Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-07-06 / 9. szám

iHiinréiiEtiH <16 2010/9. szám Árpád-házi Szent Erzsehet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Görög Katolikus Egyházközség .....és hol a barátod?” Á llandó programjaink Minden hó első vasárnapján, 11 órakor a szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmi­se után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17.40 órakor. Kórházi szentmise: minden hónap második pénte­kén 14 órától a Szövetség utca 14. szám I. épület, II. emeleti főorvosi előcsarnokában. Miserend: Vasárnap reggel 7.30, 9 és 11 órakor, valamint este 18 órakor. A nyári hónapokban augusztus 27-ig hét- főtől-péntekig csak naponta egyszer, este 18 órakor lesz szentmise! Augusztus 30-tól (hétfőtől) fog majd visszaállni a szoká­sos miserend! A nyári iskolai szünetben vasárnap elma­rad a 9 órai, úgynevezett diákmise! Régi cserkészotthonok falán a belépőt a követke­ző felirat köszöntötte: „Is­ten hozott, és hol a bará­tod?”. A kérdésre a mi esetünkben válaszként mondhatjuk: „Itt, közöt­tünk!” De még folytathat­nám a kérdést: „és a test­vére?”. A válasz az előb­bi. Ugyanis cserkészkö­zösségünk növelésének a lehetőségei közé tartozik a jó barátok és testvérek részvétele. így értük el, hogy ez év pünkösd hét­főjén 11 fővel emelkedett közösségünk: 3 cserkész- és 8 kiscserkész jelöltet avattunk. Mint testvérek vagy jó barátok kerültek közénk. E sorok írója hangsú­lyozta a jelenlévők előtt: látni a jelöltek arcán az örömöt, hogy felvehették a cserkészruhát, mely lé­tezésünk és összetartozá­sunk látható jele. Letették a kiscserkész ígéretet és a cserkészfogadalmat, s a többiek kézfogásával hi­vatalosán is cserkészcsa­patunk teljes jogú tagjai lettek. Immár 21 éve van új­ra' cserkészet Magyaror­szágon, 40 évnyi szünet után, de úgy tűnik a köz­vélemény és a társadalom még mindig keveset tud rólunk. Nagyszerű alka­lom lehet a cserkészet megismerésére Gödöllőn a Városi Múzeum állandó kiállítása: A magyar cser­készet története 1910-től napjainkig. Miért pont Gödöllőn? Közismert, hogy 1933-ban ott volt a Cserkész Világtalálkozó (Jamboree). így némileg Gödöllő a magyar cserké­szet fővárosának tekint­hető. Mikor 15 évnyi gyűjtőmunka után kérdé­sessé vált az anyag elhe­lyezése, Gödöllő fogadta be. Megemlíteném, hogy többekkel együtt ebben az anyaggyűjtésben je­lentős szerepet vállalt dr. Ferenc Mária szemorvos, aki kerületünk lakója. A pünkösd az egyház születésének és a megúju­lásnak az ünnepe, templo­mainkat ilyenkor leveles gallyakkal díszítjük. A gallyakból font koszorú ott volt a királyi ajtó felett emlékeztetőül az ünnep lé­nyegére. A pünkösdi ava­tás - mely mindig meg­újítja közösségünket - már hagyományos. dr. Sasvári László Hagy/omány/ok, népszokások Sarlós Boldogasszony és Illés, napja Sarlós Boldogasszony - július 2. Az esztendő számos Mária ünnepe közül, hogy megkülönböztessék, július 2-át, Sarlós Boldogasszonynak nevezték el. Az eredeti egyházi és a jellegzetes magyar elnevezés között nincs összefüggés. Visitatio - a gyermekét váró Mária, Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatást jelenti. A magyar elnevezés utal az ünnepnek az aratással, a termékenység­nek a szimbolikus-szakrális párhuzamára. Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Virágszentelés, szegények gondozása, anyaság, az aratás a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövények és a gabonafélék szentnek számítanak, va­rázserőt tulajdonítanak nekik. Az ünnep előestéjén emlékeznek meg Mária anyasá­gáról, áldott állapotában ő a várandós anyák oltalmazója. Az aratás kezdete a köztu­datban Péter-Pál napjához kapcsolódik, de előzménynek Sarlós Boldogasszony nap­ját tekintik. Illés próféta napja - július 20. Az Ószövetség legnagyobb prófétáját, Illést a római katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tiszteli. A bibliai elbeszélés sze­rint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A népi hiedelem szerint, mely bibliai történeten alapszik, Illés napján esni kell az esőnek, akármilyen szárazság is van. A bálványt imádó királyok büntetése miatt, éve­kig tartó szárazság pusztít. Az eső Illés könyörgésére ered el. Nevéhez kapcsolódnak a nyári viharok is és az égi háborúk, mert úgy tartják számon, hogy ő hajigálta le a kevély angyalokat az égből, és azóta is célozgatja őket mennyköveivel. Szent Péter és Pál apostol ünnepe Simon, a későbbi Szent Péter egyszerű halász volt, Jézus meghívta őt testvérével, Andrással, hogy kö­vessék, így három évig hűséges tanítványa volt. Bár nem volt tanult teológus, Jézus mégis őt bízta meg egyháza vezetésével. Saul, a későbbi Szent Pál Tarzuszban született, római polgár volt, Gamáliel hí­res rabbiképző iskolájában tanult. Kora egyik legmű­veltebb emberének számított. Sokáig üldözte a ke­resztényeket, majd miután a feltámadt Jézus megje­lent neki a damaszkuszi úton, megtért és egész életét a pogány népek megtérítésének szentelte. Mindketten Kr. u. 67. körül, Rómában haltak vértanúhalált. Ün­nepnapjuk: június 29. (forrás: Szent Erzsébet Híradó)

Next

/
Thumbnails
Contents