Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-11 / 133. szám

HITLERISTA PROPAGANDA KATOLIKUS KÖNTÖSBEN Már ráfién ismerete«, hogy a né­met revizionisták a katolikus egyház ■propagandagépezetét egyáltalán nem katolikus célokra használják fel. Az sem titok, hogy a „német pápa“ mindent megtesz a Hitler után áhí­tozó szívekben szunnyadó gyűlölet- «ikra lángralobbantása érdekében. Nemrég újabb dokumentum akadt ennek igazolására. Nyomtatásban megjelent kiadvány. Címe: „Volks- kalender für Schlesien 1050“. (Szi­léziaiak nópnaptára — 1950). Ki­adóként a „Kirchliche Hirfselle, München“ (Egyháagegély, München) szerepel. A közzétételi engedély jelzése: „Nr. US-E-253“, vag)'is nyilvánva­lóan az amerikai megszálló hatósá­goktól származik. Maga a naptár­rész, mint olyan, feltünteti a kato­likus és protestáns ünnepeket, el­mondja az oroszlán, a rák, a száz meg a. skorpió jelentőségéről szóló szokványos meséket, közöl néhány konyha receptet és egyéb hasonló ár­talmatlan fecsegést. Ez azonban csak egyik, formális része a naptár­nak, amely tulajdonképpen a német imperialista politika és a német re­akció céljait szolgálja. „Herr Oberpräsident“ Vizsgáljuk csak meg közelebbről est a kiadványt. As előszót nem más irta, mint „der ehemalinge schlesische Oberpriisiden t, dr. Hans Lukaschck“, vagyis az egykori sziléziai főelnök, legalábbis így hirdeti, teljes címét és rangját a „Nípnaptár". Vájjon mi a mondanivalója az „Oberpr'ási- délit“-nek, a naptár olvasói számára t „Az 'új év bizonyára sok szenve­dést hoz számotokra — jósolja Iai- kosciiek úr —, mindenkor előtérben marad azonban az a gondolat, hogy ezeknek a napoknak egyike örömhírt hozhat, egyszer csak arról értesü­lünk, hogy visszatérhettünk hazánkba. Tudom, hogy ez a végcél, az utolsó reménység és az utolsó kérés is­tenhezengedje ezt a napot megvir­radni.“ Amint láthatjuk; az ex-Oberprösi- dentnek már nem elég a pápai köz­benjárás. Lukaschek úr azt kívánja, hogy maga az isten interveniáljon 'rz Odra és Nysa mentén húzódó ha­tár ügyében. „pon“ és „le“ Ilyen előszó után már alig érhet meglepetés. Cseppet sem csodálko­zunk azon, hogy a naptárban ki­nyomtatták valami Gertrud von le Fort nevű úrhölgy „A Megváltó hangja“ c. versét. Vájjon mit moud ez a hangt Az úrhölgy így szólal­tatja meg: „Ez volt az én házam, amelyet el­raboltak a gonosztevők, ez volt a ruhám, amelyet letéptek vápámról, ez volt a gyermekem, alti elszunv- nyadt anyja ölében.“ ' Ez aztán drámai feszültség, ugye­bárt Fort asszonyság kétszeres, né­met ée francia nemesi titulusával goeldrelsi projmgandát csinál ős fel­idézi, milyen szörnyű élményei vol­tak, amikor nemes személyét kitele­pítették Lengyelországból. „Goebbelsi „propagandát“ mondottunk. Semmi tévedés, von le Fort asszonyság ugyanis a goebbelsi iskolából került ki. Emlékezetünk nem csal. von le Fort őuagyságúnak elóg oka Tan a gyűlöletre.. Első verskötete 3032-ben jelent, meg „Himnuszok Németországhoz-' címmel. 1934-ben, Vagyis már Hitler alatt adta ki „Az ütök nő“ c. kötetét, 1935-ben „A jgyermekországot“ és végül 1941-ben ►*- amikor a hitleri hordák gonosz­tevői rátámadtak a Szovjetunióra — «Áldozati tűz“ című kötetével foly­ta Ma irodalmi működését. A verskötetek címei is elárulják, hogy a költőnő „alkotó művészetét1 Is hitleri nőrecept, szerint a három i,K“ szabályainak értelmében hozta létre. A három „K“ ugyanis azt je- leuti: Kinder, Kirche, Küche (gyer­mekek, egyház, konyha). A központi Wem, a második „K“, vagyis az egy- káz különösen most nyilvánul meg, píréikor a hitleri bandák „áldozati tüze“ kihunyt, von le Fort asszony­ság gyengéd leikecskéjében ennek u tűznek piciny szikrája azonban to­vább pislákol. Félelem, a proletár­dinamittól Lapozzuk azonban csak tovább a naptárt. Mindjárt rábukkanunk Pau­lus Sladek „atya“ cikkére. Címe: „A haza — kötelesség“. Mindazt, amit a lomtárba került „Oberpräsi­dent és az egykori udvari költönő nagy általánosságokban mondok/, az „atya“ nyíltan kifecsegi, csak úgy ömlik belőle a szó: „Sohasem mondunk le hazánkhoz való jogunkról“ (vagyis Lengyelor­szág nyugati területeiről) — mondja a tiszteletreméltó páter. Ezekután arra a „nagy vigaszra“ hivatkozik, amelyet a pápa a Lengyelországból kitelepített németeknek nyújtott, ami­kor megígérte nekik, hogy „helyre­jön majd mindaz, ami történt." A derék páter a továbbiakban óva inti a „menekülteket“, ne legyenek kis- hitüek, mert — figyelem, figyelem: „Az elkeseredett és kétségbeesett emberek forradalomba akarják haj­tani Németországot. Csak nem akar­tok robbanóanyag lenni, amely leve­gőbe röpíti hazátokat?“ Hát ez meg micsoda? Kibújt a szeg a zsédcból. A létében fenyegetett burzsuj szokott, közönséges félelmé­nek hangja szólal meg a cikkben. Sladek „atya“ egyúttal elővigyázat­lanul leleplezi a katolikus köntösbe burkolt soviniszta, nacionalista haj­sza igazi célját. A Lengyelországból áttelepültek feletti gondoskodás va­lójában nem más, mint kísérlet arra, hogy gyűlöletet keltsenek bennük nem­csak a Szovjetunió, Lengyelország, A szovjet rendszernek a Sztálini Alkotmányban leszögezett demo­kratikus jellege abban is megnyilat­kozik, hogy a Városi Tanács kül­döttje a választókerületében nem egyedül intézi az ügyeket. Segítsé­gére vannak a kerületi tanácsba választott tisztviselők és a választók aktívája. Á Leningrádi Városi Tanács egyik képviselője, Vinogrftdov munkájában, példát mutat arra, hogyan kell a nép küldöttjének dolgoznia. Már a háború előtt bizottságokat alakított a választók aktívájából. Ilyenek Voltak: az egészségügyi és lakásügyi bizottság, amely a közhaszuálatu hü­lyék tisztaságát ellenőrizte, a pénz­ügyi bizottság, amely a lakbéreket kezelte, az építési bizottság, amely a lakhelyek és középületek karban­tartását intézte, a baráti, lakótársi bíróság, amely a lakásonbelüli vi­tákat intézte el. Helytállás a háború alatt Még sok egyéb bizottságot is ala­kított Vinogradov, azonkívül meg­szervezte a kultúrmunkát is. Mikor a háború megkezdődött, a küldött a védelmi niunkR élére állt. Önvédelmi csoportokat szervezett, amelyeknek tagjai a légibombázások idején a háztetőkön teljesítettek szolgálatot. Szervezett egy bomba- és gázbiztos segélyhelyet. Választókerülete gyűj­tést indított egy páncélososzlop lé­tesítésére és azonkívül sok fémhulla­dékot gyűjtött. Az újjáépítés idején A háború győzelmes befejezése után megkezdődött Leningrad újjá­építése. Vinográdov rohammunkáso- kat szervezett a lakóterületek hely­reállítására. Felállította az élelme­zéssel kapcsolatos bizottságot és egy másik bizottságot is szervezett, amelynek célja a beteglátogatás és az egyedülálló betegek ápolása. — Működésének ideje alatt Vinogra­dov 506 dolgozó ügyével foglalko­zott, ebből 409-et a maga hatásköré­ben elintézett, a többi ügyijén -i Csehszlovákia, hanem a német- mun­kásosztály iránt is, amely „forrada­lomba hajtaná Németországot." Ez nem más, mint gyűlölet a Német De­mokratikus Köztársaság ellen, amely fenyegeti a zsírosra hízott kizsák- mányolók létét és egyre több hívet nyer a nyugati imperialisták által megszállt országrészekben is. Reped a foltos köntös A XII. Piust dicsőítő cikkek nem homályosítják el a naptár olvasóinak szemét. Nem a katolicizmusról van itt szó, ez csupán egyszerű politikai mesterkedés, amely a katolikusok, de mindenekelőtt a Lengyelországból Nvugatnémetországba áttelepített la­kosság megtévesztését szolgálja. Ezek elkeseredettek, mert új lakóhelyükön nem találják meg létalapjukat és az Adenaucr-íélo kormányzat másod­rendű állampolgároknak tekinti őket. A Német Demokratikus Köztársaság­ban nines menekült probléma, ott az áttelcpítetettek már megteremtették líj életkörühnényeiket. A társadalom be fogadta őket és ezek az emberek már érzéketlenek az Adenauer-féle propaganda, mind a különböző „Ober- präsidentek“ uszítása iránt, mert látják, hogy hol repedezik a gyűlö­letet uszító ügynökük SS vagy SA egyenruhából „katolikus“ egyházi palásttá szabott, foltos köntöse. * Figyelemreméltó az egykori hitle­risták és neokatolikusok barátsága az amerikai imperializmus is annak minden szükséglete iránt. A katoli­kus toliakkal ékeskedő kis Goebbels- utódok a régi, lejárt módszerekkel próbálnak uszítani. Hogy is van ez? Mindnyájan tud­juk, milyen sors vár a goebbelsekre. Városi Tanács illetékes ügyosztályai döntöttek. Mint láthatjuk, Vinogradov jó munkájában nem utolsósorban vá­lasztói szgles aktívájára támaszko­dott. A választókból alakított bi­zottságok feladata az, hogy a ta­nács és a végrehajtó bizottság ülé­sének előkészítő munkáját elvégez­zék, ellenőrizzék a hozzájuk tartozó szervezetek és hivatalok munkáját. Az aktivisták újíipusú emberek A város gazdájának a dolgozók küldötteiből alakult tanácsnak ha­talmas munkát kell végeznie egy olyan egymillió lakosú várossal kap­csolatban, mint amilyen Leningrad. Ezt a nagy munkát csak akkor vé­gezhetik el, ha az aktivisták ezreire támaszkodnak munkájukban. Az aktivisták a szovjet emberek­nek új típusai, akik életültet és idejüket nemcsak magánemberként akarják élni, hanem minden cselek­vésükben a közügyekre és a közér­dekre gondolnak. Csakis ilyen em­berekre támaszkodva érvényesülhet az igazi demokrácia. A szovjet em­berek ilyenek és ezért van a szovjet városoknak kitűnő közigazgatásuk. — (zsákfalva és külte'kén a mu]t hét folyamán megkezdték az ötéves terv keretében létesítendő villany, hálózat felépítési munkálatait. — Szín község vasutálfomása mellett Terményforgalmi NVy lé­tesítettek, amely megkezdte műkö­dését. — Az amerikai hatáság-ok szer­dán az Antifasiszta Szövetség me., nekiiitiigyi bizottságának elnökét Barskjt és 10 tagját letartóztatták. Köztük van Howard Fasí, a világ hírű regényíró js. A letartóztatot­taknak az a „bűne”, hogy nem voltak hajlandók az Amerika EJie. nes Tevékenységet Vizsgáló Bízott ságnak azoknak a személyeknek ne­vét kiadni, akiket a menekültügyi b'zottság pénzsegélyben részes!, tett­Hogyan gyakorolja a tanácsi küldött alkotmányos kötelességeit ? A sztálini műszak eredményéi is túlszárnyalták az ózdi acélműben Farkasinszki Lajos Munkaérdemrenddel kitüntetett sztahánovista olvasztár nagy- jelentőségű kezdeményezése Az ózdi Martin dolgozói egy­öntetű elhatározásssal fogadták el a csepeli martinászok versenykihívá­sát és a válasz megadásával egy­idejűleg- a termelésben újabb ki­magasló eredményeket értek el. A pódium i feljárónál nagybetű* tábla hirdeti a nagy eseményt: az acélmű dolgozói 40 adagot csapoltak! A magas teljesítményből különösen ki­vette részét az első műszak, amely a sztálini műszakban elért 16 adaggal szemben ez alkalom­mal 17 adagot csapolt. Az első műszakot a kemenc él Mészáros Béla, Kovács László és Szilvi József aöa ,készítők, a csar­nokban Boros László, Tapodi László öntőmesterek, a vaskertben Nyú­lása Kezsö műszakvezetők vezették. A nagy eredmény kivívásában élen­járt Tóth Kálmán brigádja 172, Kolmont Lajos brigádja 174, ifj. Mázik János brigádja 161.5, Zilahi András brigádja 167, Várkonyi Jó­zsef brigádja 160, Dtibinyi Gyula brigádja 1S4 százalékos ■ teljesít­ménnyel György László és Ladányi János f«olvasztárok vezetésével. — Valamennyi adag az előírt minő­ségű volt. Az acélműben különösen kitűnik a XI-cs (kemence dolgozóinak jó munkája. Farkasinszki Lajos Mun­ka Érdemrenddel kitüntetett é! mun­kás, sztahánovista olvasztár dolgo­zik itt brigádjával, őket váltja Várkonyi József éa Csép-únyi Kaj ács József brigádja. Farkasinszki elv­társik legutóbb 188 százalékos napi teljesítményt vívtak ki, kiváló eredményüket rendszeresen tart­ják, legutóbbi heti átlaguk lód százalék volt. Farkasinszki eivtárs és munka­társai országraszóló jelentőség« kezdeményezést indítottak el. A martini kemencéket eddig átlagba» 1600 adag készítése után újjá kel­lett építeni. A Xl-es kemencénél 1225 adag után végezték most el ,-v kisebbarányú javítást, Farkasinszki elvtárs é9 munkatársai már 1300 adagon felül járnak és a kemence jó kímélésével, meg­felelő jó ‘munkamódszerrel el akarják érni, hogy átépítés nélkül 3000 adagot fognak csa­polni. Az ózdi Martin termelési eredmé­nyeit mind magasabbra fokozza, az eredmények azonban még jobbak lennének, ha megindították volna már itt az olvasztárok sztahanovis­ta akadémiáját. A szervezési mun­kák jól előrehaladtak, a tanfolyam elindítását azonban gátolja, hogy a minisztériumból a megígért lmtár­időre sem küldték le a tanfolyma anyagát. Miért nincs Nyéstdn építkezés és miért van házhelykérdés ? A nyéetai dolgozó parasztok eredményes, jó munkát végeznek. Ennek eredményeként anyag,lag mindjobban felemelkednek. Termés­kilátásaik nagyon jók, szénatermé. sük háromszorosa a mu]tévinek. Ilyen körülmények között a községben számos dolgozó paraszt szeretne építkezni, en­nek azonban akadálya van. Nyéstán még mindjg rendezet­len a házhelyek kiosztásának a/, ügye. A dolgozó parasztok már egy éve befizették a kimérésj költ­ségeket, a Földhivatal azonban még mindig nem intézkedett az ügyben. Többszöri sürgetés­re ' egyre halogatja a kérdés elintézését, amivé) megakadá­lyozza az építkezést/ Helyes volna, ha a földhivatal elő­venné a n.yés'tai házhelyek kérdé­sét, lehetővé tenné az ügy végle­ges elintézését és megvizsgálná, ki a felelős az egyéves késésért. Fékezni kell a növényápolás! munkáidat, növelni kell az éberséget a mezöcsáti járásban A nővényápolási munkák elvégzése a mi járásunk területén is harci fel­adat. Ez fokozottan áll Mezőesátra, ahol 92 huták mesterkedik azon, hogy szabotálja a munkát. Csak ez- ideig négy kulákot kaptak rajta a dolgozók, hogy nem végezték el a növényápolást. A cukorré­pájukhoz hozzá sem nyúltak Ezért nagyjelentőségű, hogy párt- szervezeteink és a gépállomások dol­gozói növeljék éberségüket és ipar­kodjanak jó felvilágosító munkát vé­gezni, a kulákokat pedig leleplezni. Sok példát lehet mondani i kulá- kok mesterkedésére. Igv Szaloután. és Szakáidon azt a hírt terjesztik, hegy „nem érdemes sietni a munkák­kal, készülni az aratásra, mert két községben csak egy cséplőgép fog dolgozni, úgyis elhúzódik az aratás, meg a cséplós.“ Vannak kisparnsz- tok, akik felülnek az aljas kulák rá­galomnak, nem veszik észre, hogy saját jólétüket akarja veszélyez­tetni a kizsákmányoló. A gépállomások traktorosainak a jó népnevelőmunkátr a növényápolás feladataival és a szerződéses szántás feladataival kell összekötni. Iparkodnunk kell, hogy minél több eredményt érjünk el, mert cl kell tüntetni a kulák szabo­tázs miatt a mezöcsáti járásban elgyomosodott, tadrepcés terüle­teket. A liejőpapi határ a legjobb példa arra, mit jelent, ha elmúl fizzuk a arlóhántást. Virít a határ a vadrep- ótfil. Ez persze arra is mutat, hogy thnnvnT lták a mélysr’án'ást és fa- I l vasszal a növényápolást. Hibás ebben | a DEFOSz, mert nem mozgatta meg a dülőfelelősöket, akik néni végeztek megfelelő népnevelői és ellenőrzési munkát. A hibákat mielőbb ki kell javítani. Fel kell készülni az aratás­ra és tovább kell vinni a növényápo­lási munkákat is. Egyetlen pillanatig sem szabad a kulákokat szem elől téveszteni, összefogva a klerikális reakció­val, a dolgozók államát akarja megkárosítani. Sajószugeden a katolikus pap l:ét lovát és cse­lédjét fuvarba hajtja, ugyanok­kor a földjei tele vannak gyom­mal. Kössünk össze minden pártmunkát a növényápolással és az aratássá!, cséplésre való felkészüléssel, mert ezzel erősíthetjük a dolgozók államát, meggy unó t haljuk a szocializmus épí­tését. (Novak Alttal, járási szövet­kezeti felelős.) Szovjet hangverseny Június 13-án, kedden este 7 órai kezdőt tol egész estét betöltő szol­ját hangversenyt ad az Állami Zeneiskola kitűnő növendékegviit- tese. A hangverseny műsorán ének-, hegedű- és zongorauiüvek mutatják az élenjáró szovjet mű­vészet magas nívóját. Közreműköd­nek- Bánhegyi Emese, Masaidé* Judit, Nagymihályi Xénia, Króm-' pnszky Gabriella, Zurek György, Bécsi Éva, Abonyi Ildikó, Farkas Gyula, Homokos Kinga, Vojtkó Anikó. Szinet* Magda ,-s Toin.iy crenc. Belépődíj nincs, műsor , 1 íiilér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents