Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 19. szám

A gyergyószentmiklósi k‍í‍s‍é‍r‍l‍e‍t‍e‍z‍ő‍ ‍s‍z‍í‍n‍h‍á‍z‍ ‍ az anyaországban N‍É‍M‍I‍L‍E‍G‍ ‍K‍I‍B‍Ő‍V‍Í‍T‍V‍E‍,‍ ‍A‍Z‍ ‍I‍D‍É‍N‍ ‍N‍Y‍O‍L‍C‍ ‍M‍A‍G‍Y‍A‍R‍O‍R‍S‍Z‍Á‍G‍I‍ ‍V‍Á‍R‍O‍S‍B‍A‍N‍ ‍T‍A‍R‍T‍O‍T‍T‍A‍ ‍N‍O‍V‍E‍M‍B‍E‍R‍ ‍8‍ ‍É‍S‍ ‍1‍5‍.‍ ‍ K‍Ö‍Z‍Ö‍T‍T‍ ‍A‍ ‍M‍Á‍R‍ ‍H‍A‍G‍Y‍O‍M‍Á‍N‍Y‍O‍S‍ ‍Ő‍S‍Z‍I‍ ‍T‍U‍R‍N‍É‍J‍Á‍T‍ ‍A‍ ‍G‍Y‍E‍R‍G‍Y‍Ó‍S‍Z‍E‍N‍T‍M‍I‍K‍L‍Ó‍S‍I‍ ‍F‍I‍G‍U‍R‍A‍ ‍S‍T‍Ú‍D‍I‍Ó‍ ‍S‍Z‍Í‍N‍H‍Á‍Z‍.‍ ‍ A‍ ‍F‍Ő‍V‍Á‍R‍O‍S‍B‍A‍N‍ ‍„‍M‍I‍N‍I‍É‍V‍A‍D‍A‍”‍ ‍V‍A‍N‍,‍ ‍H‍I‍S‍Z‍E‍N‍ ‍A‍ ‍T‍A‍V‍A‍L‍Y‍I‍ ‍R‍E‍P‍E‍R‍T‍O‍Á‍R‍ ‍H‍A‍T‍ ‍E‍L‍Ő‍A‍D‍Á‍S‍Á‍B‍Ó‍L‍ ‍N‍É‍G‍Y‍E‍T‍ ‍ H‍O‍Z‍O‍T‍T‍ ‍E‍L‍ ‍A‍ ‍S‍Z‍Í‍N‍H‍Á‍Z‍K‍E‍D‍V‍E‍L‍Ő‍K‍N‍E‍K‍.‍ ‍ Az erdélyi művészek változatos műsortervvel érkeztek meg az anyaországba. A verbális és a mozgásos játék olykor improvizatív jelleggel egészül ki előadásaik­ban. Darabjaik nem nélkülözik napjaink társadalom­politikai kérdéseit, de szembesítenek bennünket az általános emberi viszonyok groteszk, sokszor abszurd helyzeteivel is. A minden eddiginél nagyobb őszi turné alkalmával nyolc hazai városban léptek fel, köztük Budapesten, Miskolcon, Egerben, testvérvárosukban Szigetszentmiklóson és Kiskunmajsán is. Georg Büchner klasszikusát, a Woyzecket az Új Színházba hozta el a társulat. A darabot csaknem minden műfajban – filmen, rajzfilmen, musicalben – feldolgozták már, ugyanakkor a mű minden alka­lommal újabb nagy kihívást jelent a színházi rende­zők számára. A címbeli név az őrületre utal, vagyis a környezetének kiszolgáltatott emberre, aki „befelé menekülve” saját mitológiáját hozza létre. Woyzeck egy sajátos belső logika szerint létezik, amiben sikertele­nül küzd kiszolgáltatottságával. A folyamatos kitörni akarást a rendező, Dézsi Szilárd valamiféle „nagy mutatványként” értelmezi, amely végső soron maga az élet. Szintén a Merlinben mutatták be a Katona Imre által színpadra állított A téboly hétköznapjai című improvizatív darabot, amely egy valódi kihívás: a színészeknek nem létező, a környezet történé­seiből kiemelt fiktív cselekvéseket kell teremteniük. Zenés politikai moralizálás a Béres László, a teátrum igaz­gatója által rendezett Nagynya­valya című darab, amely tavaly, a teátrum jubileumi évadában született. „A rendszerváltás ide­jére kalauzol vissza a történet, mégis azt gondolom, napjainkban is nagyon aktuális kérdéseket feszeget. Erdélyben ugyanis a húsz évvel ezelőtti politikai fordu­latot nemhogy a drámairodalom szintjén, de még saját tudatukban sem dolgozták fel az emberek. Hallga­tunk róla, annak ellenére, hogy társadalmi vonzatával naponta szembesülünk, hiszen olyan emberek vannak vezető pozíciókban, akiknek köztudottan közük volt az elmúlt rendszerhez, és a korrupció továbbra is burján­zik. Pedig ahhoz, hogy a múltat »el tudjuk engedni«, szembe kell néznünk cselekedeteinkkel” – hangsú­lyozta a direktor. Hazánk egyik legsokoldalúbb táncos koreográfusával, Bozsik Yvette-tel nem új keletű a tár­sulat kapcsolata. „A kilencvenes évek közepétől színhá­zunk minden nagyobb eseményén fellép az ő társulata is. Idővel magától értetődő lett számunkra a közös F‍i‍k‍t‍í‍v‍ ‍h‍e‍l‍y‍z‍e‍t‍e‍k‍,‍ ‍i‍m‍p‍r‍o‍v‍i‍z‍á‍c‍i‍ó‍ 10 Kultúra

Next

/
Thumbnails
Contents