Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-11 / 133. szám

Termelőszövetkezeti mozgalmunk íiaM győzelme A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt év alatt igen je­lentős és nagyarányú fejlődésen mént keresztül. Ez a fejlődés bizo­nyíték arra, hogy dolgozó paraszt­ságunk mindjobban megérti: fel- emelkedésének egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás útja, — amelyet a Párt mutat neki. Biza­lommal követte Rákosi elvtárs bölcs tanácsát és megszépült, boldog élete igazolta elhatározása helyes­ségét. Egy év óta termelőszövetkeze­teink száma. — országos viszony­latban csak úgy, mint a megyé­ben — rohamosan megnövekedett. Míg tavaly az országban mind­össze 475 termelőcsoport működött, till.150 holdon, 40.000 hold szántó­területen — oz óv márciusának végére 1865-re szaporodott a szá­muk. Területük 430.000 holdra ug­rott fel, amelyből 393.000 hold a szántóföld. A megyében egy év alatt megháromszorozódott a ter- nielőesoportok szám«.. Múlt évben Borsod-Abauj-Zemplénben 42 cso­port működött, ma már 132 ter­melőszövetkezeti csoportunk van. Tavaly összterületük 3000 hold volt, az idén már 30.000 holdon folytatnak nagyüzemi társas gaz­dálkodást. U gyanakkor nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a termelőesoportokban nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi fejlődés is tapasztalható. Megalakulásukkor egytől-egyig Kis területen, aránylag kis taglét­számmal kezdték meg működésü­ket. Egyetlen év elég volt, hogy termelőcsoportjaink megerősödje­nek. Ezt mindenekelőtt a közösen végzett jó munkának, népi demo­kráciánk hathatós támogatásának, a nagyüzemi gépimunkának köszön­hetik. .Nemcsak a jóléte emelkedett a ■»portokba belépett dolgozó pa­rasztoknak, nemcsak kulturális fej­lődésen mentek keresztül, — embe­ribb, könnyebb lett, munkájuk. Ilyen példák nyomán a dolgozó kis- és középparasztság mind nagyobb érdeklődéssel fordul feléjük. A si­kerek még jobban összekovácsol­ják a termelőcsoportok tagjait. Földterület növekedése azért . volt olyan rohamos, mert most már a tagok saját földjeiket is bevitték a csoportba. Van már csoportunk, amelynek földterülete meghaladja az ezer holdat. A mezőcsáti tszcs. 1200 holdon gazdálkodik; a kenéz- lői, a tiszabábolnai, a bodrogke- resztúri csoportok, közel félezer- holdnyi területen folytatnak tár­sas művelést. A nagyobb taglét­szám és a megnövekedett terület egyúttal fokozottabban lehetővé teszi számukra a nagyüzemi gaz­dálkodást, a haladottabb agrotech­nikai termelési módszerek alkalma­zását. Gyorsabban megy a. csopor­tok tagjainak politikai és szakmai fejlődése is. I lyen vonatkozásban bizony eleinte nehézségek voltak. A Csoportok tagjai minden tapaszta­lat nélkül kezdték el új életüket’, de aztán napról-napra pótolták hiányaikat. Hathatós támogatást nyújtottak * termelöcsoportoknak a községi földmüvesszövetkezetók. Felszere­lésekkel, gazdasági eszközökkel se­gítették a csoportokat, támogatást nyújtottak az adminisztráció elvég­zésében, termékeik értékesítésében. Ez « segítség nem jelentett áldo- catof a földmüvesszövetkezetek részére, amelyek a tszcs.-kel min­den eddiginél jobban megerősöd­tek. A hatalmas fejlődés számos cso­port számára, — népi demokra­tikus kormányunk jóvoltából — fcjnbh széles távlatokat nyitott. Lehetővé vált a megerősödött ter- »iclöesoportok részére, hogy ügyei­ket önállóan intézzék, önálló ter­melőszövetkezetekké alakuljanak át. Minden feladatukat maguk in- téíhetik, gazdaságukat minden ed­diginél nagyobb lendülettel fej­leszthetik. Ez persze nem jelenti, hogy a csoportok eddigi szerkezete, a jövedelemrészesedés és a munka­szervezés megváltozik. Mindez ugyanúgy történik, mint eddig, de az önállóvá nyilvánított termelő­szövetkezetiek teljesen függetlenek a füléin u vesszővel keze í oki ói, ma­guk intézik könyveléseiket, az érte- kesitést, a beszerzést és a hitel­ügyeket. A csoport intézőbizottsága igazgatósággá ul«kul át és fel­ügyelő bizottságot alakítanak. TTgy szól a rendelet, hogy leg­alább háromszáz holdnyi földterü­let és harminc dolgozó család szö­vetkezése szükséges ahhoz, hogy a termelőcsoporf önálló termelőszö­vetkezetté alakuljon át. Ez azon­ban egymagában még nem elegen­dő. Biztosítoniok kell a fejlődés alapvető feltételeit: a helyes poli­tikai irányítást, munka szervezettet, a teljesítmények elszámolását, a munkaegység-számítás alapján. Ilyen feltételek mellett tudja csak a csoport kinevelni azokat a ká­dereket*, amelyek képesek a veze­tésre, az adminisztráció elvégzésére. N em kétséges, hogy az önálló csoportok megalakulása, a termelöszövot kezeli mozgalom fej­lődésének újabb fontos állomása, amely további megerősödést bizto­sít a csoportok számúra. Borsod-Abauj-Zomplén megyében 11 termelőszövefkezeti csoportot javasoltak arra, hogy végrehajtsák a, döntő jelentőségű átalakulást. Ezeknek a csoportúknak arra kell törekedniük, hogy munkájukat és eredményeiket minden eddiginél továbbfejlesszék, hogy méltók le­gyenek a Párt bizalmára. A fel- adat'ot csak abban az esetben tud­ják végrehajtani, ha továbbra is híven követik a Párt mutatta utat, felsorakoznak zászlói alá. Egyik legjobb biztosítéka ered­ményes munkájuknak pártszerveze­tük megteremtése és megerősítése, amellyel még mélyebbre ereszthe­tik a mozgalom gyökereit, a dol­gozó parasztság tömegei között. A csoportok taglétszámát ős földterületét fokozatosan nö­velni kell a kis- és középparaszt- ság megnyerésével. Ez és az önálló csoportok minden egyébirányú fej lödése nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is. Hiszen az önálló termelőszövetkezetek lesz­nek az állami gazdaságok mellett a nagyüzemi gazdálkodás példa­képei a falu dolgozói előtt. Éppen ezért el kell készülniük arra, hogy az osztályellenség, a kulúk minden gyűlöletével, megmaradt befolyá­sával ellenük fordul, — rájuk irá­nyítja elsősorban a tüzet. Fel kell készülniük erre a harcra, amely­ben azonban nem lesznek egyedül, számíthatnak a munkásosztály, a Párt és a dolgozók államának tá­mogatására. Dolgozó népünk ugyanakkor meg. követeli, hogy önálló termelőszö­vetkezeteink még jobban, még szer vezettebben végezzék munkájukat, bogy jó terméseredményekkel, a nagyüzemi gazdálkodás mintaszerű alkalmazásával, példát mutassanak a dolgozó parasztság széles töme­geinek. Ónálló {érmeid szövetkezeteink tagjainak és vezetőinek felelőssége jelentősen megnövekedik, fokozott munka hárul rájuk, mert nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom, de egész dolgozó népünk fegyve­révé válnak a szocializmus építé­sében,. — olyan fegyverré, amely- Ível újabb fényes győzelmeket aratunk. Tóth Ferenc Határjárás megyénkben LELKES A BŐSÉGESNEK ÍGÉRKEZŐ ARATÁSRA Ilyen viruló, gazdag határunk soha sem volt, mint most. Amerre csak járunk a megyében, mindé r.iitt ringó gabonaföidek, ápolt ka­pások, szőlők, gyümölcsösök, dús rétek szélesednek. Csak itt-Oft lát­ni elhanyagolt, rosszulgondozott dű­lőket. Ezek a kulákoké, s arra fi­gyelmeztetnek, hogy néhol hiányzik az éberség, nem szorították munkára a kjzsák- mánvolókat. A hiányokat sürgősen pótolni kell, íokoznj a felkészülést, az aratás és a csépíés, a begyűjtés munkálatai, ra. Hogyan állunk ezzel Borsod me­gyében? A minisztertanács határo­zata mozgósította a falvak dolgo zójt. A Párt szavára serény mun­kába kezdtek az alapszervek vezc. tőj. Eredményeik máris figyelemre­méltóak. Sok helyen megteremtet­ték a jó munka előfeltételeit. Van­nak községék, ahol nyugodtan néz­nek a nagy feladat e]é. De vannak jelenségek, amelyeket ki kell kü­szöbölni. Éberebb, keményebb harcot a kulákok ellen — mindenekelőtt ez a követeiméig merül fel a falvak dolgozói előtt. Ott is, ahol látszólag minden a legnagyobb rendben van, fokozni keí] a kizsákmányolok szigorú el­lenőrzését. Számos községben, így Ónodon és Sajóidon megelégedtek a munkák elvégzéséve], nem szorították vissza a kulák agjtációt. Ez főleg arra irá­nyul, hogy saj’náltassák magú­kat a do gozó parasztsággal, elhitessék, nem képesek idejé­ben gondoskodni az aratási munkák elvégzéséről. Ravasz, aljas agitációjukka] bi­zonytalanságot akarnak ébreszteni a falu dolgozóiban. Hernádnémetjben folyik a készü­lődés a nagy feladatra. A gabona­földek gyönyörűek, átlagosan hol- dankint 8—10 métermázsa ter- .ményt ígérnek. Idejében megálla­podtak a gépállomással és már fo­lyik a cséplőgépek beosztása. Mun­kaerőben sem lesz hiány. A faluban a dús aratás ígérete nagy elhatározásokat érlel. Egy termelőcsoportjuk már van, mosj, az ősszel akarják létrehozni a má- sodikat. Versenyezni fognak egy­mással, melyikük tud szebb és meg. győzőbb bizonyítékot szolgáltatni a modern, nagyüzemi gazdálkodásra. Kitüntetés legyen mindenki számára, ha beléphet a terme­lőszövetkezetünkbe. Sokan fokozzák a munkát, hogy méltóak legyenek majd a választás­ra­Tjszalucon most Játszanak meg a hibák, amelyeket a múlt ősszel követtek el Vadrepce várit 3 határban, — amint kiderült, a múlt évben nem volt se tarlóhántás, se mélyszántás, a növényápolás, munkákban alap> san lemaradtak. Persze, most ráéb­redtek, hogy mjndezt a kulákoknak köszönhetik, ak}k únos-úntalan hangoztatták: „jó lesz nekünk úgy is, ahogy a nagyapáink csinálták'* Most aztán restelkedhetnek, a szomszéd falvak határai e'ső pilla­natra szembetűnnek az övéik mel­lett. Szép a taktaharkányiak határa, csak az árpa maradt el a többitől, — mint a falu gazdái is lemaradtak tavasszal a vetéssel. Ebben a községben szintén jelent, kezik a kulák-agitáció és számosán bedőltek nekik Bodnár Ferenc ku- lákof sajnálják azok, akik már el­felejtették vérszopó gazságajt, s elhiszik, hogy érdemes sajnálkozni rajfa. Taktakenézen a 150 holdas Kovács kulákon esett meg néhány öntudatlan dolgozó paraszthak a szíve. Nyéstán viszont számontartják a falu dolgozói, hogy a 40 holdas Bukszát Simon kulák nem végezte el a növényápolási munkálatokat, s még most sem fogadott arató- munkásokat, — szégyentáblára ke­rült a neve. Anna] jobban dolgoztak a