Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 19. szám
Adventi készülődés A KARÁCSONYT MEGELŐZŐ NÉGY HÉTBEN, ADVENT IDEJÉN VÁRAKOZÁS, IZGALOM, ÖRÖM JÁRJA ÁT LELKÜNKET. NÉHÁNY ÖTLETTEL IGAZÁN MEGHITTÉ, SZÉPPÉ TEHETJÜK EZT AZ IDŐSZAKOT, S RÁHANGOLÓDHATUNK KARÁCSONY ÜNNEPÉRE. Az advent a karácsony előtti negyedik, a Szent András apostol napjához legközelebb eső vasárnappal kezdődik, és karácsonyig tart. Az ünnep „prológusa” a keresztény egyházi év első napja, mely az idén november 27-ére esik. A katolikus egyházban az advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap színe a rózsaszín. Az egyházi szokásokhoz tartozik az ún. „szentcsaládjárás”, mely a 20. század elejéről származó katolikus rituálé. Ennek során a hívek mindennap más házhoz visznek egy, a Szent Családot ábrázoló képet, és előtte imákat mondanak el. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt is tartani. E kis történeti áttekintés után nézzünk pár ötletet, kelléket a készülődéshez, amelyekkel igazán emlékezetessé tehetjük a karácsony előtti várakozást! A készülődés meghitt hangulatát az alapozza meg, hogy a család együtt lehet. A várakozás szimbóluma az adventi koszorú, gyerekeink számára pedig az „úrjövettel” kapcsolatos naptár testesíti meg a várva várt ünnepig hátralévő napokat. Az adventi jelkép hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza, amikor szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font koszorúkkal a gonosz szellemektől védelmezték a házat. Az ősi pogány szokás idővel feledésbe merült, ám 1838-ban egy német protestáns pap, aki egy hatalmas, kocsikerék méretű csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egyegy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, felújította a hagyományt. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokássá adventi koszorút tenni az asztalra, ajtóra. Ma a jelkép általában egy fenyőágakból készített, kör alakú koszorú, amelyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben az egy rózsaszín kivételével – a vallási hagyományok szerint a bűnbánat és a megtérés jelképe, egyben az advent színe – a lila, napjainkban azonban már zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga vagy más is lehet. A gyermekek számára izgalmassá teszi az ünnepi várakozást és fokozza a hangulatot az adventi naptárral történő megajándékozás. A kedves szokást egy leleményes édesanya találta ki a huszadik század elején, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenül várta a karácsonyt. Az anyuka december elsején fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, és gombostűvel mindegyikre rátűzött egy-egy bonbont, amelyekből a kisfia mindennap megehetett egyet. A kisfiú, miután felnőtt, úgy gondolta, hogy az ötlettel sok gyereknek örömet szerezhetne, ezért egy kis fantáziával belekezdett az adventi naptárak gyártásába. Ezeknek ma már számtalan fajtájával találkozhatunk a boltok polcain, például kartonból készült színes télapós kalendáriumokkal, ajándékos fadobozokkal vagy kis csomagokból álló naptárakkal. Ami közös bennük, hogy mindegyik 24 ajtót, dobozt, rekeszt tartalmaz, belsejükben csokoládéval, apró ajándékokkal, így minden napra szolgálnak egyegy meglepetéssel, egészen a szentestéig. Az alábbi két, könnyen megvalósítható adventi naptár ötlettel örömet szerezhetünk szeretteinknek. 14 Életmód
