Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-19 / 162. szám

Á Függetlenségi Front borsodi szervezeteinek felhívása a megye dolgozó parasztságához Szombaton délután fontos értekezlet színhelye v°lt a miskolci vármegyháza- Fekete Mihály, Bor~ Sod-Oömör megye és Miskolc főispánja és közeAlátási kormánybiztosa hírfa össze a tanácskozást, amely a cséplés-edenőrzés és terméshc&zolgált(jí᧠kérdéseivel foglalkozott Az értekezlet résztvevői a vármegye köz- igazgatása részémi Feketß Mihály föispán-kormAnybizfos, dr. Baíogh Ferenc alispán, dr, Kovács Lóránt vm. főjegyző, Tímár Árpád megyei közellátási felügyelő, a Magyar Dolgozók Pártja részéről Prpszol József , országgyűlési képviselő\ megyei titkár, a Független Kisgazda, Fáit részéről Drótos Lajos megyei titkár, dr• Sásdí Ernő vm. tiszti főügyész, a Nemzeti Paraszt Párt részéről Tóth Károly megyei Htkár, továbbá ifj. Orosz Sándor országgyűlési képvisefő az UFOSz, Sepsi János, a FjSKOSz megyei titkára, Vajda Gábor az Éssakmagyarország, Gyuricskó Béla n Miskolci Hírlap felelős szerkesztője voltak. Az értekezlet teljes egyetértésben tárgyalta meg a cséplésellenörzég é§ fgrménybeszoWáltatás végrehaj­tására kiadott kormányrendeletek ellenőrzését és a megye élelmezésének Ss vetőmagelJátásának biztosítása érdekében a megjelentekből ellenőrző bizottság alakítását határozta el azzal, hogy községenként hasonló bizottságokat alakítsanak a cséplés és beszolgáltatás rendelet^ végrehajtásának ellenőrzésére. Az értekezlet az alábbi felhívással fordult a megye dolgozo parasztságához; ÍTÍ8UA A MASNII SOGGYANTAABüSYIB t?> Borsod-Gömör vármegye dolgozó parasztságához! Vármegyénk dolgozó népéhez! Borsod. Dömör paraszti dolgozói! Képviselők, demokratikus pártok, hatóságok és népi szervek, a dolgozó parasztság gazdasá­gi érdekeit védők, szakmai szervezetek vezetői, meleg szeretettel fordulnak a me­gye becsületes, dolgos paraszti népe le­ié, amely most végzi egész évi szorgal- nas munkájának eredményeként az élet betartását szerte a megyében. Három keserves, aszálysujtotta esz­tendő után végre a magyar parasztság fáradságos küzdelme megtenni gyümöl­csét Országos viszonylatban mintegy 20 millió métermázsa kenyérmagvat ta­karítanak be az idén a falvak dolgozol. Ezzel most már biztosítani lehet az or­szág kenyerét és gondoskodni tudunk a ' zavartalan vetőmagellátásról is. Nem lesz tehát kenyérgondunk, nem 'esz bajunk a vetőmaggal, ha jól vigyá- runk, hogy minden szem gabona a meg­ölelő helyre jusson! A nép kormánya, a demokratikus ma­gyar kormány rendeletéivel gondoskodik erről, de a falu minden dolgozójának rajta kell tartania a szemét az aratáson, a csép­icsen, az őrlésen, ha biztosítani akarja a kenyeret ha gyo'sítani akarjuk a dolgozó paraszt­ság felemelkedését. Tavaly mintegy 2 millió mázsa búza tűnt el a falvak lelkiismeretlen vámsze- dőinek bűnös kezén. Ezért lett úrrá a nélkülözés a város és a falu ellátatlan­jai fölött, ezért hiányzott sok helyen a vetőmag, ezért kellett újra meg újra beszolgáltatással,-. fejadagctökkentéusel zaklatni a parasztságot 1 Azt akarjuk, hogy ez az Idő soha tob- fé vissza ne jöjjön! Azt akarjuk, hogy a falvak becsületes dolgozói zavartalanul élvezhessék nutr»- tájuk gyümölcsét! Ezt biztosítják a kormány rendeletéi. A múlttal szemben most mindenkinek biz­tosítja a demokrácia a kenyeret. Első a dolgozó parasztcsaládok fejadagja, a föld nagysága szerint szükséges vetőmag és i gazdasági szükséglet. Ezután jelentke­zik csak az állam, nogy az egész nem­zet iránti kötelességteljesitésere figyel­meztessen. A fennmaradó mennyiséggel a termelő szabadon rendelkezik. Az öt holdon aluli parasztbirtok után csak földadót kell fizetni, de semmi be­szolgáltatást. 15 holdig is alacsony a beszolgáltatási kötelezettség, azonielül pedig igazságos módon, a birtok nagysá­gával arányosan emelkedik. A beszolgál­tatásra kerülő terményt az idén is ép- úgy 60 forintért veszi át az állam, mint tavaly, sőt az idejében beszolgáitatók- uak még mázsánként 10, illetve 5 forin­tot jutalmul is fizet, noha a búza Világ­piaci ára már 50 forint alá esett. Az iparit munkásság egyidejűleg állandóan smli a termelést és az ebből származó nagyobb mennyiségű és olcsóbb áru iparcikk rövidesen eljut a falu dolgo­zóihoz. Persze, akadnak olyanok a cséplőgép­tulajdonosok, malmosok és nagygazdák között, akik a nemzet érdekével szem- áeszálíva, önös céljuktól vezetve, izgat­nak a kormány rendeletel ellen. Tudják, hogy ezek a renleletek a dolgozó pa­rasztság életének men ja vitását sesritik elő, azért izgatnak a beszolgáltatás el­len, őzért nem tetszik nekik a mezőgaz­daság fejlesztését előmozdító hozzájáru­lás, mert tudják, hogy mindez a dolgo­zó szegényparasztságot és a városi dol­gozókat erősíti, a magyar nép jólétét biztosítja. Borsod-Gömör megye dolgozó paraszt­sága már példát mutatott az országnak, amikor a mezőgazdaság termelési verse­nyében az élre tört. Példát kell mutat­nia most is, amikor arról van sző, hogy az új termést ne engedjük feketéző ha­szonlesők kezén elsikkadni, hanem an. nak minden szemét a nép javára fordít­suk! A nép pártjai, a parasztság hatalmas szervezetek a megye közigazgatási ha­tóságai ott állanak Borsod dolgozó pa­rasztsága mellett, hogy megvédjék a nép kenyerét, építsék a nép jólétét és boldogságát és rácsapjanak annak a ke­zére, aki a dolgozó paraszt szája elől akarja ellopni, a dolgozó városi ember kezéből akarja kiütni a magyar föld ke­nyerét! Ezért alakult meg az alulírottakból a borsodi nép ügyének hű képviselőiből az a bizottság, arfiely a nemzeti Eüggetlen- ségi Front szellemében hív minden ha­zafias dolgozó gazdát és polgárt, hogy becsületesen teljesítse kötelességét. Ilyen bizottságok alakuljanak minden község­ben és végezzék el feladatukat a nem­zet érdekében, a cséplés és beszolgálta­tás ellenőrzése körül. Borsod dolgozó parasztságai Vigyázz o cséplésnél, meg ne lopjanak téged és a hazát, ne késlekedj a beszolgáltatással, nemcsak azért, mert külön jutalmat kapsz érte, hanem azért sem, mert ez kötelességed nemzeteddel es önmagaddal szemben! Ha most becsületesen teljesí­ted kötelességedet, úgy egész évben nyu­godtan dolgozhatsz és nem leszél kitéve felesleges zaklatásnak. Ne tűrd a visszaéléseket, ne engedd I meg a rendeletek megszegését! Ne hagyd magadat megtéveszteni a romlásodra törő, harácsoló ellenségtől? Leplezd le és szolgáltasd ki a törvény, teljes szigorának! így munkálod saját jövődet ,igy biw tosítod saját felemelkedésedet, így te­remted meg magadnak, családodnak^ nemzetednek a jólétet és boldogságot! Fekete A\>hály sk., főispán közellátási kormánybiztos Dr. Balogh Ferenc sk., alispán Timár Árpád sk., Prieszol József sk., a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára Drótos Lajos sk., a Független Kisgazdapárt megyei titkára Tóth Károly sk., , a Nemzeti Parasztpárt megyei titkára Orosz Sándor sk., az UFOSz megyei titkár:. Sepsi János sk., a FÉKOSz megyei titkára Halálraítéltek Szüle László cseniötszázadost, a honvédek szadista gyilkosát A tárgyaláson letartóztatták a tanúként beidézett „rémőrmestert“ A miskolci népbíróság dr. Fűrész ta­nácsa háromnapos tárgyalás után szom­baton délután hirdetett ítéletet Szüle László volt csenlőrszázados, zászlóalj­parancsnok és Őri Ferenc volt csapat­csendőr háborús és népellenes bűn­ügyében. Zsúfolt tárgyalóteremben folytatta a tanács a tanuk kihallgatását. Balázs Ernő bodrogolaszti lelkész szerint a fa­luban mindenki tudott a kivégzésekről. Az egyik honvéd holttestét a papiak előtt, a másikét a kastély előtt táblá­val közszemlére tették ki. Határozottan állítja s a vádlott szemébe mondja ,hogy azt a következő kijelentést tette: »így fogok mindenkit elintézni, aki nem jelentkezik Szálasi hadparan­csára!* Bodnár Zsigmond fehérgyarmati föld­műves elmondotta: A visszavonuláskor Delatin térségében egy völgykatlanban Igyekeztek összeszedni a menekülő kato­nákat. Szüle biztosító járőröket küldött ki a hegyoldalba megtudni, uincsenek-e ott partizánok. A járőr elfogott két szökevény ruszin katonát, Szüle kiadta a parancsot, hogy agyon kell őket lőni. A tanú saját szemével látta, amint a gödröket is megásták. Tibor Sándor volt csapatcsendőr őr­mestert hallgatta ki o bíróság, aki an­nak idején Szüle mellett teljesített szol­gálatot. Ó hajtotta végre a Szüle által kiszabott büntetéseket. A tanuk szemé­be mondták, hogy semmivel sem különb a vádlottnál, mert a botozásokat' mindég úgy haj­totta végre, hogy a katonák elájultak utána. Az idegen katonáknak, akik a századhoz kerültek, úgy mutatkozott bei, mint »rém-őrmester*. A népügyészség a tanú vallomása után elrendelte Tibor Sándor előzetes le­tartóztatását, azonnal lekisérték b fogházba. A vád- és védőbeszéd után a bíróság tanácskozásra vonult vissza. A délutáni órákban hozta meg ítéletét. Szüle Lászlót többrendbeli törvényte­len kivégzésért halálra ítélte, az is-, meretlen helyen tartózkodó Őri Ferenc csapatcsendőrt pedig IC évi fegyházra., A bíróság súlyosbító körülménykén* mérlegelte, hogy a vádlott akkor kövei;- te el rémletteit, amikor már a nyilason voltak hatalmon, a háború kimenetele nem lehetett kétséges és olyanokat vé­geztetett ki, akik a háború szörnyűségei után húzódtak meg szülőfalujukban. Az ítélet ellen a védő semmiségi pa­nasszal élU így. végső fokon a NOT) dönt az ügyben. VegyBk Igénybe az eifiaiös iiÉzheiyreállitÉsi külcsöet! A kormány újabb rendelettel meg­könnyítette a romos lakások helyreállí­tására rgénybevehető kölcsön feltételeit. Az eddigi öt év helyett a kölcsön visv szafizetésének idejét 10 évre hosszab­bította meg s ezzel lehetővé tette a kis­pénzű dolgozók számára is, hogy cse­kély havi részletfizetés mellett vehessék igénybe a kölcsönt az épületek helyre, állítására. Az építés és közmimkaügyi föigaacgn, tóság felhívja a háztulajdonosok és a romos lakások lielyreállítóirvik figyel­mét a hivatalos közlöny 1948 július 27-1 144. számában megjelent rendeletre^ hogy az előnyös kölcsönt minél többen vegyek igénybe. ÉSZAK MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents