Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 2. szám

Berényi Zsuzsanna Ágnes örökségül kapta a legendás jelvénygyártást. keresik a vezérigazgatót. Amikor könyökig olajosán meg­jelenik az édesapa, és látják, hogy egyetlen alkalmazottja sincs, elállnak az államosítástól, de a cégtáblát levetetik. Még a Holló utcai műhelyhez kötődik a Kossuth-címerek gyártása, amelyek lánya kérésére készülnek. Zsuzsanna az ’56-os forradalom idején az ELTE-re jár matema­tika-ábrázoló geometria-fizika szakra, később, levelező tagozaton elvégezi a magyar-történelem szakot is. Élete legszebb napja, 1956. október 23-a. Édesapja örömmel teljesíti kívánságát, mert az utóbbi években nem állítha­tott elő Kossuth-címereket. Édesapját nagyon megrázza a forradalom leverése, s 1957-ben meghal. Édesanyja veszi át az üzletet, de sajnálatos módon a Holló utcai házat lebontják. O már a Király utcában, a jelenlegi helyen vezeti az üzletet egészen haláláig, 1995-ig. Mi mást is tehetett volna Zsuzsanna lányuk, mint hogy ő lép ősei örökébe. Eltávozás előtt még beavat a jelvénykészítés titkaiba is. Első lépésként a megrendelő elképzelését a szakember megtervezi, a vésnök a jelvény negatívját bevési a „verő­tökébe”, ezután fémlemezre préselik a pozitív mintázatot, majd a minta mentén levágják, s végül ráégetik a színes zománcot. A tűzzománc jelvény előállítása többfázisú, igen fáradságos munkát igénylő feladat. Nekik azonban ez az életük. Lokálpatrióta í 9 ¥^945-ben betér as üzletbe egy oross katona eltörtjelvényé­vel. Zsuzsanna édesapja kija­vítja, az orosz katona annak rendje-módja szerint kifizeti a munkát. Másnap viszont elviszik édesapját az oroszok, n Az üzlet és büszke tulajdonosa egykor.

Next

/
Thumbnails
Contents