Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-05 / 55. szám

Erősítsük harcos népnevelő munkánk kritikai jellegét * 'iőteV hiányosságait. *****gfeÄ* Kakoai elvtárs referátuma, » Központi Vezetőség február 10-i határozata, fordulópontot jelent Pártunk fejlődésében. A párt- munka minőségi fejlesztésének elvan új szakaszát nyitja meg, melynek eredménveképeo Pár­tunk ereje, vezetőszerepe, a dol­gozó tömegekkel való élsz«, ki tha­tatlan kapcsolata még jobban megszilárdul, jelentékenyen meg- növekszik. A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtása egyet jelent fizzal, hogy erősítjük és általá­nossá tesszük a pártsZertl kriti­kát és önkritikát, a párton belüli öemokráciát, megjavítjuk, maga­sabb színvonalra emeljük * tö­megek között folyó rendszeres, szívós, jxjUtikai felvilágosító, ne- telő munkát. ­A népnevelő munka, a pártagi- qació, közvetlen, mindennapos kapcsolatot jelent a dolgozó tö­megekkel. Döntő előfeltételét te­remti meg annak, hogy Pártunk valóban betölthesse élcsapat sze­repét, a munkásosztálynak, dol­gozó népünknek, egész nemze­tünknek harcedzett, öntudatos forradalmi vezetője lehessen. Sztálin elvtárs a helyes bols©- • rik vezetésről szólva három teltételről beszélt: „Először, meg kitt találni a kérdés helyes meg, tldását, a helyes megoldást pedig tehetetlen megtalálni a tömeg ta­pasztalatának számbavétele nél­kül, mert a tömeg próbálja ki sa- fát bőrén vezetékük eredményeit; másodszor, meg keli szervezni e helyes döntés végrehajtását, fími azonb„n lehetetlen a f/ek részéről jövő —1 jf/ttstg nélkül; harmadszor, meg köti szervezni le döntés végrehajtásának, elten* őrzését, ami megint csak lehetet, len a tömegek részér öl jövő köz­vetlen segítség nélkül.“ . A vezetésnek mindhárom sztá­lini alapfeltétele csakis a töme­gekkel való közvetlen kapcsolat állandó, tudatos erősítése útján Valósítható meg. Olyan feladat pz, «melyet a dolgozók milliói kö pött folytatott politikai felvilágo­sító és nevelő munka megjavító kával, maga'-azín vonalú propa panda- és agitációs tevékenyéé fűnkkel tudunk csak biztosítani Központi Vezetőségünk határo Patának végrehajtása népnevelő piunkánk területén azt jelenti, pogy az eddiginél szorosabbra főzzük kapcsolatainkat a törne pékkel, kiküszöböljük a sablonos iiágot, a mehanikug vonásokat Imitációnkból, konkréttá, harcos- iá tesszük azt, ugyanakkor nö féljük készségünket, hogy a tö E egek szavát meghallgassuk >gy a vezetők tapasztalatát ki. egészítsük pártbeli tömegek tapasztalatával, a munkásosztály yhpasztalaiávdl, n dolgozók ta. ),isztalatával, az úgynevezett Í kisemberek“ tapasztalatával”. — iinítanunk kell tehát a tömege­ket és ugyanakkor tanulni is leli tőlük. Nem új, ismeretlen törne- közvetlen se­felydat ez számunkra. Tanítani | és nevelni a tömegeket- a marxista-lentoista párt áHandó kötelessége, ,fis ok magunkat dmitmók, sze­münket hunynék be óriási felada­taink előtt, leszűkítenénk ezeket feladatokat, — hogyha elfelejte­nénk a különbséget nz élcsapat és aZ élcsapat felé vonzódó tö. megek között, hogyha elfelejte. nők az élcsapatnak 0ßt az állan­dó kötelességét, hogy mind széle­sebb ' és szélesebb réteget emel­jünk fél erre az élcsapat színvo­nalra“ Hogyan nevelje és tanítsA a Párt a tömegeket? Egész párt- tevékenységünk, minden egyes párttagunk tevékenysége ezt a célt kell, hogy szolgálja. Minden egyes kommunistának — elsősorban a kommunista nép. nevelőnek — el kell sajátítania azt a képességet, hogy megma gyarázza * Párt célldtüzését és határozatait, a Párt politikáját, hogy ennek szellemében nevelje a dolgozókat, mozgósítsa népün­ket a Párt és kormány határo­zatainak végrehajtására. Minden egyes kommunistának _ elsősorban a kommunista nép­nevelőnek — el kell Sajátítania azt a képességet, hogy felfigyel­jen » tömegek hangjára, alkotó kezdeményezéseire, hogy meg. Iássa az újat a dolgozók hétköz­napi munkájában, közvetítse a tömegek hangulatát, véleményét, tapasztalatait a vezetés, a Párt f©lé. 1/egyen a kommunista nép­nevelő a Saját munkaterületén öntudatos vezetője a dolgozók­nak, olyan vezető. aki egyesíti a vezetés és a vezetettek tapaszta latait, oly-au vezető, aki nem meghátrál, hanem úrrá lesz n nehézségeken. Az egyszerű em­berek, elsősorban a kommunista párttag, a kommunista népnevelő munkáján, magatartásán keresz­tül ismerik és Ítélik meg magát a Pártot is. A kommunista nép­nevelő a Pártot képviseli. Egész magatartása, egész tevékenysége Rákosi elvtárs tanításából kell kiinduljon: „A kommunista ön­tudatos, odaadó, szerény mun­kása pártjának, osztályának, egész dolgozó népének.“ Jellem­zője a szó és tett azonossága. Szavainak meggyőző erejét a példamutatás meggyőző erejével támasztja alá, élenjár g termelés­ben, megszemélyesítője az újtí­pusú, a kommunista ember ma­gatartásának. A népnevelő nem Parancsolgatással — hanem min­denekelőtt meggyőzéssel, nem sablonos, általánosságban mozgó üres szólamok hangoztatásával —, hanem. a legkézenfekvőbb he­lyi, sajátos, konkrét példák és a példamutatás erejével v©z©ti Aa mozgósítja a dolgozókat a cializmus építésére. A kommunista népnevelő és a tömegek kapcsolatát a kölcsönös bizalom jellemzi. Ez a feltétele annak, hogy Rákosi elvtárs út­--»-- --Alá lofíJvsí? és szó­mutatását követve ,mélyebbre TŰIÉ? N.Y. ***** eresszük gyökereinket a töme­gekbe-, ez a feltétele »nnak, hogy a kommunista népnevelő a dolgozók szeretetén.0k, megbecsü­lésének középpontjában álljon, tekintélye és becsülete legyen a dolgozók előtt, akik hallgatnak rá és önként követik úte-”'■-*«- sait. A népnevelő munka, tekinté­lyét a kommunista népnevelők tekintélyét, a dolgozók feléjük irányuló bizalmát elsősorban és alapvetően az biztosítja, hogy egész magatartásukat és tevé­kenységüket a pártszerü kritika és önkritika szelleme hatja át. Olyan emberek legyenek az üze­mek és falvak népnevelői, akik. hez minden dolgozó teljes biza­lommal fordul, akikről tudják, hogy minden helyzetben, minden körülmények között és minden­kivel szemben kommunista szén- vedélyességgel és pártszerüsé~~- harcolnak az igaz ügyért. A kommunista népnevelő nem rejti véka alá véleményét. Ke­ményen fellép a hanyag, vagy felelőtlenül termelő munkással szemben, akl dolgozó társait, munkásosztályt károsítja meg Kipellengérezi a hamis ttmteltsé get, a politikai és szakmai kép­zés iránti közömbösséget, a ké nyelmesség, vagy liberalizmus megnjyUvánulásait. De leplezi és gúny tárgyává teszi a maradi sá got, a régihez való csökönyös ragaszkodást, de ugyanilyen kí­méletlen élességgel harcol bürokratizmus, a végrehajtás és vezetés hibái ellen. Személyekre való tekintet nélkül kíméletlen bírálat tárgyé teszi — felfelé és lefelé egyaránt — a munka min. den hiányosságát, mindazt ami hátráltatja, gyengíti a Párt, szocializmus építésének munká­ját. Példát mutat a kritika-ön kri tika fegyverének pártszerü alkal niazásában, nPm fél leleplezni és kíméletlen bírálat tárgyává tenni saját gyengeségeit. Hibáinak nyílt feltárásával és kiküszöbölé­sével kritikára és önkritikára neveli a dolgozókat. A kommunista népneveid egész tevékenységét a dolgozó nép haza, a Párt, a Szovjetunió irá?*í, ,3Beretet és az ellenség gyűlölete hatja át. Szenvedélye son harcol a nép ellenségei minden ellenséges hefolyás burzsoá nacionalizmus, soviniz­mus, antiszemitizmus, szovjetéi lenesség, a kispolgári ingadozás, a párt8Z(.rütl©nség, a gondolko­zásban meglévő burzsoá marad­ványok ellen. Harcol minden eí len, ami régi, de épp ilyen szén Vedélyességgel harcol az újért, haladóért. Felszínre hozza és fel karolja a dolgozók kezdeménye zéseit, a pozitív példák sokasá. gáVal erősíti és segiti Plö fejlődé síinket, mintaképül állítja _ ter­melésben élenjárókat, ismerteti és általánosítja az új munka- módszereket, a Szovjetunió élen­járó tapasztalatainak alkalmazá­sával ée elterjesztésével felszaba dítja a termelésben, a techniká­ban és az emberekben lévő rej­tett tartalékokat. A kommunista népnevelő pél­dakép© a szovjet agitátor, aki magatartásával példázza, neve- lömunkájával elősegíti a dolgo­zók öntudatának szűntél«n eme­lését, az újtípusú ember kialakk tását Vájjon megfelelnek-© ezeknek a követelményeknek a mi nép­nevelőink? Eleget tud-e tenni népnevelömunkánk mai színvona­lán a Központi Vezetőség hatá­rozata által Pártunk és ©zenbe- lül a politikai felvilágosító mun­ka elé tűzött feladatoknak? Meg. közelítik.e kellőképen népneve­lőink öntudatban, munkamódsze­rükben és magatartásukban a SöK(b)P agitátorait? Kétségte­len, hogy komoly hiányosságaink vannak ezen a téren, hogy jelen- tős feladatok állnak előttünk üy©n vonatkozásban is. Erre utalt Rákosi elvtárs referátuma is, a Központi Vezetőség határo­zata, mely nyíltan feltárta műn. I azonban az is, hogy rendelkezünk I azokkal az erőforrásokkal, birto­kában Vagyunk azoknak az elő­feltételeknek, amelyek pártmun­kánknak ez©n a területén is lehe­tővé teszik, hogy méginkább megközelítsük mintaképünket, a Bolsevik Pártot, a bolsevik agi­tátorokat. A Központi Vezetőség határo­zata, Rákosi elvtárs útmutatása kezünkbe adta a munka sikeres megjavításának fegyverét. Meg­jelölt© munkánk továbbfejleszté­sének döntö láncszemét, a párt­szerü, kommunista kritikát és önkritikát, amelynek megragadá. | sával kezünkben tartjuk az egész láncot, ki tudjuk mozdítani je­lenlegi helyzetéből, újabb, maga­sabb színvonalra tudjuk ©meint a népnevelő munkát, megtudjuk erősíteni Pártunknak a. széles dolgozó tömegekkel való kapcso­latát. Sztálin elvtárg azt mondotta: ,^Lz önbirálatra, épolyan szüksé­günk van, mint a levegőre, vagy vízre.“ a kritika-önkritika pártagitációnknak is éltető ele­me, az a fegyver, amely elöre- hajtja fejlődésünket, egyik talp- köve Pártunknak, alapkérdése népnevelömunkánk továbbfej­lesztésének. A népnevelő rounKa: harcos, kritikai jellegének kialakítása új erőforrásokat tár fel. Felszaba. dítja és kifejleszti a dolgozók kezdeményezését, aktív közremű­ködését a szocializmus építésében. Elősegíti, hogy egész párttaggá gunk és ez©n túlmonöleg a tö­megek ügyévé váljék a bírálat, fejleszti a munkásosztály, egész népünk éberségét. tJííáft az — ■mondotta Sztálin t elvtárg —, amdtor t íz-húss ve. zetö elvtárs figyel és vess észre fogyatékosságokat munlzánkban, 1 g nttmytíAmegck akarnak, Vagy nem tudnak sem látni, sem észrevenni fogyatékod. Ságokat. Ebben az esetbe» min­den lehetőség megvan arra, hogy biztosan elnézünk Valamit, nem, veszünk észre mindent. És más az, amikpr tíz-húsz VgZető elv. társsál együtt a munkások száz. ezrei és milliói figyelnek és együtt veszik észre munkánk fo. gyatékosságad, tárják fel hű búinkat, gyiirkozne.k neki a* épí­tés közös ügyének és jelölik meg ügyünk megjavításának útját“ Agitációs munkánk egész terüle­tén meg kell tehát erősítenünk a kritika és önkritika bolsevik fegy­verének alkalmazását. Szóbeli és íiásbeli agitációban, az emberről, emberre menő folviíúgosiitá mun­kában, a csoportos beszélgetésnél és újságolvasásnál; a faliújságban és a sajtóban egyaránt tág t’ere nyílik a politikai, felvilágosító és nevelő munka széleskörű kifejlesz­tésének. A kommunista agitátor szóban és írásban, szemléltető agi­tációs módszerükkel és a sajtó szá­mára adott tudósításokkal és leve­lekkel egyaránt: kell, hogy szolgál­ja a felvilágosító és nevelő munka megerősítését, Pártunk tömegkap- esolatainak további megszilárdítá­sát, a dolgozók mozgósítását, » szocializmus építésének feladataira. A pártagitáciő minden munkása kövesse ezen a téren is a Szovjet­unió példáját, kövesse a bolsevik, agitátorokat, segítse elő Pártunk győzelmét, az agitációs munka szín­vonalának emelését, erősítse meg a politikai, felvilágosító munka har­cos, kritikai jellegét. LANQ ISTVÁN MDP. Központi Vezetőség Agitációs Osztály helyettes vezetője. A mezőgazdasági munkában is lehet újítani! Többszázezer forint megtakarítást biztosítanak a borsod-abauj-zempléni állami gazdaságok dolgozóinak javaslatai A borsod-abo.üj.zempléni állami gazdaságok dolgozói között egy­re jobban kiszélesedik az újító- mozgalom. A gazdaságok dolgo­zói között egyre jobban kiszéle­sedik az újítómozgalom. A gaz. dasAgok dolgozói a nagyipari munkásság példáján felismerték Bz újítómozgalom fontosságát és számtalan újítással igyekeznek megkönnyíteni és továbbfejlesz­tem a mezőgazdasági nagyüzemi termelést. Minden állami gazda­ságban újítóköröket állítottak fel. Az újítókörök azt tűzték ki céljukul, hogy felvilágosító mun­kával ismertetik az újítások je­lentőségét és mindenben elősegí­tik nz egyes újításoknak a közös­ség érdekében való felhasználá­sát. Hogy a dolgozók mennyire megértették a mozgalom fontos­ságát, bizonyítja az, hogy míg januárban csak két újítás érke­zett h© a megyében, februárban már IS újítási javaslat került a bizottság elé. Az újítások között figyelmei érdemel Vitai József elvtárs, a megyei állami gazdaságok veae tőjének vibrátoros ©zári tó bérén dezése. A készülék a termények, magvak szárítására szolgál. Az eddigi száritókészülékekkel ellen­tétben nz az előnye, hogy elektro­mágnes mozgatja, így a magvak közvetlenebbül érintkeznek a fe­lülettel és egyenletesebben páro log el belőlük a nedvesség. Ma. sodik újítása önerőmüvü szár. nyas vízemelőgép. Ez különösen folyóvizeknél alkalmazható. A készülék lényege: a folyóvíz moz- gásha hozza a szerkezetet, amely önműködően magasba emeli a vizet. Kiválóan alkalmas konyha­kertészeteknél növények öntözé­sére. Harmadik a könnyű beton­ból készített falazótégla és szer­kezeti anyagok újítp A homok é9 cementhez betonkevoréskor különleges vegyszert ad, ami szi­vacsossá teszi, megkeleszti a be­tont. Figyelmet érdemel Bárczay Sándor oki. gazdának az endivia salátamag és konyha köménymag együttes termelésér« szóló Javal­lata. Az újítási bizottság meg­állapítja, hogy a megtakarítás évi összege 571 forint kat. hol- dankint. Az ország egész terüle­tén ez az újítás ezer kali hold területet érint, a megtakarítás évi összege tehát 671 ezer forint. Szendre* Jenő okh mezőgazda központi gép- és műszaki előadó a gazdasági gépekről készített táblázatos kimutatás^ évi 2700 forintos megtakarítást jelent Molnár László vontatóa, a két­résese abroncsú gumikerekű von­tatóba új módon rácsavarozható peremet szerkesztett. Javaslatát az ÁMK.boz terjesztették fel. A S©rté8hízl a lásnál nagyjelentő­ségű Vitai József takaimány- pároló készüléke. Ezideig a hízók számára főzték a burgonyát. Vi­tai elvtárs újítása alapján nem főzik, hanem párolják. Ennek az az előnye, bogy kevesebb idő szükséges mint főzésnél, azon­kívül a mérgező anyagokat meg­öli. A készülék felállítása nagyon egyszerű, majdnem minden ál­lami gazdaságban Tan régi, más célra nem alkalmazható gőzloko- motiv. Ezt k©vés átalakításait alkalmazhatják eme » célra. Újítását az ország összes ál­lami gazdaságaiba be fogják rezetni. A lejtős területek keretEtbeezán- tását 1« elősegíti egy újításával. A traktoroknak nem keli végig, hosszig járni a domb oldalán, hanem dobszerkezetet azer©lnek rá éa drótkötél húzza az ekét. Ezeken az újításokon kívül Vannak olyan észszerüsítések ia. amelyek figyelmet érdemelnek. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az állami gazdaságokban! * dolgozók megértették a termelés fokozásának fontosságát, amit újításokkal akarnak elősegíteni. A jó eredmények mellett hiá­nyosság az, hogy a megyei mező- gazdasági. újítókörök még nem állnak hivatásuk magaslatán és nem támogatják kellőképpen a dolgozóktól befutó újításokat. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents