Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-11 / 133. szám

/ A díósgyörvasgyári SzIT-szervezefe1 tagtoborzó munkájáról A Párt ifjúsági tömegszerveze­tének megteremtéséért indult harcba » dolgozó és tanuló ifjúság. Az if­júmunkások a szocialista munkaver­seny kiszélesítésével, a kongresszusi munkafelajánlások túlteljesítésével, a dolgozó parasztfiatalok a növényápo­lási munkák kiváló végzésével, az aratásra és cséplésre való felkészü­léssel, a tanulóifjúság több és jobb tanulással készül a Dolgozó Ifjúság Szövetségének első kongresszusára. Mindezen értékes megnyilatkozások mellett döntő jelentőségű feladata az ifjúsági szervezeteknek, hogy telje­sítsék megtisztelő megbízatásukat, amit nagy Pártunk Központi Veze­tőségének levele jelölt ki: „A fiata­lok újabb tízezreit kell bevonni az ifjúsági szervezetek soraiba.“ A Dolgozó lSjsság ózővetsé­góaek milliós tömegszervezetnek kell lennie, milliónyi fiatalt kell moz­gósítania a szocializmus építésére, a béke harcos megvédésére. Átéreztók ennek jelentőségét a diósgyőri gyá­rak munkásfiataljai és ezrével lép­nek be a SzIT-szervezetbe. A leg­utóbbi napok szervező munkájának eredményeként több mint 2 ezer fia­tallal erősödtek, bővültek a SzIT vasgyári szervezetei. A SzIT vezetők, az ifjúmunkások túlnyomó többsége megértette, milyen feladatokat je­lent számára az, hogy a Dolgozó if­júság Szövetségén belül a munkás- fiataloké a vezetés. Tudják, hogy minden becsületes magyar ifjúnak a DISz-ben van a helye, hogy a mun­kásosztály fiataljainak vezetésével összefogjanak, egyesítsék erejüket és a Párt vezetésével fokozottabb jó eredményeket érjenek el. boldog jö­vőnk építésében, hogy ifjúi tűzzel és acélos akarattal harcoljanak az aljas imperialista tervek meghiúsítá­sáért, harcoljanak az imperialisták ügynökei, a jobboldali szociáldemo­kraták, a klerikális reakció elvete­mült aknamunkája ellen. Ennek a felismerésnek eredménye a SzIT taglétszámának szép növeke­dése. A Martin gépészet, a nagyol­vasztó, a gázgenerátor és vörösiszap üzemekben az új tagokra való tekin­tettel a napokban már meg is alakí­tották az üzemi SzIT alapszerveze­tet. A Kohászati ‘Üzemekben van olyan üzemrész is, mint például a kohászati építkezés, ahol nincs SzIT- alapszervezet, az öntudatos fiatalok közül mégis sokan jelentkeztek ma­guktól felvételre. A váltóműhely, a vasútforgalom, a mechanika, a mo- torjavitó.és a rendészet fiataljai ko­moly, értékes felvilágosító szervező inunkéval vonják be if júmunkás tár­saikat a szervezetbe. Ezzel szemben p durvahengerdében a SzIT-alapszer­vezet vezetőségének munkája inkább arra alkalmas, hogy visszafogja az ifjúmunkások hatalmas lendületét. Nem az alapszervezet vezetőinek ér­deme, hanem az öntudatos ifjúmun­kásoké, hogy a szervezet taglétszáma ebben az üzemben is szépen emelke­dett. A vasöntödében az új vezetőség kiküszöbölte a régi vezetőség — el­sősorban Tóth Miklós volt titkár — munkájának hibáit, itt is 52 új tag­ja van már a szervezetnek. A Kohászati Üzemeli ban tehát — mint a számadatok mutat­ják — nagy eredmények vannak. Az eredmények továbbfokozása érdeké­ben azonban feltétlenül szükséges, hogy a SzIT-bizottság tagjai az ed­diginél jóval nagyobb felelősséggel, sokkal elmélyültebben végezzék mun­kájukat, szilárdabbá építsék a kol­lektív együttműködést. Rövid ideje működik, mégis sike­res vunkát végez a Nehézszerszám- Gépgyár SzIT-bizottsága. Sikeresek voltak a küldöttválasztó gyűlések. A gyár fiataljainak 70 százaléka SzIT- tag. Az Ifjú Gárda megszervezéSé- sével jó felvilágosító munkát végez­nek a termelés növelésére az ifjú­munkások körében. Ugyanakkor nem mondhatók el ilyen eredmények a Diósgyőri Gépgyár SzIT-bizottságá­nak munkájáról. Az elmúlt héten mindössze 76 új tag lépett itt be, itt is döntően inkább az ifjúmunká­sok kezdeményezése volt megfigyel­hető, mint a szervező, nevelő munka hatása. Az iparostanulóváros fiatal­jainak is mindössze 50 százaléka tag­ja még a SzIT-nek, holott itt halad­hatna legeredményesebben a felvilá­gosító munka. Az iparostanuló-fiata- loknak ne.m is kell messze szétnézni­ük, hogy lássák, milyen új, felszaba­dult, boldog életet és még boldogabb jövőt ho7/011 el számukra a dicsősé­ges Szovjetúnió hős hadserege, mi­lyen szerető gonddal biztosítja a Párt a fiatalok tanulását, képzését, fejlődését. Pártank Központi Vezetősége útmutatásának a diósgyőri gyárak­ban úgy tudunk csak maradéktalanul eleget tenni, ha minden SzIT-bizott- ság, minden alapszervezeti vezetőség, de minden öntudatos ifjúmunkás is megvizsgálja: kielégítő volt-e min­den téren az a munka, amit a tag­toborzás terén eddig folytattak. Bol­sevik bírálattal, kommunista önkriti­kával fel kell tárni mindenütt a nagy eredmények mellett mutatkozó hiányosságokat is, hogy fokozzuk a munkásfiatalok bevonását az egysé­ges ifjúsági szervezetbe és ezzel még szilárdabb, biztosabb alapját teremt­sük meg a DISz jó munkájának. DRAGOS GYULA Hagy érdeklődéssel fogadták a diákok a fotóipari gimiáziaoiban Margéczi István Kossuth-dijas sztahanovista olvasztár előadását A kohóipar; gimnázium hallga­tói nagy szeretettel fogadták Mar- góez; Istvánt, a diósgyőri gyár Koásuth-díjas sztahanovistáját, aki előadásában ismertette munkamód­szerét. A sztahanovistákra vár az a fel­adat — mondotta —, hogy a ha­zánkban lemaradt kohóipart a fel­szabadító Szovjetunió példája nyo. mán felfejlesszük. A sztahanovis­táknak példát kell mutatni dolgo zótársainak. Ezután ismertette az új ninnka- piódszerét, melyet a kiváló tzoviet gyorsvágó esztergályosoktól, Bér­eik; és Zsuravljev eMárstó tanult Hogy a munka jó! menjen, a leg­főbb feltété] az, hogy a' munkabri­gád megszervezése kifogástalan le gyen. Második feltétek hogy az ol­vasztár szakmai felkészültsége me - lett a munkásosztályhoz. a dolgo. zó néphez odaadó hűséggel, öntu­datosan végezze munkáját. Rendid yüi fontos az, hogy a rövid olvas/., fási idők mellett minőségi acélt .-állítsunk elő. Arra kell törekedni, tioífy az olvasztár a beadásnál „ne fogjon” salakot, mert ez akadá­lyozza az acéikihozataU. Diósgyő­rött ezen a téren voltak nehézsé­gek, de Bárajn elvtárs látogatása után ezt js. kiküszöbölték. Régen három és félóra volt a beolvadás ideje, most a szovjet példa köve tésével, a szovjet sztahánovisíák módszerévei ezt az időt két órára csökkentették- Nagyon fontos, hogy a bázikus és savas alkotóré­szek aránya helyes legyen. Margóczi elvtárs a továbbiakban részletesen ismertette az új mun­kamódszereket, a szovjet technikai újításokat, majd kihangsúlyozta: a Párt segítségével a sztahanovisták úgy tudták elérni nagyszerű ered. ményeiket, hogy átvették a szovjet sztahanovisták munkamódszereit, s itt. újra bebizonyosodott, nogy a Szovjetunió támogatásával, barát; segítségével még t°vább tudjuk fokozni a termelést a kohászati iparban is.. A kohóipari gimnázium hallgatói feszült érdeklődéssel, nagy tetszés­sel fogadták az értékes előadást és ígéretet tettek, hogy ők is arra fognak törekedni, mint Margóczi ejvtárs, hogy még többet tanulja­nak a szovjet technikusoktól, hogy iskolájuk elvégzése után jól meg. áljják helyüket a magyar kohóipar fejlesztésében. Mozgósít a termelés foltozására jó felvilágosító munkát végez fl MISKOLCI HUMGÍRia SELYEMGYÁR BÉKEBIZOTTSAGI A stockholmi békebizottság hatá­rozata nyomán az egész világon, így hazánkban is sorra alakultak meg a békebizottságok. A békebi- zottságok mozgósították a dolgo­zókat, hogy egyemberként sorakoz­zanak fel a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban. A békebi. zottságok elnökei legutóbb tartott értekezletükön megtárgyalták to vábbi feladataikat. Rávilágítottak arra: munkájuk nemcsak abbó] áll, hogy mozgósítsák a dolgozókat a békeívek aláírására, de állandóan szívós felvilágosító harcot kell folytatniuk a béke megvédelmezése érdekében. Aktívákat szervez maga mellé a bizottság A miskolci Hungária-Selyemgyár békebizottságának elnöke, Szjkora László is résztvett az ülésen és az ott hozott határozatok alapján in­dította meg az üzemi békebjzottsá- gok munkáját. Az eddig elvégzett munkákról a következőket mond­ja: — A békebizottság üzemünkben megalakulása óta rendszeresen tar­tót? gyűléseket. Ezeken a bizott­sági tagok beszámoltak arról, ho­gyan tartják az állandó kapcsola­tot, a dolgozókkal. Ak|ívákat szerveztek maguk köré és ezekkel karöltve fog. lalkoznak az üzem dolgozóival A bizottsági tagok elhatározták, hogy a lakóhelyükhöz közeleső meghatározott területen állandó fel- világosító munkát fognak végezni. A béke védelme a termelés frontján Csobán Judit, a békebizottság tagja elmondja, hogy ő elsősor­ban a termelés frontján igyekszik: védeni abékét. A legutóbbi héten 140 százalék volt az eredménye. „Tudom, hogy csak békében épít­hetjük sikeresen országunkat és va­lósíthatjuk meg ötéves tervünket“- Ö Js résztvett az egyérji agitáció. ban. Állandóan látogatja & Gizella utca 3 szám alatti ház lakóit. Ebben a házban minden dolgo­zó, mjnden család világosan látja, hogy a békéért állandó harcot ke|] folytatni. Moldvik Józsefné, az üzem dol­gozója elmondja, hogy ők minden­ben támogatják a békebizottság munkáját. Büszkén beszél a leg­utóbbi nagymiskolci békedemon. strációról, amelyen üzemük vala­mennyi dolgozója résztvett. ö is jár háziagitációra a Vay-telepre. Maga mejlé szervezett egy aktívát: Soltész Lukácsnéval járja együtt a területet. A harc éles fegyvere: a marxizmus-leninlzmus elmélete Özv. Kálmán Andrásné így nyi­latkozik: — Szemináriumra járok, mind. jobbr.i látom hogy a békéért folyó harc egyik fontos fegyvere a marxista- leninista elmélet mjnél jobb elsajátítása. Ahhoz, hogy megfelelően ki tud­jam venni részemet a felvilágosító munkából, állandóan tanulnom kell- Sterbic Sándorné pártonkívüli katolikus dolgozó elítélően nyilat­kozik azokról az egyházi szemé, lyekről, akjk ,,nem úgy gondolják" a béke ügyét, mint a dolgozók. — Mélyen elítélem Wieser kano. nokot és társait — mondja — akik nem voltak hajlandók aláírni a bé keívet. Ö és mindazok, akik nem írták alá a békeívet, nekem és az egész dolgozó népnek ellensé­gei. Ezek nem minket támogatnak, ha­nem a háborús uszítókat, a halál- gyárosokkal vannak szövetségben. A nagy Sztálin vezette hatalmas táborban vagyunk Sáros; Éva szövőnő szintén azok közé tartozik, akik elsősorban jó termelési eredményekkel küzdenek a békéért. Azt, mondja: Nem vagyunk egyedül. A Szovjetunió és a nagy Sztá­lin vezette hatalmas béketábor­ban vagyunk. Vezet bennünket. Pártunk, népünk szeretett ve­zére, Rákosi Mátyás. Továbbra is fe] kelj sorakoznunk a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás mögött, hogy munkánkhoz biztosítsuk a békét. A miskolci Hungária-Selyem­gyár munkásai péjdaadó módon tá­mogatják a békebjzottságot és ve­szik ki részüket a békéért folyó harcból. Tudják, hogy a béke meg­védése nem akármilyen ügy, hanem harci feladat. Az üzemi pártszervezetnek állan­dó támogatást kelj nyújtania a bé­kebizottságoknak, legyen segítse, gére és ellenőrizze a békebizottság munkáját, hogy az még szebb eredményeket tudjon felmutatni­(B. P.) Kitűnő eredmények az ózdi finomhengerdében Az ózdi finomhengerdében a leg. utóbb; napokban ismét több értékes termelési eredmény született. Páz­mány László (középsor) 130, Schla­ga Gusztáv (finomsor) 153, Kosik Kálmán (gyorssor) 141, NagymarcJ András (abror.cssor) 196, Bereczky József 196, Varga Gyula esztergá­lyos 240, Guller Sándor eszterga lyos 526, Rívó István szerelő 254. ('svátii Adám vaskötő 2G8, Súlyok Károly vaskötő 266, Törő János abroneskfttő 200, Gsomos Lajos csi­szoló 153, Árvái István csiszoló 152 százalékot ért el­A sajószentgsteri MNDSz munkacsapatot szervezett a tszcs, segítésére „Kényszer volt egykor a munka, ma hős; tett. • •” — száll a dal lel­kesen, ércesen a sajószentpéteri termelőcsoport földjein dolgozó MNDSz asszonyok ajkáról. Egy húszholdas búzatáblán dolgoznak, segítenek a csoportnak. Megered köztük a szó és élénk vitában tár­gyalják meg, mjért js van szük­ség rozsolásra. A rozsolásra azért van szükség, — vitatkoznak többen — mert ha ezt nem hajtják végre, a jóval ko rábban kelő és érő rozs sok táplá­lékot szív el az alapnövényektől Amikor a következő táblán is végeznek, a lentáblába állnak, hogy a gyomoktól tisztítsák meg. A nap már lenyugvóban, amikor a lelkes asßzoncsapat befejezi a munkát és hazafelé indul, megígérve a cso­portnak, hogy amjkor szükség vao rájuk, újból eljönnek és segítenek a munkában. (Sajószentpéterj gép. állomás vezetősége). EGY ÉLENJÁRÓ KOLHOZ ÚTJA Kilenc egyéni gazdaságból alakult meg több mint 25 évvel ezelőtt a vologdai körzetben a „Vörös Októ­ber“ kolhoz. Sem éghajlati, sem ta­lajviszonyai miatt nem volt túlságo­san kedvező helyzetben. Talaja fü­ves, szikes, sok helyen agyagos. A növények fejlődési időszaka — éven­te 150—170 nap. A kolhoz állandó növekedését, fej­lődését, a közös vagyon megsokszo­rozódását és mindezzel egyidejűleg a kolhoztagok jólétének növekedését elsősorban annak köszönhetik, hogy minden esetben alkalmazták a mi- csurini agrobiológiát. Ma a kolhoznak 3600 hold földje van és ehhez 132, parasztesalád. A gazdaság föágazata a földművelés. Mindig nagy gondot fordítanak arra, hogy az ugart megtisztítsák a gaztól. Addig, amíg nem vezették be a he­lyesen alkalmazott füves-vetésforgót, a termés nem haladta meg a holdan- kénti 5—6 mázsát. De 1940-ben az első füvesvetéeforgó után a közepes terméshozam elérte a 9 métermázsát. A második vetés után, 1949-ben már holdanként 14—15 mázsára emelke­dett. A füvesvetésforgó bevezetése előtt inkább zabot és árpát vetettek, I most túlnyomórészt búzát és rozsot. * Azelőtt konyhakertészettel sem fog­lalkoztak ezen a területen. A „Vöiös ( Október“-kolhozban ínár 1932-ben konyliakertéseeti brigád alakult, amely három melegházat és 700 me­legágyat létesített. Melegkedvelő gyümölcsöket is termelnek, mint görögdinnyét, sárgadinnyét, paradi­csomot, stb. A főzelékfélén kívül nagy sikereket értek el a burgonya- termesztésnél is. A kolhoz másik nagy termelési ágazata az állattenyésztés. Helyi faj­tájú szarvasmarhát, juhot, disznót, szárnyast, házinyulat tenyésztenek, de van vadaskertjük is, ahol ezüst­rókákat nevelnek. Méhészetük is egy­re nagyobb kiterjedésű. A kolhoznak több műhelye, fűrésztelepe, vaj gyá­ra, 2 malma és gépesített téglagyá­ra van. A „Vörös Október“-kolhoz kultúr- házát már 1947-ben felépítették, mindjárt a kolhoz üdülőházának épí­tése után. Az üdülőház valóságos sza­natórium, különféle osztályokkal. A kolhoztagok minden évben 15 napot töltenek a szanatóriumban teljesen ingyenesen. A kolhoz oszthatatlan alapjában ! jelenleg 8 millió rubel van, ami azt ! jelenti, bogy minden egyes kolhoz- * családra 60 ezer rubel esik. A kolhoz tagjainak anyagi jóléte és általában I életszínvonaluk olyan mértékben nő, amilyen mértékben a közös gazdaság erősödik és fejlődik. Valamennyiük nek annyi a juttatása, hogy bőség­ben élhetnek. V. N. Dubovee kolhoz- paraszt családja pl. az 1949-ben él­ért munkaegységek fejében 46 má­zsa gabonát, 2200 liter tejet, 147 kg húst, 19 mázsa burgonyát és főzelék­félét, valamint 4500 rubel készpénz! kapott. A kolhozcsaládok 2—3 szo­bás lakóházai minden kényelemmel fel vannak szerelve. Már nemesak villany, vízvezeték van ezekben a há­zakban, hanem sokban központi fű­tés is. Egymásután vezetik be a la­kóházakba a telefont. A Párt és a kormány rendkívül nagyra, becsülik a kolhozparasztsúg munkáját. A „Vörös Október“-kolhoz 15 tagja érdemelte ki a Szocialista Munka Hőse címet. 19-en kaptak Lenin-rendet és 40-en egyéb kitünte­téseket. Ezenkívül a kolhozt 1948 és 1949-ben is kitüntették kiváló ter­méseredményeiért. A kolhoz parasztjai — akiket a sztálini gondoskodás lelkesít — min­den erejükkel azon vannak, hogy földjüket' még termékenyebbé, eted ményeiket még sikeresebbé tegyék. Ezért minden eddiginél nagyobb len­dülettel folytatják szocialista munka- versenyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents