Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-08-24 / 11. szám
2010/11. szám rnaaa# sJgaawwa&acfc Kiállításajánló - Budapesti Történeti Múzeum Budai „bürger”... ... pesti polgár - polgári értékrend, polgári mentalitás a 19. századi Pest-Budán „Kit is tekinthetünk ‘igazi polgárnak’? Mik a polgári mentalitás és erkölcsiség meghatározó elemei? Hogyan jött létre az a polgár-fogalom, amelyre követendő példaként - vagy adott esetben elpusztítandó ellenségként - tekintünk mind a mai napig? “ A kiállítás közel 250 műtárgy segítségével, ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a 18. század vége, és a. városegyesítés közötti időszakban. Ez az az időszak, amikor a mai értelemben vett polgárság fogalmának alapjai megteremtődnek. A modem polgári társadalom kialakulása már a reformkorban megkezdődik. A gazdasági rendszer, az 1848-ban létrejött jogi keretek lehetővé teszik egy új társadalmi csoport létrejöttét. A kiegyezés újabb lendületet ad a modernizációnak és a polgárosodásnak. A főváros története szempontjából a polgárosodás majdnem egy évszázados folyamatának első szakaszát Pest, Buda és Óbuda egyesítése, a Monarchia magyar fővárosának létrejötte zárja le. A 18. században a polgár szó többféle jelentéssel bír. Értendő alatta az állampolgár, a városlakó és a hatósággal, az egyházzal szemben a civil. A városok, így Buda és Pest számon tartja polgárait. A kiállításon látható pesti Matricula Civium (polgárkönyv) tartalmazza a polgárjogot nyert személyek nevét, foglalkozását, származási helyét, családi állapotát és a lerótt taxát. A városlakók nem automatikusan válnak polgárokká, fiaik nem öröklik a polgárjogot, hanem meg kell szerezniük azt. A városi polgárjog magában foglalja többek között a választási jogot, a hivatalviselést, a céhtagságra való felvételt, a város területén a szabad kereskedést, a vám- mentességet. Az előjogokhoz szorosan kapcsolódik a polgártaxa lerovása és az állami és városi adó fizetésének kötelessége. A polgárjoggal azok élhettek csak, akik teljesítettek kötelezettségeiket. A polgári közösség zárt rendjébe csak egyenként való írásos kérelmezés útján lehet bekerülni. A cívisek vezető testületé, a városi magisztrátus dönt arról, kiket fogad sorai közé. Ajelölt végül a polgáreskü letételével válik polgárrá, melyet a polgárlevél tanúsít. Pest budai látképek, nevezetes épületek, kétiratos, vagy nyomtatott dokumentumok, plakátok, reklámok, újsághirdetések, a mindennapi élet kis kellékei, ismert személyhez kötődő tárgyak, céhiratok céhládák, és mestermunkák sokasága idézi fel a kort. A19. századi városok polgárainak világát konkrét személyek életútján, pest-budai család-történeteken keresztül tárja a kiállítás a látogató elé. Közel 30 db olajfestmény hozza közelebb a polgár alakját: arcképek gyermek- és házaspár ábrázolások bemutatásával. Divatlapok elegáns divatképeiből bepillanthat a látogató az öltözködési stílus, a polgári viselet folyamatos változásába, és megcsodálhat egy, az 1850-es évekből származó női ruhát is. Szembesülhetünk a pesti polgár önmagáról alkotott képével, öniróniájával. A korabeli sajtó, élclapjainak karikatúrái, a szépirodalmi művek illusztrációi, tanúskodnak erről. Mitől lett polgár a polgár? és mitől pesti, vagy éppen budai? "A budaiak szeretnének nagyvárosiaknak látszani, a pestiek pedig valóban azok."- így vélekedik Nagy Ignác 1844-ben. Pest és Buda különböző fejlődésének a polgárok eltérő magatartásának, szemléletének indítékairól, is képet alkothatunk. A kiállítás foglalkozik a polgári értékrend fontos összetevőivel (család, tisztaság, műveltség, mértékletesség) és a polgárságot ekkor legjobban jellemző önszerveződés, civil kezdeményezés bemutatásával. A Magyarországi Gazdasági egylet oklevelén, a mai Erzsébetváros területén működő Valero selyemgyár tulajdonosának Valero Antalnak a nevét olvashatjuk. Aki szívesen kalandozik a múltban, akit érdekelnek a régi emlékek, nem csalódik, ha felsétál a Budai Várba, a Történeti Múzeumba.A kiállítás megtekinthető: Budavári Palota E épületében szeptember 19-ig. Ezen a napon történt 1991. augusztus 16. Magyarországra látogat a pápa A magyar katolikus egyház és a magyar állam meghívására II. János Pál Magyarországra érkezik. A pápalátogatás utolsó napján, augusztus 20-án, Budapesten a Hősök terén mond szentmisét. A történelem során első ízben látogat a római pápa Magyarországra. 1926. augusztus 18. Úszó Európa-bajnok- ság Budapesten Erre az alkalomra készül el a Császár uszoda 50 méteres nyitott medencéje. A 100 méteres gyorsúszás győztese dr. Bárány István, aki az első magyar kontinensérmét szerezte itt. 1970. augusztus 19. Libegővei a János hegyre Az 1930-as években tervezett kötélpálya 1970. augusztus 19-ére készül el. A főváros legmagasabb pontján, az 529 méteres János-he- gyen kialakított hajtómű-berendezés mozgatja a Libegőt. Az utasok 15 perc alatt teszik meg az 1041 méteres távolságot Zugliget és a János- hegy között. 2001. augusztus 20. Újraavatják a Millenniumi Emlékművet Az ezeréves évforduló alkalmából a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékmű felállítására hoznak határozatot. A szobrászati megformálására Zala Györgyöt kérik fel, az építészeti terveket Schickedanz Albert készíti. 2001. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között újraavatják a megújult Hősök terét és az 1996-ban felújított hét vezér szobor-együttest. 1920. augusztus 26. Választhatnak az amerikai asszonyok Az amerikai szüfrazsettek elérik céljukat: a nők az USA minden államában megkapják a választójogot. Augusztus 29. Mohácsi vész A mohácsi síkon, 1526-ban a magyar had katasztrofális vereséget szenved a törököktől. Az alig kétórás csatában elesett II. Lajos és két fővezére, valamint számos magyar főrend és egyházi méltóság is. A vesztett csata évszázadokra meghatározza az ország sorsát. Augusztus 23. A Rabszolga kereskedelemről, és annak eltörléséről való megemlékezés Nemzetközi Napja Ezzel a nappal kívánja az UNESCO ráirányítani a figyelmét arra a ma már alig ismert küzdelemre, amelyet a rabszolgák folytattak szabadságukért. 1791-ben augusztus 22-éről 23-ára virradóra a Santo Domingo-i felkelés indítja el azt a folyamatot, amely a rabszolga kereskedelem eltörléséhez vezet. Augusztus 29. A Magyar Fotográfia Napja Magyarországon, 1840-ben ezen a napon készül először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). A Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal mutatja be, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fény érzékeny nyersanyagon. A megemlékezés alkalom arra, hogy a fotókultúrával, a fotótörténeti értékekkel minél többen megismerkedjenek. J