Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-05 / 55. szám
DIÓSGYŐRI ■MUNKÁSOK IRODALOMRÓL VITATKOZNAK lljin „Nagy futószalag“ című regényét beszélték meg az olvasőmozgolom második diósgyőri ankétján Könyvespolc ■A Magyar—Szovjet Barátság ■Hónapja keretében nagy érdeklődés mellett zajlott le a diósgyőri Vasas otthonban lljin: „Nagy futószalag" című könyvének második ankétja. A maga sszí a vonalú irodalmi vitát Barabás Tibor, a kiváló író vezette. Bevezetőid a *sovjet irodalom jelentőségéről beszélt. A szovjet emberek jel lemzésére Pantyejelev: „Őrszem1 című novelláját ismertette, majd áttért a „Nagy futószalag“ című könyv értékelésére. — Ez a regény a szovjet ember kialakulásának regénye. Tö_ kélete-en ábrázolja, bogy „ magasabb technika, a termelőeszközök fejlődése hogyan alakítja ál az embert. A vitában legelőször Szabó László darus, a gépgyári meg- munkáló dolgozója szólalt fel. Elmondja: a „Nagy futószalag" elolvasása után szervezték meg a versenyt műhelyükben, a regény elolvasása tette lehetővé, hogy felismerjék a termelők a többt©r. melés fontosságát. Menyhért Károly esztergályos arról beszélt, hogy ö úgy érzi, az Író ott volt, ott dolgozott a traktorgyár építésénél, merthiszen Ilyen tökélete. Ben élethűen csak nz írhatja te. aki ott volt és mélyen Ismeri a? tizem életét, a dolgozók harcát. A könyv-útmutatás «— A könyvben _ mondja Bo. 'da István (Kohászati Üzemek NV ) — tökéletes képet kapunk ás amerikai termelés és a szocialista termelés közötti különbségről. A könyv as újtípusú ember sorsa. Csupa erő, lendület, törhetetlen akarat hajt előre minden öntudatos dolgozót, A könyv út. mutatás a számunkra. Ezeket d hősöket, a munlca hőseit akarjuk mi is követni a termelésben. Éli nagyon el voltunk zárva a múltban a jó könyvektől. A szovjet Írók tették számunkra lehetővé, hogy megismerkedjünk az igazi irodalommal. A szocialista irodalom összeforraszt és nevel bennünket öntudatos, szocialista oerre. irdélyi Károly (Kohászati KV) l a vitához: — A ,átfagy futószalag" min- l alakja él. Bús. és vérembe- ;. Nem rendkívüli alakok, ha- n olyan dolgozók, mint mi va- ink. Emberek, akik küzdenek lövőért, a termelés fokozásá- s közben magukat is átnev&- Ismerteti a szocialista emberist, de bemutatja azt is, aki n akarja megismerni a szocia- a építést, bemutatja az elleniét, aki személyi érdekekért T.rja leállítani a termelést, ami. a nép felemelkedését segítik ;óta másképen dolgozom farkas Sándor gépgyári esz- gályos átképzös arcán látszik, jy még mindig a könyv hatása tt áll. < 0 m i rmws'O, , I*' lMaTíia&fo& MiskOiC, Ady Emlre-út 28. sz, (Cj arnokkal szemben — A munkámat nagyon szeretem — mondja. — Csak arra törekedtem, hogy mindig „becsüLe- lesen" elvégezzem, hogy meg le. gyének velem „elégedve". Amióta a könyvet elolvastam éa átgondoltam annak tartalmát, rájöttem, hogy a munka nem az én egyéni dolgom, a köz, a többi dolgozó és a magam jólétét ázol- gálom vele. Fokozzuk a termelést Varsás László Öntő (Martin) elmondja, hogy az Üzem dolgozói olyan lelkesedéssel olvasták a könyvet, mintha róluk írták volna* — Sok értékes dolgot tanultunk meg a könyvből. Rájöttünk arra, hogy a tervet nemcsak a tervezőknek, hanem nekünk Is kell ismernünk, hiszen mi Vagyunk tisztában azzal, hogy mire Vagyunk képesek. Sokat tanult már az ifjúság la. A kemence termelése 30 tonna volt. A termelést fokoztuk 35 tonnára és most a 4-ea számú kemencénél a hulladékrakodástól kezdve min-1 den munkát 64 ifjúmunkás vál-1 lalta el. Célul tűzték ki az Ifjúmunkások, hogy a kemence termelését 40 tonnára fosnék emelni. Végül Trencsénl István, a Kohászati NV értelmisésl dnlsroz*^ szólt hozzá. — Olvassa el minden szellemi dolgozó ezt a könyvet, érezze á^ a termelés fnotosságát. Ez egy iskola kéz, amelyen keresztül megismerheti az élet igazi célját és az egyetlen utat, amelyr-n haladnia kell. Barabás Tibor —- egy hozzá szólónak válaszul —, aki azt mondta, hogy „ szovjet regények olvasásához politikai étőleépzett- ség kell, kifejtette, hogy a szovjet könyvek olvasásához sem. mi előképzés nem szükséges, hiszen a népből fakad, az író magi Is a népből váló, aki nem fentről nézi a problémákat, hanem benne él és szívével érzi azt, amit i közösség. A szovjet könyvek hangja közvetlen, tiszta, őszinte emberi érzés. Az értékes, tanulságos irodaim; nnkétot rövid kultúrműsor zárta be. (os) E. Comiar: Fergeteg Á Magyar-Szovjet Barátság Hónapja mai és holnapi eseményei Ma, március 5-én délelőtt fél 10-kor a miskolci Nemzeti Színházban Szakszervezeti Nap. Ur- bancsok Mihály elvtárs a Szovjetunió szakszervezeteiről tart előadást, Délelőtt 11 órakor a Színházban a diósgyörvasgyárí szlmfő- nikus zenekar hangversenye >rosz ég szovjet szerzők müveiből, a termelés hősei tiszteletére. Délelőtt 10 órai kezdettel a Táncsics pártszervezet helyiségében Mezőgazdasági Nap az MSzT és a DÉIFOSz helyi szervezete rendezésében. Központi előadó a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságáról beszél. Az előadást kul. tűrmüsor követi. Délután 4 órakor a* MSzT Deák utcai székhazában Ifjúsági Nap a MINSz rendezésében. Központi kiküldött a Komszomol életéről tart előadást. Az előadást kultúrműsor követi Március 6-án, hétfőn este 7 órai kezdettel az MSzT székházában Kereskedelmi Nap. Központi előadó a Szovjetunió szocialista kereskedelméről tart eladást. AZ előadást kultúrműsor követi. Ezt megelőzőleg ugyanezen a helyen 5 órakor a Munkásmoz. gálmi Intézet munkatársa tart előadást Rákosi Mátyás elvtárs életéről Szak&zmtezeií elei A Magyar-Szovjet Barátság Hó. napja keretében a Magyar-Szovjet Társaság és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete rendezésében a Magyar-Szovjet Társaság (Deák u. 5.) helységében hétfőn este 18 órakor kultúrműsorral egybekötött előadás lesz. Az előadás anyaga: a Szovjetunió szocialista kereskedelme. Előadó: Gelb Miklós, a Keresk. és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára. Ezúton hívjuk meg Mjskojc város dolgozóit A Horthy-fasjzmus soviniszta kultúrpolitikája tervszerűen ezárta népünket a szomszédos népek életének, kultúrájának meg smerésétöl Népi demokráciánk kultúrpolitikájának kell felszámolnia a múltnak ezj; 32 étkos örökségét is. A Szovjetunió felszabadító harcaj és állandó támogatása eredményeként, mjnd mi, mind a szomszédos barati népek egyazon úton haladunk, a Szovjetunió élenjáró kultúrájának megismerése mellett, különösen fontos tehát a baráti népi demokratikus országok kibontakozó, fejlődő kultúrájának megismerése. Ezt a munkát még alighogy csak elkezdtük. A román irodalom például úgyszólván teljésen ismeretlen a magyar olvasóközönség, előtt. Ca- ragiale: „Elveszett levél" című nagysikerű színműve, Eminescu néhány költeménye melett a közelmúltban két kiváló román'regény jelent meg magyar nyelven: Zaha- ria Stancu: „Mezítláb" című műve és Eusebin Camjlar: „Fergeteg" című regénye. Mindkettőből két Izmos tehetséget, a szocialista realista irodalom két kimagasló alakját ismerhetjük meg. Camilar a íjataj irónemzedékhez tartozik. „Fergeteg” című regénye az Antonescu-banda, a velejéig ,-ot hadt román fasiszta tisztika*- által elkövetett háborús borzalmakat írja le. A regény a második világháborúban játszódik s egy román gyalogezred történetén keresztül mutatja meg a feudális burzsoá osztályból kikerült román tisztek vadállátias, torz arcát. A szerző mélyen a dolgozók szívébe akarja vésni: sohase feledkezzetek meg a múltról, egy percre se tévesszetek szem e'ői, milyen mélységbe zúdl tottak benneteket, elnyomó uraitok, amelyből a román népet is a fe'sza- badító Szovjet Hadsereg váltotta meg. Camflart az Antonescu-banda, | j fasiszta pribékek ellen érzett izzó gyűlölete sokszor túl is hajtja azo> j kon a kereteken, amelyeket a re- i gény még egyá tájában e!b*r. Egy- egy szadista vérengzés döbbenetes , hatású; de túlrészletcző leírásivá] i olykor-olykor naturalizmusba téved és elveszti szem elől az elvieszmei távlatokat. Az ovasó ezeknél a részleteknél beievész az emberek tömeges elpusztításáról, íe!J ; vak feiégetésérői, ártatlanok I« , gyi'kolásárói szóló leírásokba és csak az irtózás, a borzalom urat* | kodik ej rajta, ahelyett, hogy ai ! események összefüggése, az osztályharc vastörvényszerűsége .(.da- tosodnék benne. , Mindennek ellenére a „Fergeteg” jelentős írój megnyilatkozás, harcos ráébresztés a fasiszta band'fák szavakkal nehezen jellemezhető aljasságára, kemény figyelmeztetés) hogy ezekke] az ádáz ellenségekkel szemben csak a legeröte! iescbü, legszívósabb harcnak lehet helye. Camiler könyvét áthatja, a szó* cialista pártosság izzó szenvedélye. Szerető szívvel hajol népének fiaihoz, a meggyötört, tengernyi szén vedéit kiállt román parasztokhoz, akiket megható kedvesseggel, bájjá' jel emez. Jellemábrázoló ere*' je kitűnik a brutális, szadista ti*»3 tek, mint Vertic hadbíró-ezredes, bemutatásában Is, A könyv stílusa, az elmondottaknál fogva izgatott, átfűtik a szenvedélyek, «rapszodikus, nyugtalan. Szerkezetét kiegyensúlyozatlanság, lázas iram jel'-:ezt. Elismerés illeti a mű fordítóját Nagy Eleket, aki híven adta vjs'ra az író s a mű ■sajátosságait. Camilar könyvét amely közelebb visz bennünket a román irodalom megismeréséhez, a Szikra; adta ki. (—közi) , Versenyben az Ózdi Al’ami Áruház dolgozói Az ózdi Allami Aruház dolgozói versenyt indítottak „az áruház legjobb dolgozója" címéért. A versenypontok között szerepel a teljes munkafegyelem megvalósítása, a számolási hibák teljes kiküszöbölése, a Belejt csökkentése, társadalmi munka végzés«, ezek pontos részleteit a verseny- bizottság dolgozza ki. A további versenypontok szerint a dolgozók vállalták, hogy a felszabadulás évfordulójának méltó megünneplésére 20 százalékkal túlteljesítik az első negyedévi tervet, Április 4-re teljesítik a hálóterv 15 százalékát, első félévi tervüket június 15-re befejezik. Ugyanilyen pontok alapján ver. : senyre hívták a többi állami áruház dolgozóit te. Gorkij „A köztársaság egyik k« rá'ya” c’mű pamf leijében megrajzolta az amerikai milliomost, ezt az álszsnt emberevőt. — Mit csinál a pénzével? — kérdezte tőle. — Még több pénzt, — Minek? — Hogy még több pénzt csinálhassak. « Gorkij 3 vasútkirállya! beszélgetett. Mi Nikol aj Olsanov kőművest kérdezzük meg, aki Moszkva egyik leghíresebb és legnépszerűbb embere, mert talán nincs is olyan ke. rület a Szovjetunió fővárosában, ahol ne dolgozott volna. — Hány téglát rakott ]e életében? — Erre nem tudnék fele’ni. — Hát a múlt évben? — Több mint egymilliót. Az öregek ugyan azt mondták: kopejkából lesz a rubel, én csak azt mondom, téglából kell összerakod, gatni a több házat, a több lakást és mindent, hogy jobban éljenek a szovjet emberek. * Míg az amerikai milliomos dolgokkal mér és számol, a szovjet mberek más mértékegységet használnak: métert, köbmétert, kilométert, kflowattot, szenet, gabonát és acélt — ők azonban milliomosok. Mindenből mindig többet és többet bányásznak, termelnek, öntenek, hogy még jobban éljen a nép. Akad hát közöttük js néhány. I nu milliomos. L-OGN ^J^ILLIÓK RÓL ÉS MILLIOMOSOKRÓL Filip Szvesnyikov, a „Sarló és Kalapács“-gyár acélöntője eddig egymillió tonna acélt adott, kitűnő minőségű acélt. ,Vagy menjünk eJ Kolorneába, a „Kujbisev" mozdony- gyárba. A hidegprés-műhelyben dolgozik Alekszej Buíajev, akinek javaslatai eddig egymülió rube] megtakarítást teltek lehetővé a gyár számára. Most a mozdony olajozó, jának szerkezetét változtatta meg és ez újabb egymilliót fog jelenteni. — Minek ez magának? — Hogy nagyobb tegyen a jövedelem. — Kié? —■ A szocialista hazáéi — felel}. Vagy menjünk be a »"taitousz-j „Sztálin" kohászati üzembe. A műit évben ennek a vállalatnak több, mint 20 miJló rubelnyi nyeresége volit. Ma már messzebb tartanak: a főkönyvelő minden héten egy. millió rubel bevételt ír az állam javára. * Gorkij azt írta, hogy « ameri ka i köztársaság királyának keze ' csodaerövel bírt. Ha newyorki ka- [ rosszékében üi/e megszifnr tolta, hogy valahol Szibériában do'.Já t .*r_ mett, kinyújtó!! ' -r it ,a Be iri.ig- szorosor. át éí megkaparintotta Azóta sok minden megváltozott. Az ’ amerikai milliomosok varázsereje visszafejlődött, karjuk rövidebb lett — Szibériában pedig új milliomosok nőttek fel, de eszükbe sem jut dollár után vadászni. * Korkino városa nemrég került csak rá a térképre. Helyén a forradalom előtt kis falucska állt, lakosai nem is gondoltak arra, hogy a föld, ame’yen lábuk tapad, milyen kincseket rejt magában. Egyszer azután geológusok jöttek és megállapították, hogy mérhetetlen vastagságú szénrétegek fekszenek a földben. így tárták fel a híres korkinoi szenet. A korkinoj bányászok között do].. gozik ma Nikó.aj Panarjn, a Szocialista Munka Hőse, akinek brigádja a múlt évben a terven felül 50 szerelvény szenet adott. Pana- rjn eddig vagy egymillió tonna sze, net bányászott. Azonnal fel sem foghatjuk, milyen óriás} mennyiségű szén ez. Egymillió tonna — ez egymagában egész bánya. # Landberg „Amerika 60 családja" című könyvében leírja Bradey milliomos lorg-'siar.di házát. Száz szoba van benne, az ebédlőben elfér másfélezer- paplopó ps » hálószobákban 45 vendég a pénzeszsák" iával együtt. Valamennyi hálószobában a berendezéshez tartozik ü szenteltvizeskehaly }&. Dupont* milliomos házában olyan orgonát állítottak fel, amelynek tízezer sípja van és akkor szóia] meg, amikor a vendég akarja: csu- pán egy pénzdarabot ke'l bedobni önműködő szerkezetébe. Az abhaz) „Lenin" kolhoz háza]« ban nincsenek ilyen szerkezetek, de az emberek kényelmesen é]nek benne. Minden parasztosaid házában van villany és vízvezeték, as muzsjkát pedig ingyen hallgathatják a rádión keresztül. A kolhoz jövedelme a múlt évben mintegy 10 millió rube] volt, *dén még több lesz. Ezer ás ezer gyen milliomos kof« hoz van. Valerij Cskalov, aki * Rágóst j először repülte keresztül az óceánt,] Moszkva—San-Frántísco közt] m. pülőútjárÓl visszatérve, a „Mór-, rriandie” nevű hajón beszélget etí> egy amerikai üzletemberrel — Gazdag ember mags? — kérj dez-te az amerikai.-* De még milyen! — Mennyije van? ;, — Kétszáz millióm! — Ejha! Rubelben, vagy doTfárz ban? — Emberben! Ennyi ember dolgozik értem, akárcsak én Sértők, Igen, a Szovjetunióban mii* Hókkal mérik a
