Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

Swnht, Í95?. W január h6 77­ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 A mezőgazdasági vándortanfolyamok jelentősége Két hetes mezőgazdasági vándor- tanfoiyamok folynak szene a me­gyében. Ezeket Párunk kezdetné, nyezésére a földművelésügyi mj- niszérium indította abból a célból, hogy emeljük dolgozó parasztsá­gunk po|i ikai és szakmaj tudását, szélest.sűk Iá ókörét. A falu dolgo. zói nagy örömmel fogadták a tan­folyamokat, amelyeket nagy szám­ban l:á ogatnak. Megragadják az al ka>mat, amelyet a nép állama nyujt számukra és lelkes szorgalommal tanulnak. Sorra megismerkednek az agrotechnika és az agróbjológja l g ko.-szerübb módszere'vej, ériékes út. mutatásokat kapnak alkalmazásuk­ra. Különös jelen őséget nyujt a tanfolyamoknak, hogy a hallgatók megismerkednek a legkorszerűbb termelési formákkal a Szovjelunjó élenjáró mezőgazdaságának fényes eredményeivel, kincseket érő tapasz­talataivá). A tanfolyamok jó eredménye­ket hoznak. Dolgozó parasz, ságurcíc sokat tanult az előadásokon és meg­erősödött öntudatát mu a ja, hogy a tanfolyamok ha ása alatt sok he­lyen újabb nagy lendüleiet vett a te.me.őszövetkezeti mozgalom. Ahol a hely] pártszervezet és a tömeg- szerveze ek megér ették az ok a*ás ha almas jelen őségé!, azokon a he­lyeken a tanfolyamok hallgatósága állandóan növekedik. Bükkábrány és Báj községben he­lyesen ér'ékel'ék a vándoríanfolya. inok jelen őségét és így az előadá­sok mjnd népszerűbbek, mind na­gyobb tömegeket mozgósítanak. Egyes helyeken azonban — mint Tarcalon és Hejőkeresz'uion — hiá. lyosságok mulatoznak a vándor­tanfolyamokkal kapcsolatban. A párttagok maguk sem Iái ák át az előadások fon osságát, nem jártak ejől jó példával. Nem csoda, hogy ezekben a községekben a tanfoiya. mok létszáma nem növekedel*, ső csökkent. Ilyen esetek megmu a ják a jár ás j mezőgazdasági osz'ályok működésének hiányosságait js- Fo. kozniok kell munkájukat ki kell ja. vj’aniok hiányosságaikat annál is inkább, mjvel meg van minden le- he őségük ahhoz, hogy eredményes szervezőmunkát végezzenek. Olyan gazdag anyag ái| a tanfo. lyainok rendelkezésére, amely alkal­mas arra, hogy dolgozó parasz sá. gunk tudásvágyát kielégítse, politi­kai, szakmai képzettségét fokozza. Leg öbb helyen, — ahol erre mód van — vetiieítképes és filmelőadá­sokkal kapcsolják össze a tanfolya­moka', amelyek újabb bizonyságát szolgál'alják annak a szere ö gon. doskodásnak, amellyel Pártunk és népi államunk kormányzata visel.e. tik dolgozó parasz Ságunk iránt- lljabb bizonyságát jelentik annak, hogy a népi demokrácia nemcsak a tanulás jogát, de a tanulás lehető­ségét ;s biztosítja a falu dolgozói számára. Az a feladatunk, hogy mi. nél szélesebb körben tudatosítsuk ezt a lehetőséget és a ké hetes ván- dortanfolyamokon minél lőbb dolgo. zó paraszt vegyen részt megyénk­ben is. Legyünk rajta, hogy dolgozó parasztságunk fokozhassa ismere. leit, szélesítse lá'ókörél, hogy nagyobb tudássá) s nagyobb eredményekkel járulhasson hozzá a jövő építéséhez, a béke védelméhez. LENGYEL ANTAL- Megyei Tanács. A kiváló szovjet munkamódszer alkalmazásával 40 százalékkal többet termel, napi 14 forinttal többet keres Barta Béla somsályi vájár Alig három hete, hogy a somsályi bányaüzemben bevezették a szovjet ciklusos fejtési módszert. Az új fejtés- módnak igen sok előnye van. A ciklusos fejtésmód elősegíti a munka jobb megszervezését. A munká­latokhoz tervszerűen biztosítják a szükséges munkaerőket. Megszűnnek az időt pazarló várakozások. A munka megkezdésére a munkahelyen előkészí­tik a szükséges anyagot és szerszámot, nem kell mindezekért a bányászoknak feleslegesen jáikálniok. Az új mód­szerrel kiküszöbölik az üres-hiányt, a szállítóberendezések aránytalan, rend- szertelen megterhelését. A bányaüze­mekben általában zavarok vannak a szállítás körül. Az általános szokás az, hogy a műszak első részében minde­nütt ácsolnak, réseinek, ezalatt a szál­lítás kihasználatlanul állt. Majd azután mindenütt felszaporodik a szénmennyiség és ennek elszállítására nem volt ele­gendő csille, megterhelődött a szállító­berendezés. A ciklusos fejtősi mód ki­küszöböli ezt is. A ciklusos fejtésmód alkalmazásának másik eredménye: megnövekszik a termelékenység, ezzel meggyorsul a front előrehaladása. Azelőtt tovább dolgoztak egy munka­helyen, így megnövekedett a tetőnyo­más. Most gyorsan haladnak előre, így nem éri utói a osax>atot a nagyobb nyomás, kevesebb baj történik ag Ácsol ás­sál, jelentős faanyagot takarítanak meg, a munka biztosabbá válik. A szakosítás folytán egy-egy bányász nagyobb gyakorlatra tesz szert saját munkájának elvégzésében, mivel min­dig ugyanazt a munkafolyamatot végzi, teljesítményét fokozni tudja, ezzel természetesen megnövekszik kere­sete is. A ciklusos módszer fokozott felelős­ségérzetre neveli a dolgozókat, mert minden beosztottra igen nagy szükség van. Ez elősegíti a munkafegyelem to­vábbi megszilárdítását. Rákosi elvtárs az Országos Bányász­értekezleten hangsúlyozta a szocialista bányászat létrehozásának je’cntőségét. Ezt mondotta: „Nem elég a bányásza­tot emelni, nekünk szocialista bányá­szatot kell létrehoznunk. Es meg kell értenie mindenkinek, hogy amint a szocialista bányász már egészen más, mint a régivágású bányász, úgy a szo­cialista bányászat is más, nem egy­szerű folytatása a régi tőkés bányá­szatnak.“ Rákosi elvtárs beszéde nyomán a somsályi népnevelők jó munkát vé­geztek. A jó felvilágosító munka, a szovjet bányászok nagyszerű eredmé­nyeinek népszerűsítése felkeltette a dolgozók érdeklődését. Az egyik üzemrész, a 60-as számú munkahely 27-es siklójának dolgozói közül Barta Mihály csapatvezető vájár társával, Barta kondás Bélával el­mondja, hogy az új fejtésmód beveze­tésével csapatuk milyen nagy eredmé­nyeket ért eL — Azelőtt, a régirendszerü fejtéssel, 104—106 százalékos teljesítményt ér­tünk el. A műszak kezdetén ácsoltunk, majd fúrtunk, esetleg réseltünk és robbantottunk. A füstrevárás elég sok időt vett el a termeléstől. Csak az­után szenelhettünk, szállíthattunk. A hirtelen megindult szállítás következté­ben gyakran ürescsille hiánnyal küz­döttünk. Az új módszernél egy dolgozónak nem kell ötféle munkát is végeznie. Az egyik csapat ácsol, a másik rései, vagy robbant, a rakodást ismét mások végzik eL Mindazt a sokféle munkát, amit eddig egy műszak alatt csináltunk, art most mfiszakonkint csoportosítva végezzük eL Az új fejtésmód eredménye a gya­korlatban 38—iO százalékos telje sítménynövekedésben mutatkozik meg. En — mondja Barta kondás Béla vájár — az eddigi 104 százalék helyett állandóan 144 százalékot teljesítek, áO—43 forintot keresek műszakon kint az eddigi 3$ forint helyett. A szocialista bányászat kialakításánál, fejlesztésénél igen nagy jelentősége van a ciklusos fejtésmód alkalmazásának. Ezt a módszert a szovjet emberek, szovjet bányászok ve­zették be először. A somsályi eredmények világosan megmutatják, hogy az élenjáró szovjet munkamódszerek alkalmazása milyen nagy eredményeket biztosít. A ciklu­sos munkamódszerrel nem néhány dol­gozó teljesítménye emelkedik ki, ha­nem elősegíti, hagy a bányászok töme­gei növeljék meg teljesítményüket. A borsodi szénbányák