Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-02-23 / 3. szám
12 Erzsébetváros 2012. február 23. www.erzsebetvaros.hu Időkerék Éjjel az omnibusz tetején… „Egy csók ma nem tart oly sokáig, Oktogontól Krisztináig, …Honvágy emészt az omnicsek után.” A már emlegetett Csókos asszony című operettben becézik omnicseknek a jó öreg omnibuszt. Mivel azonban egyikünk sem utazott rajta, elmondom, hogyan is kell elképzelnünk ezt az „ántivilágbéli” közlekedési eszközt. Sokféle változata volt, akadt közöttük zárt és nyitott, kereszt- és hosszüléses is. Egy járműre nagyjából 15–20 ember fért fel. A kocsison kívül még egy kalauz is ténykedett rajta, bár néha mindkét feladatot a tulajdonos látta el. A kocsik meghatározott útvonalon jártak ugyan, végállomásuk is volt, de a mai „második megálló” A pest-budai tömegközlekedés kezdetei Bóka B. László érte lemben vett megállókat nem alakítottak ki hozzájuk, egyszerűen csak le kellett inteni őket, ha valaki fel akart rájuk szállni, leszálláskor pedig a kocsisnak kellett szólni. Az első omnibusz útvonalak a kedvelt kirándulóhelyeket célozták meg, de később hoztak létre más járatokat is. A polgárok hamar megkedvelték az új közlekedési lehetőséget, éltek is vele, és az újsághírek elég hamar zsúfoltságról panaszkodtak. A növekvő igények miatt próbálkoztak eme letes kocsikkal is. Egy korabeli Gyorsan zsúfoltak lettek az omnibuszok Háttérben még a lóvasút, de már fektetik a villamosvágányokat (1890 körül) 1890 Köszönet a képekért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének