Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-09-22 / 9. szám
20 Erzsébetváros 2016. szeptember 22.www.erzsebetvaros.hu Helytörténet 20 Egy XIX. századi bécsi tűzeset következtében a monarchia területén szigorodtak a tűzvédelmi előírások. Az ezekkel kapcsolatos iratok egy része levéltárba került, így már a XX. század elejéről is betekintést nyerhetünk a fővárosi színházakkal kapcsolatos engedélyeztetési eljárásba. Cikkünkben a Bethlen Téri Színház történetének első időszakához nyújtunk néhány kevéssé ismert adalékot. Rákosi Jakab és neje, Weiller Berta még 1927-ben kért építési engedélyt Bethlen téri hatemeletes bérházuk kivitelezésére, amelybe egy több mint 300 néző befogadására alkalmas mozit is megálmodtak. A Reiner Dezső építész által tervezett épület 1928-ban készült el, és a tulajdonosok hamarosan újabb kérvényt intéztek Budapest Székesfőváros Tanácsához, melyben a Bethlen tér 3. szám alatti bérház földszintjén mozgófényképszínháznak engedélyezett helyiség „naponkénti játszásra, daljáték, ének, szavalat, tánc, valamint egyéb mutatványos és látványos előadások rendezésére alkalmasnak” minősítését kérték. A háztulajdonosoktól a földszinti helyiségeket a Valida Építőipari és Kereskedelmi Rt. bérelte ki abból a célból, hogy a helyiségekben színházi előadásokat rendezzen. A Bethlen Téri Színpad néven megindult vállalkozás ekkorra a fővárosi rendőrfőkapitánytól már megkapta a működési engedélyeket. A társulat ebben az időben negyven magyar színészből állt. A használatba vételi engedélyükről szóló kérvényükben azt hangsúlyozták ki, hogy azért kívánnak a színházban „irodalmi és művészi értékű kabaré előadásokat” tartani, mert „egy ilyen művészi vállalkozás a fővárosnak e sűrűn lakott és kulturszempontból rendkívül elhanyagolt területén nélkülözhetetlen hivatást” tölthet be. Az engedélyt a tanács – néhány feltételhez kötve – 1929. szeptember 19-én megadta. Az engedélyezés szempontjából fontos előzménynek számított az egész akkori Európát megrázó 1881es bécsi Ring színház borzalmas tűzkatasztrófája, melynek során 447 ember égett a falak között. Az eset után az Osztrák–Magyar Monarchia hatóságai ‒ így a felelős magyarországi intézmények is ‒ fokozottan ügyeltek arra, hogy a színházak a tűzvédelmi előírásoknak megfeleljenek, ezért a Bethlen Téri Színház esetében is megkövetelték a vezetőségtől ezek betartását. A helyiség befogadóképességét a földszinten 208, a karzaton 92, összesen tehát 300 személyben határozták meg. A használatba vétel előtt a kerület tűzrendészeti bizottságától helyszíni szemlét kellett kérni. Erre a bejárásra november 26-án került sor, ahol a kiküldött szakemberek még jó néhány tűzvédelmi szabály betartását írták elő. Így például az egész épületben megtiltották a díszletek raktározását, a színpadon csak egy körfüggöny vagy egy kördíszlet alkalmazását engedélyezték, a lejtős részeken szőnyeg elhelyezését követelték meg, és a teátrumnak Breuer Szilárd tűzoltóparancsnoktól legalább két tűzőr kirendelését kellett kérnie. Jó hír volt viszont a jövendő publikum és az üzemeltetők számára, hogy Budapest A Bethlen Téri Színház első időszaka (1929–1937) zínház
