Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-02-23 / 3. szám
13 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. február 23. Időkerék be dek ker így írt az új járműről: „A társasági kocsi. A pesti Városliget bérlője, Kratochwill úr 1832. július 1-től három ilyen kocsival lepett meg bennünket, melyek nemcsak elegánsak voltak, hanem helyáraik jutányossága miatt is ajánlhatók az idegennek. Egy hely ára 6 krajcár. A kocsik minden órában indulnak, most még csak a Városligetig és vissza közlekednek, várakozó helyük a Lipótvárosi Tőzsde dépület (a mai Széchenyi tér déli oldala) előtt van.” Az omnibusz már „szabályos” városi tömegközlekedési eszköz volt, hiszen jegyet kellett rá váltani, és meghatározott menetrend szerint közlekedett. A szállítást szinte kizárólag magánvállalkozók végezték. Közben Pest és Buda egyre terebélyesedett, ezzel együtt nőttek a távolságok, és gyara po dott a lakosság száma is. A fejlődés nek köszönhetően, mivel az emberek már naponta jártak munkába, növekvő tömegeket kellett egyik helyről a másikra eljuttatni. Elkészült a két nagy pályaudvar (a Keleti és a Nyugati), és modern útvonalak (Andrássy út, Nagykörút) épültek ki. Miközben életrevaló vendéglősünk saját omnibuszán szállítgatta leendő vendégeit, így vetve el a majdani hazai tömegközle ke dés magját, New York egyet előrelépett, és 1832-ben létrehozta a lóvasutat, amely Európában csak tizenkét évvel később, 1854-ben, Párizsban indult el először. Az 1866-os pest-budai csak a hatodik volt az öreg kontinensen. Igaz, hogy már 1852-ben engedélyt kértek rá, de a terv akkor még meghiúsult. A lóvasút alig különbözött az omnibusztól, hiszen azt is lovak húzták, de pontosabb volt, és – elsősorban azért, mivel a síneken gördülő kocsik nem ráztak – kényelmesebb is. Az első lóvasút vonala a mai Kálvin térről indult, és a Váci úton át Újpestre haladt. Tulajdonosa, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKTV) további engedélyért folyamodott, így – miután „szabad utat kapott” – 1868ban az akkor még nem létező Erzsébetváros területén is megindította a közlekedést a Károly körút, Astoria, Rákóczi út, Rottenbiller utca, Damjanich utca útvonalon a Városligetbe. A különféle, több mint 30 kilométer hosszú lóvasúti vonalak az 1870-es évek végén már több mint 7 millió utast szállítottak. Bár az új jármű határozottan sikeres volt, vele párhuzamosan az omnibusz intézménye is működött. Még a századfordulón is közel 130 kocsija járta a főváros utcáit. A lóvasút kényelmes volt, legfőképpen pedig nem rázott Lóvasút és villamos randevúja (1897 körül)