kis- és középparasztok. A krumplit má­sodszor, a napraforgót már har­madszor kapálják. Lekaszálták a szénát is. Legalább négyszerany. nyj takarmányuk lesz, mint £ múlt évben. Nagy napjuk volt vasárnap a nyéstaj dolgozóknak. Egyénj gaz dálkodókból küldöttséget szerveztek, amely meglátogatta a kázsmárki ter- irrejőcsoportot. Példát akarnak vennj róluk, a munkában csak­úgy, mjnt az elhatározásban, hogy ök is új életet kezdenek­Boldogkőváralján is a termelőcsoport után indulnak a dolgozó parasztok Elhatározták, hogy velük együtt mennek el tapaSztalatcserére Cecé- re a tszcs.t meglátogatni. Hiába prédikál, uszít a jobb, embersége­sebb élef, ellen Korcsmáros István esperes-plébános. Tudják, hogy a bor beszél belőle, — amikor egy húron pendülve a kulákokka] — a 35 holdas Galuska Istvánná] és a 30 holdas Jaczenkó Andrással — a „piros kenyértő,” óvják híveiket. A falu élesen szembefordult ve­lük, követeljk az esperes-plébános eltávolítását, annál is inkább, mert kiderült, elsikkasztotta a perselypénzt. Baktán is a dolgozó parasztság előtt a termelőcsoport mutatja a példát. A növényápolással már vé. geztek, s most győzelmes aratás­ra készülnek. Sokkal jobb termé­sük lesz, mint bármelyik egyéni gazdálkodónak. Nemcsak a búza és a gabona ígér bő termést, hanem az árpa is, amely derékig ér, mert traktorszántást kapott, műtrágyá. zott földet és korán vetették. Elhatározták a „Szabad Föld" tszcs tagjai, hogy az aratás és csépjés nagy mun­káját a határidő előtt be fog­ják fejezni. Hatalmas segítséget jelent a gépállomás, amely szintén felké­szült az aratásra. A gépek túlnyo­mórészét kijavították, amj hátra van, a héten elvégzik. Van már hat cséplőgépjük, de még kettőt kap­nak, úgy, hogy nem lesz semmi fennakadás a munkában, A csépié, sj beosztást most dolgozzák ki és készülnek, hogy azonnal hozzáfog hassanak a tarlóhántáshoz. Szerencs-malomtanyán az állami gazdaság dolgozói nagy lendülettel készülnek a bőséges aratásra .Valamennyi gépüket rendbehoz­ták, csak a munkaerőszervezéssel maradtak le. Igaz, ez elég súlyos hjba, amelyet mielőbb helyre kell hozni. Komolyabb hiányosságok mutat­koznak a mezőzomborj állami gaz­daságban. Itt elhanyagolták a téli oktatást, csakúgy, mint a növény- ápolást és súlyos hibák mutatkoz nak az éberség dolgában. Reme* Ernő esper&s-plébános és a *00 ho]_ das Szarka Pál kulák összefogott Bodnár János voft pfejferjsta képviselővel és min- dent megtelek, hogy szétzül­lesszék a gazdaság munka- szervezetét. Ezt annál könnyeb­ben tették, mert a gazdaság vezetősége nem tartja a kap­csolatot a járási pártbizottság­gal és rothadt, liberális szel­lemben viszi az ügyeket- Elnézi, hogy Rabóczkj agronómus — egykori intéző — lovop kerges­se a dolgozókat, akik nem ismerik a munkaversenyt és a teljesítmény­bérezést. .A gazdaság egyáltalában nem készült fel az aratásra, sem araíómunkása, sem arató- gépe nincsen. A hibákat — még nem késő — ki lehet javítani. Erről a pártszer­vezetnek kell gondoskodni, mint ahogy mindenütt, ahol jól és ki­elégítően haladnak az előkészüle­tek, a Párt mutatja az utat. Falu­si kommunistáinknak meg kel) két­szerezni erőfeszítéseiket és éber­ségüket, hogy az ellenség támadt, sajt visszaverve, biztosíthassuk dol­gozó népünk új, jobb kenyerét. Zsjjvai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents