Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-07-06 / 9. szám
iHiinréiiEtiH <16 2010/9. szám Árpád-házi Szent Erzsehet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Görög Katolikus Egyházközség .....és hol a barátod?” Á llandó programjaink Minden hó első vasárnapján, 11 órakor a szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17.40 órakor. Kórházi szentmise: minden hónap második péntekén 14 órától a Szövetség utca 14. szám I. épület, II. emeleti főorvosi előcsarnokában. Miserend: Vasárnap reggel 7.30, 9 és 11 órakor, valamint este 18 órakor. A nyári hónapokban augusztus 27-ig hét- főtől-péntekig csak naponta egyszer, este 18 órakor lesz szentmise! Augusztus 30-tól (hétfőtől) fog majd visszaállni a szokásos miserend! A nyári iskolai szünetben vasárnap elmarad a 9 órai, úgynevezett diákmise! Régi cserkészotthonok falán a belépőt a következő felirat köszöntötte: „Isten hozott, és hol a barátod?”. A kérdésre a mi esetünkben válaszként mondhatjuk: „Itt, közöttünk!” De még folytathatnám a kérdést: „és a testvére?”. A válasz az előbbi. Ugyanis cserkészközösségünk növelésének a lehetőségei közé tartozik a jó barátok és testvérek részvétele. így értük el, hogy ez év pünkösd hétfőjén 11 fővel emelkedett közösségünk: 3 cserkész- és 8 kiscserkész jelöltet avattunk. Mint testvérek vagy jó barátok kerültek közénk. E sorok írója hangsúlyozta a jelenlévők előtt: látni a jelöltek arcán az örömöt, hogy felvehették a cserkészruhát, mely létezésünk és összetartozásunk látható jele. Letették a kiscserkész ígéretet és a cserkészfogadalmat, s a többiek kézfogásával hivatalosán is cserkészcsapatunk teljes jogú tagjai lettek. Immár 21 éve van újra' cserkészet Magyarországon, 40 évnyi szünet után, de úgy tűnik a közvélemény és a társadalom még mindig keveset tud rólunk. Nagyszerű alkalom lehet a cserkészet megismerésére Gödöllőn a Városi Múzeum állandó kiállítása: A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig. Miért pont Gödöllőn? Közismert, hogy 1933-ban ott volt a Cserkész Világtalálkozó (Jamboree). így némileg Gödöllő a magyar cserkészet fővárosának tekinthető. Mikor 15 évnyi gyűjtőmunka után kérdésessé vált az anyag elhelyezése, Gödöllő fogadta be. Megemlíteném, hogy többekkel együtt ebben az anyaggyűjtésben jelentős szerepet vállalt dr. Ferenc Mária szemorvos, aki kerületünk lakója. A pünkösd az egyház születésének és a megújulásnak az ünnepe, templomainkat ilyenkor leveles gallyakkal díszítjük. A gallyakból font koszorú ott volt a királyi ajtó felett emlékeztetőül az ünnep lényegére. A pünkösdi avatás - mely mindig megújítja közösségünket - már hagyományos. dr. Sasvári László Hagy/omány/ok, népszokások Sarlós Boldogasszony és Illés, napja Sarlós Boldogasszony - július 2. Az esztendő számos Mária ünnepe közül, hogy megkülönböztessék, július 2-át, Sarlós Boldogasszonynak nevezték el. Az eredeti egyházi és a jellegzetes magyar elnevezés között nincs összefüggés. Visitatio - a gyermekét váró Mária, Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatást jelenti. A magyar elnevezés utal az ünnepnek az aratással, a termékenységnek a szimbolikus-szakrális párhuzamára. Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Virágszentelés, szegények gondozása, anyaság, az aratás a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövények és a gabonafélék szentnek számítanak, varázserőt tulajdonítanak nekik. Az ünnep előestéjén emlékeznek meg Mária anyaságáról, áldott állapotában ő a várandós anyák oltalmazója. Az aratás kezdete a köztudatban Péter-Pál napjához kapcsolódik, de előzménynek Sarlós Boldogasszony napját tekintik. Illés próféta napja - július 20. Az Ószövetség legnagyobb prófétáját, Illést a római katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tiszteli. A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A népi hiedelem szerint, mely bibliai történeten alapszik, Illés napján esni kell az esőnek, akármilyen szárazság is van. A bálványt imádó királyok büntetése miatt, évekig tartó szárazság pusztít. Az eső Illés könyörgésére ered el. Nevéhez kapcsolódnak a nyári viharok is és az égi háborúk, mert úgy tartják számon, hogy ő hajigálta le a kevély angyalokat az égből, és azóta is célozgatja őket mennyköveivel. Szent Péter és Pál apostol ünnepe Simon, a későbbi Szent Péter egyszerű halász volt, Jézus meghívta őt testvérével, Andrással, hogy kövessék, így három évig hűséges tanítványa volt. Bár nem volt tanult teológus, Jézus mégis őt bízta meg egyháza vezetésével. Saul, a későbbi Szent Pál Tarzuszban született, római polgár volt, Gamáliel híres rabbiképző iskolájában tanult. Kora egyik legműveltebb emberének számított. Sokáig üldözte a keresztényeket, majd miután a feltámadt Jézus megjelent neki a damaszkuszi úton, megtért és egész életét a pogány népek megtérítésének szentelte. Mindketten Kr. u. 67. körül, Rómában haltak vértanúhalált. Ünnepnapjuk: június 29. (forrás: Szent Erzsébet Híradó)