Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-05 / 55. szám

KRITIKA ÉS ÖNKRITIKA A „Nekünk most erősítenünk kelj Partunkban az önkritikát, a de­mokráciát,, hogy ezzel újra mé­lyebbre eresszük gyökereinket a tömegekbe és megszüntessük a tömegektől való elszigetelődés veszélyét.’* (Rákosj Mátyás 1950 február 10*én az MDP Központi Vezetőségének ii.ésén tartott be­szédéből.) A hibák bátor megbirájása, ha­tározott kijavítása és kiKÜszöbölése Lenn-Sztálin Pártjának természe­téből és forradalmi szelleméből kö­vetkezik. A Párt soha nem elége­dett meg az elért eredményekké., hanem mindig előre tekintett, tp- pen ezért a forrada'mi önkritiká­ban látja a legfontosabb fegyvert a kommunizmus megvalósításáért folyó harcban. Lenin már a Párt megalakulásán nak éveiben felhívta a bdlsevjkokat arra: ne féljenek megbírálni hibái­kat. Helytelennek tartotta azt az ellenvetést, hogy az ellenség k|- ha»álja ezt a munkásosztály pártja él'en. „Egy lépés előre, két lépés hátra’* című munkájában ir- a Párt fejlődéséhez szükséges, hogy a bolsevikok „önkritikával és saját negatívumaik kíméletlen le­leplezésével“ dolgozzanak. A Párt a leninizmus bíráló, for­radalmi módszerét követve edző­dött meg és alakította kj magában azokat a csodálatraméltó vonásokat, amelyek dicsőséget szereztek szá­mára, mint a munkásosztály veze­tő ereje számára. Még nagyobb jelentőségre tett szert a bolsevik kritika és önkriti­ka akkor, amikor a Párt a nagy szovjet á'Jam vezető ereje lett. A kritika kimagasló szerepét tölti be a Szovjetunióban. Mig az egymás­sal ellenséges osztályokra tagolt társadalom mozgató ereje az osz­tályharc, a baráti osztályokból ál­ló szovjet társadalomban másért folyik a küzdelem. E társadalom­ban az egész nép érdeke, hogy az új, az élenjáró gyorsabban fejlőd­jék, a régi, az e'avu’t pedig kiszo­ruljon az életből. Ilyen társadalom­ban a fejlődés irányítása azon alap­szik, mennyiben támogatjuk az újat a régivel vívott harcában, mennyi­ben küszöböljük ki mindazt, ami idejétmúlta, ami hiba. Az önkriti­kának is az a cé’ia, hogy feltárja az előforduló hibákat és fogyaté­kosságokat. Sztálin azt tanítja, ha a bolsevi­kok nem vennék észre és nem tár­nák fel nyíltan és becsületesen a munkájukban előforduló hibákat és fogyatékosságokat, elzárnák maguk el® az előrehaladás útját A Párt viszont haladni akar. S épp ezért, mert a Párt haladni akar, egyik legfontosabb feladatként tüzj maga elé a becsületes és forradalmi ön. kritikát. A kritika és. önkritika hatalmas eszköz a Párt kezében. A Párt az. zal, hogy feltárja a munkájában [evő hibákat, elősegíti az új meg­erősödését, meggyorsítja az elavult elpusztulását. Á szovjet országot egy párt vezeti — a kommunisták pártja és ezért mondotta Sztálin elvtárs: „Saját magunknak kell feltár* ni és kijavítani hibáinkat, ha előre akarunk haladni, mint­hogy világos, hogy többé sen­ki más nem tárja fel és nem javítja ki azokat- Nem vflá- gos-e, elvtársak, hogy az ön. kritikának a fejlődésünket elő­mozdító egyik legkomolyabb erővé kell lennie?” A pártonbelű'ii demokrácia szé­leskörű fejlesztése előmozdítja azt, hogy a gyakorlat) munkában elő­adódó minden fogyatékosság feltá­rása és kijavítása idejekorán és gyorsan megtörténjék. A Párt arra törekszik, hogy a kommunisták ne hagyják figyelmen kívül a fogya­tékosságokat; hanem tevékenyen vegyenek részt azok kiküszöbölésé­ben. A Párt nemcsak megadja min­den párttagnak a bírálat jogát, ha­nem kötelezi a pártszervezeteket arra, hogy még szélesebben kifej­lesszék a kritikát és önkritikát, hogy állandóan és rendszeresen használják a munka megjavításá­nak és az élőrehajadásnak e meg- a$zkö?ét I A Párt belső életének egész de­mokratikus rendszere biztosítja a kritika és önkritika széleskörű fej­lesztésének lehetőségét. Minden pártgyűlés és konferencia a fontos kritikai és önkritikái felszólalások helyének szerepét tojt} be. A Bol­sevik Párt mindig abból jnduU ki, hogy a gyűléseknek, konferenciák­nak és kongresszusoknak nem azért kelj ülésezniük, hogy dicsőítsék a vezetőket, hanem, hogy birátóan vegyék vizsgálat alá a vezetést. A kritika és önkritika a pártszerve­zetekben a kommunisták olyan vi­szonyát jelenti saját és e]vtársaik munkájához, amelyben nem huny­nak szemet a hibák és fogyatékos, ságok felett, hanem igyekeznek ki­deríteni a fogyatékosságok okát azért, hogy hatékony intézkedése­ket találhassanak azok kiküszöbö­lésére. Minden do’og elintézésének mód­ja, a Párt álláspontjának érvénye­sítése szempontjából, a személyek­re nem tekintő bírálat. Sztálin azt tanítja, hogy mindenki naponta vizsgálja meg munkája eredményeit vizsgálja magát félelem né kül, elemezze és bírálja meg fér­fiasán saját hibáit és gondol­kodjék azon, hogyan érhet el jobb eredményeket. Akj fél a bírálattól, annak közömbös, hogy előreha’ad-e az ügy, vagy sem, — kijavítják-e a hibákat, vagy elkenik azokat. Az ilyen em­ber méltatlan arra, hogy a Párt tagjának nevezzék. A Bolsevik Párt azt tanítja, hogy a fogyatékosságokkal szem. ben kérlelhetetlennek, a munkában igényesnek kelt lenni. Ez kimagas­ló sikere.nk magyarázata.------A vártéleiből---------,-----------. I.— a-----------------------------------------------------------------1 Bátran gyakoroljuk az önbírálatot, nyíltan használjuk a bírálat fegyverét! A taggyűlések — elsők, amelyeket Pártunk alapszerveze- t©l Rákosi elvtárs beszéde óta tartottak — sok tanulságot hoz­nak a pártépitő munka számára. Máris meglátszik, hogy a tagság aktívabb lett, megélénkült. Élni kiván a kritika jogával és meg­kívánja az önbirálatot vezetőitől. Ez a komoly, jó jelenség záloga annak, hogy Pártunk Központi Vezetőségének határozatát Rá­kosi elvtára beszédének szelle­mében hajtjuk végre. Természetes, hogy a dolog nem megy hiba nélkül. Rákosi elvtárs felhivta a figyelmet arra, hogy lg kell küzdeni ®s át kos bürokráciát, amelyik a Párton belül is fe- nyogető veszély egyes helyeken. Arra ia felhívta a figyelmet Rá­kosi elvtárs, hogy nem egy he­lyen lábrakapott az önelégültség, elbizakodottság, ami megnyilvá­nul ahban, hogy egyes funkcio­náriusok nem bírják a kritikát, nem Igen hajlandók önkritikára, igyekeznek általában elvonni nz élét a nyílt, a hibákat őszintén feltáró bírálatnak. A hibák kiküszöbölése nem megy egyik napról a másikra- Pártunk bölc3 vezére, Rákosi elvtárs feltárta azokat, a mi fel­adatunk, hogy Rákosi elvtárs útmutatása alapján felvegyük a kemény, határozott küzdelmet a hibák kiküszöbölésére. Ez harc kérdése. Aki megszok­ta a bürokratikug módszereket, aki hozzászokott, hogy elbürok- ratizáija a pártmunkát, az gyak­ran még a bürokrácia elleni harc­hoz is bürokratikus módszerek­kel fog hozzá, az még olyan egyáltalán nem bürokratikus kérdést, mint a pártonbelüli de­mokrácia kifejlesztése, „ kritika éa önkritika kommunista alkal­mazása is bürokratikus módsze­rekkel akar megoldani. Erre hív­ta fel a figyelmet legutóbb a Szabad Nép budapesti példák alapján. Ilyen bürokratikus módszer volf tapasztalható a taggyűlések előké­szítésénél egyik-másik nagymiskol­ci körzeti pártszervezet munkájá­ban. A Nagymiskolci Pártbizott­ság, helyesen, bevonta a pártbizal­miakat a taggyűlések előkészíté­sébe, a tagság aktivizálásába, A pártbizalmiakiink fel kellett keres­niük a párttagokat, hogy átbeszél­jék velük a Központ} Vezetőség határozatát, Rákosi elvtárs útmu­tató beszédét és azt saját pártszer­vezetük életéro konkretizálják, A pártszervezet belső életének, a kri­tikai szellem érvényesítésével kap­csolatos problémák átboszélésénél, nyifván szőbakerült az is, vájjon a pártszervezet vezetősége, a párt­szervezet titkára hogy viszonyul a kriUkálW! óe önkritikához, hogyan teljesítette kötelességét a párttag­sággal szemben. A tagság aktivizálásának ez a jó szempontja azonban a végrehajtás­nál számos bürokratikus közvéle­ménykutatássá változott. Ez nem eredményezhet mást, mint feljegyzéseket, akták bü­rokratikus halmazát. Nem fej­lesztheti ki a kritikát, hanem inkább az intrikának vagy a kritika elkenésének ad tápot. A pártblzalmiaknak természe­tesen feladatuk a tagság rend. szeres lelátogatása. Nekik kell a pártcsoportokban összefogni az alapszervezetek tagjait. A leláto- gatásnál azonban nem bürokra­tikus közvéleménykutatás eset­leg, mint megtörtént, bizalmas nyomozás a feladatuk, hanem az, hogy a tagságot aktivizálják, a taggyűléseken való teljesszámú részvételre és ott pártszerü kri­tika bátor gyakorlására nevel­jék, buzdítsák. Egyetlen körzeti titkárnak sem lehet az a feladata, hogy Saját személyéről közvéle­ménykutatást végeztessen a bi­zalmiakkal, hanem az, hogy a taggyűléseken bátor, őszinte ön­birálatot gyakoroljon. Többek között arról is, hogy a pártbi­zalmi hálózat bizony a legtöbb helyen széthullott, a pártcsopor­tok az alapszervezeteknek nem élő, hanem sokesetben még pa­píron sem létező szervei. Bürokratikus módszer az, amikor a tagság lelátogatásá- nak elvégzése érdekében hirtelen kijelölnek pártbizalmiakat — köztük még fejletlen tagjelöltet is — mint például a Kossuth párt- szervezetben és bürokratikus módszer az, amikor ezekkel a „pártbiZalmiakkal" a tagság „közvéleményéről“ készítettnek nyilvántartást. Ennek következ­ménye azután, hogy az ilyen „pártbizalmiak“, akik azelőtt nem ia igen látták még ebben a mi­nőségükben azt a párttagot, akit most lelátogatnak, nem a párttag véleményére kiváncsiak, hanem a hozzájuk közelebb álló titkárnak a megkérdezett tagök áital felvetett hibáit igyekeznek mentegetni. Ezzel természetesen nem a kfitika pártsz©rii gyakor. lására nevelik a pártcsoport tag­jait, hanem megölik a kritikát, elsorvasztani kezdik a Rákosi elvtárs beszéde nyomán lendüle­tesen fejlődő kritikai szellemet. Az alapszervi vezetőségek be­széljék át a taggyűlés előtt a titkári beszámolót, tárgyalják meg alaposan Rákosi elvtárs beszédét ég a Központi Vezetőség határozatát. Ugyanúgy aZ egy­szerű párttagok is betüröl-betüre tanulmányozzák át Rákosi elv. társ szavait. Ennek alapján vizs­gálják saját munkájukat, ez ve­zeti el őket a birálat és önbirü- lat helyes afhahnazásához. A Szovjetunió lies asszonyait ünnepiül elmélyítik a dolgozók nemzetközi szolidaritásit Scrssd-iUtauj-Zemplén asszonyai a nemzetközi üőnapon A világ valamennyi országá­ban lelkesen készülnek a dolgozó nők a Nemzetközi Nőnapra. A Szovjetunióban, a városokban és a falvakban, a gyárakban, üze­mekben mindenütt gyűléseket, {felolvasásokat, agitációs előké­születek folynak március 8, a nők nemzetközi harcos seregszemléjé­nek megünneplésére. Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Romá­niában a dolgozó nők a termelő munka fokozásával, felajánlások­kal ünnepük a nők nemzetközi szolidaritásának, a béke harcos védelmének ünnepét. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének a Nemzetközi Nő­nap alkalmából készített jelsza­vai tükrözik a magyar asszonyok harcos elszántságát a békéért; „Sztálin Vezetésével, Rákosi Mátyás útmutatásával megvéd- jük békés életünket.