Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-09-28 / 13. szám
lH(lWEWÉfl^KlÜJ!«TTlJlRT^ 16 Görög Katolikus Egyházközség Mária nevében, a kereszt jegyében Két jelentős ünnep jellemzi szeptembert, a görög katolikus egyházi év első hónapját. Szeptember 8. Mária születése, szeptember 14. keresztfelmagasztalás. Mindkét ünnepnek utóünneplése is van. Az elsőnek az utána következő 4 nap, a másiknak pedig 7. Ebben az időszakban egyházközségünkből kéthetes zarándoklat indult Fatimába és Lourdes-be. Mária születése, régi magyar nevén Kisboldogasszony ünnepkörében megemlékezünk szeptember 9-én Mária szüleiről, Szent Joachim és Anna személyéről. Az utóbbi, Szent Anna az ismertebb, Ő a nagymamák védszentje. Szeptember 13-án a naptárban ez szerepel: a Feltámadás templomának a felszentelése. Ez a Jeruzsálemben lévő Szent Sir templom. (Persze az évszázadok során számtalan átépítésen ment keresztül.) A keresztfelmagasztalás ünnepe régen nagyobb jelentőségű volt. A naptár külön jelzi az előtte lévő szombatot és vasárnapot, ugyanígy az ünnepet követő szombatot és vasárnapot is. Például ezeknek a napoknak külön liturgikus olvasmányai vannak. Maga szeptember 14. sajátos ünnep volna: régen ugyanolyan szigorú böjtöt pótolható imádsággal meg jócselekedettel. Egyházközségünk életében most az ünnep utáni vasárnap volt jelentős. A 9 órai liturgia volt a tanévkezdő liturgia, a végén - ősi szokás 2010/13. szám és előírás szerint - az óvodások, iskolások, főiskolai hallgatók előre mentek, s külön imádságot mondva megszentelték őket. A tanévnyitó liturgián cserkészcsapatunk tagjai is részt vettek, a liturgia után közösségünkbe jelentkezett egy negyedikes fiú. Egyébként ekkor volt a hittanra való beiratkozás is, mivel - lelkészek zarándoklaton való részvétele miatt - a hitoktatás most veszi kezdetét. dr Sasvári László Felhívás - Énekeseket keresünk! Egyházzenei kórusunk új tagokat vár! Próbák hétfőn és csütörtökön este hattól fél kilencig a Szent Gellért templom altemplomában - bejárat a toronyláb felől -(Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 149.). www.carminecelebrat.hu, További információ: 06-30-366-7721. 100 éve született Horváth Jenő Jászai-dijas színész, a Madách Színház tagja Miért feledkeztünk el róla? Amikor érettségi előtt álló fiú unokám bejelentette, hogy színész lesz, váratlanul ért bennünket, mert korábban állatorvosnak készült. Ekkor tudta meg tőlem, hogy volt már színész a családunkban, dédnagyanyja unokatestvére, Horváth Jenő, a Madách Színház tagja. Jászai- dijas. Szerényen, csöndesen, szép házasságban élt Lovassy Klári színésznővel. Nem voltak botrányai, nem politizált, nem menedzselte magát, a színház, és a család volt az élete. Nagy szíve volt. A tágabb családdal is törődött. Én például, aki csak vidéki unokatestvére gyermeke vagyok, egészségem visszaszerzését köszönhetem neki. Amikor megtudta, hogy gyilkos galóca mérgezésem után 15 évesen kórházból-kórházba járok, és gimnáziumi tanulmányaimat is meg kellett szakítanom, meglátogatott Szárligeten, kezembe adta dr. Weninger Antal jógával gyógyító orvos könyvét, és beajánlott hozzá. Erzsébetvárosiak voltak mindketten. Pár száz méterre laktak egymástól: Jenő bácsi a Barcsay utcában, szeretett színháza közelében, az orvos aki az első magyar nyelvű jógakönyv szerzője volt, a Rákóczi út 62-ben. Nagyszerű férfiak voltak. Meghatározták hivatásválasztásomat. Anyám kivágott újságcikkeit nézegetve az volt a benyomásom, sokan már halálakor rájöttek, tehetsége több figyelmet érdemelt volna. Török Tamás rendező, a Rádió- és Televízióújság 1968. decemberi számában így írt: „Egyre teljesedő művészettel szólalt meg - már túl pályája de- lelőjén - még bensőségesebben, mint előtte, megrendítőn. Arra gondoltam, miközben hallgattam őt, hogy ennek a megindító- an nagyszerű művésznek talán csak túlzott szerénysége, háttérbe húzódása magyarázhatja, hogy sokkal kevesebbszer kértük rádiószereplésre, mint ahányszor szükség lett volna rá. (...) Sokszor és sokat hallgattak róla; talán azért is, mert mindig ott volt a színpadon, nemcsak fellépett rajta. Megszokták. Tudták, hogy ragyogóan érti a mesterségét. Aztán megint jött egy nagy szerep, mint a Kispolgárok Besszemenovja - robusztus gor- kiji figura, nagyformátumú ember kelt életre Horváth Jenő alakításában. Ő tudta, hogy egyetlen színpadi percet kitölteni: nagy és nehéz hivatás. S úgy játszott el megannyi kis és nagy szerepet, mélységes hivatástudattal, emlékezetesen. Röviden: színész, művész volt. Este hét órakor halt meg, ötvennyolc éves korában. Még megvárta a színházi előadások kezdetét” (Film Színház Muzsika). Pályáját Szegeden kezdte. Bessenyei Ferenc honlapján felesége így ír Horváth Jenőről: „Horváth Jenő, aki 1910-ben született, volt az egyik vezetője a szegedi színháznak, aki 1940- ben felvette Ferit, és aki akkor nemcsak rendezett, de játszott is. Ezzel a Horváth Jenővel Feri a Madách Színházban találkozott újra, amikor a Kispolgárokban együtt játszottak, ő Tyetye- revet, Horváth Jenő pedig Besszemenovot.” A szegedi színház Horváth Jenő kiemelkedő rendezésével és szereplésével 1942. március 13-án, pénteken mutatta be Pirandello: IV. Henrik című drámáját. Horváth Jenő mint rendező, és színész igen jó kritikákat kapott Szegeden: „Húszadikán .....egy t agadhatatlanul érdekes bemutatót tart a színház. »Az önzetlen szerelem megtisztító tüzét« témájául választó észt szerző: Arnold Sepp Ház a kikötőben című drámáját. A rendezés és a férfi főszerep Horváth Jenő avatott kezében van, partnere, Ellen, a kitűnő Lovassy Klári,... Horváth Jenő az egykori vetélytárs nyegle szerepében meggyőző és rendezői munkájában kifogástalan.” Pestre kerülve emlékezetes alakításai voltak Tolnay Klárival, Bessenyei Ferenccel, és a kor többi nagy színészével. Az Esti Hírlap halálakor így emlékezik meg erről az időszakról: „Horváth Jenő mackós dörgésű mély hangját a rádió és a tv közönsége is jól ismerte, a színházi publikum pedig a Nóra Helmeijében, a Rokonok Kopjás Istvánjában, A mi kis városunk Mister Gibb- sében, a Szent Johanna rheims-i érsekében őrzi emlékét.” Kevés felvétel maradt fenn róla. Teljesen elfelejtették. A centenárium - 1910. június 16- án született - is kevésnek bizonyult, ebben az évben sem írtak róla egy sort sem. A Tamás Bátya kunyhója sorozat öreg, színesbőrű mesemondójára azonban mindenki emlékszik még, ma is kikölcsönözhető a videotékákból. Horváth Jenő kellemes, egyedi orgánuma, barátságos mackós alakja még felidézhető. Erzsébetvárosi polgár volt, Színházunk, a Madách Színház nagyjai között tartja számon. Tartsuk meg mi is emlékezetünkben. Dr. Kardos Ferenc pszichológus, az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó volt igazgatója
