Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-05 / 55. szám

feási bugabefofó nefsézgépef készített a Diósgyőri Gépgyár Ormai brigádja fi l/oft-e élei a Mo&s&h ? A Diósgyőri Gépgyár nzereldéjé- íben elkészítettük a pestszentlőrin­ci durvalemez hergernrii szám árit az első buga bet oló gépet, mellyel a hengerészek miudeu nehezebb testi munka nélkül, lényegesen, tudjak majd emelni termelésüket. Az óriási gép súlya 32 tonna és 120 tonna súlyú bugákból álló osz­lopot’ fog majd tolni a gurítóke­mencén keresztül. Ez a gépóriás ötéves tervünk első nagyobb beru bázisúnak egy része, s ezzel a mó­déin géppel a pestszentlőrinci hen­gerészek igen nagy termelési ered­ményeket fognak elérni. A gépet Ormai János 8 tagú sze­relőbrigádja állította Össze és Szá­vai András főművezető és Török 3»jós művezető elvtársak irányi- t ása mellett; a kért határidőre pon­tosan elkészítették az eddig még hazánkban soha nem gyártott gé­pet. A bugabetoló gépen a brigád tagjai: Baranyai Lajos, Kovács Károly, Veres Gyula, Kis László, Malecz László, Cseke György ée Tóth József szaKtársak mindnyájan legjobb tudásuk sze­rint dolgoztak s bár sok technikai akadályt kellett leküzdeni, győzött a kommunista kitartás és összefo­gás.-Mi minden erőnkkel azon dolgo­zunk továbbra is, hogy bármilyen komplikált gépet kell gyártanunk ötéves tervünk keretében, mi min­dig meg fogjuk oldani a műszaki és technikai problémákat s a kért időre, vagy ha lehetséges, még ha­marabb is, elfogjuk készíteni a gé­peket, mert tudjuk, hogy ez.zel könnyebbé -tesszük dolgozó tár­saink munkáját s nagyobb terme­lést tudunk elérni. Ezzel pedig a szocializmus építésének meggyorsí­tását szolgáljuk. (Tatár Béla, az Ormai-brigád lakatosa.) «•cMMt ét Mlcfotmol «Am oycto él kitűnő hotósft HM o réobevót» ^ASPIRIN Va-/ (»Milt» iílsikerült kuiiurest SzikszAn s küairar-Szeviet Barátság Hénapfa keretében A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében Az elmúlt na­pokban Szikszón nagysikerű kul- túrelöadást rendeztek. A három­éves terv keretében újjáépített kultúrházban Városi Lajos, a miskolci MSzT_szervezet titkára tartott nagy figyelemmel Idáért előadást. Ismertette a Szovjet­unió nagyszerű eredményeit, «melyeket a szovjet dolgozók a Bolsevik Párt és Sztálin vezeté­sével értek el. Beszélt a szovjet emberek életéfői, munkájáról, arról a boldogabb életről, amely­nek építését Magyarországon Párt és Rákosi elvtárs vezetésé­vel már a magyar dolgozók is megkezdték. Az előadást színvonalas, tar. talmas kultúrműsor ’követte, amelyben a KIOSz kultúrcso- portja nagy felkészültségről tett tanúságot. A kultúrműsor kere­tében a község dolgozói megis­merkedtek a Szovjetunió kolho­zainak életével, munkájával, kul. túrájával. A KIOSz kultúrgárdá- ban különösképen kitűnt Vaszil István és Kádas .Piroska. á TERV: t * f OXtt-itBlvíüYra, OSzH-fiitelrs réuleire is^öatí I A világ teremtéséről szóló le­gendák, mesék, idealista elképze­lések egyik központi állítása, hogy a mi Földünknek valamiféle egészen különleges szerepe van a világegyetemben. Elég rámutatni arra a naiv elképzelésre, amely ép­pen a legendák miatt tartotta ma­gát elég sokáig az emberek tuda­tában, hogy a Föld a világmin­denség közepe és az a valaki, vagy valami, ami megteremtette a Föl­det, olyan bölcs és gondos előre látással dolgozott, hogy gondosko­dott melegről, fényforrásokról is a szintén általa megteremtett ember számára a Földön. Ezért teremtet­te a Napot, hogy melegítsen és nappal világosságot adjon, a Hol­dat. hogy éjszaka se hiányolják a világosságot teremtményei és dí­szítésül még csillagokat is rakos­gatott a Földet körülvevő égbolto­zatra. így mesélnek a legendák a reril- lagvilágról, a Földről. így tanítot­ták ért azok, akiknek az uralkodó osztály elnyomó uralma fenntartá­sa szolgálatában nélkülözhetetlen szükség volt arm, hogy meghami­sítsák a* igazságot, akik inkvizí­cióval óa máglyával, börtönnel har- éelt-ak a tudomány előrehaladása, a dolgozó néptömegek felvilágoso­dása ellen. Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk meg tehát azt az állítást, hogy ölet esek a Földön van. Igaz-e ez,..? Természettudományos vonatkozá­sú cikkeink tanulmányozásából ol­vasóink végigkísérhetik azt a sok­sok millió év alatt végbemenő fej­lődést, amíg az élettelen anyagból először szerves anyag, majd élő anyag alakult ki. Megállapítottuk, hogy az élet az élettelen anyag fej­lődésének terméke, mégpedig törvényszerű, szükségszerű ter­méke. Ez a tudományos megállapítás, amit a tudósok — elsősorban az élenjáró szovjet fndomány képvi­selői — fényes sikerrel végződött laboratóriumi kísérletekkel igazol­tak, azt jelenti, hogy minden anyegbnn meg van a lohotöség, meg van a tendencia, hogy élő anyaggá fejlődjék. Hogy ez a ten­dencia azután megvalósul-e, vagy sem, az a konkrét: körülményektől függ. Az élet tehát az élettelen anyagból mindig és mindenütt ki­fejlődik, ahol az élet kialakulásá­ra ezek a konkrét körülmények megfelelőek. Nézzünk körül e tudományos megállapítások világánál a mi Nap­rendszerünkben. Vizsgáljuk meg, mit jelentenek ezek a »konkrét kö­rülmények«. A Naphoz legköze­lebb lévő bolygó, a Merkur töme­ge kicsi ahhoz, hogy a tömegvon­zás törvénye alapján lefiregőréte- get' tudna maga körül tartani. la?- i vegő nélkül pedig élet nem lehet- • séges. De a Merkúron azért sincs 'Ölet, mert olyan közel kering a laphoz, hogy a többszázfokos l;ő- is lehetetlenné teszi ott élet kialakulását. Ugyanígy ve- szemléltetö példának az kialakulásához szükséges kon- köiiilmények megvizsgálásá- Naprendszeriink legtávolabbi „ t, a Plútót, amelyen vi-W olyan többszáz fokos hideg amely miatt hasonlóképpen lehetséges az élet kialakulása, mi Földünkén — amint az ered- is mutatja — a konkrét kö- meg voltak az élet ki- és végbe is ment az anyagnak élővé fejlődése. a konkrét körülmények nemcsak Földünkön .voi­ds vannak meg Naprendsze- hanem a Földünkhöz két bolygón is: na­gyobb mértékben a Marson és vi­szonylag 'kisebb mértékben a Vé­nuszon. Mivel az élettelen anyag­nak élővé fejlődése törvényszerű, mivel a konkrét körülmények eh­hez a Marson meg vannak,.tehát a Marson életnek kell lennie Hogyan és mikor bizonyították ezt be a tüdősök? Már régi időben eljutottak an­nak megfigyeléséhez a csillagászok, hogy a Marson is változnak az évszakok, ott is.van víz és levegő és a hőmérséklet is megfelelő az élet kialakulásához. Egyes meré- széTJb csillagászok még annak fel- tételezéséhez is eljutottak, hogy a Marson már emberek is vannak: a távcsőben látóét hosszú egyenes vo­nalakat ugyanis öntözőcsatorna- berendezésnek minősítették (eze­ket persze csak emberi kéz alkot­hatta volna). Ezen az alapon fan­tasztikus regényírók már szörny­szülöttekkel is benépesítették a Marsot, írtak olyan regényt is, amely szerint a .Mars lakók hábo­rút indítanak a Föld lakói ellen. A Mars életével kapcsolatos vita, az igazság feltárása szovjet csillagász nevéhez fűződik 0. A. Tichov is megfigyelte a Marson azokat a narancsvörös fol­tokat, amelyeket a csillagászok általában szárazföldnek és azokat a kékeszöld foltokat, amelyeket tengereknek tartottak. A pnlko- vói csillagvizsgálónak ez s fiatal tudósa azonban sokkal alapo­sabb munkát végzett, mint más vizsgálók. Különböző fényfil- trációs, fény- és szinszürö beren­dezéseket szerkesztett, ezekkel vizsgálta meg a Marsról érkezett fénysugarakat és megállapította, hogy azok a bizonyos kékeszöld foltok nem tengerek, hanem növé­nyek és hogy ezek a növények az évszakok váltakozásával színüket is változtatják, ősszel például tel­jesen megbámulnák. Tichov azt is pontosan megál­lapította, hogy a Mars sarkait — éppen úgy, mint a Föld sarkvidé­keit — jégpáncél borítja és ez té­len nagyobb, nyáron kisebb. A szovjet tudósoknak sikerült megállapítaniok, milyenek a Marson lévő növények — figye­lemmel az ottani éghajlatra. A Marson ugyanis a nappali hő­mérséklet sohasem emelkedik a 8—10 fok fölé — távolabb van 56 millió kilométerrel a Naptól, mint « Föld — éjszaka pedig mélyen a fagypont alatti hömér. séklet van ezen a Bolygón. Rfob® azt a következtetést vonták 1* hogy a Marson lévő növényeknek olyanoknak kell lenniük, mini amilyenek azok a növények, amelyek a magas hegységek or­main, a Földön élnek hasonló életfeltételek között. Tichov fá­radságos munkával a S all-Alá - Taut hegységben, 3400 m. ma­gasságban a tenger színe fölött olyan növényekre akadt, amelyek azonosak a Mar­son levő növényekkel Ezt egy új szovjet tudományág, az asztrobotanika („csíllag_nö- vénvtan“) segítségével állapítot­ták meg. Ebben a munkában nagy érdemeket szerzett a Ka- zah Szocialista Szovjet Köztár­saság Tudományos Akadémiájá­nak almatai csillagvizsgálójában dolgozó Knpitolina Kozlova. — Infravörös sugarakkal fénykép* felvételt készítettek a Marsról érkező fény felhasználásával, va­lamint az előbb említett hegység­ben és más hegységek maga8!»* tain termő növényekről. A két felvétel hajszálnyira megegyezik*, A szovjet tudósok tehát világos választ adott > désrez a Marson is van él«tf Éspedig a Mars növényei elünk zord vidékeinek növényeire hasonlítanak. A szovjet tudomány ez évbeli hatalmai felkészültséggel, Sztálin elvtárs, a olscvik Párt minden támogató . élvezve, még na­gyobb méretekben folytatja a haj talmas jelentőségű kérdések ta­nulmányozását, A Mars növényzet tőnek további vizsgálata mellett azt tanulmányozzák, hogy d Marson is élnek-e már maga' Sabbrendü élőlények és megfii gyeléseket folytatnak majd a Véj nusszal és más bolygókkal kap­csolatban is. -* Eme tudományos bizonyítókon alapján megállapítható, hogy) Földünk Semmiféle különleges helyzetet nem foglal él a világ- egyetem ben, hanem csak egyik« azoknak a bolygóknak, amelye­ken a megfelelő konkrét körül­mények mellett az élettelen anyagnak élővé fejlődés^ lehető­ségből Valósággá lett. Ég ez » megállapítás nemcsak a Marsra, vagy a Vénuszra, hanetn a többj azáaeoeír csillagrendszer; Valósai J nüleg végtelen sok bolygójára >* vonatkozik. Nnményi Géz<rÁ cukorka­0 &

Next

/
Thumbnails
Contents