“ „Éljen né. piink bölcs vezére, a dolgozó osz- szonyok szeretett pártfogója, Iiá. kosi Mátyás." tyAz építésben és a békeharcban követjük mintáké. peinket, a H6S szovjet asszonyo­kat" „Többtermeléssel, jobb munkával harcolj családod jóié- téért é9 békéjéért." Szeretettel és hálával gondolunk rátok, hős szovjet asszonyokra Az egész országban mindenütt e jelszavak szellemében készülnek, március 8_ra a dolgozó nők. — Diósgyőrött, Miskolcon a a többi üzemekben munkafelajánlással, új női brigádok szervezésével, a női egyéni Versenyzők számának növelésével bizonyítják be a szo* ciaüsta béketábor Iránti törhetet- len hűségüket a dolgozó asszo­nyok. A falvakban a nők ajándéko­kat készítenek és leveleket Írnak a különböző országok, elsősorban a Szovjetunió hős -asszonyaihoz. Az MNDSz Borsod-Abaúj_Zem- plén megyei titkárságához eljut­tatott levelében Kis Jánosné ezt írja a hős szovjet asszonyoknak: „Meleg szeretettel m hálával gondolunk rátok, hös szovjet asszonyok. Köszönetét monm dunk nektek, akik megmu­tattátok atzt aZ utat, amely a szocializmus f elépítésével m békés, boldog, gondtalan jó­léthez vezet. Mi, magyar a«a- szonyok, Pártunk, Rákosi elvtársunk szavát követve, a szocializmust építő béke zászlaja alatt haladunk a ti nyomdokaitokon," A lelszabadult klna asszonyaihoz Önödről id. Soós Lajosné a népi Kina felszabadult asszonyainak a következőket írja: ,^Boldogok va­gyunk, hogy ti is Végre szabadok vagytok és kivertétek kaptátokból az amerikai imperialisták ügynö­keit, elnyomóitokat. Most már ti is szabad haltában építhetitek a szocializmust. A mi hazánkban megvalósítottuk a hároméves tér. vet, újjáépítettük országunkat, megszűnt a jegyrendszer, böven kapható cukor, kenyér, zsír, lús és minden, mert dolgozóink új Imunkamódszerekkel igyekezni k sokat és jót termelni. Nekünk, magyar asszonyoknak és most már nektek t» kínai asszonytár­sak, az a feladatunk, hogy kive­gyük részünket békénk megvédő, séböl. Ehhez kivárnunk nektek sok sikert." Segítjük harcotokat Viet-n&m asszonyai Hidasnémetiből Pülöp En Iréné MNDSz tag a vlot-nami ■ asszon nyoknak ír: „Ha láttátok volna, milyen volt a mi országunk 101)5. ben éa hogyan néz ki ma, látná­tok ti is velünk együtt, mit kö­szönhetünk a dicső Szovjetunió. nak és a világ dolgozói bölcs ve­zérének, a nagy Sztálinnak! Há­lás köszönettel tartozunk Rákost elvtársnak, hogy ma már egyen­jogúak Vagyunk a férfiakkal — Viet-naml asszonytársak! Ti is nagy feladat előtt álltok, segíte­netek kell hazátokban a kommu. nisták által vezetett harcot, hogy keverjétek végleg a francia im­perialistákat é 9 ügynökeiket. _ Harcoljatok és építsetek, hogy ti is elérjétek a szocializmust. Har­cotokat ázzál segítjük, hogy még jobban dolgozunk, még többet ta­nulunk, szilárdan helytállunk a béketáborban, legyetek büszkék arra, hogy kitartottátok a szabad- ság ügy» mellett!" Aláírták a Szovjetunió és Magyarország közötti 1950. évi áruforgalom jegyzőkönyvét A Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma és a magyar keres. kede|m| küldöttség között baráti, kölcsönös megértés szellemében le­folyt tárgyalások eredményeképen március l-én aláírták a Szovjet­unió és a Magyar Népköztársaság között 1950-re szőlő kölcsönös áruszállítások jegyzőkönyvét A megállapodás értelmében mindkét állam közötti áruforgalom 1949-he* viszonyítva több- mint 20 szá­zalékkal növekszik. A Szovjetunjó Magyarországnak gyapotot vasércet kokszot, fé­meket, Ipari felszerelést, mezőgazdaságii gépeket faanyagokat és más árucikkeket szállít Magyarország a S»>vjetunlón ak Ipari felszerelést vasúti kocsi­kat, uszályokat, szöveteket és más árucikkeket száíjít MEGJELENT Geiger, Vogeler, Sanders és kémtársal a törvényszék előtt A 200 oldalas illusztrált könyv tartalmazza a kém- és szabotázs-per tárgyalásának tel­jes anyagát a vádirattól az Ítéletig. Ír«* S forint Kapható minden könyvesboltban, a párt- szervezetek és üzemek Szikra megbízottainál i ■'^§s-----------------——--------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents