Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-02-23 / 3. szám
10 Erzsébetváros 2012. február 23. www.erzsebetvaros.hu Kultúra Noha a farsang a pogány Európa régi hagyományait őrzi, vagyis a tavaszvárás időszaka, az ünnepkör kezdő- és végpontját mégis a keresztény egyházi év két fontos időpontja, január 6. és húshagyókedd határozza meg. A profán ünnep így karácsony és húsvét közé került. A télűzés hagyományos rituáléja hazánkban a farsangi időszak végén a több napon át tartó busójárás. A farsang, amelynek jellegzetes eleme az alakoskodás, vagyis az álarcviselés, szerte a világon a bálok, a karneválok, a színes utcai forgatagok és a lakomák ideje. Az ókori szaturnáliákat és bacchanáliákat idéző ünnep a húsvét előtti negyvennapos böjtre való felkészülés – vízkereszttel kezdődő és húshagyókeddel záruló – időszaka. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században a „bujaságot szimbolizáló” szokásai miatt tiltották. A tél és a tavasz küzdelmét jelképező, eredetileg pogány ünnepet – miután sikertelenül üldözte – végül a keresztény egyház is elfogadta, de igyekezett saját elemeivel felruházni. Az ókeresztények még január 6-án ünnepelték Jézus születése napját. A kereszténység térhódításával a Megváltó születéséről való megemlékezés már összemosódott a téli napforduló és Mithrász ünnepével. Ezáltal felszabadult január 6., mint a karácsonyi szent napok záróakkordja, ami a háromkirályok ünnepe maradt, de hozzáfűztek még két további, Krisztushoz kötődő eseményt: A télűzés karneváli időszaka « A farsang legizgalmasabb időszaka a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, az úgynevezett „farsang farka”. A Nefelejcs utcai óvoda jelmezbálja
