín­vonalat. Sztálin elvtárs nemcsak taná­csaival, hanem bírálataival is állan­dóan segíti a szovjet filmművészet fej­lődését. Nagy gondot fordít arra, hogy a szovjet filmekkel kapcsolatban megírt, elhangzott bírálatok is helye­sek legyenek. Vorosilov élvt&rssál folytatott egyik beszélgetésében ezt mondotta: „Általában úgy gondolom, hogy a jő filmeket többször is meg kell nézni. Egyszeri látás után nehéz teljesen megérteni, mire gondolt a rendező és mit akar mondani a vásznon.“ Amíg a Szovjetunióban a Pártnak, Sztálin elvtársnak szívügye, hogy a szovjet film a nép ügyét, a nép er­kölcsi és politikai nevelését, a békéért folyó harcot szolgálja, addig az impe­rialista államokban a filmgyártás célja az, hogy a dolgozók figyelmét elterel­je a kizsáknányolók, a háborús provo- katőrök aljas gaztetteiről és a nagy­tőke népellenes, háborús érdekeit szol­gálja. Ezekben az országokban a film­rendezőknek, a művészeknek a kapita­lista álművészeiét keV, szolgálniuk, ha felszínen akarnak maradni. Jellemző erre Erich Stroheim, neves hollywoodi filmrendező megnyilatkozása, aki — miután áttért az amerikai tucatfilmek készítésére — azt írta: ,JIa megkérdeznék, miért esvnákfk ilyen filmeket, akkor szégyenkezés nél­kül félelem: egyesegyedűl azért, mert nem akarom, gogy családom áhenháí- jon. Olyan helyzetben vagyok, mint CB a sok elsőrendű zenész, aki kénytelen jazs-zenekarban játszani, hogy éhen ne háljon.“ Eené Claire francia rendező ezt írje országa HlmayártásánSl: „A filmgyártás etikáját és esztéti­káját kizárólag a kassza határozza jneg. Ha a fűm urai. gazdái megtud- rák, hogy a bevétel növelése érdekében olyan filmeket kell gyártani, amelyek­ben idomított békák szerepelnék, akkor békákat kezdenének idomíttmi és velük készítem ének fűmebet. A „legtehetsé­gesebb“ békákat pedig egyenlő értékű­nek tartanák az arannyal.“ Amíg tehát a kapitalista országok­ban a filmgyártás hAzuasánókon ala­pul és a tömegek éXkábítását tudatlan­ságban tartását. ® legalavtasnhh igé­nyek kielégítését. a legaliasabb ö-etil­nek félszítását tűzte ki célul — addig a szovjet film minden kockája egy ma- gasabbrevdű erkölcsvűágot, a szőriét emberek erkölcsvilágát, forró hazasze­retetét, hősi harcait, építő lendületét tükrözi és a még boldorrabb jövő épí­tésére, a még elnyomatásban szenvedő nének felszabadításáért, re béke meg­védéséért folytatott harcra lelkesít. — Megmutatta azokat a példaadó hősö­ket, akik tetteitekéi, áldozatkészségük­kel a munkásosztály, az egész világ dolgozóinak javáért, felemelkedéséért, a kommunizmus végső győzelméért har­coltak és haroolndfs. Szórakoztat, nevel, tanp, munkára, harcra lellcesit a szovjet fűm. Ezért van óriási jelentősége számunkra a Szovjet Filmhéte-n bemutatott nagysze­rű alkotásoknak. Ezért fordul példátlan érdeklődéssel dolgozóink hatalmas tö­mege a szovjet filmek félé. (PL. E j Jelenet az Ozdon bemutatott ,,Titkos megbízatás” c. filmből. ünnepi antológiái szerkesztenek a magyar irólc a Pártkongresszus tiszteletére A Magyar írók Szövetsége a Párt- kongresszusra csaknem 400 oldalas antológia összeállításával készül. A hét fejezetre oszló antológia haladó hagyományaink legjobb irodalmi megnyilvánulásait, éiő íróink elbe­széléseit. verseit, regényrészleteit tartalmazza. oJyan műveket, ame­lyek megmutatják, hogy egész for­radalmi, harcos rnultunk igazi örököse és zászlóvivője a Párt. Mű­vészi megvilágításban mutatják be az írások Pártunk szerepét, harcait megalakulásától kezdve- Az antológia első fejezetének cí­me: „Forradalmi és nemzeti hagyo­mányok.“ Á második fejezet címe: „Pártalakulás Tanácsköztársaság“, ez többek között tartalmazza Rudas László elvtárs ».Találkozás Lenin­nel“ című írását. A harmadik feje­zet címe: „Ellenforradalom. ítarrhy. reakeió“, „Fasizmus a második vi­lágháború, a függetlenségi mozga­lom“ a címe a negyedik fejezetnek- melyben a mártíriainkröl szóló megemlékezés és Tllés Béla; „Rá­kosi a Volga partján“ című novel­lája szerénél, A következő fejezet­ben ».Felszabadulás“ gyűjtőcím alatt számos írónk, költőnk ír né­pünk le^na^-yobh élm^nvérő1: A föld­osztásnál az új nídról. a forintról, a vasútról, a szópesatp hóoeiröl. a nártáuftésröl sj-ót j, Bord'-l-t <4”éi'r" afron rész Az ontológia utolsó feje­zete a ,,Nap fáink“ címet viselj; A békéére vívott bare leoüüJetfc feje­ződik ki ebből az korszakból való művekben. Találunk írásokat, ver­seket, riportokat és novellákat az üzemekről, az üdülő dolgozókról, tszes-krőí, sztahánovisfákról. Szere­pelnek a kötetben ellenségeinkről, az imperialistákról, a Titobandí- tákról szóbi írásművek is. íróink és költőink alkotásai a magyar dolgozó népnek a Szovjet­unió iránt érzett mély háláját éa forró szeret«tét tükrözik. A Párt és a haza szeretetétől át­itatott antológiát a Szépirodalmi Könyvkiadó a Pártkongresszus tiszteletére adja ki. Myugatnsmelorszáofian 2 miliiárd márkával emelték a7 adókat A TASZSZ Iroda jelentése sze*1 rinf Schaffer, a bonni „kormány* pénzügyminisztere az adótételek több, mint kétmillárd márkás eme­lését jelentette be. Az adóbevételi többletre Nyugat-Németország remí- litarizálásának fedezése miatt volt szükség. Az adóemelés azf jelenti, hogy minden nyugatnémet állam­polgárnak havonta átlag 30 már­kával több adót kell fizetnie havi jövedelme titán.

Next

/
Thumbnails
Contents