Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-02-09 / 2. szám
11 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. február 9. Kultúra Kerületünk legelső teátrumát a Rákosi Beöthy család alapította, az épület pedig Láng Adolf tervei alapján készült 1897ben, a 19. század hagyományos stílusában. Eleinte operetteket játszottak a színpadán, csak tíz év után fejlődött prózai szín házzá. 1907–1918 között már ma gyar és külföldi kortárs drámák és klasszikusok szerepeltek a repertoárján. Tagjai között olyan színészóriásokat találunk, mint Agárdy Gábor, Sinkovits Imre vagy Váradi Hédi, rendezőként pedig a kiváló Márkus László, Vajda László, Hevesi Sándor, Lóránt Vilmos és Vaszary János is dolgozott a történelmi intézményben. A szí nház, amelynek 1914es újjáépítésekor nézőtere férőhelyeit jóval ezer fölé növelték, az államosí tásokig magánszí nházként működött, 1947 től három éven át a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt, 1951−61ig a Madách Színháznak, 1962−64ig pedig a PetőfiSzínháznak adott otthont. Mai arculatát a hatvanas évek közepén történt átépítésével nyerte el, ezután egészen az ezredfordulóig a metróépítés miatt lebontott Nemzeti Színház társulata játszott a falai között. Az átalakítással az épület két új szinttel magasabb lett, és mivel a tér felé is terjeszkedett 8 métert, jóval nagyobb alapterületűvé vált. Tágabb előcsarnokot alakítottak ki, megnövelték a szí npadot, és új nézőteret létesítettek benne, rejtett világítással, akusztikai mennyezettel. Az új épület zsolnai pirogránitból készült, a homlokzati dombormű Illés Gyula szobrászművész alkotása. Az intézmény az ezredfordulótól, Iglódi István igazgatófőrendező hivatalba lépésétől Pesti Magyar Színházként működik , társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és annak tradícióit őrző művészekből áll. Az épület stúdiószí nház termét, a Sinkovits Imre Szí npadot, a korábbi házi szí npad átépí tésével, 2001ben hozták létre. Az alig száz főt befogadó tér ma a kísérletező darabok bemutatásának ad helyet, míg a nagyszínpadi produkciók kiválasztásánál a fiatalabb generáció megszólítása is szempont lett, így a teátrum úgynevezett i?úsági népszínházként él tovább. Kár, hogy kurva – Gula Péter és Dániel Vali Kolbert úr – Ruttkay Laura és Bede Fazekas Szabolcs Hullámtörés – Soltész Bözse és Benkő Nóra A Magyar Színház épülete 1929 körül. Ekkor mutatták itt be Samson Raphaelson: A jazzénekes c. darabját, amelynek egyik főszereplője Jávor Pál volt (Fotó: BTM)
