Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-09-28 / 13. szám
2010/13. szám S>Z/A1BWDlllDTÖ*=*EtGlE«^&E<G 17 Sport és olimpiai totó Az MTK ismét meghirdeti háromforduiós „Sport és olimpiai totó” játékát, mely tartalmas időtöltést kínál mindazoknak, akik tájékozottak a témában, vagy kedvet éreznek egy kis kutatómunkához. Akik mindhárom totót hibátlanul megfejtik, és a határidőig beküldik az MTK 120 éve címmel, az egyesület jubileumi fennállása alkalmából megjelent könyvet nyerik. A megfejtéseket az mtk@mtkl888.hu, vagy blaha.judit@mtkl888.hu email címekre, vagy postán az MTK sportegyesület címére várják: 1073 Budapest Erzsébet körút 24. Mindhárom megfejtés beküldési határideje: 2010. november 30. Az első totót az alábbiakban, a többit egymást követő lapszámainkban adjuk közre. Első forduló 1. Az MTK sportolói közül ki nyert először olimpiai bajnokságot? 1: Fuchs Jenő X: Halmay Zoltán 2: Weisz Richárd 2. Hol nyertek először VB-t az MTK kajakozol? 1: Belgrád X: Duisburg 2: Macon 3. Az MTK birkózói közül ki nyert EB-t? 1: Fischer Tibor X: Rovnyai János 2: Weisz Richárd 4. Milyen számban nyert bronzérmet Mike Róbert az idei poznani VB-n? 1: C-2 200 m X: C-2 500 m 2: C-2 1000 m 5. Hányadik téli olimpiát rendezték az Idén? 1:19. X: 20. 2:21. 6. Hol nyert egyéniben olimpiai bajnokságot Balczó András? 1: Mexikóváros X: München 2: Róma 7. Milyen sportágban versenyzett Kulcsár Gergely? 1: atlétika X: labdarúgás 2: vívás 8. Ki nyert utoljára érmet vívóink közül az olimpián? 1: Mincza-Nébald Ildikó X: Mohamed Aida 2: Nagy Tímea 9. Hány érmet nyert összesen az olimpiákon Cseh László? 1:3 X: 4 2:5 10. Hányszor állt labdarúgó válogatottunk az olimpiai dobogón? 1: háromszor X: négyszer 2: ötször 11. Hányadik lett Zsigmond József ökölvívó a szingapúri ifjúsági olimpián? 1: második X: harmadik 2: negyedik 12. Milyen érmet nyert a bécsi cselgáncs EB-n Ungvári Miklós? 1: arany X: ezüst 2: bronz 13. Hány érmet nyertek összesen úszóink az idei budapesti EB-n? 1:11 X: 13 2:14 +1. Hol rendezték az idei kajak-kenu EB-t? 1: Milánó X: Poznan 2: Trasona Túl későn kezdünk el foglalkozni az egészségünkkel Minél idősebbek vagyunk, annál negatívabban ítéljük meg egészségi állapotunkat, azonban az évek múlásával egészségünkért is többet teszünk. Idősebb korban, 60 év felett már jobban figyelünk önmagunkra, főként táplálkozásunkra. A GfK LHS Healthcare gyógyszerszedésről rendelkezésre álló adatai is alátámasztják, hogy a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével. Az egészséges életmód és az egészségmegőrzésért tett erőfeszítések alapvetően meghatározzák azt, hogy 50 év feletti életkorban milyen egészségi állapotban, illetve minőségben élhetjük az életünket. Erre már 50 éves kor előtt is érdemes gondolni. Azonban a magyar lakosság jelentékeny része későn, 60 éves kora felett jön rá arra, hogy egészsége jelentős mértékben saját magán múlik, de emellett az is igaz, hogy sokan még ekkor sem vállalnak felelősséget az egészségükért - mondható el a GfK Healthcare 2009-ben és 2010-ben végzett 1000 fos lakossági felmérésének adatai alapján. A magyar emberek saját egészségének megítélése rohamosan csökken 50 és különösen 60 év felett: a 40 és 50 év közöttieknél még 52 százalék kifejezetten jónak tartja, az 50 és 60 év közöttiek esetében 32 százalék, míg a 60 év felettieknél csupán 21 százalék gondolja ezt. Ezzel összhangban a kor előrehaladtával egyre többet teszünk egészségünk érdekében. A 40 és 50 év közöttiek csupán 38 százaléka tesz valamit egészsége megőrzéséért, az 50 és 60 év közöttieknél ez az arány alig több mint 41 százalék. Ellenben a 60 év felettiek fele, 51 százalékuk már foglalkozik ezzel, főként a táplálkozására figyel oda. A különböző szűrésekre járás is 60 éves kor után válik gyakoribbá: a 60 alattiak 51 százaléka megy el rendszeres szűrésre, míg a 60 év felettieknek már 65 százaléka dönt úgy, hogy részt vesz az általa ismert szűréseken.- A gyógyszerszedésről rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével, hiszen 60 éves kor felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma. Az 50 és 60 év közöttiek mintegy negyede még nem szed semmilyen gyógyszert, a 60 év feletti magyar lakosságnak már csupán kevesebb mint tizede az, akinek gyógyszerszedés nélkül telnek a napjai. A 60 év felettiek harmada 5000 Ft-nál többet költ havonta gyógyszerre. Ennek ellenére az 50 felettiek háromnegyede még soha nem kérte orvosát arra, hogy olcsóbb gyógyszert íijon neki - mondta el dr. Lantos Zoltán a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. A gyógyszerszedő 50 év felettiek jelentős része (61%) saját bevallása szerint sem szedi be az összes gyógyszert, amit az orvos felír neki. Ennek a korosztálynak pedig mintegy negyede (27%) átlagosan csupán minden második felírt gyógyszert veszi be. A gyógyszerek be nem szedésének legmeghatározóbb indoka, hogy a páciens úgy ítéli meg, neki nincs erre szüksége. Sokan gondolják úgy, hogy egyáltalán nem kell gyógyszert szedniük, vagy jóval ritkábban, mint azt az orvos elrendelte számukra. A felmérés szerint a receptköteles gyógyszerek közül legtöbben - az 50 feletti lakosság 30 százaléka - fájdalomcsillapító gyógyszert váltanak ki, vérnyomáscsökkentő gyógyszert 27 százalékuk. Ezt követik az allergia elleni gyógyszerek (12%) és a pszichiátriai gyógyszerek (8%). (forrás: gfk.hu)
