Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 19. szám

A‍d‍v‍e‍n‍t‍i‍ ‍k‍é‍s‍z‍ü‍l‍ő‍d‍é‍s‍ A‍ ‍K‍A‍R‍Á‍C‍S‍O‍N‍Y‍T‍ ‍M‍E‍G‍E‍L‍Ő‍Z‍Ő‍ ‍N‍É‍G‍Y‍ ‍H‍É‍T‍B‍E‍N‍,‍ ‍A‍D‍V‍E‍N‍T‍ ‍I‍D‍E‍J‍É‍N‍ ‍V‍Á‍R‍A‍K‍O‍Z‍Á‍S‍,‍ ‍I‍Z‍G‍A‍L‍O‍M‍,‍ ‍Ö‍R‍Ö‍M‍ ‍J‍Á‍R‍J‍A‍ ‍Á‍T‍ ‍ L‍E‍L‍K‍Ü‍N‍K‍E‍T‍.‍ ‍N‍É‍H‍Á‍N‍Y‍ ‍Ö‍T‍L‍E‍T‍T‍E‍L‍ ‍I‍G‍A‍Z‍Á‍N‍ ‍M‍E‍G‍H‍I‍T‍T‍É‍,‍ ‍S‍Z‍É‍P‍P‍É‍ ‍T‍E‍H‍E‍T‍J‍Ü‍K‍ ‍E‍Z‍T‍ ‍A‍Z‍ ‍I‍D‍Ő‍S‍Z‍A‍K‍O‍T‍,‍ ‍ S‍ ‍R‍Á‍H‍A‍N‍G‍O‍L‍Ó‍D‍H‍A‍T‍U‍N‍K‍ ‍K‍A‍R‍Á‍C‍S‍O‍N‍Y‍ ‍Ü‍N‍N‍E‍P‍É‍R‍E‍.‍ Az advent a karácsony előtti negyedik, a Szent András apostol napjához legköze­lebb eső vasárnappal kez­dődik, és karácsonyig tart. Az ünnep „prológusa” a keresztény egyházi év első napja, mely az idén novem­ber 27-ére esik. A katolikus egyházban az advent liturgi­kus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján az Úr eljövetelé­nek közelségét ünneplik; e nap színe a rózsaszín. Az egyházi szokásokhoz tartozik az ún. „szentcsalád­járás”, mely a 20. század elejéről származó katolikus rituálé. Ennek során a hívek mindennap más házhoz visznek egy, a Szent Családot ábrázoló képet, és előtte imákat mondanak el. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt is tartani. E kis történeti áttekintés után nézzünk pár ötletet, kelléket a készülődéshez, amelyekkel igazán emlékeze­tessé tehetjük a karácsony előtti várakozást! A készü­lődés meghitt hangulatát az alapozza meg, hogy a csa­lád együtt lehet. A várakozás szimbóluma az adventi koszorú, gyerekeink számára pedig az „úrjövettel” kapcsolatos naptár testesíti meg a várva várt ünnepig hátralévő napokat. Az adventi jelkép hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza, amikor szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font koszorúkkal a gonosz szelle­mektől védelmezték a házat. Az ősi pogány szokás idővel feledésbe merült, ám 1838-ban egy német protestáns pap, aki egy hatalmas, kocsikerék méretű csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy­egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, felújí­totta a hagyományt. Magyarországon főleg a máso­dik világháborút követő időben vált szokássá adventi koszorút tenni az asztalra, ajtóra. Ma a jelkép álta­lában egy fenyőágakból készített, kör alakú koszorú, amelyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben az egy rózsaszín kivételével – a vallási hagyományok szerint a bűnbánat és a megté­rés jelképe, egyben az advent színe – a lila, napjaink­ban azonban már zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga vagy más is lehet. A gyermekek számára izgalmassá teszi az ünnepi várakozást és fokozza a hangulatot az adventi nap­tárral történő megajándékozás. A kedves szokást egy leleményes édesanya találta ki a huszadik század ele­jén, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türel­metlenül várta a karácsonyt. Az anyuka december elsején fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osz­totta, és gombostűvel mindegyikre rátűzött egy-egy bonbont, amelyekből a kisfia mindennap megehetett egyet. A kisfiú, miután felnőtt, úgy gondolta, hogy az ötlettel sok gyereknek örömet szerezhetne, ezért egy kis fantáziával belekezdett az adventi naptárak gyártásába. Ezeknek ma már számtalan fajtájával találkozhatunk a boltok polcain, például kartonból készült színes télapós kalendáriumokkal, ajándékos fadobozokkal vagy kis csomagokból álló naptárak­kal. Ami közös bennük, hogy mindegyik 24 ajtót, dobozt, rekeszt tartalmaz, belsejükben csokoládéval, apró ajándékokkal, így minden napra szolgálnak egy­egy meglepetéssel, egészen a szentestéig. Az alábbi két, könnyen megvalósítható adventi naptár ötlettel örömet szerezhetünk szeretteinknek. 14 Életmód

Next

/
Thumbnails
Contents