valamennyi üze mében be kell vezetni ezt a kiválj szovjet munkamódszert, mert így biz­tosíthatjuk fejlődő iparunk számára a több és több szenet, az új széncsata győzelmes megvívását, (il. M.) Hatalmas érdeklődés Mezőcsáfon a kéthetes mezőgazdasági vándortanfolyamok iránt Felismerték az új norma jelentőségét, újabb példamutató teljesítményekre törnek . a gyömrőpusztai állami gazdaság dolgozói Ünnepélyes keretek között nyitót, ták meg Mezőcsáfon a mezőgazda- sági vándortanfolyamot. A dolgozó parasztság lelkes érdeklődéssel fo. gadtg a népi demokrácia által nyúj­tott újabb tanulási lehetőséget, s olyan nagy számban jelentke­zett a tanfolyamra, hogy két csoportra kellett a hallgatókat osztani. Több mint százan vet­tek részt a kultúrotthonban és közel ugyanannyian az isltolá­A határmenti Susa kisközséget dolgos, szorgalmas nép l^kja. Ve­rejtékükön gazdagodtak meg a ku­lák Léhyek, élősködtek, vagyont szereztek a zsellérek, a kisparasztok kizsákmányolása útján. A kulák Lébyék azt hiszik, hogy még most is 1944-et írnak. Azt hiszik, hogy még mindig tovább folytathatják kizsákmányolásukat. A cselédeket még most sem veszik emberszámba. Négy éven keresztül nem jelentet, ték be az OTI-nál Arany Jánost, a cselédjüket, aki addig dolgozott ne­kik ameddig csak tudott és most, hogy munkaképtelenné váH, úgy. mint a múltban tettek cselédeikkel, tovább akartak adni rajta. De a szakszervezeti társadalom- biztosítás nem a kulákok, hanem 6<m megtartott első előadáson. Ezen képviseltette magát a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács is. A kultúrotthonban megtartott ün­nepélyes megnyitón Urbancsok Mi­hály elvtárs, az iskolában lefolyt ünnepségen Kovács Károly elvtárs tartott bevezető előadást A tanfolyam keretében vetftett- kéjpes előadásokat tartanak filme­ket is mutatnak be. a dolgozó milliók érdekeit képviseli. Ebbe sem akar belenyugodni özv. Léhy Gábomé és fia.. A kibocsátott fizetési meghagyást úgy szerették volna elintézni, mint ahogy régen piszkos ügyeiket intézték, de az ügy „elintézése“ nem sikerült. Lé. hyék ekkor találtak olyan ügyvédet, aki mindent elkövet, hogy már életben sem lévő törvényekkel pró­bálja bizonygatni a kulák ..igazát“. Ezek a népnyúzók azt hiszik, hogy pénzükkel mindent el tudnak in­tézni. Mesterkedésük azonban nem fog sikerülni. Hiúiba ijesztgetik Aranv* Tánost és feleségét, hogy ..lesz ez még másként is“, — az ő világuk soha többé nematér vissza. I Léhyné és fia is meg fogja kapni j méltó büntetését I A gyömrőpusztai állami gazdaság eddig is sok értékes eredményt ért el. Betölti hivatását, példát mutat a dolgozó parasztságnak a termelés- ben, bebizonyítja a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. Persze ez nem ment és nem megy harc nélkül. Tudják: azzal is küzdenek az ellen­ség ellen, ha jobban megszervezik a munkát és tanulwiK állandóan, emelik szakmai és politikai tudá­sukat- De a.z igazi harcot a munkában, a termelés frontján kell megvív­nunk azzal, hogy többet és job­bat termelünk, alaposabb, még körültekintőbb munkát végzünk. Ahogy nőnek a feladatok, növekednek a követel­mények is. S ez több felelősséget, a munkához való jobb viszonyt követeli meg an. nál is inkább, mert egyre éleződő nemzetközi helyzetben élünk és épí­tünk­A gyömrőpusztai állami gazdaság dolgozóiban ez a tudat élt akkor is, amikor a megállapított normát túlszárnyalták. Előttük is a gya­korlatban igazolódott be, hogy a régi mezőgazdasági norma ma már elavult és gátjává vált a fejlődésnek. Tavaly p%ég jó volt, de ma már akadályozza még nagyobb feladataink maradékta­lan megvalósítását. A múlt