Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-19 / 162. szám
I Jó kMBiiísía al írsz lenni? SztmiRiriumi záróvizsgán az MDF Kossuth pártszervezetében TANULJ! |- 1 pártszervezetekben, szakazervez«• lekben mindenütt lendületes munka : iotyik. A Magyar Dolgozók Pártjának régebbi és új tagjai egyaránt igyekeznek a szemináriumokon megismerkedni a párt ideológiai alapjaival, politikai, gazdasági és sze-vezeti célkitűzéseivel, meet tudják, hogy megfelelő ideológiai felkészültség nélkül nem szolgálhatják helyesen a népi demokráciát és «zen keresztül a szocializmus építését. .... A Kossuth pártszervezet szemmáriumi záróvizsgáján a hallgatók között ott látunk régi kommunistákat, volt szociáldemokratákat s ott látunk újonnan jelentkezett tagjelölteket is. Szívesein jelentkeznek a szemináriumokra a régibb párttagok is, akik érzik, hogy ideológiai felkészültségük hiányos s azt pötolniok kell. A szeminárium előadója egymás után adja fel a kérdéseket. Mi a párt, miért élen járó párt a Magyar Dolgozók Pártja? Ml a demokratikus centralizmus? Mit tud a tőkés termeléés válságáról? Mi az imperializmus, a Marshall-terv, a Trtitnan-elv? Hány rétegre tagozódik a parasztság, mi a lényege a Szovjetunió nemzetiségi politikájának? s így tovább. Egy-egy kérdésre hatan-nyolcan is »karnak válaszolni. A kérdés nem kerül }e a napirendről, amíg a feleletekből ki nem alakú] a leghelyesebb, legszabato- sabb válasz. A hallgatók 40 százaléka nő, minden rétegből látunk résztvevőket. Az értelmiségiek készséggel, örömmel pótolják Uíoknak az ismereteknek hiányát, amelyekhez a múlt rendszer alatt nem juthatták hozzá; hamis fogalmaik voltak a szocializmus, a kommunizmus, o társadalmi haladás kérdéseiről, a Szovjetunióról, nemzetiségről és nemzetköziségről a a társadalomfejlődés törvényszerűségeiről. — Csak most, hogy már tudunk valamit, látjuk azt, hogy még mennyi min- éent nem tudunk — mondja az egyik vizsgázó. — Mennyit kell még tanút- frank, hogy jó kommunisták legyünk! — Én azt hittem, hogy jó párttag wagyok — mondja az egyik tisztviselő. MaU már tudom, hogy csak most kezdek jó párttag lenni, még sokat kell olvasnom, tanulnom, hogy tökéletesen azzá legyek. Erezzük — mondják valamennyien —, hogy megerősödtünk, kinyílt a szemünk. Most tudjuk csak igazán, milyen nagy, céltudatos küzdelem az, amit a Magyar Dolgozók Pártja, mint élcsapat vív a dolgozók teljes felszabadításáért és felemeléséért Felfüggesztenék a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének önkormányzatát ideiglenesen miniszteri biztost neveztek ki a szervezet élér** A belügyminiszter a Magyarország; DéÖszlávok Demokratikus Szövetségének önkormányzatát jdjeg leneseit felfüggesztette- A felfüggesztés tartamára miniszteri biztosul Gynska János sátoraljaújhelyi lakost jelölte ki. Utasította a biztost, hogy működésében a Magyarországon élő délszlávok jogainak megóvását fokozottan tartsa, »sem atóu. Az egyesületi önkormányzat fetfug. geszfése ideiglenes és oka a vezetőség egyeg tagjainak demokráciaelle- n«s magatartása! A miniszteri biztos fe’ítdataj közé tartozik, hogy a szükséges intézkedések végrehajtásával előkészítse ffl* önkormányzat visszaállítását. így értelmezik a día&aeUáptU... NUMERUS NULLUS A NÉGEREK SZÁMÁRA- A* USA hát (lélj államiban lakó 9 millió néger oldj. akik számos helye» « lakosság 75 százalékát teszik ki, úgyszólván teljesen el v*fl zárva a főiskolai tanulás lehetősége. A lő orvosi íői«ofába ©gyepein néger iratkozhatok be, & lő jogi főiskola közül pedig egyeben egy főiskola engedj meg, hogy — szigorúan meghatározod igen kis százalékban — négerek is látogathassák. Az amerikai fajelmé!«; és faji üldözés — a wranenig ©fa«- sueokkal, sőt numerus nyilasokkal — swmmtjben se1» manad el a s*ó- mimikna olyan ismerős fasiszta rendszabályok KANADÁBA^ ELKOBOZZAK PUSK/N, WHfTMAN, TOLSZTOJ KÖNYVBIT- Puskin és Walt Whitman verseit. Tolsztoj Loó „Karenina, Anna“ és „Háború é* béke'4 főmű regényeit, valamint Edgar Pnov kínai könyveit a kanadai Montrealban a kormányhd*éságoK mint Jfedfor- gató irodalmat* lefogják, ügy látszik esf nevezik ,,angolszász kultúr föléntmeK ' " - ^ ANTlFASIZMUSfíRT — BÖRTÖN. A legfel«®* törvény»** helybenhagyta az a'sóbbfoku bíróságok ítéletét, mely 6 hónapi börtönbüntetést szabott ki dr. Barskyra. az Antifascist Refugee Committee ‘(antifasiszta menekültek bizottsága) elnökére és háromhavi börtönbüntetést a bizottság 10 más tagjára köztük Lusztjg Jmrére, a magyar származású szaksaervezeti vezetőre- Az Antifascist Committee Amerika leíkiismere- tének legragyogóbb demokrstik-u* tradícióinak kifejezője éa továbbvív*je. Ez a bizottság volt a hős spanyol szabadságharcosok támogatásának fő szervezője Amerikában- Ezrek é* ezrek életét mentette meg. Jelenleg kb. 30.000 spanyol szabiadsiágharcon él Franciaországban, akiknek; életben tartásához ez a nagyszerű bizottság pótoHhiaftatlain hozzájárulást nyújtottHOWARD FAST „TOM PAlNK" C/MÜ KÖNYVÉT kitiltó*fák az USA egyetemeiről ét. iskoláiból, a könyv szerzőjét pedig: „amfrikaelle- n«s tevékenysége miatt* börtönnel fenyegetik. 19U-ben m tmerikai katonai hatóságok ugyan*# a könyvet, mint legjobb demokratikus nevelő eszközt ingyen terjesztették Európában. Mindezen Pedig esők az csodálkozik, aki nem tudja, hogy az amerikai politfka, 191/5 óta odáig fajult, hogy a demokratikus eszméket nemhogy nem terjeszti, hanem üldözi és ehelyett inkább a fasizmust támogat ja. ■ ■ /. , Uszított o beszolgáltatás eilen egy szirmabeseayöi gozds Fmj rmabesenyő községben H. Kollár András ax iskolában megtartó1* gyűlésen, ahol a falu jegyzője a beazolgáStatási rendeletét ismertette, állandó közbeezótásokfcal zavarta s gyűlés menetét. Többek «főtt kijelentette: „Nemérdemes beszolgáltatni, mert még a fejadagot jg elvették".. Az államvédelmi osztály őrizetbe V©t*6 s hazug kijelentése miatt indítot% ellen© az eljárást. Men lesz elégedve ha szükségletét Swum osemegeüzletébén széni be Mindig minőség! Széchenyi.utoa 40. sx. — Párizsban nem divat a hosszú szoknya. Párizsban, a női divat hazájában a nők szoknyája egy centivel sem hosszabbodott tneg tavaly óta. A ! fiatal leányok gyakran térden felöli ruhákban pompáznak. Az elegáns negyedekben ugyan lehet földet söprő szoknyákat látni, viselőik azonban gyakran egyáltalán nem tudnak franciául. Qsztrovszíij ^Jilvolaj AU szejevics * s«ovjet regényirodalom kimagasló egyénisége. Korán bekapcsolódott a forradalom foldala t*i mozgalmaiba, később belépet* a ^örös Hadsereg lovasságához. A harcokban hősiességével többször kitüntette magát. Megsebesült. nyomorék let*, majd megvakult. Kemény akarattal ur-"á ie*t nehéz helyzetén s egyre izmosabb, éicesebotn zengő íróvá éret*. írásai ölet8*©- yúségükkeA forradalmi optimumokkal tűnnek ki. A forradalmi harcokban szerzett élményeit, benyomásait több izgalmasan reális, bővérű iázasiramú Írásában rögzítette. Az intervenciós háború eseményeiből merít; tárgyát, fő műve: „Az acélt megedzj.k“. Ebből közöljük az alábbj' részletet; 1920 június 5 én Bud- tjonnyj első lovtas hadserege ismétlődő heves támadással áttörte a III. és IV. lengyel hadsereg frontját, elsöpörte az utat elzáró Qavicki tábo'nok lovasdandárját és Ruasinya Irányába nyomult előre. A lengyel hadvezetőség lázas sietséggel tervezte az ellentámadást az áttörés elreteszelé- sére. Alig érkeztek tneg a páncélos tankok, öt fánk Pogrebiscse állomására, máris az ütközet helyére irányították. A lovas hadsereg bekerítette Zarudn'ycit. ahonhán az ellentámadást előkészítették, s így hátába került a lengyel hadseregnek. ötödikén Korniczk'j tábornok tovashadosz- látya st első lovas hadseregre vetette magát, azzal a célkitűzéssel, hogy a hátországban zúzza össze azt a had- se'eget, amelynek a lengyel parancsnokság véleménye szerint csak az lehet a feladata, hogy a lengyelek legfontosabb sztratégiai pontját, Ka- zatiint elfoglalja. Ez semmikép sem enyhítette a fehér-lengyelek helyzetét. — Másodnap ugyan az orosz, lovasság mögötti területen hatalmas lovas csapattest pusztította az ellenség támpontjait és éppen e . Kievet megszálló lengyel csapatokat fenyegétte. A ovas hadosztály eleusztította a vasiiti hidakat, szétrombolta a vasoályát, hogy megakadályozza a lengyelek visz- szavomilását. óA. hadifoglyoktól nyert értesülések szerint Zsi- tomirban volt a hadsereg vezérkara, — da valóságban a frontvezérkar volt ott. A lovas hadsereg parancsnoki elhatározta, hogy elfoglalja Zsitomir és Berdícsev vasúti csomópontokat és közigazgatási központokat. Június -7-én a negyedik lovasdandár már megrohanta Zsitomirt. Korcsagin már az egyik lovasszázad jobbszárnyán lovagolt az elesett Kul iái ko helyett A lovasok magukhoz kérték a századba, nem akartak elengedni ilyen hír s harmonikást. Széles félkörben rohanták meg Zsitomrt. A vöd, felhevült lovak fé- kövesztetten vágtattak, a ka'dokon ezüstösen rs'Pámloft ? napsugár Patáik alatt repült a föld, elérték már az előváros kertjeit. A hadosztály már benn járt Zsitomir szívében, s félelmetes harck'áltása: Dajos! a Halál iszonyatával remegtette meg a levegőt... A meglepei lengyelek alig tanúsítottak ellenállást. A hely- ő-séget elseperték. Korcsagin lova nyakához hajolva vágtatott. Mellette vékonylábú fekete lován Toplato. — Szinte Pavel orra előtt vágta le a lengyel |e- gionistát, aki csak későn emelte magasabbra szuronyát. Fékeveszerten vágtattak. A paták dobogtak a kövezeten, a patkók csattogtak. Egy útkereszteződésnél hirtelen gépfegyver bukkant fel. Három kék egyenruhás, szögletes csákójú katona szorgoskodott kö- -filöite. A negyed’k aranysujtásos gallérú, revolverét nekik szögezte. Sem Toptalo, sem Korcsagin nem tudták visszatartani lovukat. A csoportnak vágtattak. A ti <ozt Korcsarrmt vett« cé'ba... A golyó az arcát h^rzso’ta .. (ié’t tévesztett. . A hadnaerv h-mva*- '■árródo't a vágtató lé ^ rrórifn rrvvf»f-öbögássej csattant fel halálos tüze egyre gyorsolt. Toptalo lovastól együtt eldőlt a kövezeten, PaveJ csődére felágaskodott, egy ugrással átlendült a holttesteksu, az ellenséges katonák közé, Pa vei kardja fényes ívet rajzolva levágott egy szögletes csikóra... Mint féktelen útidat ömlött utána a század, a kardok szikrázva suhintottak. * . A borion keskeny folyosóit kiáltás verte fel. A megkínzott, sápadt emberekkel tömött cellák izgalomban remegtek. A városban állt a harc. hinni a szabadulásban. Szabad-e reménykedni. Lehetséges, hogy eljöttek a mieink? Az udvarban puska- ropogás. A folyosókon vad futkosás. Felcsattan egy testvéri hang: — Elvtársak, szabadság! Pavel a cellához roé hant. A nehéz Cellaajtó kis lesablakán át éhezte a szemek égető, sürgető tekintetét. Puskáagya vad erővel verte a lakatot. . — Hagyd csak, majd kirobbantom. Mirnov kezébe" "-rí. nátot tartva félretolie • Korcsa gint. Etgareeka még idejébe« visszahúz la: — Megörültél? Mit csinálsz? Hozzák * kulcsokat. Erővel itt úgysem megyünk semmire. A fenyegető revolver- csövek előtt a börtön- őrök már jöttek is s cellák feié és a toprongyos, kiéhezett, szutykos foglyok örömükben lelkendeztek. Pável kitárta a rácsos cellaajtót. — Elvtársak, szabadok vagy toki Mi, Budjortnlí lowsserege elfoglaltuk a várost. Zokogó asszony borult Pavetra. Minden diadaljelnél magánál a győzelemnél is többet jelentett ez s katonáknak. A lengyel fehérterror 5071 bolsevi- kot vetett a börtön kőkockái között rabságba «kikre agyonlövés, vagy akasztófa várt: a Vö"ös Hadsereg 2000 politra- botnikját kínozták, gyötörték itt. A sötét halá los éjből hétezer forradalmár lépett ki a forró ‘júniusi nap fénylő vilá. gosságába. Egy citromsá'pa arcú fogoly boldogan ölelgette P-ivkát. -Letter Sámliét volt ez. egV sí"« t&vkai nyemdási. 4
