Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-02-23 / 3. szám
11 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. február 23. Kultúra Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban (innen a vízkereszt elnevezés), valamint a kánai menyegző napját, amelyen a Megváltó borrá változtatta a vizet. A farsang legizgalmasabb időszaka a farsangvasárnaptól (ennek népi elnevezései igen különbözőek: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyó vasárnap stb.) húshagyókeddig tartó utolsó három nap, az úgynevezett „farsang farka”, amellyel végleg búcsút intünk a télnek. Hazánkban – mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani – a farsang hagyományosan a párválasztás időszaka is volt, fontos „egybekelési szezon”. Számos helyen a „farsangfarok” első napján tűzte kalapjára a házasulandó legény az általa kiválasztott lány bokrétáját. Az ünnepkör utolsó három napján rendezik meg a világ nagy karneváljait is: a brazilok a rióit, az olaszok a velenceit, hazánkban pedig ilyenkor tartják a magyar farsangi néphagyomány legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A leglátványosabb karneválnak a velencei mondható, ahol ilyenkor a város aprajanagyja csónakra, bárkára, tutajra száll, és egész nap, illetve éjszaka azon tartózkodik. A bálozók, folyamatos zenekíséret mellett, a vízen ebédelnek és vacsoráznak. A zsidók négy héttel a tavasz kezdetével beköszöntő Peszah ünnepe előtt a perzsa uralom alatt élt egykori közösségük megmenekülésére emlékeznek. Ezzel kapcsolatosan az idők folyamán náluk is különböző szokások honosodtak meg, ezek közé tartozik az álarc és a jelmez viselése. A mohácsi busójárás a keresztény egyházi időponthoz kötődik, és minden évben a böjti időszak eleje (húshagyókedd) előtt hat nappal kezdődik. A rendezvényen az emberek azért bújnak ijesztő ruhákba, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén nyilvánosan elégetik a telet szimbolizáló szalmabábut, s ezzel látványosan elűzik a hideg évszakot. A tél és a tavasz küzdelmét jelképező, eredetileg pogány ünnepet – miután sikertelenül üldözte – végül a keresztény egyház is elfogadta A Dob utcai óvoda farsangi bálja A Brunszvik óvoda farsangi csoportképe