évben például Spisák Jó­zsef normája a műtrágyaszórásban 4.80 mázsa volt naponta. Spisák József ezt könnyűszerrel teljesítette, sőt túl is szárnyalta, egy nap alatt 6—7 mázsa műtrá­gyát is elszórt­Vagy nézzük a fogatos munkát. A vetésnél az óra-norma 1400 négy­szögöl vplt. Ez azt jelentette, hogy Uránia Január 21-tö 28-ig .Bátor emberek Izgalmas, színes, magyarul beszélő szovjet film Előadások kezdete Hétköznap fél 6 és fél 8 ó. — Vasárnap és ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Kossuth Január 20-tól 28-ig Potyomkin páncélos A szovjet filmművészet alkotása ttlőadágkezdéeek hétköznap 6 és 8 vasárnap 4 6 “§ 8 órakor Corsó I* ákiya 1 el. 58—54 Január 26—28-ig. Világ ifjúsága 'légvárul beszélő ezo-jet-raaayar film Hejöcsabai mór) műsora • anuár 27—28 Szovjet film SZZJIlhfíA TOR ennyi idő alatt kellett elvégezni fo- vatos vetőgéppel a vetést. S hogyan alakult az eredmény? Németh Ist­ván, Spisák Pál, Farkas Boldizsár ezt messze túlszárnyalta, általában 200 százalékos eredményt értek el. Persze, a többteljesítésért na­if v óbb fizetés járt. Ha a vetésnél valaki teljesítette a normát, na­ponta 15.30 forintot keresetit. Aki azonban, — mint Farkas, Spisák, Németh István, — túlteljesítette, jó­val többet kapott: 200 száza'ékos eredménynél a dupláját, s ehhez járult még a külön juta­lom, a prémium is, amit sokan kaptak a gazdaságban. Nem mindegy azonban, hogyan éri el valaki a többteljesítést. Ha laza a norma, ez azt jelenti, hogy 400 százalékos teljesítés elérésé­hez nem kell teljes egészében kihasználnia munkaidejét, ami­nek következménye, hogy sokan akadtak, akik a munkaidő egy részét nem munkával, termelés­sel töltötték, hanem — elbeszél­gették, elténfér égték. Ez bizony nagy veszteség. De vesz­teség természetesen emellett az is, ha valaki a laza norma segítségé­vel illetéktelenül nagyobb fizetés# vesz fel, mint ami tényleges teljesí­tése értékének megfelel. Ha meg­nézzük. mit jelent ez egész népgaz­daságunk szempontjából, akkor lát­juk csak a súlyos veszteség teljes nagyságát. Ezt ismerték fel a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói, ezért követelték leveleikben a normák felülvizsgálását és rendezését. Gyömrőpusztán a normának kü­lönben története van. Amikor a múlt év elején bevezették a teljesítmény­bérezést, a dolgozók idegenkedtek tőle. Ez és a munka szervezetlen­sége odavezetett, hogy sok esetben nem tudták teljesíteni a normát. Da később sokat javított a szívós fel­világosító munka, amelyet minden. !>en alátámasztott a termelés me nete. Amikor a gyakorlatban látták a dolgozók a norma helyességét. megváltozott a nézetük és a munkához való viszonyuk. Az üzemi pártszervezet és a veze­tőség állandóan oktatta, tani­tolta a dolgozókat- Megmagya. rázta a norma jelentőségét és a hibák ettől az időtől fogva fo­kozatosan megszűntek, az ered- ■ mények állandóan nőttek. A normát már nemesek teljesítet­ték de túl is szárnyalták- Most az a helyzet, bogy a gazda, ság 320 szerződtetett munkása maga csak akkor Írja alá a szerző­dést, ha ezévben is teljesítmény. bérben dolgozhatnak. A pártszervezet és & gazdaság vezetősége újra és újra megmagya­rázta a teljesítménybérezés jelentő­ségét s azt, hogy miért volt szük­ség a normák felülvizsgálására. Ennek az eredménye, hogy a* ál­lami gazdaság dolgozói tisztában vannak a norma kérdésével. Öntuda­tukat bizonyítja, hogy a legnagyobb örömmel és lelke­sedéssel fogadták a normák körül megmutatkozott eddigi hibák felszámolását. Tisztában vannak azzal, hogy a meg­felelő normák meggyorsítják a szocializmus építését. Érre az adja meg a lehetőséget, hogy a munka jobb megszervezésével begyakorlá­sával, a gépi felszerelés ismereté­nek tökéletesedésével rövldebb Idő alatt lehet ugyanazt a munkát elvégezni. Gondot fordítanak a gazdaságban arra is, hogy a teljesítménybérezés alkalmazásában eddig mutatkozó hiányosságokat kiküszöböljék. Ilyen hiba volt az, hogy a brigádvezetök nem tudták kiszámítani egy-egy dolgozó tel­jesítményéi, emiatt azok nem kapták meg idejében bérüket. Most hetenkint kétszer előadási tartanak, ahol a dolgozók meg­ismerkednek a földméréssel, számolással. A jobb eredmények, a magasabb teljesítmények biztosítéka Győmt'ő- pusztán az is. hogy az üzemt>ryet brigádokra, sőt brigádtagokra'oszt­ják fel, így a dolgozók pontosan tudják, milyen és mennyi munkát kell elvégezni bizonyos idő alatt- A gyömrőpusztai állami gazdaság dolgozói felkészülten indulnak neki az új gazdasági évnek, példamutató teljesítményeik fokozására töreked­nek. Tóth Ferenc : Dr. MoSontáy István nyug. járásbírósági elnök, ügyvéd Budapesten e hunyt. Teme lése 27-én szombaton déli 12 órakor Jesz Budán s Csörsz-utcai temető ravata lozójából. Minden Puliin értesítés helvett Válasz a „Sárbadobott kenyér“ című levélre A Kongresszus tiszteletére 10 százalékkal csökkentik a seiejtet a diósgyőri vasöntöde DISz fiataljai Az Eszakmagyarország január 9-j számában közölte, Aranyosi Józ-et DISz ajapszervj titkárnak, a Borsod- vidéki Gépgyár átképzősbSl Jett bri- gádvezetőjének levelét. „A sárba do­bott kenyér" — ez volt a cikk címe. Az jfj brigád vezetője l&velélien fel­hívta az öntödékben dolgozó ifjúmun­kás társainak figyelmét a miniszter- tanács takarékossági határozatának maradéktalan végrehajtására. A diósgyőri Kohászati Üzemek vas öntödéjének DISz ifi brigádja küldőit mos' levelet szerkesztőségünkhöz a cikkel kapcsolatban. Az ifik nevében Molnár János vasöntő, üzemi DISz- titkár a következőkel írja: A min'sziertanács határozatának mara. dék'alan végrehaj'ásához ,,A sárbado­bott kenyér” című cikk nagy segftsé. gél jelent számunkra. MJ vasöntödéi DISz fiatalok, áérezv« az anyaggal való takarékosság fontosságát, e'hatá- roztuk, hogy minden erőnkkel harco­lunk a selejt ellen. A siker érdekében szükséges, hogy kiküszöböljék nálunk a mutatkozó hiá­nyosságokat. Az üzemvezelöség nem bíz ősit ja a zavartalan munkamene. tét, Például kevés a formaszekrény, nem kapunk Jdőben formázó homokot és nem megfelelő minőségben. A szer­számokkal való eljárás is kívánnivalót hagy maga után. Emej'ett áruhiány- nyal küzdünk. Az üzem vezelősége nem fordít kellő gondot a szakmai to­vábbképzésre, ok alásra, ellenőrzésre, — pedig mindez nagy mértékben hoz. zájárulna a selejt csökkentéséhez, ,,A sárbadobott kenyér* című cikk nyomán üzemünk fiataljai elhatároz­ták, hogy következetesen harcolnak a seiejt leszorításáért. Pártunk kon­gresszusa tiszteletére vállaljuk, hogy az 1950. év} á'Iagos selejtszázalékoi tíz százalékkal csökkenjük, a terme­lést II százalékkal emeljük. A kö. rünkben tapasztalható hiányosságok fejszámolására —. hogy például fia al­jaink nem kímélik a kiadott szerszá­mokat, berendezési tárgyakat, nem szívlelik meg kellőképpen a kapott szakmaj utasításokat s ez megmulat- kozik a beömlések, felöntések hely e. |en kido'gozásainál, a döngö]ések fcíi jetes elvégzésénél — tíz tagból álló .Munkaszeretet” ifjúsági brigádot alakítunk. M), vasön'ö DISz fiatalok, ígérjük, hogy a selejt ellen harcban a terme­lés terűje én be fogjuk bizony! anj, hálánkat és szereletünket a Párt, Rá­kosi elvtárs iránt. így akart megszabadulni megrokkant munkásától a cselédnyúzó susai kulák r(

Next

/
Thumbnails
Contents