Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-26 / 72. szám

A BÍRÁLAT ÉS ÖNBIRÁLAT — . A NEVELÉS BOLSEVIK MÓDSZERE A bírálatnak és önbírálatnak — a kádernevelés bolsevik módszeré­nek ereje mindenekelőtt abban rej­lik, hogy nem enged megállóst az elért sikerek után, hanem további munkára serkent. ,>Az önbírálat — mondotta Kt* rov — a legmegbízhatóbb és a legerősebb fegyverünk annak a betegségnek a megelőzésére, amelyet Sztálin elvtárs a si­kertől való megszédülésnek nevezett“. A bírálat élesíti a figyelmet a hibák iránt és megtanít arra, hogy a dolgoknak nemcsak az egyszerű, hanem a nehezebb oldalát is lássuk. S ha észrevesszük a hibát, gondol­kodjunk azon, hogyan kell azt ki­javítani. A bírálat tehát felébreszt; az ön­álló gondolkodást, kifejleszti az al­kotó kezdeményezést és fokozza a munka iránti felelősségérzetet. A bírálat — mint az elvtársi se­gítségnyújtás eszköze akkor Helves, Ha egyúttal rámutat a megjelölt hi­bákból kivezető útra és eszközökre is. Ha idejében figyelmeztetjük az embereket a melléfogásokra e-s hoz­zásegítjük a hibák kijavítá'ához, elérjük a bolsevik bírálat céliát. A bo'sevjk krjtika és önkritika megtanítja az embereket arra, hogy az ügyeket ne a saját, hanem a tár. sad alom szempontjából nézzék. Mindenkinek úgy kell tekintenie sa­ját munkáját, mint a társadalom összesége munkájának egy részét Mindig arra kelj gondolnunk, ho­gyan fokozhatjuk államunk erejét es hatalmát és hogyan háríthatjuk el azokait az akadáyokat, amelyek gá­tolják az előrehaladást- A kritika és önkritika megedzí a kommunisták akaraterejét és jel lemét. Hozzásegít} őket ahhoz, hogy olyan szellemben neveljék ma- guka és másokat, amelynek ered­ményeként mindig vállahatják a felelősséget munkájukért a törne, gek előtt. Azokat, akik nyíjtan be­ismerik tévedéseiket és igyekeznek azokat helyesbíteni, a tömegek mindig támogatják. Azokat vi­szont. akik kitérnek a felelősség­vállalás elől, akik a tömegek bírá latét semmibe veszik — az ilyen munkásokat nálunk nem szeretik. Amjkor megbíráljuk az aktivistá­kat, ezt mondjuk: „Bírálunk benneteket, de bí­zunk bennetek. Dolgozzatok jobban-“ Es a vezetőkre nézve » tömegek bizalma a legfontosabb. A bírá'at és önbírálat a légion, tosabb eszköz arra, hogy a Párt és a pártaktíva megszilárdítsa és kiszélesítse a tömegekkel való kap­csolatot és fokozza szerepét a gaz­dasági és kultúrális építő mun­kában. Minden bírálatot, legyen az a lieg jelentéktelenebb megjegyzés fs, el kell fogadni, de egyidejűleg fel kell ismerni a téves és helytelen kritikát is és rá kell mutatni arra, mi benne a feWeges és összehor­dott. Az a vezető, aki hallgat, ami­kor beszélnie kellene, nem teljesíti a tömegekkel szemben vállait köte­lezettségét és nem haszná ja fel a bírálatot, és önbírálatot a tömegek nevelésének eszközéül. A bolsevik bírálat jellem tője az elvtársi hang. Kirov azt mondotta: „Nem kárörömmel és ostrro. zással kell elvtársainkhoz for­dulni, hanem úgy, ahogy ez a mj Bolsevik Pártunkban szó- kás. Ez nem azt jelentj, hogy gumjtalpú topánkát húzz a lá­badra és óvatosan járva |ro* dalml formulákat haszrítj... Nálunk a bolsevik gyakorlat­ban sohasem voit túlsjma a magatartás. Mi elbírjuk azt is, ha szőr ellenében simogatnak bennünket. Ez a helyes, de nem szabad ezt eltúlozni... Beesüle. tesen, bolsevik módon, egyene. sen elvtársad szemebe kel! mondanod: — Túloztál, meg­zavarodtál. Ha magad nem tudsz felemelkednj — segítek neked. Ha nem a kezednél fog­va, hát a hajadnál fogva Min­dent megteszek, hogy megja­vulj, de ha mégsem javulsz meg, magadra vess, akkor fél­re kell át'nod. : Az ilyen becsületes, egyenes^ el­vi kritika és önkritika segítségé­vel neveli & Párt a népét. A Párt nemcsak a rossz munkásokat, ha­nem a jó munkásokat is megtanít |a bírálni és javítani ha tévednének, ha kezdenének megfeledkezni a kö­zös ügy érdekeiről. (Sz. MereiK'v cikkéből) UJ ELETRE KELT # (fá&o-k i/ho-H ö-nlődéfe Ba megkérdjed Ferenc András romq,nfalui székelyt, füs- tölnek-e ott Öntöde kéményei a Hargitán, büszkén vág Ja ki: — De füstölnek dm! Éppen indul Bodvára- O a szak. szervezeti felelős. Mialatt a« autó szálad vetünk Jtegyre fél, völgybe le és a hóval borított fenyőfák között, mesél a boivai öntödéről. — A bodvai hámor története nem más, mint itt a kegyen Iákő wgényparosztak. sorsának törté. liefe. Itt nyögték apáink a gró­fok, majd pedig az osztrákok igá­iét. Mikor Mtört ISiS.ban a for­, r,jdalom, a székely parasztok fél- , keltek az osztrák számoltok ellen és gyűlésre jöttek össze Sepsi- c-.e-ntgyörgyön. De nem. volt sem ügyújnk, sem lőporuk. Ilikőr Gábor Áram fiattá tiszt, jobbágy ivadék, felkiáltott a gyűlésen: érték velem, lesz ágyúnk is, töltésünle is." Ég a . bodvai erdőben megépítette aZ öntödét a.bből a vasból, amit a közeli bányából szereztek. Két hatfontos ágyú hamar késs volt és ezzel nyerték meg a székelyek i hídvégi csatát. Azt mondják, .rettentő hideg tél voK ez, de Gábor Áron emberei nem fáztak, hanem hatvan ágyút öntöttek a forradalom számára. Senki sem hidUt a székelyeken kívül, hon­ra* kerültek elő az ágyúk. A ha. fasok és a sötét erdők jól meg­őrizték a titkot. Mennél jobban közeledünk „ bodvai erdő felé, Ferenc András innál jobb kedvvel mesél: .V»í> éren át rozsdásodott tztán a hámor. A földesurak hagyták pusztulni. Külföldről hoztak vasöntvényt, hadd keresse, nek együtt a nyugati tőkés urak­ik al. Mit érdekelte őket, hogy vaá-e iparunk vagy nincs f A zá­por és szél verte a baráti he­gyekben Gábor Áron öntödéjét. Belepte „ dudva, gyom, homok. Áthaladunk Oklándon. A hegyek . csúcsa egyre közeledik. Bacon­ian megszakad „z országút és most keskeny ösvényen kopasz, kódunk a bodvai erdőkön kérész, tül. Est oZ utat már ők vágták ma­guknak. Ferenc András folytatja a cso­dálatos történetet. — A pártért ckezleten kezdő­dött újra minden. Néhány nappal előbb Karub mérnök több mun. kással együtt vasérctelep után kutatott a bodvai bánya környé­kén. Innen bányásszák a Jobb minőségű ércet „ hunyadi hámo­rok részére. És a pártülésen azok a* elvtársak, akik Bodván jártajk, megpendítették, hogy újra fel kell építeni a bodvai öntödét és a Vas­érc helyben váló felhasználását. Bátor javaslat volt ez, de elv­társaink a Pártban egyáltalá­ban nem csodálkoztak rajta-. Á bodvai vasöntöde üze,mbeheiyezé. Sg megfelelt a munkások kíván, sdgának: mennél több öntöttvasat adni az ipar fejlesztéséhez. A megyei pártszervezet azonnal munkába is vette ezt az indít­ványt. Másnap délután SO ember­rel megrakott gépkocsi indult a bodvai erdők felé. A Vlhahitza- üzemek munkásai, mintán a gyárban befejezték aznapi teen. dóikét, ásókkal, lapátokkal, csá­kányokkal és fejszékkel megkezd­ték az út megnyitását „z erdőben az öntöde felé. Amikor a teher­kocsi a falun keresztülnyargált, a kíváncsi emberek megkérdezték. hova mennek, „önkéntes munká. ra megyünk“ — kiáltotta vidá­man Orbán lakatos. „Meggyujt- juk a tüzet az öntödében!“ — ki­áltotta hangosan Mihályi Ferenc. . . . F»Ivirradt azntán a nagy nap. Ferencz András so. hasem fogja elfelejteni azt a reg­gelt, amikor az első nyersvasat bedobtál a kemencébe. Ferencz András, Demeter Lajos mester, Kálmán öntő és még sokan állták körül „ kemencét. Az éjszakai váltás bányászai is odasiettek, hogy lássák a „csodát“. Nem hit­tek a szemüknek. A hámor, amelyben 100 évvel ezelőtt a for­radalmár Gábor Árun a felkelő parasztok számára az ágyúkat öntötte, ime ismét öntöttvasat termel, a Román Népköztársaság állami terve számára. Mindazt, amit 100 éven kérész, tül a tőkések és földesurak elha­nyagollak a Népköztársaság élet- rekeltette. ünnepélyesen felavatták a fJiésgyőrvasgyári új hivatalházat Szombaton délelőtt felavatták a diósgyőrvasgyárl új hivatalházat. A nagyüzemi pártbizottság részé­ről Nemeslrfri János és Körösi László elvtársak mondtak avató beszédet. Az új hivatalház 60 hi­vatali helyiséget foglal magába s ezzel megszűnik a túlzsúfoltság a Kohászati Üzemek irodáiban. Rendelet a legelők karbantartásáréi Állatállományunk fejlesztése szükségessé teszi, hogy fokozottabb gondot fordítsunk legeiét őrületünk karbantartására, illetve azok javí­tására. A földmívelésügyi minisz­ter rendelete előírja, hogyan kell az esetleges felfagyott legelőt kora tavasszal kezelni. Intézkedik arról is, hogy az állatok kihajtása előtt, ki kell javítani a vizmosás megkö­tésére szolgáló gátakat, illetőleg szükség szerint új gátakat kell épí­teni az illetékes hatóságok útmu­tatása szerint. A legelők javításá­nak ós karbantartásának kellő idő­ben való végrehajtását a mezőgaz­dasági igazgatóság ós a mezőgaz-» dasági osztály ellenőrzi. A rendele­tet be nem tartó személyeket pénz- büntetésre ítélik, illetve elzárással büntetik. SZÍNHÁZ Ma, vasárnap két előadást tart a színház. Délután kivételesen fél 3 órai kezdettel az líjú Gárda kerül színre, bérietszünetben. Este fél 8 órai kezdette] Mollére. bérletben a gyönyörű zenéjfí, sz"i- pompás Cigánybáró kerül színre. A címszerepet Megyesi Pál énekli, a többj főszerepeket Nádassi Anna, Lukács Rózsa, Tamáska Éva mv.. Takács Oszkár, Kertész Sándor, Bicskei Károly és az operettegyüt­tes 'legjobbjai játszók. Hétfőn este fél 8 órakor Go-rkij bérletben a Cigánybáró. Harmadik vitaestjét rendezte a Miskolc; Nemzeti Színház MSzT szervezete az Ifjú Gárda előadása . után A legutóbbi ankétem küjödö-1 sen érdekes félszobásokkal Frej-' ban Ilona, Hercci Bertáján, Szájai Zsuzsa, Buda; Jo;án, Pénzes Jolán és Viszályos Katalin jártijt hozza a vitaest sikeréhez i A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap tanulságai Lezajlottak a Magyar-Szovjet Barátsági Hónak eseménydús nap­jai. Meg jobban elmélyültek a kapcsolatok a nagy Sztálin vezet­te Szovjetunió hős népe és a ma­gyar nép között. A szovjet művé­szek elhozták nekünk mngasrendii szocialista dudásukat, nagvfejlett- ségü kultúrájukat. A szovjet dol­gozók képviselői elhozták hozzánk értékes tapasztalataikat. Bardin professzor, Panyin elvtárs sztaha­novista mozdonyvezető és a többi kiváló szovjet szíhhánovist» rendkívül értékes tanításokkal gazdagított bennünket. FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY marad a Pjatnyickij-együítes sze­replése, amelynok káprázatos tán­cai, ének- és zenekultúrája oly nagy lelkesedést váltott ki. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megrendezéséből a Magyar- Szovjet Társaság miskolci csoport­ja is kivette a részét. A Barát­sági Hónap komoly eredményeket hozott, ezek mellett, természetesen, a hiányosságokról is beszélnünk kell. A központ és helyi esöpört kö­zött kezdetben nem volt meg a kellő összehangoltság, emiatt szer­vezeti hibák mutatkoztak, ami több rendezvény időpontjának el­tolódását vonta maga után. Olyan eset is előfordult, hogy a központ nem küldött előadót az ifjúsági napra. Hiányosság volt, hogy a számos rendezvény miatt a helyi vezetőség a propagandát és a szervezést nem tudta kellőképen átfogni. A Társaságnak a Párt, és a többi tömegszervezet nyújtott hathatós támogatást. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap egyik legkomolyabb ered­ménye, hogy a rendezvények hatá­sa alatt, a szovjet kultúra számos értékének megismerése alapján többezres tömeg csatlakozott a Magyar-Szovjet Társaság táborá­hoz, hogy ezzel is közelebb kerül­jön a szovjet kultúra megismeré­séhez. Az aktívák jó munkát fej­tettek ki a Társaság feladatainak és munkájának megismertetésében. A széles tömegeket megmozgató nagysikerű ünnepélyes megnyitó után az MSzT zeneestet rendezett vendégművészek közreműködésével. Irodalmi ankéton a szovjet iroda­lom kiválóságainak munkáit ismer­tették meg. Komoly eredmény, hogy a miskolci középüzemekben nagy látogatottságnak örvendő zene- és kulturdélutánoknt rendez­tek, amelyeket a dolgozók hálásan, szeretettel fogadtak. A Gyárépítési N. V. pártpropngandistája mulasz­tása miatt, ennek az üzemnek a dolgozói elestek egy szép liultur- délutántól. NAGY TÖMEGEK KES2VETE- LEVEL zajlott le a mezőgazdasági, úttörő, ifjúsági, kereskedelmi, szö­vetkezeti, kisiparos nap. A Nem­zetközi Nőnapon a dolgozó nők nagy tömegei tettek hitet a nők nemzetközi összefogása, a béke mogvédelmozése mellett. A szakszervezeti nap előkészíté­sébe a szakszervezeteket elkésve kapcsolták be. Nem készítették el megfelelően az Orvosszakszerve­zet rendezésében lebonyolított tu­dományos előadást. A pereccsi bá­nyásznap megrendezésénél meglát­szott a pártszervezet és az MSzT I helyi csoportja együttműködésé­nek hiánya. Kifünően sikerült a pedagógus nap. Sportogyosületeink jólsikerült sportnapot rendeztek. Hiányosság volt, hogy a vasutas pályán egyetlen felirat sem adta tudtul, hogy a sportesemények milyen alkalomhoz kapcsolódnak. Szép eredményeket értek el a szülői munkaközösségek, amelyek valamennyien sajáf kulturgárdájuk- kal rendeztek kulturdélutánokaf. A Bársony János utcai általános iskolában a vasas kulturgárdi sze­repelt. Dicséret illeti az MKOSz kultnrgárdáját, a zenekarokat és valamennyi kulturcsoportot, ame­lyek lelkesen kivették részüket a munkából. A Magyar-Szovjet Barátság,! Hónap eredményeit a Magyar- Szovjet Társaságnak fel kell hasz­nálnia, hogy elmélyítse a hála, a forró szeretet és barátság érzését a Szovjetunió, a szovjet kultúra iránt. Oda kell hatnia, hogy dől gozó népünk még jobban mégis merje a szovjet kulturáf. A Ba rátsági Hónap értékes eredmé nyeit felhasználva^ mozgósítani kell « tömegeket legnagyobb nem zeti ünnepünk, április i méltó megünneplésére. Az eredményekből le kell szűrni azt. a tapasztalttól, hogy rendszeresítoni kell az üzemi zene- és kulfurdélutánokat. Min­den hónapban központi szervezéssel tudományos, irodalmi és zeneestet kell rendezni, hogy ezúton is nép­szerűsítsük a haladé tudományos kultúrát, elsősorban a szovjet liul tarát, A szervezeti megerősödést érté­kesíteni kell az üzemi és alapszer­vek kiszélesítésére, aktíva-gárda kinevelésére. Ki kell dolgozni ;i mindent átfogó jó tervet, amely­nek alapján a munkát végezni lehet. SOKAT TANULTUNK ES TA PASZTALTUNK a Barátsági Hó napban. Láttunk nagy eseménye­ket, elértünk szép eredményekéi és rájöttünk hibákra. Kékesi elv- társ szavait kell felidéznünk: Nem bízzük el magunkat eredmé, nyeink láttán, de nem esünk két ségbe hibáink miatt, mert azt fel­tárva önkritikával kijavításukról gondoskodunk. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap eredményeit kiértékelve, az MSzT vezetősége szolgálja foko­zott munkával Pártunk, bölca ve­zérünk, Rákosi elvtárs irányítása alatt a szovjet-magyar barátság elmélyítését. KOVÁCS ENDRE Nagyxniskolci Pártbizottság tömegszervező mrmkatársa MNDSz-HIREK Belvárosi székházunkb3n (Karút, czy utca 14 ) vasi,-nap egész nap a varrótanfolyam kK'lítást rendez, melyre az asszonytársak nagy szá­mú látogatását kérik és mindenkit szeretette] várnak a tanfolyam hall­gatói. Hirdetmény. Bontásból Iqkeriiit építési anyagokat a város Vor»-, marty utca 12 szám alatti telepé,í f._hó 27, 28 és 29-én délj 12 órától 1" óráig szabadkézből jutányos áron eladunk. Érdeklődni a városi gazdasági ügyosztálynál Városháza. „GYAPJÚSZÖVET! Dolgosoknak jó munkája, Jó szövetből — jó ruhája“ Miskolci Textílnagykereskedelmi N. Y. MISKOLC, Szentpály-u. 9,a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents