Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-07-06 / 9. szám
2010/9. szám 'KlÜ»l!>13iillR?Ä I A Franciaországból érkezett fotóművész, Bruno Bourel a 90-es évek közepén kezdett fényképeket készíteni a budapesti zsidó negyedben. A fotókra íródott asszociációk pedig egy olyan fiatal szövegíró munkái, akit a nagyközönség AkezdetPhiai nevű együttesből ismerhet. A kiállítás helyszíne a Rum- bach Sebestyén utcai zsinagóga. Otto Wagner 19-20. század fordulójának legjelentősebb osztrák építészének ifjúkori műve, mely a neológ Dohány utcai zsinagógával ellentétben a status quo ante irányzat híveinek zsinagógája volt. Ma a zsinagóga a MAZSIHISZ tulajdonában, különböző kulturális eseményeket, kiállításokat fogad be. Ennek köszönhető, hogy ezen a nem mindennapi helyszínen a Magyar Zsidó Múzeumnak lehetősége nyílik július 8-án 18 órakor, Bruno Bourel fotókiállításának bemutatására. A kiállításon a 45 darab fotó mellett Závada Péter által írt verses és prózai asszociációk teszik még színesebbé a tárlatot. „Fekete és fehér rácshálók, margók, kontúrok aprózzák föl, szelik keresztbe-kasul a papírt. Az összeeszkábált időnek valamiféle faszerkezete, abroncsa, fölállványozása ez. Gyönge lécek, és vaskos mestergerendák, melyekre ránehezedik a megélés súlya, mint egy nagy, fekte, duzzogó madár: holló, sas vagy turul. Főnix semmiképpen sem. Fekete és fehér. Ilyen vagy hasonló színe lehet a zebrafestők szomorúságának is. Azt hiszem, mindannyian fényérzékenyek vagyunk. Ki így, ki úgy.” (Závada Péter) „Évezredek óta a zsidó vallás gyakorlása egy hosszú sorozata függetlenségnek, asszimilációnak, elfogadásnak és visz- szautasításnak, szabadságnak vagy kötöttségnek. Ez a két utolsó fogalom erősen jellemzi Magyarország kortárs történelmét. Az ország megélte tragikus módon rég letelepedett zsidó közösségek majdnem teljes kiirtását később elnémítását - két folyamat, amit az előző század második felének totalitárius rendszerei vezettek be. A kilencvenes évek elején látjuk ezeknek a rendszereknek a ledőlését és végül minden vallás kifejezésének szabadságának visszatérését. Magyarországra érkezésem éppen erre az időre esett, nem zsidóként, nem magyarként, hanem egy új európai szellemben nevelkedett felnőttként. Ez a vonal tehát, amit megpróbálok követni- azt, hogy milyen újjászületése van a zsidó hagyományok gyakorlásának a diktatúra utáni Magyarországon. Az imahelyek, ceremóniák, rituálék és ünnepek váltják egymást, ritmust adva ezzel a vallásos zsidó élet mindennapjainak. A képek egy részét Budapest különböző zsinagógáiban készítettem. A portrékon láthatunk holokauszt túlélőket is, akik a zsidó szeretetkórházban töltik életük utolsó szakaszát. Külföldi zsidó közösségek tagjai, akiknek budapesti gyökereik vannak, és akik őseiket kutatva érkeznek és sok esetben maradnak az országban. A város zsidó negyedében készült fotókon keresztül igyekszem bemutatni az itteni zsidó életet, ami ma komolyan fenyegetve van. Ez a munka egy állandó fejlődés, amiben egy vallási, spirituális és emberi újjászületésről kívánok tanúskodni, a fotográfia kifejezési eszközök segítségével, ami a kompozíció, grafizmus, fény, ami egy szóval összefoglalva az érzelem.” (Bruno Bourel) A kiállítás augusztus 15-ig látogatható a Rumbach Sebestyén utca 3. szám alatt található zsinagógában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - 1635-2010 A 375 éves egyetem történetét bemutató jubileumi kiállítás Pázmány Péter 1635. május 12-én, Nagyszombatban írta alá az általa létesített jezsuita egyetem alapítólevelét. Az alapítás 375. évfordulóján az Egyetemi Könyvtár dísztermében nyílt kiállítás rövid áttekintést nyújt az egyetem történetéről, szervezetének változásairól, a diákok életéről. A tárlat az alapításától napjainkig ismerteti meg a látogatót Magyarország legpatinásabb múltra visszatekintő egyetemével. A kiállítás hét korszakra tagolja az intézmény történetét. Ezeken belül írásos és tárgyi emlékek segítségével idézi fel a legfontosabb eseményeket. Bemutatja többek között az univerzitás alapítólevelét, a Mária Terézia által Budára költöztetett egyetem nagypecsétjét, az 1817. évben készíttetett egyetemi zászló másolatát, az 1848-as kari tipáriumokat. De megcsodálható a BEAC 1898-as lobogója, a Ferenc József aláírását is tartalmazó emlékkönyv is, valamint látható index és diákigazolvány a hú- szas-harmincas évekből. A kiállítást rendezte: Kassa Melinda muzeológus. A kiállítás 2010. december 31- ig látogatható, munkanapokon 12-től 18 óráig. Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem. 1053 Budapest, Ferenciek tere 6. Felhívás Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége kezdeményezte egy hely- történeti múzeum létrehozását. Ennek céljából fordulunk kerületünk minden lakójához, hogy ha rendelkezik a leendő múzeum számára felhasználható, egykor majd bemutatható, lakóhelyünk történetére, kulturális és gazdasági életére utaló tárgyi emlékkel, kézirattal vagy nyomtatott sajtótermékkel, akkor azt ajánlja fel, bocsássa rendelkezésünkre. Az a szándékunk, hogy az ajándékozó nevét és emlékét Is megőrizzük az utókor számára. Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége értesítési cím: dr. Iván Géza +36/30-39-75-172, e-mail cím: ivan.geza@freemail.hu
