Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-25 / 300. szám
Társas gazdálkodást folytat éberen Őrködik termelő szövetkezete felett« I nagyszerö tervekkel készül a továb munkára I AlóJ'-Kirdlyk út és Hejőbdla dolgozó parasztsága A borsodi parasztság rátalált azokra a társulati formákra, amelyek a legjobban szolgálják éide. keit, — mondja Marko vies János az MDP borsodmegyei bizotlságá. mk falufelelőse. Borsodban a társas gazdaságok fejlettebb formáit;: fogják választani. Erre mutat az a tapasztalat, amit Abod-Király- kuton és HejSbábán szereztünk. Ezt a két gazdaságot tekintette Meg legutóbb a szövekezeti bizott. ság, amely megállapítja, a kor- jnáry milyen segítségére érdemes égy-egy szövetkezet. Ott volt a tanya apraja-nagyja. Várakozással hallgatták Boros Gergely képviselőt, s a többieket, akik nyíltan megmondták: csak azokat a szövetkezeteket támogathatták, amelyeket őszinte társulás! iíándék vezetett. — Ml ezekhez tartozunk, — vágott közbe az egyik parasztember. - A ml szövetkezetünk önkéntesség alapján jött létre, de ragaszkodunk is hozzá miiül a tfz körmünkkel. Tudjuk mi nagyon jól, hogy mit teszünk. Asszonyok is beleszóltak a dologba, hiszen az Intézőbizottság egyik tagja, Szakácsi Gyuláné kő- gfáük való. — Bizony, ml eleinte nem nagyon akartuk ezt a társulást, cgyi- Künk-másikunk veszekedett is az urával, de most annál jobban őrű lünk, s csak azt sajnáljuk, hogy nem több földdel mentünk a szövetkezetbe. így is van. Ferencsik József teák négy holdat adott be először, de aztán ráadásul bevitte valamennyi földjét, mind a 15 holdat. A szomszédja Hódosi Gyula is hallgatott a tanacsra és ő is 15 hold- áal ment bele a szövetkezetbe. Egymásután jelentik be, hogy jövőre a tanya minden dobozó parasztja beviszi a szövetkezetbe valamennyi földjét. Sertés* és juhtenyészet is lesz Vita volt eleinte, hogyan osszák izét aratáskor a termést Egyesek azt mondották, hogy a társulás maradjon csak a vetésnél. — Ez nem lesz jó, emberek, — szóit a vitába Szakácsi Gyuláné —, hiszen akkor azok, akiknek rosz- •zabb föld jut, ugyanannyi munkáért kevesebb termést kapnak. .Végül is megállapodtak, hogy a termelést egyenlő arányban, a munka arányiban osztják szét, de mindegyik egész családjával dolgozni fog. * A 17 tagú szövetkezet nagyszabású terveket terjesztett a bizottság elé. Van már bérhizlalójuk 50 , ökörrel, juh és sertéstenyészetet is szeretnének. Ismertették az egész gazdasági tervet s a bizottság nem Js sajnálta az időt és fáradságot. A fegaprólékosabban belemélyedt a kérdésbe, tanácsokat adott. Meg- ; Ígérte, hogy hamarosan megérhetik a segítség, amire szükségük »an. — Köszönjük előre is, — őrven- Seztck az abódkirálykutiak, — hát csak jöjjenek el máskor Hs, az aratáskor is, hogy megmutassuk, mire mentünk. A hejőbábaiak nem törődnek az acsarkodókkal Hejöbábán szintén nagy szeretettel fogadták a bizottságot és szívesen eldicsekedtek eddigi ered. «(lényeikkel. — Eleinte, bizony, sokat támadtak bennünket —• meséli K. Tóth Gyula, a szövetkezet elnöke s a Kisgazdapárt helyi elnöke. Nem rettentek vissza a reakció ijesztgetéseitől, összefogtak és egyelőre 97 holdon megalakították a szövetkezetét. — Ijesztettek bennünket, hogy majd civódások lesznek a társulás miatt — szólalt meg Nagy Mi. liálvné. Nahát arra hiába számítanak. Egyetértéssel és barátsággal fogjuk elintézni dolgainkat. Nem is lesz hiba nálunk semmi. Itt van a szomszédban a traktor* állomás, az !s segít ma(d ne. künk. Jobban meg fogja szántani a földjeinket, mint mi tudnánk a tehénkéinkkel, a a jól megdolgozott föld ontja majd az életet. ök szántják föl ezt a 20 holdat, amivel elmaradtunk a kulákok miatt. — Majd meglátják a szomszédok, hogy mire jutunk — mosolyog Ipi Gyula. — Láttam én ezt a Szovjetunióban. Azt sajnálom csak, hogy nem mentem bele valamennyi földemmel a szövetkezetbe; no majd jövőre. — Az ám, nagy a család. Hét gyerek van, lesz hol dolgozniok- Nem kell elmenni harmadosnak, napszámosnak, kenyeret ad a sző. vetkezet. h A TAGGYŰLÉSEK ELOKESZITESE felülvizsgáló bizottságok Jogával és a felülvizsgálás során határozati javaslatának végrehaj. tása, illetve Jóváhagyása pártszervezeteink taggyűlésén történik. Az eddig szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a tag gyűlések sok esetben nem g Politikai Bizottság határozatának szellemében folynak le. MIT JELENT A TAGGYŰLÉS a Magyar Dolgozók Pártja szervezeti életében? A demokratikus ceníralizmu* elve alapján a taggyűlés vitatja meg a pártseerve. zet életében előforduló minden nagy és kis eseményt. Ez a<t jelenti. hogy a taggyűlés dönt g felülvizsgálat során a Pártban tévő idegen elemek kizárásáról, a Pártban lévő becsületes szorgalmas, de a párttagságra még nem érett tagok, tagjelöltté való át. minősítéséről. Elvtársaink nem látják még ennek döntő jelentőségét, nem élnek a párttag adott Diósgyőrvasgyári munkások utal“ műfajnak: merre haladban a magyar íród atom Megtisztelő megbízatás, amelynek lelkiismeretesen eléget kell tennem — mondám magam, ban. — Kicsit kényszeredetten. kiV telességszerüen nyúlok az ira'cso- móhoz, amely a diósgyőrvasgySri irodalmi pályázatra beérkezett ver. seket, elbeszéléseket tartalmazza. Találomra kihúzok egyét „A GYÁR ZENÉJE” — olvasom a veis címét. ,,Ködös, szürke őszi hajnalon Vasgyárunk fújását hallgatom S mint annyi elmúlt éven át, E dallamtalan dallamon Elmerengek... PoRipás ütemű, hullámzó muzsikáin sorok váltakoznak, ilf-ott még nyekergő.döcögő, meg-ireg- bicsakló sorokkal, de a versszakokból friss levegő árad, a felszaba- dultság, a dolgozók új éleire iá. madásának tudata, napjaink-per- eeink problémái szólnak hozzánk, s a biztatás a több, a jobb munkára, amelyért most már érdemes m:g. fesz'teni az inakat, hiszen ,,Tléd az ország, tiéd a gyár, Muzsikálja a gépkaítogás”, A közönyt, a kényszeredettséget fokozódó érdeklődés, lázas izgalom váltja fel. Mohón rohanok végig a prózai írásokon: mi foglalkoztatja, mi vonzzal az írásszerető vasgyári dolgozókat? Hátha a tárgy, választás, a feldolgozás, a cselekmények gördítése utat mutathat útkereső irodalmunknak. Hátha felbukkan egy friss érdeklődésű te. hetség, aki jelzi az irányt, amely felé haladni kell. „Hőst már újra élűnk, szak társ" Kit rejt vájjon éz a „Késő ősz" ieligéiü pályázat, amely a felszabadulás utáni első munkanap 'ok- íéle tényezőből adódó felei1'etet- len élményét dolgozza fel; az ostrom elmúltával a pincelyukakból előbűvó munkás fojtott izgalmát s aggodalmát: Mit talál üzeméből? S a kitörő öröm. hogy a kis műhely ép. Aztán ahogy a munkások hozzálátnak a rendcsináláshoz. Élőké- rülnek az elreitett szerszámok s a temetői csendet felvált fa a munka boldogító zenéje. „A munka- riadót hirdették a szapora kalapács. ü*ések. Szemük lángolt, arcukon kígyóit a munkavágy tüze. Izmaik akaratlanul is megfeszültek, s úgy érezték, ezen a napon a legnagyobb erőfeszítést kívánó feladattal is sikerrel birkóznának meg.” K’ssé rnm',nf'kusba fordul az elbeszélés: az öreg Jani bácsi ha- i talmas táblát kovácsol ki, amit az ' üzem homlokfalára tűznek ki, raj- i ta a felirat: „A munka újjászületése". De romantika volt.e az első találkozás a felszabadult Gyárral, a romokon való kesergés legyűrése, kétségbeesés helyett * szerszám megragadása. Nem! A valóság megérzése volt ez, azé, hogy újjászületett a munka s újjászületett a munkás. ,,Most már újra élünk szaktárs. És a Martin, az Elektróacélmű, a Nagyolvasztó s a Kelet Villamosközpont kéményei ismét pipázni kezdtek. Halványsárga füst bodrok pöfékeltek a kitisztult derűs Jégben. Valahonnan egy transzformá- tor zúgását lopta meg az enyhe szellő és távoli kalapác&fitések csengő dallama űzte el a gyár álmát.." Új problémák, friss megfigyelések Versek és elbeszélések mind a friss élményeket fonják körül: a munks s a gyár megváltozott viszonyát, a termelés problémáit, a dolgozó ember gondját, baját, örömét, új reményét. „Saját jobbsorsát önti. formálja, Acéliávából fürgén az öntő Es minden telt üst sistergő dala: Szebb jövőnk elé dalolt köszöntő. A kőüst teljék újra és újra S az acél pokla kenyérbe hűljön, Hogy a kínbavert ember arcára Végre kacagó élet derüljön. A „Két könnycsepp” írója leple, zetlenűj tárja fel azokat az ellentéteket, amelyek ß munkaverseny kezdetekor az üzemi dolgozók többsége s ellenző kisebbsége között támadtak s szinte meghatóan mutatja be, hogyan .vezetik rá az öntudatosak a szemellenzőseket az igazságra s állnak be azok is a nagyobb termelésért, a szebb holnapért tömörülő sorokba. Többen is foglalkoznak azokkal a társa, dalmi, lélektani poblémákkal, arie. lyek e kimagasló teljesítményt nyújtó dolgozók, ez élmunkások és társaik viszonyából adódnak. Pompás kis írás a „Vándor” jelíégjü „A sipka felrepül” c. elbeszélés, amely fejlett megtigyeiőképességről tanúskodva rajzolja meg e munka, versennyel eleinte szemben álló dolgozók fokozatos átalakulását a letagadhatatlan tények s eredmények hatása alatt Tanulság ax fráknalc Szolgáinak-« valamiféle tanulság, gai ezek ■ jobbára munkáskézből eredő frások, akár % hivatásos íróknak, akár az írás titkos szerelmeseinek. Nagyonls! üzenik: az a hatalmas mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi változás, amely országunkban végbement, a népi demokrácia csodálatos lendületű fejődése ezerszám kínálja a témákat, az élményeket, az anyagot az frónak. Az az író, aki igényt tart „haladó” jelzőre ,s a hamisítatlan valóságot akarja megmutatni a művészi realizmus eszközeivel, merje áttörni a szokványkereteket, számoljon le t polgári Ideológia Irodaim' bstá- saival. szívja magába a* új, friss élménveket, kerül őn köze! azokhoz, akik a földeken, a munkapadoknál. az Irodákban és műhelyekben építik a dolgozók v'lágát. Igen, Írjanak a magyar frók verset, novellát, drámát a tBbhtermefésrő!, az élmunkásokról, a felszabadulásunkkal adott, szinte kimeríthetetlen gazdaságú tárgyakról. Mutassák meg írásaikban a dolgozó nép lenyűgöző éoitő lendületét, az eléje táruló csodálatos perspektívákat, « kibontakozó magasabbrendü, új, szocialista világot. SÁRKÖZI ANDOR. Teamül ét pettyem. 'Ha^ukel&dkeä.elm 'Hetnkeü 'Vállalat 8*m ss. fiókja valamennyi textilgyár minden pamut és selyemtennékéből dús raktárral Ész, km-gyar ország fc hkeresV edőmek rendelkezésére áll ívnSKOTC S/EVrrAT Y-". •*. - Tol fon: a felülvizsgáló bizottságok határozatának megvitatásában, jóváj hagyásában, esetleg megváltoztatásában nem vesznek kellő Kép- pen részt. Ugyanakkor megállapíthatjuk azt, hogy pártszervezeteink vezetőségei sincsenek tudatában a taggyűlések nevelő, épít# hatásának így a taggyűlés elé terjesztett javaslatot nem dolgozzák ki megfelelően, a javaslatot elterjesztő elvtárs — a vezetőség tagja — nem Ismerteti az Illető személy adatait, munkahelyét s a felülvizsgáló bizottság által észlelt hibák, hiányosságok és l‘ár„ tünk szempontjából bűnös tsele- kedetek felsorolását is hiányosan végzi el. HOGYAN KELL LEFOLYNIA’ A TAGGYŰLÉSNEK? A taggyűlés Időpontjának meghatározása melleit a vezetőségnek mozgósítania kell a pártblzalmlakat, a pártszervezet aktíváját, minden pártmunkását, hogy a taggyü'é* •cn • pártszervezethez tartozó Összes tagok megjelenjenek. A PART AKKOR LESZ ERŐS, ha a tagok egymás hibáit, gyengeségeit nyíltan a taggyűlés elé visz k és a helyes kritika — ön. kritika alapján megbírálják s párttag jó és rossz tulajdonságait, cselekedeteit és így a pártba nem való elemeket kiszűri Iák, kizárják soraikból A MOSzK üzem! pártszervezetében megtartott taggyűlésen a kizárás] Javaslatot vita követte, ahol felsorakoztatták a határozat mellette é$ ellene a védelem és a vád érveit. A túlnyomó nagy többség helyesen kialakult véleménye döntött a kizárás felett Nem ijgy volt egyik fontos nagyüzemünk taggyűlésén, ahol sem a javaslat melleit, sem ellene fel. szolalás nem hangzott eL El így nem helyes. Nem helyei azért, mert nem bontakozott ki a tagság részvétele a döntésbe« és ha lényegében meg is szavazták, a Javaslatot el is fogadták, nem volt megnyugtató a határosat. MIÉRT VAN ENNEK JELENTŐSÉGE? A felülvizsgált bizottságok lényegében munkájuk közben tévedhetnek Is — jóllehet igyekeznek teljes alapossággal végezni munkájukat — és ha vita nincs nem jön felszínre az esetleg még nem ismert jó vagy rossz tulajdonsága a javasolt káderoknak. Ezért a városi, falusi alapszervezetek vezetőségei fordítsanak nagy gondot a javaslat előter'esztésére a vita kialakul fi. sira és minden tágnak a taggyűlésen való megjelenésére. Helye* az, ha a nagyüzemek, városi, kerületi pártszervezeteink nem összevont taggyűlésen vitatják meg és hozzák meg a haátroza. tot a javaslatok felett, hanem műheiyl, alapszervezeti, városban körzeti taggyűlésen történik meg a határozat, a javastat megvitatása. Ebben a munkában, • tagság felülvizsgálásában a pártbizalmiaknak döntő szerepük van. De a felülvizsgálás az egész tagság ügye kefl hogy legyen, így min. den párttag kötelessége segíteni egyrészt a felülvizsgáló bizottságoknak. másrészt a páríbizal- mlaknak a párttagokról ismert tények közlésével. H* így végezzük munkánkat, pártunk erős é» hatalmas lesz és a reá váró feladatot minden bizonnyal maradéktalanul megoldja. GATTYAN JANOS 15
